Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-21 / 116. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1987. V. 21. Anton Hlaváč elvtárs, az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának vezető titkára a Pravda és az Új Szó kérdéseire válaszol Kommunista példamutatással a társadalmi gyakorlat átalakításában A CSKP XVII. kongresszusa a szovjet kommunisták XXVII. kong­resszusán elfogadott határozatokkal összhangban célul tűzte országunk gazdasági és szociális fejlesztésé­nek meggyorsítását. Az új szemléle­tet követel meg a társadalmi élet számos alapvető kérdésének meg­oldásában, legyen szó akár a párt, az állami és a gazdasági szervek munkájáról, vagy pedig a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek, a nemzeti bizottságoknak a munká­járól. E követelmény teljesítéséről és egyes további feladatokról beszél­getett Anton Hlaváč elvtárssal, az SZLKP Komáromi Járási Bizott­ságának vezető titkárával Eduard Fašung, a Pravda mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője, Jozef Sedlák, az említett osz­tály szerkesztője, valamint Makrai Miklós, az Új Szó népgazdasági ro­vatának vezetője.- A 8. ötéves tervidőszak első évének értékeléséből, valamint az 1987-es év első negyedévének az eredményeiből azt a következtetést vonhatjuk le - kezdte a beszélgetést Hlaváč elvtárs, - hogy korszerű ipar­ral és fejlett mezőgazdasági terme­léssel rendelkező járásunkban az elért sikerek ellenére még sok tenni­valónk van az intenzív gazdaságfej­lesztés következetes érvényesítésé­ben. Az iparban kiemelt helye van a gépiparnak, ezen belül a Nehéz­gépipari Művek Steiner Gábor Hajó­gyárában dolgozó hajóépítők és gépipari dolgozók ötezer főt számlá­ló kollektívájának. Folyami-tengerjá­ró úszóműveik, tolóhajóik műszaki­lag fejlett termékek, s a konstruktő­rök és a munkások állandóan töké­letesítik őket. Ennek köszönhetően az itt gyártott úszómüvek kedvező áron értékesülnek, biztos piacuk van a szovjet megrendelőknél, akik töb­bet is átvennének belőlük. Az Agro- zet komáromi üzemében burgonya­ültető gépeket és kaszálógépeket gyártanak, s habár ez az üzem a dolgozók létszáma és a termelés volumene szempontjából nem ha­sonlítható a hajógyárhoz, ám ugyan­olyan példásan teljesítik a termelési, a minőségi és a kiviteli tervet. Saj­nos, az elmúlt évben három ipari és egy élelmiszeripari vállalatunk - a Kolárovói Gördülöcsapágygyár, a komáromi ZDA Cipőgyár, a bátor- keszi (Vojnice) Meopta üzem és a Hurbanovói Sörgyár a termelés növekedése ellenére nem teljesítet­te a tervet. Ezeknél a szervezetek­nél az idei első negyedévben sem változott a helyzet. Az elmúlt évben a mezőgazdasá­gi termelés eredményességét vitat­hatatlanul befolyásolta a rendkívüli szárazság. A gabonatermelésben 37 ezer tonnával maradtunk adósak, az állattenyésztésben a termelési terv összesített teljesítésén belül a vágósertések termelőinél keletke­zett lemaradás. A bruttó mezőgazda- sági termelés elmúlt évi 5 százalékos hiányát azonban nem írjuk csupán az időjárás vagy más objektív okok számlájára. Ezért a vállalatok és az egyes emberek is felelősséget visel­nek. A helyzet elemzése alapján konkrét intézkedéseket tettünk az adósságok felszámolására mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, s a felelősség mértékét is konkrétan felmértük. Sok mindent kell még be­pótolnunk. Az év végéig elsősorban az első negyedévben keletkezett hi­ányokat kell kiegyenlítenünk, s ma­ximális mértékben pótolni akarjuk az elmúlt évi kieséseket is. A mezőgaz­dasági dolgozók például 10 ezer tonnával akarják csökkenteni a gabo­natermelés elmúlt évi hiányát. Min­denhol hangsúlyozzuk, hogy nem szavakban kifejezett egyetértésre, hanem konkrét tettekre van szükség a gyorsítás programjának végrehaj­tásában. • A társadalmi gyakorlat átalakí­tásában és a beidegzödött szokások felszámolásában elsősorban a kom­munistáknak kellene példát mutatni­uk. Ez bonyolult és konfliktusokkal járó folyamat. Hogyan birkózik meg ezzel a feladattal a járási pártszer­vezet?- Bizonyára nem elég csupán észrevenni és bírálni a hibákat és fogyatékosságokat, hanem inkább a megelőzésükre kell törekedni. A kommunisták élenjáró szerepe gyakorlati tettekben is megnyilvánul. Tavaly a vágósertések termelésé­ben lemaradozó kolárovói, bátorke- szi, csicsói (Čičov), keszegfalusi (Kameničná) és búcsi (Búč) szövet­kezet elnökeit, valamint a Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaság igazgatóját a járási pártbizottság elnöksége el­marasztalásban részesítette. Jelen­leg ezek a vállalatok egyenletesen teljesítik a tervet. Határozottan figyelmeztettük őket arra, hogy a kommunistáknak nem szabad meghátrálniuk az akadályok elől. A változás természetesen nemcsak ennek az egyszeri intézkedésnek köszönhető, hanem annak, hogy fo­kozatosan átalakul a járási pártbi­zottság és az egyes pártszervezetek munkastílusa. Arra törekszünk, tő­lem és a titkároktól kezdve, hogy saját tapasztalataink alapján ismer­jük meg a pártszervezetek életét, s erre a taggyűléseken való részvé­telen kívül a munkahelyi tanácsko­zásokat is kihasználjuk. Főleg a ha­jógyári kommunisták gazdag ta­pasztalataiból merítünk, ahol jó fel­tételek vannak a káderek nevelésé­hez is. Nem véletlen, hogy például a Kolárovói Gördülőcsapágygyár pártszervezetének František Vida elvtárs, a hajógyár 01-es üzemének az igazgatója az aktivistája. Meg­szerveztük a két vállalat pártbizott­ságainak és gazdasági vezetőségei­nek a találkozóját is. Igyekszünk kialakítani az alkotó keresésnek, az érett problémák hatékony megoldá­sának a légkörét, amelyben termé­szetes dolognak tartjuk a nyílt vitát, az éles véleménycserét. • A járás iparában és mezőgaz­daságában számos probléma meg­oldását segíthetné elő az önálló el­számolás teljesebb érvényesítése, a dolgozók személyes felelősségé­nek és az önálló elszámolásból ere­dő jogkörének kiszélesítése.- Az önálló elszámolás előnyei vitathatatlanok. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elterjesztésében, a munka végső eredményeiben való kollektív érde­keltség fejlesztésében azonban sok még a tennivalónk. Egyelőre alig több mint ötven önelszámolású bri­gádunk van a járásban és ez kevés. Az önálló elszámolás érvényesítése lassan halad, részben azért, mert növeli a gazdasági vezetéssel szemben támasztott igényeket, de olyan nézetek is vannak, hogy a bri­gádforma érvényesítését megnehe­zítik a szállítói-megrendelői kapcso­latok hiányosságai. Ezzel szemben a szállítói-megrendelői kapcsolatok színvonalát éppen a vállalatokon belüli szerződéses önelszámolási rendszer érvényesítésével lehetne javítani. A brigádforma előnyeiről ezért nem elég csupán beszélni, hanem kiemelt politikai feladatként kellene törekedni az elterjesztésére. • Milyen figyelmet fordítanak a járásban a nemzetközi együttmü­ködés magasabb formáinak fejlesz­tésére a KGST-országok, elsősor­ban a Szovjetunió szervezeteivel?- Az első lépéseket már megtet­tük. A Komáromi Hajóépítési Kutató- intézet például közös kutatási prog­ramról tárgyal leningrádi partneré­vel. Közvetlen kapcsolat kialakításá­ra törekszünk a Kolárovói Gordülő- csapágygyár és a rigai Szarkana Zvarzne vállalat között, melynek cél­ja egy közös motorkerékpár-motoro­kat gyártó vállalat létesítése. Nagyra értékeljük a kolárovóiak kezdemé­nyezését, akik példát mutatnak ab­ban, hogy miként kell az eddiginél sokkal magasabb szintre emelni ba­ráti országaink alkotó erőinek és termelési potenciáljainak összekap­csolását. • A komáromi járás zöldségter­meléséről is közismert. Ezen a terü­leten is vannak azonban problémák. Gyakori panasz, hogy a friss, vita­mindús zöldség lassan jut el a fo­gyasztóhoz, nem elég rugalmas a szállítása. Ugyanakkor a kisterme­lők az előnyös, adómentes feltétele­ket kihasználva egyre nagyobb sze­rephez jutnak ebben az ágazatban. Hogyan lehetne megoldani ezeket a problémákat?- Járásunkban a zöldségtermelés az évi 60 ezer tonnás szinten állan­dósult. Szlovákia több északi járásá­ba és Prágába is szállítunk, s annak a módját is megtaláltuk, hogy miként lehetne lerövidíteni a zöldségfélék útját a termelőktől a fogyasztókig. Mezőgazdasági vállalataink saját zöldségértékesitő elárusítóhelyeket is létesítenek. A Hurbanovói Efsz- nek például nyolc ilyen üzlete van a Trenčíni járásban. A szállítás azonban állandóan problémát jelent. Véleményünk szerint a szállításról is a termelőnek kellene gondoskodnia, természetesen megfelelő gazdasági ösztönzési feltételek mellett. Ez töb­bek között azt is jelenti, hogy az illetékes mezőgazdasági vállalatok megfelelő kerethez jussanak a zöld­ségszállításhoz szükséges gázolaj vásárlására. Tény, hogy az utóbbi időben a zöldségtermelés teljes vo­lumenében csökkent a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok rész­aránya. Ennek több oka is van. A termelés még mindig sok kézi munkaerőt igényel, hiányzanak a szükséges gépesítési eszközök, s a növényvédelmi vegyszerekből is hiányos az ellátás. Azokon a szaka­szokon, ahol ezeket a problémákat sikerült megoldani, mint például a hagyma, a majoranna, a karfiol és más zöldségfélék termesztésében, ott a szocialista nagyüzemi terme­lésnek van döntő szerepe. Vélemé­nyem szerint elérkezett az idő, hogy felmérjük a zöldségtermelésben kia­lakult helyzetet, beleértve a felada­tok elosztásának és a termelés jöve­delmezőségének a kérdéseit is. Az embereknek nem róhatjuk fel, hogy zöldséget termelnek, hiszen szüksé­ges termékeket állítanak elő. Fel kell számolni azonban a nem kívánatos jelenségeket, főleg a szállítói-meg­rendelői kapcsolatok területén. 0 Vezető titkár elvtárs, a komáro­mi járásban előirányzott gazdasági és szociális programteljesítését ér­tékelve magad is megerősítetted, hogy az átalakítás elsősorban politi­kai kérdés. Ez szigorúan megköve­teli a párt vezető szerepének és ellenőrzési jogának mindennapi tö­kéletesítését. Hogyan nyilvánul ez meg a járási pártbizottság munká­jában?- Azt mondhatom, hogy saját ma­gunkból indultunk ki. Tudatában va­gyunk annak, hogy a járási pártbi­zottság tisztségviselői a szükséges ismeretek tökéletes elsajátítása nél­kül nem lennének képesek reagálni a társadalom szükségleteire. És én itt nem csupán elméleti ismeretekre, hanem gyakorlati tapasztalatokra is gondolok. Ezeket viszont csak az emberekkel folytatott személyes kapcsolatok révén, közvetlenül az egyes munkahelyeken lehet meg­szerezni. Ezért egyértelműen ahhoz a követelményhez igazodunk, hogy rendszeresen járjunk az emberek közé, megismerjük örömeiket és gondjaikat, mert csak így tudunk helyes határozatokat hozni az idő­szerű problémák megoldására, s csak így tudunk kitűzni reális prog­ramokat a gazdasági és szociális fejlesztés gyorsítási stratégiájának megvalósítására. 0 Mit jelent ez a gyakorlatban?- Az emberekhez fűződő élő kap­csolat egyik formáját a mi járásunk­ban is a Gottwald-napok képezik. A dolgozókkal folytatott dialógusnak ezt a hatékony formáját rendszere­sen megszervezzük, de nem vala­miféle „örökérvényű“ program sze­rint, hanem a tényleges szükségle­tekből kiindulva, elsősorban a legje­lentősebb vállalatoknál és üzemek­ben. Ezt bizonyítják például a hajó­gyárban, a járási építkezési vállalat­nál, a cipőgyárban, a húsipari válla­latnál, a Bajcsi Állami Gazdaságban, a Šrobárovái Efsz-ben, továbbá a Hurbanovóban és Kolárovóban városi szinten megtartott Gottwald- napok. A pártnapok rendszeresítésével is jó tapasztalatokat szereztünk, amelyek keretében a politikai és gazdasági dolgozók munkacsoport­ja felméri az adott pártalapszerve- zetben, munkahelyi kollektívában fennálló helyzetet, s javaslatot ter­jeszt a pártbizottság és a taggyűlés elé a pártmunka minőségi színvona­lának emelésére az adott szervezet­ben. Továbbá egyre konkrétabb és megkülönböztetett segítséget nyúj­tunk egyes pártszervezeteknek a választott szervek és a pártappa­rátus dolgozói által, akik tervszerűen vesznek részt a taggyűléseken. Közben nagy súlyt helyezünk ar­ra, hogy az egyes megbízottak ne- csak látogatásokat tegyenek a párt- alapszervezeteknél, hanem megha­tározott feladatuk is legyen, például valamilyen helyzet megoldásával, il­letve az előirányzott feladatok telje­sítésének ellenőrzésével kapcso­latban. 0 Említetted az ellenőrzést. Ezt elégségesnek tartod, vagy inkább elégtelennek?- Az ellenőrzési jog érvényesíté­sében még mindig vannak jelentős tartalékaink, amelyek főleg abban rejlenek, hogy az ellenőrzés nem a dolgok lényegére irányul, hanem inkább ezek külső megjelenésére. Ezért a pártapparátus dolgozóinak és a járási pártbizottság aktivistái­nak a munkájában arra törekszünk, hogy már a pártcsoportoknál vegye­nek részt a taggyűlések előkészíté­sében. A kommunisták munkájának minden munkahelyen előtérbe kell kerülnie, személyes példamutatásuk sehol sem hiányozhat. Ebből a szempontból értékeljük a kommu­nisták részvételét a járási pártbizott­ság által kidolgozott cselekvési program, valamint az Intenzifikáció 1990 nevet viselő program megvaló­sításában. Arra is vigyázunk, hogy a szavak összhangban legyenek a tettekkel. Az ilyen eljárás eredmé­nyességét az is elősegíti, hogy ide­jében reagálunk a taggyűléseken és a nyilvános pártgyüléseken elhang­zott észrevételekre és javaslatokra. Elnökségünk minden hónapban rendszeresen foglalkozik ezekkel a javaslatokkal és azonnal intézke­dik, ami a pártalapszervezetek foko­zottabb aktivitását eredményezi. 0 Mégmutatkozik ez a taglét­szám gyarapodásában is?- Határozottan. Járásunk párt- szervezeteiben évi átlagban mintegy 300 tagjelöltet veszünk fel. örülünk annak, hogy sikerrel jár a járási pártszervezet munkásmagvának az erősítése, s hogy a pártba való belé­pés iránt főleg azok a fiatalok érdek­lődnek, akik a legközelebbi években közvetlen hatást fognak gyakorolni gazdasági és társadalmi fejlődé­sünkre. Pártunk általuk fogja érvé­nyesíteni vezető szerepét és ellen­őrzési jogát az átalakítás minden területén, s a gyorsítás stratégiájá­nak megvalósításában. • Ebből azt a következtetést von­hatjuk le, hogy a cél a kommunisták személyes felelősségének a növelé­se a társadalmi élet minden terüle­tén. De bizonyára olyan emberek is akadnak a járásban, akik élősködni akarnak ezeken a folyamatokon.- Ilyen emberek is előfordulnak, s részrehajlás nélkül járunk el velük szemben, ahogy az a CSKP KB Elnökségének Leveléből következik. Ha a járásunkban valamilyen er­kölcstelen vagy törvényellenes ese­tet tapasztalunk, igyekszünk azt tel­jes mértékben feltárni és a tanulsá­gok levonása céljából nyilvánosság­ra hozni. Véleményem szerint ennek nagy szerepe van abban, hogy járá­sunkban fokozódott a fegyelmezet­lenség, a rendetlenség és a törvény- sértések elleni lakossági aktivitás. Sok levelet kapunk az állampolgá­roktól, amelyekben különböző fo­gyatékosságokra figyelmeztetnék. Sajnos, főleg a névtelen levelekben még mindig elég sok méltatlan vá­daskodás, rágalmazás fordul elő. Az állampolgárok minden észrevételét kivizsgáljuk, s tájékoztatjuk őket a problémák megoldásáról. Javult a helyzet a vállalati és az ágazati ellenőrzési alakulatok mun­kájában is, például a Jednota fo­gyasztási szövetkezetben, a mező­gazdasági igazgatóságnál, a járási építkezési vállalatnál, az autóközle­kedési vállalatnál és más helyeken. A büntetendő tevékenység feltárt esetei azt bizonyítják, hogy továbbra is következetes munkát kell végezni a CSKP KB Elnökségének a Levelé­vel kapcsolatban. Például Emília Si- monovát, a rádió- és tévékészüléke­ket forgalmazó üzlet vezetőjét társa­dalmi tulajdon fosztogatásáért és nagy terjedelmű kár okozásáért ki­lenc évi feltétlen szabadságvesztés­re ítélték. Imrich Polozsányi, a mar- celházi (Marcelová) Sport vendéglő vezetője több mint 100 ezer koronás leltári hiányt okozott. A bíróság ezt a társadalmi tulajdon tudatos foszto­gatásának minősítette, két és félé­ves feltétlen szabadságvesztéssel büntette, s a kár megtérítésére köte­lezte az elkövetőt. További eseteket is említhetnék nemcsak a társadalmi tulajdon fosztogatásával, hanem a munka- és a technológiai fegye­lem megsértésével kapcsolatban is. A Hurbanovói Gép- és Traktorállo­máson például, amint azt a Pravda is közölte, a Népi Ellenőrzési Bizott­ság dolgozói komoly gazdasági jel­legű fogyatékosságokat tártak fel. Ennek következtében az igazgatót felmentették a tisztségéből, s vele, valamint három helyettesével szem­ben pártvonalon is levontuk a követ­keztetéseket. A megfelelő büntetés nem ma­radhat el egyetlen negatív jelenség vagy büntetendő cselekmény eseté­ben sem, de még nagyobb jelentő­séget tulajdonítunk a megelőzés­nek, ezért figyelmünket a követke­zetesen és rendszeresen végzett ellenőrzésekre összpontosítjuk. 0 Bizonyára egyetértünk abban, hogy nemcsak az ellenőrzésnek, hanem az emberek rendre és fegye­lemre való nevelésének, s széles körű tájékoztatásuknak is fontos szerepe van a megelőzésben.- Természetesen. Hiszen azt akarjuk, hogy az emberek ne azért dolgozzanak jól, és ne azért éljenek erkölcsösen, mert valaki állandóan ellenőrzi őket, hanem önszántukból viselkedjenek így, s következetes önrealizálással törekedjenek a szük­séges társadalmi értékek létrehozá­sára. Arra gondolok, hogy ne várja­nak felülről jövő utasításokra, ha­nem alkotóan keressék a gazdasági és szociális fejlődés gyorsításához vezető utakat. Az új gondolkozás­módnak, ahogy ezt a fogyamatot nevezni szoktuk, egyre szembetű­nőbben kell megnyilvánulnia a párt- szervezetek és minden egyes kom­munista munkájában is. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom