Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-27 / 121. szám, szerda
Alkotó felfogásban A pártépítési feladatok teljesítése Bratislavában A CSKP XVII. kongresszusának politikai beszámolója a pártépítés állandó, egyszersmind újonnan jelentkező igényeit is kifejezte, amikor megállapította: „Az elért eredmények ellenére még mindig vannak hibák. A tagállomány minőségének javításához nem mindig láttunk hozzá komplex módon, gyakran ezt a kérdést csak a tagjelöltek felvételére szűkítettük, s nem vettük tekintetbe a párt befolyása erősítésével kapcsolatos szükségleteket a meghatározó fontosságú munkahelyeken és foglalkozási ágakban a termelésben, elsősorban a termelés előtti szakaszokban, a tudományos- műszaki területen, a nevelés és a művelődés, a kereskedelem és az egészségügy terén és más területeken. Nem volt mindig igényes és céltudatos a kiválasztás, s nem mindig fordítottunk figyelmet a dolgozók sokoldalú felkészítésére a tagjelöltté való felvétel után." Ezért vált szükségessé, hogy a CSKP KB az 1986. június 4-én tartott 3. ülésén ismét behatóan foglalkozzon a pártépítés kérdéseivel és feladataival, különös tekintettel a párt stratégiai irányvonalának teljesítésében meghatározó fontosságú munkaterületeken jelentkező igényekre. A CSKP KB 3. ülését követően az SZLKP KB 1986. június 26-i ülése például többek közt megállapította, hogy a pártnak Szlovákiában ez idő szerint mintegy 436 ezer tagja és tagjelöltje van. Ez egyben azt is jelenti, hogy a CSKP XVI. kongresz- szusa után Szlovákiában is folytatódott a pozitív irányzat, tehát az 1970 előtti megtorpanás után tovább növekedett a párt munkásmagva, javult szociális és korösszetétele, következésképp szilárdult egysége, valamint fokozódott akcióképessége is. Mindazonálltal továbbra is kívánatos a pártépítés újabb feladataival foglalkozni a pártvezetés minden szintjén - főleg ami a munkások szervezettségét vagy a műszaki értelmiség és tevékenységükben a termelési gyakorlathoz kapcsolódó tudományos dolgozók részarányát illeti. Ezekre a felettébb időszerű kérdésekre konkrét válaszokat keresve folytattunk beszélgetést a közelmúltban Ondrej Orosz elvtárssal, az SZLKP KB politikai-szervezési osztályának dolgozójával és František Srnanský elvtárssal, a bratislavai városi pártbizottság pártéleti és tájékoztatási szakosztálya vezetőjével. E beszélgetések tényanyagából előre kívánkozik az az általánosan érvényes megállapítás, hogy Szlovákiában is jelentős fejlődés ment végbe a pártépítésben már a CSKP XVI. kongresszusa után is, de még inkább a CSKP XVII. kongresszusa óta. Ondrej Orosz elvtárs tájékoztatása szerint ma Szlovákia Kommunista Pártja 443 640 tagot, illetve tagjelöltet tömörít, s ilyenformán a 18 éven felüli lakosság közül minden nyolcadik állampolgár párttag, illetve tagjelölt, a tagállomány pedig 8106 taggal gyarapodott. A munkások részaránya 34,8, a szövetkezeti dolgozóké 8,5, az értelmiségé pedig 35,4 százalékos. Szembetűnő a fiatalok aránya, mivel a 35 éven aluliak a párttagság 31,1 százalékát alkotják, a nők pedig 22,6 százalékát. Ez a hiteles statisztika hűen tükrözi a gazdasági, társadalmi és politikai struktúránkban a XIV. pártkongresszus után végbement változásokat, hiszen az eltelt 15 év alatt felvett tagjelöltek és párttagok az egész tagállománynak több mint 90 százalékát 35 éven aluli fiatalok képezik. Az országossal nagyjában-egé- szében megegyező a helyzetkép Bratislavában is, azzal a sajátossággal, amit a fővárosban a központi szervek és hivatalok stb. jelentenek politikai intézményrendszerünkben a közvetlen gyakorlati együttműködés lehetőségei szempontjából. František Srnanský elvtárs tájékoztatása szerint a párt vezető szerepének törvényszerű növekedése a fejlett szocializmus építésének mostani szakaszában új követelményeket támasztott a városi pártszervezetekkel, egységük szilárdításával és akcióképességük fokozásával szemben is. Nevezetesen arról van szó, hogy minden területen a pártpolitika alkotó megvalósítása került előtérbe. Ez a követelmény egyúttal Bratislava XVII. pártkongresszus utáni szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsításának olyan igényes és összetett feladatait foglalja magában, amelyeket a kongresszusi irányvonalhoz kapcsolódva a pártmunka szerves részeiként kell megvalósítani. Ennek érdekében a bratislavai pártbizottság a pártépítési feladatait, tehát a taglétszám növelését, de főleg a tagállomány minőségi fejlesztését elsőrendű kötelességének tekinti. Természetesen ugyanilyen hozzáállást követel meg a hatáskörébe tartozó városkerületi pártbizottságoktól és az irányításukkal működő alapszervezetektől, s hasonlóan a kommunista gazdasági vezetőktől és a tömegszervezetekben, valamint a nemzeti bizottságokban tevékenykedő kommunista tisztségviselőktől is, egyszóval minden kommunistától. Tekintettel a pártmunka elért színvonalára, kivált a tagállomány összetételében és minőségi javításában jelentkező fejlődési tendenciákra, a városi pártbizottság az irányításával működő pártszervezetek további fejlesztésének fő irányait 1991-ig határozta meg, s egyben kidolgozta a hosszabb időtartamra vonatkozó, ún. távlati tervét is. Az elfogadott intézkedéseik alapján az eddigieknél is nagyobb gondot fordítanak az osztályszempontokra, vagyis a tagállomány osztály- • jellegének erősítésére és a pártbefolyás elmélyítésének szempontjaira minden olyan területen, ahol ez meghatározza a szociális-gazdasági előrehaladás meggyorsítását, mert a városi pártbizottság-tudatában van, hogy mindez jelentősen hozzájárul a kommunisták politikai aktivitásának és munkaintenzitásának fokozódásához, egyszersmind erkölcsi arculatának formálódásához is. Mindezeknek köszönhetően a pártépítés 1986-os évi eredményei a pártmunka stílusának és módszereinek további tökéletesedéséről, valamint a pártélet minőségi javulásáról tanúskodnak. A kongresszusi irányvonal megvalósítására összpontosulva a bratislavai pártalap- szervezetek és a hatáskörükben tevékenykedő dolgozókollektívák realizáló képessége tovább erősödött. Elsősorban arról van szó, hogy színvonalasabbá vált a párttagok és tagjelöltek eszmei-politikai képzése, ezáltal fokozódott politikai aktivitásuk és dinamikusabbá vált munkavégző képességük, sőt magasabb szintre emelkedett felelősségérzetük és példamutatásuk is a XVII. kongresszuson jóváhagyott pártprogram megvalósításának mostanáig terjedő folyamatában. A bratislavai pártszervezetek jelenleg mintegy 50 230 tagot számlálnak. A tagság szociális, osztály- és minden más szempontú összetétele a városi pártszervezetek jellegének felel meg, s az 1986-os évben az egyes szociális csoportok képviselete fejlődő irányzatot mutatott, ami abban jutott kifejezésre, hogy növekedett a munkások, a műszaki értelmiség, valamint a 35 évnél fiatalabbak és nők részaránya. Azok a komoly és sürgető feladatok, amelyek a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP legutóbbi kongresszusa, valamint a CSKP KB 5. ülése óta a tudomány és a tudományos kutatás előtt állnak, kétségkívül magasabb követelményeket támasztanak az e területeken működő pártszervezetek és kommunisták munkájával szemben. A pártbefolyás erősítése és a tagállomány minőségi javítása a műszaki értelmiség fokozódó bevonásával a városi pártszervek és pártszervezetek elsőrendű feladatai közé számítanak. Akkor is, ha a kommunisták átlagos szervezettsége amúgy viszonylag jó, s e területeken a közvetlen pártbefolyás elmélyítése leginkább a tagállomány növelésével megy végbe és e téren továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes szakaszok és munkahelyek között. Ezért a további időszakban figyelmüket arra összpontosítják" hogy a tagjelöltek felvételénél a termelésben és a műszaki fejlesztésben résztvevő dolgozók, konstruktőrök, tervezők, technológusok részaránya növekedjen. Ennek érdekében a városkerületi pártbizottságok szintjén a tudományos területeken, kutatóintézetekben és a Szlovák Tudományos Akadémián működő pártszervezetekben végrehajtott elemzéseken alapuló intézkedéseket fogadtak el. A városi pártbizottság kellő figyelmet fordított és fordít a tagállomány fejlesztésére a bratislavai főiskolákon is. 1986-ban 170 főiskolást vettek fel tagjelöltnek, s a CSKP XVII. kongresszusának ajánlásai szerint azokra a főiskolai és egyetemi hallgatókra összpontosítják a figyelmüket, akik már a tanulmányi előmenetelük alapján megfelelnek a párt stratégiai irányvonalából következő műszaki szempontú igényeknek, másrészt pedig akik fontos munkahelyekre kerülve biztosítékot jelenthetnek a pártbefolyás erősítésére is. Ugyancsak nagyobb figyelmet fordít a tagajánlásra kiszemelt főiskolai hallgatók nevelésére és felkészítésére azzal a távlattal is, hogy munkahelyük elfoglalása után az illető pártszervezetek felvehessék őket a tagjelöltek soraiba. Mintegy összegezésként tehát megállapítható, hogy azok a párt- szervek és pártszervezetek tesznek eleget a pártépítés perspektív feladatainak, amelyek e tevékenységük súlypontját a fentiekben hangoztatott két fő követelményre helyezik. Vagyis, ha az osztályszempontokkal együtt érvényesítik a párt stratégiai irányvonalából eredő tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását elősegítő tudományos- műszaki értelmiség kellő arányú képviseletének biztosítását a tagállományban - más szóval, ha komplex módon járnak el. MIKUS SÁNDOR A köz javát szolgálja A társadalmi munkának, a nemzeti bizottságok versenyének már hagyományai vannak. Szlovákia-szerte ma már nincs olyan település, ahol ne gazdagodtak volna valamilyen létesítménnyel, parkkal, kisebb-nagyobb zöldterülettel, gyermekjátszótérrel. A nemzeti bizottság, a képviselők kívánságára a lakosság túlnyomó része szabadidejében társadalmi munkát végez, hogy mielőbb elkészüljön az annyira várt üzlet, a gyermekintézmény, esetleg további létesítményekkel gyarapítsák községüket, lakóhelyüket. A közelmúltban a bratislavai várban átadták a megérdemelt jutalmakat azoknak a nemzeti bizottságoknak, amelyek tavaly az említett versenyben a legjobb eredményt érték el. Az SZSZK kormánya elismerő oklevelének első fokozatát és pénzjutalmat kapott a bratislavai 4. városkerület, a Senicai, a Humennéi, a Banská Bystrica-i Járási Nemzeti Bizottság, valamint 46 városi és helyi nemzeti bizottság. Ám nemcsak a megjutalmazottak a győztesek. Hiszen Szlovákiában tavaly 1148 Z akcióban épült létesítményt adtak át rendeltetésének. Az említett akció beruházási részében társadalmi munkával mintegy másfél milliárd korona értéket hoztak létre, s csaknem ennyit a Z akció nem beruházási részében is. A gyermekintézmények, az üzletek, az egészségügyi központok egész sora készült el, s ez nagymértékben növelte a települések megtartó erejét. Az összefogásnak, a társadalmi munkának is nagy része van abban, hogy ma már az óvodáskorú gyerekek több mint 90 százaléka járhat gyermekintézménybe. Az eredmények figyelemre méltók, de ezek mellett látni kell a fogyatékosságokat is. Elsősorban azt, hogy a múlt évben megnövekedett a befejezetlen építkezések száma. Sládkovičo- vóban például még ma sem tudnak egyértelmű választ adni arra, hogy a néhány évvel ezelőtt elkezdett művelődési otthon mikor kerül átadásra. Nemcsak itt, másutt is előfordul, hogy túlbecsülték erejüket és olyan beruházásba kezdtek a Z akció keretében, amelynek kivitelezése szakemberigényes. A Nemzeti Front választási programjának összeállításakor nem egy helyen a közös beruházás került előtérbe. Tešedikovó- ban például a helyi szövetkezet 200 ezer koronával járult hozzá a nyugdíjasotthon építéséhez, másutt az üzemek egy-egy építkezés fölött vállalnak védnökséget. A választási programban fontos szerepet kapott a környezetvédelem is. Šintaván például a választási program legfontosabb része a szennyvíztisztító állomás építése. Ezt egybekötik a szennyvízcsatorna-hálózat építésével. Nem az apparátus, hanem a választott szerv és a lakosság döntött úgy, hogy ebben a megbízatási időszakban ezt tartják a legfontosabbnak. így akarják elejét venni a további talajvíz-szennyeződésnek. Másutt, például Gömörhorkán (Gemerská Hôrka), a ravatalozó építése került előtérbe, de a zöldterületek növeléséről sem feledkeztek meg. A feladatok eltérőek, de egy a közös bennük: szükségesek és csakis a lakosok bevonásával, áldozatkész munkájával valósíthatók meg. A jelenlegi gazdasági helyzet, a józan ész azt diktálja, hogy a megkezdett építkezéseket határidőre átadják rendeltetésüknek. A lemaradás a költségeket növeli, ezt pedig nem szabad megengedni. Számos példa bizonyítja, hogy ahol jól megszervezik és mozgósítják a lakosságot, ott az építkezési idő, ha csak néhány hónappal is, de lerövidíthető. S ahol építkezésre jelenleg nincs lehetőség, ott a település csinosítására, a környezet javítására kell összpontosítani a lakosság kezdeményezését, áldozatos munkáját. NÉMETH JÁNOS Egy levél nyomában AZT BESZÉLIK A FALUBAN. ,,Rossz ómen, ha tiltakozik, akit dicsérnek" címmel olvastam az Új Szó hasábjain egy cikket, amely engem nagyon emlékeztet a gömöral- mágyi (Gemerský Jablonec) Május 9. Egységes Földműves-szövetkezetben lejátszódó eseményekre - írja levelében egyik olvasónk, aki az esetleges „megtorlástól tartva“ kérte, hogy a nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Olvasónkat a szövetkezet vezetőségének állítólagos hanyagsága és a sorozatos visszaélések, valamint az a tény késztette írásra, hogy a múltban dicsőítő cikkek jelentek meg lapunkban erről a gazdaságról. Ilyen bevezető után levélírónk részletesen kifejti „vádpontjait“. Az üzemanyag-gazdálkodással kezdi, amely szerinte a szövetkezet gazdálkodásának gyenge pontja. Olvasónk azzal érvel, hogy lakhelye közelében öt traktoros lakik, akik rendszeresen hazajárnak gépeikkel ebédre, és még a motort sem állítják le otthon. A szövetkezet építőcsoportjának tevékenységéről alkotott véleménye sem hízelgőbb. Kifogásolja, hogy a csoport tagjai már harmadik hónapja az egyik szövetkezeti vezető családi házát építik Rimaszombatban (Rimavská Sobota). Említést tesz a gazdaság által épített szövetkezeti lakótömbről is, melynek átadása állítólag azért késik, mert ellopták belőle a csaptelepeket, a mosdókagylókat és a zuhanyozókat, amiről a szövetkezet vezetősége nem tett jelentést. A panaszos véleménye szerint a gazdaság vezetői a már felfedett lopásokat is elkendőzik. Ezzel kapcsolatban megemlíti a múlt évi abraklopást. Szerinte visszaélésre került sor a tavalyi szénafelvásárláskor is, mert egy alacsonyabb beosztású vezető lopott takarmányt adott el a szövetkezetnek. Egy további vád: a gazdaság borospincéjéből pálinkafőzéskor szőrén-szálán eltűnt egy százliteres demizson, de még csak nem is kerestették. Levélírónk néhány számadatot is közöl, melyek szerinte a szövetkezet vezetőségének tehetetlenségét bizonyítják. Azt írja, hogy a szövetkezet gazdálkodása évek óta sikertelen, s a legutóbbi évet 2 millió korona körüli veszteséggel zárta. Állítólag az idén sem rózsásabb a helyzet, mert a béralapot már az első negyedévben 120 ezer koronával túllépték. - Ilyen gazdálkodás mellett - írja olvasónk -, kíváncsi vagyok, miből telik százezer koronás térítésmentes kölcsönökre, illetve csaknem ingyenesen használt szövetkezeti lakásokra? Ugyanis a bérlők csupán télen fizetnek lakbért, akkor is csak 60 koronát a fűtésért. Elfelejtett nevek, homályos történetek Elena Rúgóová elvtársnővel, a Rimaszombati Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság ellenőrzési osztályának dolgozójával előbb a panaszlevél feladóját kerestük meg: vállal- ja-e, hogy a levélben felsorakoztatott vádakat valóban ő fogalmazta meg?-Természetesen vállalom- mondta mímelt határozottsággal, de minden mozdulata elárulta, hogy meglepte az érkezésünk. Felkértük, legyen konkrétabb, mert levelében ugyan sok komoly fogyatékosságról és visszaélésről ír, de a szövetkezet elnökén kívül egyetlen személyt sem nevez meg. A válasz meglepett, mi több, meghökkentett bennünket. Egyetlen traktoros, egyetlen kőműves nevére sem emlékezett, és a széna- vagy szesztolvajokat sem tudta megnevezni. Illetve mégis, mert a „szénaügylet“ kapcsán határozottan állítja, hogy a szomszédja volt az „ügyeskedő". A Rimaszombatban családi házat építő szövetkezeti vezetőről is csak annyit tudott mondani, hogy valamilyen Nándornak hívják, s állítólag dobfenéki (Dubno) lakos. Előbb azzal védekezett, hogy nagyon rossz a memóriája, ha nevekről van szó, a további konkrétumokkal kapcsolatban pedig kijelentette, hogy tulajdonképpen csak annyit tud, amit a faluban beszélnek az emberek. Magyarázat, önkritikával Az almágyi szövetkezet székházában Agócs Ernő elnöknek, illetve Agócs Lídiának, az ellenőrző bizottság elnökének is felolvastuk a hozzánk érkezett levél fontosabb kitételeit. Figyelmesen végighallgattak bennünket, aztán az elnök mélyet °óhajtva megjegyezte:- Ha szükséges, készek vagyunk taggyűlésen megvitatni a levél tartalmát.- Erre, sajnos, nem kerülhet sor, mert a sorok írója nem kívánja felfedni kilétét - magyaráztuk. - Azt mondja, tart az esetleges megtorlástól.- Akkor viszont javaslom, hogy tekintsék át szövetkezetünk ellenőrző bizottságának jelentéseit, tanulmányozzák a szénafelvásárlás gyakorlatát, pillantsanak be a nyilvántartásunkba, a vezetőségi ülések jegyzőkönyveibe stb. - mondta az elnök. - A levél általános kitételeire szóban is válaszolhatok. Kezdjük mindjárt a gazdaságunkról szóló dicsőítő cikkekkel. Ilyenekről nem tudok. Legutóbb, valamikor a múlt évben a Szabad Földművesben jelent meg szövetkezetünkről egy Nagyobb lélegzetvételű írás, de abban ÚJ SZÚ 4 1987. V. 27.
