Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-20 / 115. szám, szerda

ÚJ szú 5 . 987. V. 20. Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Az eredmények nem születnek önmaguktól A szakszervezetek is tettekkel bizonyítanak A trenčini Merina válla­lat dolgozói az idén nö­velik innovációs aktivi­tásukat. Az általuk gyártott hatféle gyapjú- fonalból hármat inno- válnak. A gyapjúszöve­teknek is mintegy felét felújítják. A Merina évente 2850 tonna gyapjúfonalat, több mint 4,8 millió méter gyapjúszövetet és másfél millió méter gé­pi hurkolással készített szövetet gyárt. A képen a szövettisztító gépso­rok láthatók. (Drahotín Sulla felvétele - ČSTK) Előbbre akarunk lépni A termelésben a tudományos ismeretekre támaszkodunk A szocialista kötelezettségvállalá­sokat a múlt évben és az idén tartal­milag elsősorban a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának a kezde­ményezése és a prágai vállalatok felhívása motiválja. 1986-ban az SZKT kezdeménye­zéséhez az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban 75 szervezet csat­lakozott. Az anyagfelhasználás csökkentését 73, a munkatermelé­kenység növelését 42, termékei mi­nőségének lényeges javítását 22 tűzte ki célul. A kötelezettségvállalá­sok teljesítése és az eredmények tavaly az egyes vállalatoknál eltérő­en alakultak. A 26 szervezet a dol­gozókollektívák - főleg a szocialista munkabrigádok - áldozatos erőfe­szítéseinek köszönhetően teljesítet­ték, sőt esetenként túlteljesítették mind a vállalásban szereplő, mind a tervben megszabott feladatokat. Az érsekújvári Tesla például 1,5 százalékkal csökkentette az anyag- költségeket és ugyancsak 1,5 szá­zalékkal növelte a munkatermelé­kenységet. Jelenleg a járásban 51 azoknak a szervezeteknek és 324 azoknak a szocialista munkabrigá­doknak a száma, amelyek csatla­koztak a' kezdeményezéshez. 0,5 százalékos anyagtakarékosságra irányuló szocialista felajánlást 47 vállalat, illetve üzem tett, 1 százalé­kos munkatermelékenység-növe- lésre szólót pedig 19. A termékminő­ség javítása 23 szervezet vállalásá­ban szerepel. A felhívás mindhárom összetevőjével kapcsolatban 17, kettővel pedig 11 vállalat, illetve üzem kötelezte magát eredményja­vításra. Az összességében jó eredmé­nyek ellenére azonban járásunkban továbbra is akad néhány nehézség a kezdeményezés növelése terén. Nemcsak az a probléma, hogy ke­vés felajánlás tartalmazza a munka­termelékenység növekedését és a termelés, termékek, valamint szol­gáltatások minőségének a javítását, hanem az is, hogy egyes vezetők óvakodnak új kötelezettségek válla­lásától. Az SZKT kezdeményezése nyomán kibontakozott mozgalom eredményeinek az értékelése nem mindig és mindenütt elég kritikus, igényes és konkrét, nem jutalmaz­zák megfelelően a kiváló eredmé­nyeket, és nem lépnek fel a formaliz­mus ellen. A félévi értékeléskor nem minden szervezetben hoztak névre szóló 'határozatokat azoknak a je­lenségeknek a kiküszöbölésére, amelyek negatívan befolyásolják a kitűzött célok elérését. Az a tény, hogy egyes kötelezett­ségvállalások nem felelnek meg az SZKT kezdeményezésének, továb­bá az, hogy egyes üzemek nem teljesítik vállalt feladataikat, azt jelzi, hogy sem a szakszervezeti, sem pedig a fölöttes gazdasági szervek nem tettek meg minden szüksége­set az emberek kezdeményezésé­nek a megfelelő hasznosítására. Kí­vánatos volna, hogy a vezetők az eddiginél lényegesen nagyobb mér­tékben törekedjenek a szállítói-meg- rendelői kapcsolatok, valamint az irányító és szervezőmunka javításá­ra, és az üzemi szakszervezeti bi­zottságokkal közösen jobb feltétele­ket alakítsanak ki a dolgozókollektí­vák munkájához. Mindazt el kell tá­volítani utunkból, ami a termelési folyamatban csökkenti az emberek aktivitásának hatékonyságát, és ne­gatívan hat a termelőmunka ütemé­re, a tervteljesítésre és a minőségre. Az elmúlt évben járásunkban 156 komplex racionalizációs brigád tevé­kenykedett 1269 taggal. Ez 1985- höz viszonyítva csaknem 10 száza­lékos növekedést jelentett. Az ebből a mozgalomból származó társadal­mi haszon csaknem 5 millió koronát tett ki. A legtöbb ilyen brigád (51) a vegyiparban alakult, utána a fém­ipar következik (35). A szervezetek szerinti megoszlásban az első he­lyeken a štúrovói papírgyár, a Tesla, a Váhostav és a járási egészségügyi intézet áll. A vállalati és üzemi komplex racionalizációs brigádokon kívül létesültek vállalatköziek is, így például a Dél-szlovákiai Papírgyár és a prešovi Vukov közös brigádja. De nem minden szervezetben fordí­tanak megfelelő figyelmet erre a mozgalomra. Ebben a tekintetben kedvezőtlen a helyzet az érsekújvári Calexban és a šuranyi Elitexben, a járási ipari vállalatnál és a mező- gazdasági üzemekben: így a Miku­láši Állami Gazdaságban és az Ag­rokomplex palárikovói gazdasá­gában. Az a tény, hogy még mindig nagy­számú tematikus feladat marad megoldatlan (például az 1986-ban kiírt 355 közül csak 89-et oldottak meg), szükségessé teszi, hogy min­den fontos feladat esetében alakít­sanak komplex racionalizációs bri­gádot. A múlt évben a feltaláló- és újító­mozgalomban 1912 dolgozó vett részt, s 1371 volt az újítási javasla­tok és 79 az új találmányok száma. Közülük 637-et (44,6 százalék) meg is valósítottak. A belőlük származó évi társadalmi haszon több mint 18 millió korona. Ezer dolgozóra 3,2 újítási javaslat, illetve találmány jut. A legjobb eredményeket ebben a te­kintetben a Szerszámipari Kutatóin­tézetben, az Elektrosvitben, a štúro­vói papírgyárban, a Renokovnál és az érsekújvári mozdonyszínben ér­tek el. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a technológiai folyamatok automati­zálásának, amelyet az A 05-ös álla­mi célprogram ír elő. A Dél-szlová­kiai Cellulóz- és Papírgyárban 3 ma­nipulátort alkalmaznak és a 8. ötéves tervidőszakra még 12-nek a munká­ba állítását tervezik. A vállalatnál a mikroszámítógépek termelésben való felhasználásának a kérdésével olyan komplex racionalizációs brigá­dok foglalkoznak, amelyeket a pre­šovi Vukovval és a Bratislavai Köz­gazdaságtudományi Főiskolával kö­zösen hoztak létre. Az érsekújvári Teslában három automata gépsor üzemel. Teljesítményük meghaladja a ma használatos robotokét és ma­nipulátorokét. Mikroprocesszoros automata gépsorokat használnak az érsekújvári Novofruct üzemben is. Az Elektrosvitben 30 automatizált gépsorra építettek rá ipari robotokat, és 20 robotizált technológiai munka­hely létesítése van folyamatban. A mikroelektronika terén egy vezér­lőrendszer kifejlesztése folyik. A šu­ranyi Elitexben három automatizált technológiai munkahely létesül. Feltétlenül nagyobb hangsúlyt kell helyezni a robotok és az elektro­nika gyors alkalmazására, s a 05-ös állami célprogram keretében fel­adatmegoldó munkacsoportokat és komplex racionalizációs brigádokat kell létrehozni. A tudományos-mű­A Zsélyi (Zelovce) Egységes Földműves-szövetkezet hosszú időn át egyike volt a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás leggyengébb eredményeket elérő közös gazdasá­gainak. Ennek okait elsősorban a korábbi gazdasági és pártvezetés tudná megadni, éppen ezért nincs is szándékomban foglalkozni velük. Immár negyedik éve mindent elkö­vetünk a felzárkózás céljából. Az elmúlt esztendő eredményei alapján van okunk remélni, hogy erőfeszíté­seink nem lesznek eredményte­lenek. Gazdaságunk 2472 hektárnyi összterületéből 1903 hektárt tesz ki a szántó, melyen elsősorban kalá­szosokat termesztünk. Tavaly a kö­zel ezer hektáron vetett gabonafé­lékből már nemcsak elértük, hanem túl is teljesítettük az előirányzottat. A tervezett 4,65 tonna helyett 4,92 tonnát takarítottunk be átlagosan egy hektárról. Még több örömünk volt a borsóból, melyet 160 hektáron termesztettünk, s melynek termésát­laga - 3,24 tonna - járási viszonylat­ban is jó eredménynek számít. szaki fejlődés eredményeinek az ed­diginél gyorsabb hasznosítására a vállalatoknak, a tudományos és felsőoktatási intézményeknek közös munkacsoportokat kell létrehozniuk, s megfelelően felszerelt prototípus­készítő műhelyeket létesíteniük. Járásunkban az SZKT kezdemé­nyezésén kívül nagy figyelmet fordí­tunk az Intenzifikálás 1990 elneve­zésű mozgalomra is, amely a Nyu­gat-szlovákiai kerületben született a prágai felhívás és az ugyanilyen nevű leningrádi mozgalom hatására. Ez a kezdeményezés járásunkban megfelelő visszhangra talált. A járási szakszervezeti tanács törekvései ar­ra irányultak, hogy az üzemi szak- szervezeti bizottságok aktívan részt vegyenek az Intenzifikálás 1990 üzemi programjainak a kidolgozásá­ban, s hogy a kibontakozó mozga­lomba minél több szervezet kapcso­lódjon be az ipar, építőipar, közleke­dés s ezenkívül a szolgáltatások és a helyi gazdálkodás területéről is. Harmincnégy ilyen programnak az elemzése után elmondhatjuk, hogy többségük ösztönző, kijelöli a tudományos-műszaki bázis jobb kihasználása, a minőség, a techno­lógiák s az elektronizálás nagyobb hatékonysága felé vezető utat, és arra is kitérnek, hogyan lehet maga­sabb szintre emelni a termelés szer­vezését és irányítását. A Szerszámipari Kutatóintézet­ben az ötéves tervidőszakra elő­irányzott feladatok megvalósításá­nak határidejét leszállították négy évre, s célul tűzték ki, hogy az ott kifejlesztett szerszámok paraméte­rei megfeleljenek a magas műszaki színvonalú és gazdaságosan gyárt­ható termék minősítéséhez szüksé­ges követelményeknek. A štúrovói papírgyárban a termelésirányítási rendszer automatizálásának célja elsősorban a termelési folyamat ed­diginél lényegesen magasabb auto­matizáltsági fokának az elérése. Az eredményeken kívül azonban gondok is vannak: egyes programok nem térnek ki megfelelő részletes­séggel a vállalati szociálpolitika egyes szempontjaira, mások pedig a dolgozóknak a gyorsítási folya­matban való részvételét nem konk­retizálják eléggé, nem tartalmazzák, ki, mikor, mit, milyen formában és módszerekkel végezzen el. A közvetlen cél, amelyre jelenleg a munkakezdeményezést és a köte­lezettségvállalási mozgalmat irányít­juk, mindenki számára világos: az 1987-es gazdasági tervnek járási méretekben való teljesítése, illetve a kívánatos irányban történő túltelje­sítése, beleértve a minőségi muta­tók megtartását is. ANTON CHRUPKA, a Járási Szakszervezeti Tanács elnöke Sajnos a szárazság nem kedve­zett a cukorrépa- és a zöldségter­mesztésnek. A téli fagykárok miatt jelentős termeléskiesésünk volt sző­lőből is. Ez utóbbiak termesztése nemcsak a múlt évben jelentett szá­munkra gondot, hanem a megelő­zőkben is, így aztán vezetőségünk a termőterület csökkentése mellett határozott. Az idén a munkaerő- igényes növények közül cukorrépát 125, zöldséget 10, szőlőt pedig csu­pán 83 hektáron termesztünk. Jelentős tartalékaink vannak a ta­karmánytermesztésben s ebből ere­dően az állattartás gazdaságossága terén is. A jövőben elsősorban a hí­zómarha-tenyésztésben szeretnénk előbbre lépni, s a sertéstenyésztés­ben is kedvező lehetőségeink vannak. Bár az elmúlt évi 3500 literre tervezett fejési átlagot 128 literrel túlteljesítettük, nem lehetünk külö­nösebben elégedettek a tejterme­léssel sem. A hozamok fokozása mellett a közeljövőben a minőségen is javítani szeretnénk, s ezeket az Egységes földműves-szövetke- zetünk 6400 hektáron gazdálkodik, s ebből 4900 hektár a szántó. Mivel az elmúlt ötéves tervidőszakban csak 1,12 százalékos jövedelmező­séget értünk el, a gyenge teljesítmé­nyű mezőgazdasági üzemek cso­portjába kerültünk. Eredményeink­kel nem lehetünk elégedettek, ezért a pártalapszervezet vezetőségével közösen alapos elemzést végez­tünk, és annak alapján készítettük el a tejtermelés új programját. Egyelő­re még korai volna az új programot érdemben értékelni, viszont az min­denképpen említést érdemel, hogy a múlt esztendőt a tervezett három- százezer koronás ráfizetés helyett közel négymillió korona nyereséggel zártuk. Amint arról a közelmúltban az SZLKP Kassa-vidéki Járási Bizott­ságának ülésén is beszámoltam: termelési programunk négy alapvető feladatot tartalmaz. Meg kell állíta­nunk, vagy legalábbis fékeznünk ta­lajaink savanyodását; gyorsabb ütemben kell folytatni a térség komplex meliorációját; a termőterü­let ésszerűbb hasznosítása céljából változtatni kell a növénytermesztés szerkezetén; az eddiginél jóval na­gyobb területet kell öntözni. Földterületünknek a nyolcvan százaléka savanyú talaj. Most né­hány segítőkész tudományos inté­zettel azon fáradozunk, hogy a sa- vanyodási folyamatot - minél kisebb anyagi ráfordítással - megállítsuk vagy lassítsuk. Tavaly 1200 hektá­ron végeztünk talajmeszezést. összesen 6 ezer tonna tápanyaggal dúsítottuk így földjeinket, s ez egy­millió koronánkba került. Reméljük, a termésen ez majd meglátszik. A talaj meszezését tovább folytatjuk. Még akkor is, ha egy kicsit költsé­ges. Tovább folytatjuk a meliorációs munkálatokat is. Az idén Jánok (Ja­nik) határában 282 hektárt akarunk így termőbbé tenni. abraktakarmányok jelenlegi felhasz­nálási szintjével szeretnénk elérni. Növénytermesztésünk szerkeze­tének részleges átalakításától és melléküzemági termelésünktől - szövetkezetünk cipőfelsőrészt ké­szít - már az idén több hasznot várunk. ' Napjainkban a szövetkezet kom­munistáinak igyekezete is a gazda­sági feladatok teljesítésére irányul. Három alapszervezetünkben össze­sen 103 párttagot tartunk nyilván, akiknek túlnyomó többsége becsü­lettel eleget tesz feladatainak, s nemegy kommunistát példaképül állíthatunk a többi dolgozó elé. Per­sze, mi úgy véljük, az elkövetkezők­ben minden egyes párttag részéről jóval többre lesz szükség. Az önel­számoláson alapuló munkaszerve­zési formák elterjesztésével fokozó­dik a párttagok felelőssége. Pártcso­portjainkon belül éppen ezért min­den kommunistát konkrét, jól ellen­őrizhető feladattal bízunk meg. Már most, a tavaszi mezőgazda­sági munkák során is érzékeljük A vetésszerkezeti változásokkal elsősorban azt akarjuk elérni, hogy több takarmányunk legyen, s ezáltal az állattenyésztési eredményeink is javuljanak. Javíthatók a cukorrépa­termesztési eredményeink is, éppen ezért szakmai segítséget kértünk az öntözögazdálkodási kutatóintézet­től. Egyébként ezt a növényt már egy új, Decker típusú vetőgéppel vetjük. A kukoricatermesztésben szintén új módszerre tértünk át, tag­ja lettünk az IKR rendszernek. Az állattenyésztésben a már em­lített takarmánytermesztési gondok megoldásán kivül az új létesítmé­nyek építése és a régi istállók kor­szerűsítése a legidőszerűbb, vala­mint legszükségesebb feladat. A kö­zelmúltban Debrödön (Debrad) két sertésistállót tettünk rendbe, az idén pedig a makranci (Mokrance) átala­kítása van soron. Ez utóbbit a pre- louči Agrozet vállalat jól bevált tech­nológiai berendezésével akarjuk fel­szerelni. A bodolói (Budulov) új te­héntelep istállóit is átalakítjuk egy kicsit, mert úgy véljük, a szalmás alom több szempontból is hasznos. Itt megemlítem, hogy nemrég he­lyeztünk üzembe egy, 600 tonna széna befogadására képes, gépesí­tett tárolót, valamint a központi ta­karmánykeverőt. Az állatok szapo­rodásának irányításában újdonság­nak számit nálunk a számítógépes adatkezelés. A Robotron 1715 típu­sú gépet az elmúlt napokban he­lyeztük üzembe. A számítástechni­kának bizonyára a takarmányada­golásban is rövidesen nagy hasznát vesszük. Természetesen a többi ágazat fejlesztésében is lépést akarunk tar­tani a korral, ezért arra törekszünk, hogy szövetkezetünkben növeked­jék a szakképzett dolgozók száma, s a tudományos ismereteket a ter­melésben minél szélesebb körben alkalmazzák. KÖTELES ÁGOSTON mérnök, a Bodolói Efsz elnöke a konkrétságnak és a jól funkcionáló ösztönzőrendszernek az előnyeit. Bár az időjárás igazán nem kedve­zett a munkáknak, az árpa már az esős időszak előtt a földbe került, s április közepéig a borsó nyolcvan százalékát is elvetettük. Jól halad­nak a munkák a szőlészetben és a kertészetben is. Termelési eredményeink javítása mellett nagy figyelmet fordítunk el­avult gazdasági épületeink felújítá­sára és újak építésére is. Korszerű mezőgépek vásárlására is többet költünk, mint a múltban, s ezek élet­tartamának meghosszabbítása cél­jából ösztönző karbantartási rend­szert dolgoztunk ki. Reméljük, hogy a gazdaságunk­ban négy évvel ezelőtt elindult ked­vező folyamat nem lassul, sőt meg­gyorsul, s elmaradónak minősített gazdaságunk már az évtized végére szilárd alapokon álló, korszerű me­zőgazdasági nagyüzemmé fejlődik. MAKÓ GYULA, a Zsélyi (Želovce) Efsz üzemi pártszervezetének elnöke A FELZÁRKÓZÁS ÚTJÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom