Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-30 / 100. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 987. IV. 30. Sok még a teendő a tervezésben Az adásvételi kapcsolatok nagy problémákat okoznak A termelés irányítása, a vállalati önállóság és a társadalmi igények kielégítése nem könnyű feladat. Ezt a Galántai (Galanta) járásban szer­zett tapasztalatok is bizonyítják. Amíg az egyik oldalon túltermelésre került sor, a másik oldalon nem tudják teljesíteni az eladási terveket. Éles Károly, a járási pártbizottság titkára ezekkel a problémákkal kap­csolatban olyan példákat is emlege­tett, amikor a szövetkezeti elnök in­kább a direktív irányításnak örült jobban, mert azt tartotta, hogy gon­dolkozzon helyette a járási mező­gazdasági igazgatóság tervező osz­tálya. A jól gazdálkodó mezőgazda­sági vállalatoknál azonban más volt a helyzet. A Deáki (Diakovce), a Šo- porňai, a Nádszegi (Trstice), a Vág- sellyei (Šaľa), a Zsigárdi (Žiharec) és a Slovenské Pole-i Állami Gazda­ság vezetői önállóan keresték a ter­vek teljesítésének lehetőségeit. A termelési programokat igyekeztek a társadalmi igényekhez igazítani. Még akkor sem csökkentették túlsá­gosan például a sertésállományt, amikor a felsőbb szervek ezt szor­galmazták. Egyszóval egyenletesen fejlesztették gazdaságukat és ez megmutatkozott a jövedelmezőség kedvező alakulásában is. Sok gondot és nehézségeket okoznak a adásvételi kapcsolatok­ban előforduló problémák is. A me­zőgazdasági vállalatok egy része nagyon óvatos, mert már ráfizetett egyes termékek termelésére. Főleg az értékesítés miatt keletkeztek elég nagy károk. Ilyen problémák vették el a kedvét néhány mezőgazdasági vállalatnak a cikóriatermeléstöl. Mi­vel nagyon sok huzavona volt annak idején a külföldön is jó áron értéke­síthető cikória átvétele körül, a ter­vezés időszakában az igényelt mennyiségnek csak a felét vállalták el. A járásban lényegesen csökkent a vállalatoknál a zöldségtermő terü­let is. Főleg a gyökérzöldségek ter­melésében mutatkozik visszaesés, pedig ennek a Vágfarkasdi (Vlčany), Zsigárdi, Hidaskürti (Mostová) Efsz- ben nagy hagyományai voltak. Ta­lán hihetetlennek tűnik, de a Zeleni­na galántai üzleteiben márciusban nem lehetett petrezselymet venni. A kender termelése körül is sok probléma van. Egyelőre nem gyárta­nak eléggé korszerű gépeket a beta­karításához, tehát ez a kérdés is megoldásra vár. A járásban nagy egyenlőtlensé­gek vannak a termelésben. Egyrészt kevés az állomány - főleg a sertés- állomány - másrészt nincs elég ta­karmány. Igaz, hogy az elmúlt év tavaszán mintegy 6 ezer hektáron a talajvíz miatt csak később vethet­tek takarmányt a tervezettnél. A be­takarítást viszont nem végezték jó minőségben és igy az értékes tápa­nyagok egy része elveszett. A sze­mes kukorica szárításához nem volt elég fűtőolaj. A rendkívüli szárazság miatt a talajmüveléshez a tervezett­nél lényegesen több üzemanyagot kellett elhasználni, azért a felsőbb gazdasági szervek úgy döntöttek, hogy minél több szemes kukoricát silózzanak le csőzúzalékos mód­szerrel. Ennek viszont adalékok hiá­nya miatt kisebb a tápértéke a szük­ségesnél és ezért az állatok gyara­podása lassúbb. Felső László mérnök, a járási me­zőgazdasági igazgatóság igazgató- helyettese, a tervezés irányítója azt fejtegette, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál a bevételek és a nyere­ségek alakulását főleg olyan szem­pontból kellene értékelni, hogy azok miből származnak. Arra gondolt, hogy a mezőgazdasági vállalatok elsősorban mezőgazdasági termé­keket termeljenek. Erre kell hogy serkentse őket a szervezés, az er­kölcsi és anyagi ösztönzés is. Elis­merte, hogy objektív okok is kedve­zőtlenül befolyásolják a termelést, de hozzáfűzte, hogy elsősorban az emberekben kell kéresni a hibát, mert azoknál a mezőgazdasági vál­lalatoknál, amelyeknél nagy felelős­séggel dolgoznak, nincsenek prob­lémák az eladási tervek teljesítésé­ben. Molnár Boldizsár, a járási me­zőgazdasági igazgatóság zootech- nikusa néhány adattal érzékeltette a tervek teljesítésében keletkezett aránytalanságokat. A marhahús ela­dási tervét 104,7 a sertéshúsét 87,6, a tejét 96,9, a baromfihúsét 116,1, a tojásét 79,4 százalékra tel­jesítették az első negyedévben. A hízósertések átlagos napi súly- gyarapodása 507 gramm volt. Az ál­latok termelékenységében mutatko­zó lemaradást főleg azzal indokolta, hogy 7200 tonna abraktakarmány hiányzik. A járásban ugyan megter­mett annyi szemesféle, hogy az álla­mi terv teljesítése után még az állat- állomány szükségletét is fedezte volna, az abraktakarmánnyal azon­ban a kerületi mezőgazdasági igaz­gatóság rendelkezik. Amint az utolsó mondat is bizo­nyítja, nagyon nehéz továbbfejlesz­teni a vállalati önállóságot, ha a fel­sőbb gazdasági szervek szabják meg, hogy melyik vállalatnál mennyi szemes maradjon. A keretek egész sorát emlegette a zootechnikus. Olyan intézkedéseket, amelyek lé­nyegesen megkötik a mezőgazda- sági vállalatok vezetőinek a kezét. Például azt is megszabják, hogy egy liter tej vagy egy kilogramm hús előállításához mennyi abrakot hasz­náljanak fel. Úgy gondolom, ezt az illető vállalat zootechnikusa bizo­nyára tudja és nem fogja fölöslege­sen pazarolni a drága abraktakar­mányt. A sok fölösleges, túl részle­tes, és a vállalatok belügyeibe való túlságos beavatkozás példájára leg­alább egy esetet hozhatnánk fel. Az Ábrahámi Efsz elnöke feladatul kap­ta, hogy 110 kocát fedeztessen be. Emellett még több ilyen részletfela­datot tüntettek fel számára. Felte­hetjük a kérdést, vajon az említett szövetkezet zootechnikusa ilyen ja­vaslat nélkül nem tudja, hogy mikor és hány állatot kell befedeztetni? Úgy látszik, a tervező szervek mun­kája nincs elég magas szinten. Egy­részt azért, mert nem ellenőrizték például, hogy a sertésállomány mennyivel csökkent, másrészt azért, mert a túlságos beavatkozás ,,agyontervezés“ bizonytalanná te­szi a vezetők munkáját. Tény, hogy a Galántai járásban még nagyon sok a tennivaló a társadalmi szükségle­tek és a termelés helyes összehan­golásában. BALLAJÓZSEF A legfontosabb a megelőzés Beszélgetés gyermekeink fogairól Az utóbbi években egészség­ügyünk gyors iramban fejlődik. Meg­figyelhető ez a sztomatológia terüle­tén is. Nézzük meg milyen a helyzet ezen a téren a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Két éve a gyerekek rendszeresen kapják a nátrium fluorátum tabblettákat, amely védelmet nyújt a fogszuvaso­dás ellen. A fogszuvasodás elleni harccal párhuzamosan nagy gondot fordítanak a fogfejlődési rendelle­nességek gyógyítására és megelő­zésére is. A felmérések alapján a 7-14 év közötti gyermekek 39,2 százalékánál találtak fogászati rend­ellenességeket, ami országos vi­szonylatban kedvező eredmény. Kérdésünkre, hogy melyek a rendel­lenességek leggyakoribb okai, Dr. Blada György, a dunaszerdahe­lyi sztomatológiai osztály fogszabá­lyozási részlegének főorvosa vála­szolt:- A rendellenességek kialakulá­sában nagy szerepet játszanak az örökölt eltérések, például a kis állka­pocs, a nagy fogak, tovább a gyer­mekkori rossz szokások, mint az ujjszopás, a ceruza vagy egyéb tár­gyak rágása. Ezekhez társul aztán a fogszuvasodás és az intenzív rá­gás hiánya. • Hogy lehet kivédeni a fogak rendellenes növekedését?- Hasonlóan a szervi betegségek­hez, itt is a megelőzést - és ha már kialakult akkor a minél előb­Blada György főorvos munka közben (Fogas Ferenc felvétele) bi kezelést ajánljuk. Fontos, hogy a gyermekek két éves koruk után ne cumizzanak. (Hihetetlen, hogy mi­lyen szélsőségek fordulnak elő ezen a téren!) Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a csecsemőket minél előbb kanállal etessék és pohárból itas­sák. A gyerekeknek meg kell tanul­niuk rágni. Erre a szülőknek kell odafigyelniük. A tápláléknak - azon kívül, hogy változatosnak, vitamin és fehérjedúsnak kell lennie -, szolgál­nia kell a rágóizmok munkáját is. Egyen a kisgyermek minél több al­mát, zöldséget, főtt húsokat tehát olyan ételeket, amelyek igénybe ve­szik az állkapcsot és a rágóizmokat. Ha az étkezési szokások az orvostu­domány elvárásai szerint alakulná­nak, akkor lényegesen csökkenne a fogortopédiai problémák gyakori­sága. • Milyen gyógymódot alkalmaz­nak azoknál a gyerekeknél, akik áll­kapcsa és a fogaik rendellenessen fejlődnek?- Ebben az esetben fogszabályo­zó gépet rendelünk a gyermek szá­mára. Ez a gép lehet kivehető, vagy rögzített, de gyakori a kezelés folya­mán az egészséges fogak szükség- szerű eltávolítása is. Ahhoz, hogy a rendellenes fogak a kezelés után elláthassák élettani funkciójukat és esztétikai szempontból is elfogadha­tóak legyenek, eredményes megelő­zést, illetve kezelést csak abban az esetben biztosíthat a fogorvos, ha megnyeri a gyermek bizalmát és élvezi a szülök együttműködését az egész kezelési folyamat alatt. Saj­nos, akadnak negatív tapasztalatok, amikor nem sikerül a szülőkkel való együttműködés. Ilyen esetben a ke­zelő orvos nem éri el a kívánt ered­ményt. A fogszabályozásban kezelt gyermeknek az orvos utasításait kö­vetkezetesen meg kell tartania. Ter­mészetesen a mindennapi fogmo­sás is a követelmények közé tar­tozik! • Hol kezelik a járásban a fog­szabályozásra szoruló gyerme­keket?- Járásunkban jelenleg Duna- szerdahelyen, Somorján (Šamorín) és Nagymegyeren (Čalovo) működik ez a szakrendelés. SZITÁS GABRIELLA Új realitások, új feladatok Az imperialista propagandagépezet világ­szerte azt terjeszti, hogy az automatizálás következményei, amelyek a fémmunkások számának csökkenését eredményezik, meg­szüntetik az ideológiai harcot. Az igazság azonban más. A munkásosztály számbelileg állandóan nő, ha az összetétele változik is. Az Amerikai Egyesült Államokban például csu­pán a múlt évben 10 millióval nőtt tagjainak a száma. A nyereséghajhászás és a munka- nélküliség a terciális szférát is sújtja. A tech­nológiák korszerűsödése minden dolgozót fe­nyeget, mind a kék- mind a fehérgallérosokat. A munkásosztály feladata és befolyása azon­ban nem csökken, éppen ellenkezőleg, tovább növekszik. Az új problémák nagyszabású akciókat követelnek meg. Ezt a kommunista pártok is egyre inkább tudatosítják, s azt is, hogy a kommunisták és a többi forradalmi, valamint demokratikus erő törekvéseinek az össze­hangolása, egysége nélkül nem érnek el eredményt ebben a küzdelemben. Jelenleg a fő feladat a béke és a társadalmi haladás erőinek a minél nagyobb arányú gyarapítása. Ezért a kommunista pártok intenzíven keresik a tömegszervezeti munka új formáit, a szo­ciáldemokrata s egyéb munkás- és baloldali pártokkal együttműködve, s meghatározzák a velük való együttműködés útjait. A kommunista pártok nem adják fel az együttműködés gondolatát az ezen a téren Spanyolországban, Franciaországban és több más államban szerzett egyes negativ tapasztalatok s a társadalmak jobbratolódá- sát hirdető, a fejlett tőkés országokban ter­jesztett hamis elméletek hatására sem. Igaz ugyan - állítják a kommunisták hogy azokban az államokban, ahol konzerva­tív erők kormányoznak, a munkásosztály és a kommunista pártok védekezésbe szorultak, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ennek megvan­nak az időbeli határai. A védelmi harcok határozottabb imperializmus- és monopoliz- musellenes jelleget öltöttek. Az is tény, hogy a mélyülő válság a polgári társadalom egyre szélesebb rétegeit - föld­műveseket, nőket, nemzetiségi mozgalmakat és sorolhatnánk tovább - aktivizálja. Minél jobban látják az emberek, hogy a kapitaliz­mus nem képes alapvető problémáik megol­dására, annál hamarabb kezdik el a radikáli­sabb megoldási módok keresését. Az élet megcáfolta azt a koholmányt, hogy a létező szocializmus alkalmatlan a jelenlegi világnak és a forradalmi mozgalmaknak a társadalmi harcra való ösztönzésére, és kimerültek forra­dalmi eszméi. A szocializmus a béke és a haladás jelszavának jegyében született, és ma is következetesen folytatja a lenini béke­stratégiát, amely a békés egymás mellett élésre mint a nemzetközi kapcsolatok törvé­nyes rendezésének módjára irányul. A tartós békéért folytatott harc szociális tartalmát az jelenti, hogy ezen az úton alakul­nak ki a nemzetek saját fejlődési útjának a megválasztásához szükséges feltételek. Ha azoknak az eszközöknek, amelyeket ma a lá­zas fegyverkezésre fordítanak, csak egy ré­szét is a nemrég felszabadult országoknak nyújtandó segítségre használnák fel, ez meggyorsítaná a gazdasági és kulturális fejlő­désükkel kapcsolatos problémák megoldását, így a békéért és a társadalmi haladásért vívott harc szorosan összefonódik. A mai veszélyes nemzetközi helyzetben a munkásosztályra és a világ nem szocialista részének haladó erőire nagy történelmi fele­lősség hárul. Tevékenységükben rendkívüli jelentősége van annak, hogy ne csak nemze­ti, hanem globális kategóriákban, a világpoliti­ka kategóriáiban is gondolkozzanak. A béké­ért és a társadalmi haladásért vívott harc elválaszthatatlansága a nemzetközi munkás- mozgalom számára az osztályérdekeknek az egész emberiség céljaival, így a béke megőr­zésének céljával való összehangolását jelen­ti, amely összetett feladat. A hadiipari terme­lésnek egyéb termelési feladatokra való átállí­tása - mutattak rá a haladó közgazdászok - nem vezet a munkanélküliség növekedésé­hez; éppen ellenkezőleg, munkaalkalmakat teremt, s kedvezőbb lehetőségeket alakít ki a monopóliumok mindenhatóságának korlá­tozására, kiszorítja a legreakciósabb, legmili­taristább köröket a kormányzatokból, és elő­segíti a társadalmi élet demokratizálódását. A tartós béke állapota a két egymással ellentétes társadalmi rendszernek a világpoli­tikai arénában kialakított viszonyát illetően is bizonyos követelményeket támaszt. A szocia­lizmus előnyeit nem fegyverekkel, hanem a példa erejével bizonyítja a társadalmi élet minden területén. Fejlődése során sok min­dent elért. Megszabadította a társadalmat a kizsákmányolástól, a társadalmi és osz­tályellentétektől. Felnőtt az új feladatokhoz, amelyek megoldásától függ a forradalmi vi­lágfolyamat sikere. Az antikommunizmus ideológusai, akik a kommunista mozgalomnak az előrehaladá­sa során felmerülő nehézségeiből - amelye­ket az mindig leküzd - igyekeznek hasznot húzni, azt állítják, hogy társadalmi rendsze­rünk hanyatlóban van, gyógyíthatatlan beteg­ségben szenved. Az ilyen állítások nincsenek összhangban a valódi eredményekkel, ame­lyeket a kommunista mozgalom elért és elér. A kommunistáktól származott minden olyan forradalmi átalakulásra irányuló történelmi kezdeményezés, amely megváltoztatta föld­golyónkon a szociális viszonyokat, s a törté­nelmi fejlődésnek alapvetően új irányt sza­bott. Emellett persze nem szabad lebecsülni azt a tényt, hogy a kommunista mozgalom is bonyolult fejlődési szakaszban van. ,,Halálos betegségről“ azonban szó sincs. A nehézsé­geket az okozza, hogy a mozgalom új fejlődé­si szakaszba lépett, s új realitásokkal találta magát szemben, amelyek megkövetelik el­méleti átgondolásukat. A kommunista pártokban kibontakozott új gondolkodásmód hatása jól tükröződik az SZKP politikáját, továbbá a kommunizmust illető szemlélet változásain. A kommunista pártok - ideértve azokat is, melyek nemrég még egyénien interpretálták ezt a kérdéskört - ma egyre inkább az igazat terjesztik a szo­cializmusról s kül- és belpolitikai sikereiről. Ezzel segítenek a szocializmusról és kommu­nizmusról való képalkotásban s a lakosság­nak a burzsoá propaganda által sulykolt el­képzelésektől való megszabadításában. Végül elmondható, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom konszolidálódásához szükséges objektív feltételek adva vannak. A mozgalom a komoly belső átértékelés s a pártok kölcsönös megértésére és akció­egységére irányuló aktivitás fokozódásának időszakát éli. Az utóbbi időben Csehszlo­vákia Kommunista Pártja is nem kevés erőfe­szítést tett ebben az irányban. A történelmi fejlődés jelenlegi időszaka, amely tele van nyugtalansággal, veszéllyel, reménnyel és lehetőséggel, a kommunista pártokra, mindenekelőtt a szocialista orszá­gokban működőkre nagy felelősséget ró az emberiség sorsáért. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVII. és Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa megfogalmazta pártjaink külpolitikájának cél­jait, és meghatározta irányát. Ez a szocializ­mus kommunista nemzetközi lényegét s a szocialista országok népeinek a világ minden más népével együtt folytatandó, a bé­kés alkotó munkára irányuló igyekezetét tük­rözi. CZAKÓ JÓZSEF, az SZLKP KB alosztályvezetője kodásmód nemcsak a kommunista és mun­kásmozgalomban érlelődik és nemcsak a marxizmus talaján. Hajtásai az önmegőrző erők mozgalmának mindeddig példátlan mélységeiből erednek. Ez a mozgalom min­den ember túlélésre irányuló közös igyekeze­téből fakadt, és ma is ez a táplálója. Az új gondolkodás jellegzetes vonásai a demokrati­kus tömegmozgalmakban formálódnak, min­denekelőtt a háborúellenes mozgalomban, amely kivételes jelentőségre tett szert: a nap­jaink társadalmi fejlődését előmozdító fő erők egyikévé vált. Ennek a mozgalomnak a mé­lyén érlelődik a világméretű összefogás és a létfontosságú általános érdekek rendszere, amelynek eredménye a militarizmus elutasí­tása s az olyan emberek közti egyre újabb érintkezési pontok keresése, akik másképpen gondolkodnak; a velük való dialógus szorgal­mazása, továbbá a világnak a maga gazda­sági, szociális és kulturális sokarcúságában való minél teljesebb megismerése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom