Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-02 / 77. szám, csütörtök

Az SZLKP KB ülésének vitája MILOŠ JAKEŠ elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára Tisztelt elvtársak! ^ Őszintén örülök, hogy részt veszek az SZLKP KB ülésén, amely jelentős lépést jelent a CSKP KB 5 ülése határozatainak a szlovákiai viszonyokra való lebontásában. Engedjék meg, hogy tolmácsoljam Gustáv Husáknak a CSKP KB főtitkárának és a CSKP Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét A tudományos-műszaki haladás határozott érvé­nyesítése elsőrendű feladat és a szociális-gazdasá- gi fejlődés meggyorsításának kulcsfontosságú esz­köze. Ezért a CSKP KB Elnöksége úgy döntött, hogy ezt a kérdést tűzi 5 ülésének napirendjére. Vala­mennyien megismerkedhettek az ülés lefolyásával és eredményével, ezért nem részletezem tartalmát és jelentőségét. A párt központi bizottsága figyelmét a tudomá- nyos-műszaki haladás döntő problémáinak megol­dására és gyakorlati alkalmazásának meggyorsítá­sára összpontosította. Átfogóan foglalkozott leg­fontosabb kérdéseivel: részvételünkkel a szocialista nemzetközi munkamegosztásban, főleg a KGST- országok tudományos-műszaki haladása komplex programjának megvalósításában. Továbbá foglalko­zott a népgazdaság szerkezeti átalakításával, a be­ruházáspolitikával, a tudományos-kutatási alappal, a gazdasági mechanizmus átalakításával és az emberi tényező aktivizálásával. Nagy figyelmet szentelt annak a feladatnak, hogy a pártmunkát korunk követelményeinek színvonalára kell emel­nünk. A CSKP KB ülése, külső és belső összefüggései­ben, nyíltan és bírálóan foglalkozott a tudományos­műszaki haladás kérdéseivel. Rámutatott, miért nem sikerül megvalósítani a CSKP KB 8. ülése és a XVII. pártkongresszus határozatai által kitűzött feladatokat, miért nem ériünk el eddig alapvető fordulatot a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazásában. A központi bizottság 5. ülésén koncepciós jellegű határozatokat fogadott el a 8. ötéves tervidőszakra a kongresszus által meghatá­rozott feladatok, valamint a kilencvenes évek fejlő­dése szempontjából. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója, ame­lyet Hruškovič elvtárs terjesztett elő, valamint az írásbeli alapanyagok és a vita megerősítette a tudo­mány és technika eredményei alkalmazásának ha­laszthatatlanságát. Értékeljük, hogy az SZLKP KB szervei rendszeresen foglalkoznak a tudományos­műszaki haladás kérdéseivel. Amint azonban a ta­nácskozás rámutatott, Szlovákiában is sok a problé­ma, a kihasználatlan lehetőség és a fogyatékosság a tudomány és technika alkalmazásában, a minő­ségben, a hatékonyságban, az innovációban, az intenzifikálás tényezőinek alkalmazásában. Jelen­tős eszközöket fordítunk azokra a beruházásokra, amelyeknek progresszív változásokat kell eredmé­nyezniük, pozitívan kell befolyásolniuk a szerkezeti átalakítást és az intenzifikálás folyamatát. Nem szabad megengedni, hogy megismétlődjenek a régi fogyatékosságok és az új kapacitásoknak el kell érniük a tervezett mutatókat. A CSKP Központi Bizottságának határozata megköveteli, hogy a népgazdaságban határozottab­ban alkalmazzuk a tudomány és technika ismereteit. Ehhez megteremtettük a feltételeket a termelési és a tudományos-műszaki erő további növelésével, annak lehetőségével, hogy aktívan bekapcsolódha­tunk a KGST-országok tudományos-műszaki fej­lesztése komplex programjának megvalósításába, valamint részt vehetünk a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési távlati programok megvalósításában, amelyeket Csehszlovákia a szo­cialista országokkal kötött. Számunkra rendkívüli jelentősége van Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködési programjának. Ha a 8. ötéves tervidőszakban eddig elért ered­ményeket a gyorsítás stratégiájának kritériumai sze­rint, valamint az iparilag legfejlettebb országok tudo­mányos-műszaki haladásának dinamikája szem­pontjából értékeljük, látnunk kell, hogy egyelőre nem érvényesítjük elég hatásosan a tudomány és a tech­nika eredményeit. Ez megnyilvánul az innoválás alacsony dinamikájában, a termelési alap lassú műszaki korszerűsítésében és a nem megfelelő exportképességben. A népgazdaság struktúrája el­lentétben áll a tudományos-műszaki haladás meg­gyorsításának szükségleteivel, túlságosan szoros szálak fűzik a hagyományos, nem perspektív ága­zatokhoz. A csehszlovák gazdaság bekapcsolódása a nem­zetközi munkamegosztásba még mindig nem meg­felelő. A népgazdaság irányításának mai rendszere nem ösztönzi megfelelően a tudományos-műszaki haladást és a hatékony innoválást. Ismételten meg kell tehát állapítanunk, hogy a részleges javulás ellenére, nem értünk el döntő fordulatot. A népgazdaságnak az intenzív fejlődés útjára való áttérése során számos akadályba ütkö­zünk, megmutatkoznak szervezési, anyagi-műsza­ki, káder és információs erőnk fogyatékosságai, valamint állami és gazdasági szerveink és a párt tevékenységének hiányosságai. Mint forradalmi pártnak az a*ötelességünk, hogy megteremtsük a feltételeket a mai korszakalkotó időszak sorsdöntő feladatainak megoldásához, összekapcsoljuk a szocializmus előnyeit a tudomá- nyos-technikai forradalommal, fokozzuk a szocializ­mus gazdasági erejét és vonzerejét. Készen állunk, hogy megszilárdítsuk a szocializmus tartós értékeit, teljes mértékben kibontakoztassuk és sokoldalúan kihasználjuk óriási lehetőségeit. Meg kell válnunk mindattól, ami elavult és alkalmaznunk kell mindazt, ami eredményes lehet napjainkban és a következő évezred elején. Ezeknek az alapvető feladatoknak a megoldásá­hoz ösztönzést ad az SZKP tevékenysége. Újító politikája meggyőzően bizonyítja, hogy napjainkban a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiai irányvonala és az átalakítás, mint a gyor­sítás módszere, jelenti az egyedüli utat, amely a szocializmus további győzelmes haladásához ve­zet. Ebben rejlik internacionalista érvényessége Pártunk XVII kongresszusán magáévá tette és teljes mértékben támogatta azt a politikai irányvona­lat, amelyet az SZKP Központi Bizottságának áprilisi , ülése indított el. A szovjet kommunisták XXVII. kongresszusa a gyorsítás stratégiájára bontotta le ezt az irányvonalat Az SZKP harmadik program­jának új szerkesztése képezi ehhez az elméleti alapot Kommunistáink úgy tekintenek rá, mint nap­jaink kommunista kiáltványára. Az SZKP elméleti és gyakorlati tevékenységével a kommunista és forra­dalmi világmozgalom élcsapata. A leninizmushoz és módszertanához hűen egyre mélyebben feltárja a társadalmi haladás objektív törvényszerűségeit, elemzi a mozgatóerőket, meghatározza a szocialis­ta társadalom fejlődésének hatékony eszközeit Ha­tározottan, energikusan és bátran szabadítja fel a nép alkotó erejét. Ezen a téren jelentős határkő volt az SZKP Központi Bizottságának januári ülése Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 5. ülésén mondott bevezető szavaiban az SZKP KB januári üléséről és ösztönző erejéről beszélve hangsúlyozta, hogy a párt egész története során tanultunk a szovjet kommunistáktól és annál inkább használjuk ki ta­pasztalataikat napjainkban. Az SZKP tevékenysége ösztönző útmutatást jelent problémáink lényegének megoldásában. Ezért a csehszlovák kommunisták és pártonkívüliek nagy érdeklődéssel ismerkednek meg Gorbacsov elvtárs beszédeivel, amelyek forra­dalmi igazsága bátorságot és elvhűséget fejeznek ki, megerősítik a szocializmus erejét, humánus lé­nyegét és erkölcsi tisztaságát, megszilárdítják az emberiség történelmi optimizmusát Megtisztítanak a leninizmus deformációitól, minden hamistól, a dogmatizmustól és a revizionizmustól. Az embe­rek látják, hogy az alkotó keresés és a nyílt politika útjára léptek, arriely több szocializmust és több demokráciát, több tájékoztatást és társadalmi ellen­őrzést jelent. Jogosan azonosítjuk az SZKP új forradalmi irány­vonalát Mihail Szergejevics Gorbacsov személyével és tevékenységével. Ezért fogadtuk olyan örömmel a hírt, hogy a Szovjetunió legfelsőbb képviselője Csehszlovákiába látogat. Ez a látogatás kétségtele­nül a csehszlovák-szovjet barátság nagy ünnepe lesz, kifejezi megbonthatatlan egységünket, új, ma­gasabb szintre emeli országaink és kommunista pártjaink együttműködését és jelentőségét illetően túllépi országaink határait 9 Elvtársak! A gyorsítás stratégiájának megvalósítása, az az eltökéltségünk, hogy haladást akarunk elérni a tár­sadalom átalakításában, fejleszteni akarjuk a tudo­mányt és technikát, új magasabb igényeket támaszt a társadalom vezető politikai erejével, kommunista pártunkkal szemben. Tudatosítjuk, hogy a párt kez­deményezésétől, koncepciós tevékenységétől és akcióképességétől függ az ország progresszív fejlő­dése. Napjainkban a párt döntő fontosságú feladatai közé tartozik a szocialista társadalom lehetőségei hatékony kihasználásának keresése, megtalálása és megvalósítása. A gyorsítás stratégiai irányvonalának megvalósí­tása során a párt politikájának minden szinten a pártban és a társadalomban végbemenő folyama­tok mély ismeretéből kell kiindulnia. Meg kell mon­dani, hogy a múltban az eredmények értékelése, valamint a távlatok meghatározása, nem indult ki mindig tudományos elemzésből. Sokkal jobban kell ügyelnünk arra is, hogy ne hozzunk részintézkedé­seket, amelyeknek alacsony a társadalmi hatékony­ságuk. Tapasztalataink bizonyítják, hogy tudományosan megindokolt koncepció nélkül nem építhetjük ered­ményesen a szocializmust. Ezért el kell érnünk, hogy a tudományos felismerések gyorsan érvénye­süljenek a politikában és a politika révén a gyakor­latban is. Ezt tudatosítanunk kell és e szerint kell cselekednünk napjainkban, amikor a nagy társadal­mi feladatok megkövetelik, hogy újszerűen gondol­kodjunk, és újszerűen oldjuk meg őket Ez azt jelenti, hogy rendszeresen fejlesztenünk kell prog­ramalkotó, szervező, ideológiai és ellenőrző tevé­kenységünket. A központi bizottság kulcsfontosságú feladatnak tartja a gazdasági mechanizmus átalakítása alapel­veinek gyors és következetes lebontását, beleértve az állami vállalatról szóló törvény javaslatát is. Az ipar államosítása óta a legjelentősebb intézkedésről lesz szó a népgazdaságban. Számos további intéz­kedésre is szükség van, amelyeknek célja lesz a termelés minőségének javítása, a vállalatok önál­lósága és felelőssége növelésével kapcsolatos alapelvek komplex és kísérleti alkalmazása, a köz­vetlen kapcsolatok megkötése a KGST keretében és külkereskedelmi tevékenység folytatása kivá­lasztott termelő szervezetekben. A múlt héten pél­dául Csehszlovákiában járt a szovjet állami, gazda­sági vezetők nagy csoportja, a kölcsönös együttmű­ködés további lehetőségeit, a közvetlen kapcsolatok megkötését, a gépipar területén közös vállalatok létesítését vizsgálták. Az ilyen vállalatok a kétoldalú előnyök alapján hozzájárulnak a termelés hatékony­ságának növeléséhez. Kiemeljük az új gazdasági mechanizmusnak mint a gazdaság hatékonysága növelése, korszerűsíté­se, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és erős szociálpolitika érvényesítése eszközének szükségességét. Tesszük ezt azért, mert nem tűr­hetjük meg a hamis illúziókat, amelyek mindig kiábrándultsághoz vezetnek. Nem tűrhetjük meg azt az illúziót, hogy az új gazdasági mechanizmus jóváhagyásával automatikusan emelkednek a bérek és az életszínvonal. Magasabb béreket csak ott fizethetnek, ahol nagyobbak lesznek a gazdasági eredmények, ahol a termékeket magasabb mutatók jellemzik majd, és nagyobb lesz a nyereség. Büntet­ni ott kell, ahol nem termelnek és nem dolgoznak hatékonyan. A gazdasági mechanizmus átalakítá­sával határozottabban érvényesítjük a társadalmi igazságosságot és egyúttal harcolni fogunk a jogta­lan bevételek, a másodlagos, nem szocialista újra­felosztás ellen. Az intézkedések jóváhagyásával még semmi sem változik meg. Erről a múltban már többször meggyőződhettünk. A pártnak minden erejét, ké­pességét és energiáját a gazdasági mechanizmus átalakítására, és az ezzel kapcsolatos gazdasági, szervezési, politikai, ideológiai és erkölcsi kérdések megoldására kell irányítania. A pártnak a társada­lom politikai vezetőjének kell lennie, egyesítenie kell alkotó erejét. Ez azonban nem jelenti, hogy átveszi az állami és gazdasági szervek funkcióját, kötelességeit és he­lyettesíti vezető tisztségviselőinek felelősségét Ép­pen ellenkezőleg, ügyelnie kell a munka, a jogkör és a felelősség helyes megosztására, hogy minden állam, gazdasági, társadalmi és tudományos intéz­mény tudja, mi a kötelessége, mindenki tudja, miért felelős. Ellentétben áll ezzel azoknak a vezetőknek a magatartása, akik a gazdaságban és más terüle­teken a párthatározatok nem teljesítését és a króni­kus fogyatékosságokat objektív okokkal magyaráz­zák, a hibákért a felelősséget másokra hárítják és a hibák helyrehozása helyett olcsó önbírálathoz folyamodnak. Ennek is véget kell vetni Elvtársak! Nemcsak nagy munka, hanem egyúttal nagy küzdelem kezdetén is állunk. A párt mindig elérte a kitűzött célokat, ha egységes eljárását energiáját ezekre összpontosította. Nem topoghatunk egy helyben. Valamennyien felelősek vagyunk a gyorsításért, a szükséges változások végrehajtásáért, az átalakí­tás sikeréért A párt-, az állami és gazdasági szer­vek, a tudományos és más intézmények a Nemzeti Front szervezetei. Az átalakítást mindenkinek ön­magánál kell elkezdenie. Azáltal, hogy bővíti isme­reteit, fokozza képességeit, jó munkát végez, kö­nyörtelenül harcol a formalizmus, a túlszervezettség és a semmitmondó értekezletek ellen. Azokat, akik csak beszélnek és élősködni akarnak, maga az élet leplezi majd le. Az emberek aktivitása, a kezdeményezés, az alkotókészség, a nagy gondolatok és a haladás csak ott érvényesülhetnek és fejlődhetnek, ahol ehhez megteremtik a megfelelő légkört Ezért min­denütt támogatni fogjuk azt, ami elősegíti az alkotó gondolkodásmódot, a kezdeményezés ösztönzését. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy a CSKP KB 5 ülésének nyílt eszmecseréje meg­győzően rámutatott a kollektív bölcsesség erejére és gazdagságára és jelentős mértékben gazdagítot­ta a tanácskozás eredményeit. A gyorsítás stratégiájának megvalósítása és az átalakítás megköveteli a feladatok alkotó megoldá­sát, számos nézet felülbírálását. Már csak azért is, mert a különféle helytelen megközelítések mindig azon élősködtek, hogy nem oldották meg követke­zetesen marxista-leninista módon a megérett prob­lémákat. Ezt bizonyítja a CSKP XIII. kongresszusa . utáni fejlődés, amely ellenforradalmi fordulat kísérle­téhez vezetett. Az új feladatok alkotó megoldása, a napjainkban már nem helytálló nézetek leküzdése azonban, nem gyengíti, hanem éppen ellenkezőleg erősíti a szo­cializmus alapelveit, vagyis a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonát, a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezető szerepét. A kommunista párt a marxizmus-leninizmus és a proletár interna­cionalizmus alapelvei szerint jár el. 1968-ban a jobb­oldali opportunisták és revizionisták a szocializ­musnak ezeket az alapelveit támadták. Megbontot­ták a párt egységét, szociáldemokrata típusú reform párttá akarták változtatni. A munkásosztály vezető szerepének helyére az elitet akarták állítani A Szov­jetunióval való szövetség és a szocialista közösség országaival való együvétartozás helyett a semle­gességet hirdették. Ebben alapvetően különbözik a CSKP XVII kongresszusának politikai irányvonala azoktól, akik 1968-ban ellenforradalmi fordulatra törekedtek és számos állampolgárunkat szerencsét­lenné tettek. Azért említem meg ezeket a kérdéseket, mert a becsületes elvtársak körében is aggodalmak hangzanak el, hogy a párt becsületes törekvését az új feladatok újszerű megoldására ellenfeleink ne használják fel saját céljaikra. Elvtársak! Korunk új, nagyobb követelményeket támaszt a párt tevékenysége, munkájának formái, módszerei és stílusa iránt A XVII. pártkongresszus határozatainak követke­zetes valóraváltása megköveteli, hogy minden szin­ten javítsuk a választott pártszervek tevékenységét és fokozzuk szerepüket. Határozottabban kell meg­követelni, hogy a párt keretében létjogosultsága legyen a nyílt véleménycserének, a bírálatnak és önbírálatnak. Ez a valóban kollektív vezetés és annak feltétele, hogy minden tagra nagyobb felelős­ség háruljon az elfogadott határozatokért és teljesí­tésükért. Ez az út vezet a döntési folyamatok színvo nalának emeléséhez. A tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, és ennek alapján a népgazdaság hatékonyságának növelése, ami feltétele az életszínvonal emelkedé­sének, a következő időszakban az alapvető politikai feladatot jelenti. Ezért, a párt szervező, irányító, ideológiai-nevelő, káder és ellenőrző tevékenységét úgy kell fejleszteni és elmélyíteni, hogy a kitűzött célokat következetesen elérjük. A CSKP KB 5. ülése feladatul adta, hogy a kom­munisták törekvését a tudomány és technika ered­ményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazására kell irányítani és egyesíteni, fejleszteni kell a dolgozók alkotó kezdeményezését, hogy minden termelési és kutatási kollektívában a merész alkotó keresés, a kompromisszumok és a passzivitás elítélésének légköre uralkodjon. Arra kötelezte a pártszervezete­ket, hogy mozgósítsanak, szervezzenek, ellenőriz­zék a vállalatokat, hogyan alkalmazzák a tudomá- nyos-műszaki ismereteket, milyen feltételeket te­remtenek gyors alkalmazásukhoz. Ezért feladatul adta, hogy az egyes munkahelyeknek konkrét intéz­kedésekre kell lebontaniuk a feladatokat, és egyúttal nagyobb figyelmet szentelni a tudományos-műszaki értelmiségnek, a termeléselőkészítő szakaszok dol­gozóinak. Az intenzifikálás szükségletei megkövetelik, hogy valamennyi pártszerv és szervezet rendszeresen figyelemmel kísérje a tárcákban, a vállalatoknál és az üzemekben a tudományos-műszaki haladás ér­vényesítését. A kerületi és járási bizottságoknak ki kell dolgozniuk a kutatási, fejlesztési és realizációs feladatok, valamint a KGST tagállamok komplex programjával kapcsolatos kötelezettségek teljesíté­se ellenőrzésének hatékony rendszerét A pártalapszervezeteknek ügyelniük kell arra, hogy az üzemekben és vállalatoknál a műszaki fejlesztési tervek járuljanak hozzá a termelés haté­konyságához, meg kell követelniük az igazgatóktól hogy ne műszaki megoldások összességeként, ha­nem a hatékony pártmunka alapját képező politikai gazdasági dokumentumok alakjában terjesszék elé­jük a termelési programok innoválásának és a ter­melés korszerűsítésének terveit Az ellenőrzési jo­got arra kell irányítani, hogy hogyan járul hozzá a munkatermelékenység növeléséhez, milyen a technológiák, a termékek műszaki-gazdasági mu­tatóinak színvonala, milyen a minőség és a gazda­ságosság. A pártszerveknek és szervezeteknek meg kell követelniük a műszakszám növelését, főleg a gép­iparban és az elektrotechnikai iparban, továbbá a drága korszerű gépek és berendezések jobb kihasználását, további racionalizációs műhelyek lé­tesítését, hogy idejében készítsék fel a szakem­bereket a legkorszerűbb gépek és berendezések hatékony kihasználására. Ilyenek például a rugal­mas termelési rendszerek, az automatizált tervezési rendszerek stb. Nem kerülhetik el figyelmüket a bürokrácia aka­dályai, amelyek fékezik a tudomány és technika gyorsabb gyakorlati alkalmazását, csökkenteniük kell az indokolatlanul kiterjedt adminisztrációt Átgondoltabban és határozottabban kell eljárniuk a pártszervezeteknek, főleg a központi hivatalok­ban, a minisztériumokban és a termelési-gazdasági egységekben. Tekintettel szerepükre nagy felelős­ség hárul rájuk a kongresszusi irányvonal megvaló­sításáért. Nem szabad megtűrni, hogy lebecsüljék az intenzifikálás kérdései megoldásának politikai jelentőségét, teljes mértékben élniük kell jogaikkal, és teljesíteniük kell kötelességeiket Megköveteljük, hogy aktívan befolyásolják a megérett problémák megoldását, nyíltan, pártos elvszerűséggel foglal­kozzanak a fogyatékosságokkal és szavatolják a pártpolitika következetes érvényesítését a tár­cákban. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítá­sát mindenekelőtt összekapcsoljuk a gazdasági ve­zetők munkájának javításával, az üzemek, vállalatok, intézetek irányítószerveinek magas szintű, alkotó, koncepciós és szervező munkájával. A pártszervek­nek és szervezeteknek magas igényeket kell velük szemben támasztaniuk, konkrét feladatokat kell meghatározniuk és megkövetelniük ezek teljesíté­sét. Ezért előtérbe kerülnek a kádermunka kérdései A párt nem tűrhet meg olyan vezetőket, akik nem értik meg a stratégiai irányvonal értelmét, korunk feladatainak fontosságát, azokat, akik nem tudnak megbirkózni feladataikkal, régi bürokratikus módon dolgoznak, nem tudnak alkotó módon gondolkodni, dolgozni az emberekkel és nem tudnak felelősséget vállalni magukra. Nem számol azokkal, akik közöm­bösek, akik előnybe helyezik személyes érdekeiket Jóképességű, energikus, tehetséges szervezőket kell a felelős posztokra állítani, akik készen állnak és hajlandók megoldani korunk bonyolult feladatait Olyan embereket, akik példát mutatnak a munkában és magánéletükben, akik fegyelmezettek, rendsze­resek, könyörtelenül küzdenek minden olyan nega­tív jelenség ellen, amelyet a CSKP KB Elnökségé­nek Levele megemlít. A pártszerveknek minden szinten nagyobb felelősséget kell vállalniuk a ká­derintézkedésekért, és ezek társadalmi következ­ményeiért. Mindenekelőtt objektívebbé kell tenni a kádermunkát. Ezt azáltal kell elérni, hogy mélyítjük a demokráciát és érvényesítjük Leninnek azt a kö­vetelményét, hogy a tömegek ellenőrizzék a kádere­ket. Idézek: „Mindenki tudja, hogy ez és ez a politi­kus mivel kezdte, milyen fejlődésen ment keresztül, hogyan viselkedett az élet nehéz perceiben, általá­ban milyen tulajdonsággal tűnik ki, és ezért termé­szetes, hogy minden párttag a dolgok teljes ismere­tében foglalhat állást, amikor egy ilyen politikusnak valamely pártfunkcióra való megválasztásáról kell döntenie. A pártember politikai pályafutásának min­den^ lépése (a szó szoros értelmében) általános ellenőrzés alatt áll, ami automatikusan működő mechanizmust teremt s ez eredményezi azt, amit a biológiában „a legalkalmasabbak fennmaradásá­nak“ neveznek. A teljes nyilvánosság, a választha­tóság és az általános ellenőrzés útján történő „ter­mészetes kiválasztás“ biztosítja azt, hogy minden funkcionárius végül is a „megfelelő helyre“ kerül, az erejének és képességeinek leginkább megfelelő munkát végzi, saját bőrén érzi hibáinak minden következményét és mindenki láthatja, hogy fel tud­ja-e ismerni és el tudja-e kerülni hibáit. (Lenin Müvei 5. kötet 499. oldal, Szikra kiadás Budapest). Úgy gondolom, nincs mit hozzátenni Lenin gon­dolataihoz, keresnünk kell annak módját, hogyan érvényesíthetjük ezeket az életben. Ezért a CSKP Központi Bizottsága foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan növelhető a munkakollektívák befolyása a káderek kiválasztásában és értékelésében. A kádermunkában érvényesíteni kell a tehetség, a képességek, az eszmei és politikai szilárdság, a szervezőkészség versengését. El kell érnünk, hogy a káderek felkészültsége megfeleljen a terme­lésben és a társadalomban megvalósított innoválás- nak. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez megköveteli a párt, minden egyes kommunista élcsapat-szere- pének fokozását, a párttagok és pártonkívüliek esz­mei és politikai színvonalának emelését, hogy azo­kat a vezetőket támogassák, akik szavatolni tudják az eredményes tudományos-műszaki és társadalmi haladást. A ČSKP KB 5. ülésén megemlítettük, hogy a ká­derek komplex értékelésének eddigi módja nem felel meg a mai követelményeknek. Ki kell dolgoz­nunk a rendszeres szigorú atesztációk rendszerét, egyes helyeket pályázat útján kell betölteni, bízni kell a pártonkívüliekben, tisztségekkel megbízni őket, természetesen azzal a feltétellel, hogy politi­kailag, szakmailag és erkölcsileg felkészültek erre. Mélyen tudatosítjuk, hogy a szociális-gazdasági gyorsítás és a társadalmi átalakítás eredményessé­(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1987. IV. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom