Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-30 / 100. szám, csütörtök

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! II ■ ■ ■ ■ A bratislavai Szlovák Nemzeti Felkelés téren állították fel a május elsejei ünnepségek díszemelvényét. A téren és kör­nyékén ezekben a napokban szá­mos transzpa­renst helyeznek el. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) A munka ünnepe előtt környékét, a metróállomásokat és más közterületeket tettek rendbe. A közgazdasági főiskola hallgatói például több mint 8 ezer órát dolgoz­tak társadalmi munkában. A szlovák fővárosban is elérték tetőfokukat a május elsejei ünnep­ségek előkészületei. Az ünnepélye­Idejében felkészülve Amint arra hazánkban tett látogatása alkalmából Mihail Gorba­csov elvtárs rámutatott, az egész szocialista világrendszer fejlődé­sében egy új szakasz kezdődött, amelyben a szocialista országok együttmüködését magasabb minőségi szintre kell emelni. Kiemelte, hogy a gazdasági integráció új horizontjainak elérése megköveteli az egyenjogúság és a kölcsönös felelősség következetes érvényesí­tését, azt is, hogy az egyes szocialista országok és marxista-leni- nista pártjaik egyaránt szem előtt tartsák mind a saját érdekeiket, mind az egész szocialista közösség érdekeit, s szigorúan a kölcsö­nös előnyösség és a kölcsönös segítségnyújtás alapelveihez iga­zodjanak. A szocialista gazdasági integráció további, magasabb szintű fejlesztésének egyik legidőszerűbb feladatát a gazdasági szerveze­tek közti közvetlen kapcsolatok kialakítása képezi. Ez a nemzetközi jellegű folyamat elsősorban a szocialista országok belső gazdaság­irányítási rendszerének előirányzott átalakításával, tökéletesítésével, korszerűsítésével függ össze. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a szocialista országok gazdasági irányítási rendszerében bekövet­kező változások a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére is kihat­nak, s ezen belül elsősorban a szocialista gazdasági integráció területét érintik. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országaiban, így a Szovjetunióban és nálunk is, számos központi rendelet, intézkedés vette figyelembe ezeket az összefüggéseket, amelyek arra irányultak, hogy a jelenlegi, átmenetinek nevezhető időszakban megkönnyítsék a magasabb szintű együttműködési formák, köztük a közvetlen termelési és gazdasági kapcsolatok fokozatos kibontakoztatását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ilyen vonatkozásban még hosz- szú és nehéz út áll előttünk. A kialakulóban levő új feltételeknek megfelelően tovább kell fejleszteni a szocialista gazdasági integrá­ció irányításának és szervezésének egész eszközrendszerét. Főleg az egyes tagországok gazdasági szabályozási rendszereinek közelí­téséről, az árpolitika megfelelő egységesítéséről, a nemzetközi valutáris és pénzügyi kapcsolatok radikális rendezéséről van szó. Szem előtt tartva a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítá­sának, s az egész népgazdaság intenzifikálásának az SZKP XXVII. kongresszusán és a CSKP XVII. kongresszusán, valamint a többi testvérpárt utóbbi kongresszusain kitűzött programját, napjaink egyik legsürgősebb feladatát képezi, hogy mielőbb kialakítsuk azokat az új szervezési, jogi, pénzügyi és egyéb feltételeket, ame­lyek az előttünk álló időszakban ösztönző hatást fognak gyakorolni az egyes tagországok és az egész szocialista közösség dialektikus egységben megvalósuló további fejlődésére. Ezeket az összefüggéseket figyelembe kell venni minden irányí­tási szinten, mert nagyon sok függ attól, hogy az előkészítés és a felkészülés időszakában milyen reális szempontok érvényesültek. Ami például a szocialista országok gazdasági szervezetei között létesülő közvetlen kapcsolatokat illeti, nem szabad megfeledkezni arról, hogy csak annak lesz jövöje, amiből mindkét együttműködő félnek közvetlen, felmérhető és kiegyensúlyozott haszna származik. Ennek konkrét megítélése a termelői és külkereskedelmi árképzés jelenlegi eltérő feltételei mellett ma még sok nehézségbe ütközik, ám az adott szakágazatban a termelés társadalmi költségeit és a világpiaci ármozgásokat jól ismerő szakemberek már most is el tudnak igazodni ezekben a kérdésekben. Elsősorban arról van szó, hogy a közvetlen kapcsolatokat a teljes önálló elszámolás feltételei­ből kiindulva kell tervezni és mérlegelni. A kölcsönösen előnyős közvetlen kapcsolatok fejlesztésének másik alapvető feltétele az, hogy az együttműködő vállalatok vilá­gos, szilárd és perspektív termelési programmal rendelkezzenek. A szovjet vállalatokkal már eddig közvetlen kapcsolatba lépett csehszlovák gazdasági szervezeteknél, amilyen például a ČKD Praha Kompresszorgyár, az olomouci Sigma konszern, a Stará Turá-i Chirana konszern, a tŕineci NOSZF Vasmű, a Martini Nehéz­gépipari Művek, a plzeňi Škoda konszernvállalat elektrotechnikai üzeme, valamint más vállalatok és kutatóintézetek, ebből a szem­pontból bizonyára nem fordulnak elő problémák. Hasonló a helyzet azoknál a gazdasági szervezeteknél, amelyek a közvetlen kapcsola­tok kialakításának előirányzott tervében szerepelnek. Ahhoz azon­ban, hogy ezek a kapcsolatok minden szakágazatban eredménye­sen fejlődhessenek, számos kérdést meg kell még oldani a termelés szerkezeti átalakításának előirányzott folyamatában, s ebben nagy felelősség hárul az illetékes minisztériumokra, termelési-gazdasági egységekre. A jelenlegi időszakban tehát nagy változások küszöbén állunk mind a saját gazdasági mechanizmusunk átalakításában, mind pedig a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Most az a legfontosabb, hogy idejében és jól felkészüljünk ezekre a változásokra, amihez az irányítás minden szintjén aktív és kezdeményező hozzáállásra van szükség. Nem lehet a jelenleg még gyakran előforduló akadályokra és nehézsé­gekre hivatkozva az új feltételek kialakulására várni. Már ma is tudjuk például, hogy a termelési szféra nemcsak a szocialista integráció keretein belül, hanem szélesebb külgazdasági vonatko­zásokban is nagyobb önállósághoz jut, több felelősséget fog viselni, ezért idejében kell gondoskodni arról is, hogy a külkereske­delmi tapasztalatok és szakemberek hiánya ne fékezze a nemzetközi munkamegosztásba való intenzívebb bekapcsolódást. Figyelembe kell venni azt is, hogy az előbbiekből kiindulva a közvetlen kapcsolatok kialakításában és fejlesztésében teljes mértékben az önkéntesség elve érvényesül, aminek már az ilyen irányú lehetőségek keresésében is meg kell nyilvánulnia. Az önkén­tességtől tehát elválaszthatatlan a kezdeményezés, de a megállapo­dások teljesítéséért viselt felelősség is. A közvetlen kapcsolatok fejlesztése nem egy öncélú, divatos áramlat, hanem további gazda­sági és szociális fejlődésünk, s az egész szocialista közösség fejlődésének nélkülözhetetlen s nagy jövő előtt álló tényezője. MAKRAI MIKLÓS CSÜTÖRTÖK 1987. április 30. XL. évfolyam 100. szám Ára 50 fillér Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Beatrix Wilhelmine Armgard holland királynőnek az or­szág nemzeti ünnepe alkalmából. Elvtársi találkozó (ČSTK) - Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap fogadta Jü Hung-ent, a Kínai KP KB tagját, a Kínai Nép- köztársaság szénipari miniszterét, aki munkalátogatáson tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörű talál­kozón tájékoztatta vendégét a CSKP XVII. kongresszusán a szo­ciális és a gazdasági fejlesztés meg­gyorsításával kapcsolatban elfoga­dott határozatok teljesítéséről és a gazdasági mechanizmus átalakí­tásáról. (Tudósítónktól és ČSTK) - A kö­zelgő májusi ünnepek előtt Prágá­ban nagy a sürgés-forgás. A főváros lakosai, a vállalatok és az intézmé­nyek dolgozói s a társadalmi szerve­zetek tagjai a tavaszi hónapokban társadalmi munkában rendbe hoz­zák az utcákat, a zöldterületeket, a lakóházak, az iskolák és az üze­mek melletti közterületeket. Csak az első városkerületben több mint 7 ezer ember vett részt ezekben a munkákban. Sikerült lé­nyegesen megszépíteniük a legfor­galmasabb helyeket. A polgári bi­zottságok nagy figyelmet fordítottak a zöldterületekre és a belvárosra. Prága IX. városkerületében a la­kosok kitakarították a vysočanyi és a proseki parkokat, s felszámolták a Nový Hloubétín-i hulladéktelepet. A felsőoktatási intézmények hallga­tói az iskolák és a diákotthonok sen feldíszített Bratislava készen áll az idei május elseje méltó megün­neplésére. A reggeli ébresztő 6 óra­kor lesz: üzemi fúvószenekarok, amatőr művészegyüttesek és kato­nai zenekarok szolgáltatják. Az ün­nepségek központja a Szlovák (Folytatás a 2. oldalon) Ľubomír Štrougal befejezte kínai látogatását A csehszlovák-kínai kapcsolatok fejlesztése lehetséges és szükséges (ČSTK) - Ľubomír Štrougal csehszlovák kormányfő kínai hivata­los látogatásának zárónapján teg­nap a kínai légitársaság különgépén a déli országrészből visszatért Pe- kingbe. Ľubomír Štrougal kíséreté­ben tartózkodik Bohumil Urban szövetségi külkereskedelmi minisz­ter, Ladislav Luhový általános gép­ipari miniszter, Vitalij Švic, a kohó- és nehézgépipari miniszter helyet­tese, Zdenko Cheben, Csehszlová­kia kínai nagykövete, Csien Cseng- jing kínai vízgazdálkodási és ener­getikai miniszter, Csang Ta-kcse, Kína csehszlovákiai nagykövete. Röviddel a Kantonból Pekingbe (Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetések május elseje alkalmából (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, a szövet­ségi kormánynak, a Cseh, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának javasla­tára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 1987. május elseje alkalmából a Szocialista Munka Hőse címet és további magas állami kitüntetéseket, valamint a Klement Gottwald Állami Díjat adományozta. A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE címet adományozta: Rudolf Baniarinak, a Žarno- vicei Erdőgazdaság traktorosának az erdőgazdaságban végzett áldo­zatos és példás munkájáért, vala­mint politikai és társadalmi elköte­lezettségéért; Kvetá Fikejzovának, a zálši Sznf Efsz állatgondozójának, a szocialista mezőgazdaság fej­lesztésében kifejtett példamutató munkásságáért és politikai elköte­lezettségéért; Milan Galia mérnöknek, a Tatra Koprivnice konstrukciós és prototí­pusgyártó részlege vezetőjének kiváló munkaeredményeiért és po­litikai-szervező tevékenységéért; Dr. Milota Grešíkovának, a tu­dományok doktorának, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadé­mia levelező tagjának, a Szlovák Tudományos Akadémia Virológiái Intézete tudományos dolgozójá­nak tudományos munkásságáért, közéleti és politikai tevékenysé­géért; Miroslav Huščavának, a Ost- rava-karvinái Bányaépítő Kon­szernvállalat 21. számú karvinái üzeme bányászának kiváló mun­kaeredményeiért, a munkakezde­ményezés fejlesztéséért és politi­kai elkötelezettségéért; Rudolf Jindrák mérnöknek, a modleticei Vörös Csillag Efsz elnökének eredményes irányító munkájáért és pártos elkötelezett­ségéért; Helena Krupicovának, a gott- waldovi cipőgyár cipőüzlete veze­tőjének a szocialista kereskede­lemben a munkakezdeményezés fejlesztése terén elért eredmé­nyeiért; Antonín Malý kőművesnek, a Prágai Rekonstrukciós Építőipari Vállalat termelési-gazdasági egy­ség 05 számú üzeme csoportve­zetőjének kiváló munkaeredmé­nyeiért és politikai elkötelezettsé­géért; Mária Paulechovának, az ost- rovi Haladás Efsz állattenyésztési részlege vezetőjének feladatai eredményes teljesítéséért, politikai és társadalmi tevékenységéért; František Puhalla bányász­nak, a košicei Szlovák Magnezit­művek lubeníki üzeme dolgozójá­nak kimagasló munkaeredményei­ért, politikai-szervező tevékenysé­géért; Gerhard Sedláčeknak, az Ústí nad Labem-i Vegyipari és Kohá­szati Termelési Társulás vállalat szerelőjének kiváló munkaered­ményeiért és a CSKP politikájának következetes érvényesítéséért; Miloš Štétina elektroműsze­résznek, a plzeňi škoda konszern­vállalat doudlevcei elektrotechni­kai üzeme csoportvezetőjének az elektromos gépek fejlesztésében szerzett érdemeiért; Josef Šurala bányásznak, a hodoníni Dél-morvaországi Bá­nyaüzem dubňanyi üzeme dolgo­zójának kiváló munkaeredményei­ért, a szocialista versenyzés fej­lesztéséhez való hozzájárulásáért, politikai elkötelezettségéért. A KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMRENDET a CSSZSZK fejlesztéséhez és az állam védelmi ereje megszilár­dításához való jelentős hozzájáru­lásért a Dubnica nad Váhom-i Általá­nos Gépipari Művek konszernvál­lalat dolgozókollektívájának. A GYŐZELMES FEBRUÁR ÉRDEMRENDET Zdenék Kővár professzornak, nemzeti művésznek, szobrászmű­vésznek kimagasló pedagógusi te­vékenységéért és a kultúra fejlesz­téséhez való hozzájárulásáért; Jan Ludvik mérnöknek, a plze­ňi Škoda konszern termelési-gaz­dasági egység vezérigazgatójá­nak, a Csehszlovákia Kommunista Pártjáért végzett sokéves áldoza­tos munkájáért; az ostravai Észak-morvaor- szági Gázművek konszernválla­lat dolgozókollektívájának kivá­ló gazdasági eredményeikért a munkakezdeményezés fejlesz­téséért; (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom