Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-02 / 77. szám, csütörtök
Az SZLKP KB ülésének: vitája ÚJ szú 5 1987. IV. 2. (Folytatás a 4. oldalról) ge döntő mértékben attól függ, hogyan sikerül megszilárdítanunk a párt és a tömegek kapcsolatát, hogyan sikerül megerősítenünk a párt tekintélyét A mai feladatok és társadalmunk mai helyzete szempontjából rendkívül jelentős a párt és a nép egységének kérdése Az egység megszilárdításához jelentősen hozzájárul a nyílt politikai, a széleskörű tájékoztatás, hogy a dolgozók ne csak azt tudják, mi történik a világban és a központban, hanem azt is, miről döntenek községükben, üzemükben, munkahelyükön Elvtársak' Ebben az ötéves tervidőszakban és az évszázad végéig nagy feladatokat kell megvalósítanunk, nagy célokat kell elérnünk Az 1986 évi terv és 1987 első negyedéve tervének teljesítése azonban azt mutatja, hogy az intenzív fejlesztés útján való haladásunk nem felel meg a CSKP XVII. kongresszusa által támasztott követelményeknek. Az idén pótolnunk kell a lemaradást a termelésben, fokozatosan ki kell egyenlíteni tavalyi adósságainkat, meg kell tartanunk az anyagi források növelésének megkövetelt dinamikáját és következetesen eleget kell tennünk a minőségi követelményeknek. Rendkívül igényes feladatokat kell teljesíteni a hazai piac ellátásában, a kivitelben, folytatni kell az alapanyagok, a nyersanyagok és az energia jobb hasznosításának irányvonalát, csökkenteni kell a költségeket. Fokozottan kell megkövetelnünk a szigorú gazdaságosságot, az állóeszközök és a munkaidő kihasználását, a munkafegyelem és rend megszilárdítását, a termelés és a megrendelők szükségletei közti összhangot, a termelés minőségének javítását. Határozottan fel kell lépni az állami terv feladatait kétségbevonó irányzatok, illetve az ellen, hogy a feladatok teljesítését további irreális követelmények teljesítésének feltételeihez kössék, ami veszélyeztetné az ötéves terv céljainak elérését, a XVII pártkongresszus határozatainak megvalósítását. Elvtársak1 Nagy és merész terveinket csak békében válthatjuk valóra Pártunk és népünk ezért teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békekezdeményezéseit és következetes békepolitikáját Ez a politika a nagy október eredményeként született meg, amelynek 70 évfordulójáról a világ egész haladó emberisége velünk együtt megemlékezik majd Minden munkahely, az állami terv konkrét feladatainak teljesítése, a munkahelyi kötelességek teljesítése a színhelye a békéért folytatott harcunknak Valamennyiünktől függ, milyen eredményeket érünk el. hogy megerősödnek-e az emberiség békés távlatai Ezért üdvözöljük és nagyra értékeljük a dolgozóknak a nagy október 70. évfordulójára, a győzelmes február 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó kezdeményezését. A gazdasági és a társadalmi szerveknek, szervezeteknek, mindenekelőtt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a SZISZ-nek meg kell teremteniük a feltételeket a kezdeményezés további fejlődéséhez és helyes irányvonalához. Meggyőződésünk, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a kormányban és az SZSZK központi szerveiben, a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatoknál és a szervezetekben dolgozó kommunisták példamutatásukkal serkentik a dolgozókat a CSKP KB 5. ülése, és az SZLKP KB mostani ülése által elfogadott határozatok eredményes teljesítésére JÁN ZÁN elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a VUKOV konszern kereskedelmi-műszaki igazgatója, Prešov Az elkövetkező időszak egyik fö feladata a tudo- mányos-műszaki fejlődés következetes érvényesítése az új termékek gyártásában és az ipari technológiák műszaki színvonalának állandó emelése. Ebben pótolhatatlan szerepe van a robotosításnak és a komplex automatizációnak. A 6. és 7. ötéves tervben kifejlesztettük hazánkban az ipari robotok és manipulátorok egyes alaptípusait, a gépipari és a kis mértékben más ágazatokban is alkalmazható, robotosított komplex munkahelyek szükséges egyéb berendezéseivel együtt. A 7. ötéves tervben 4742 ipari, ebből 1700 programozható, robotot gyártottunk, és 2015 robotosított munkahely létesült. Ezeknek az eredményeknek az elérésében részük volt a tudományos akadémiáknak, a főiskoláknak, a kutató-, fejlesztő- és tervező- intézeteknek, de elsősorban a robotok gyártóinak és alkalmazóinak. A robotok gyártásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdések azonban túlnőnek az egyes országok lehetőségein. Nekünk jó tapasztalataink vannak a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködés terén, s ez utóbbival az együttműködés magasabb formáját valósítottuk meg, létrehozva a ROBOT elnevezésű, csehszlovák-szovjet nemzetközi tudományos és termelési egyesülést Az egyesülés 1990-ig szóló tervében szerepel a Bratislavai Nehézgépipari Müvek műhelyeinek automatizálását biztosító komplex tervek kidolgozása, a prágai Praga, a brnói Agrozetl0a szovjetunióbeli Krasz- nij Proletarij vállalatoknál, és a moszkvai Kirov és Fraszer üzemekben a termelési folyamatok automatizálásának megoldása. A VUKOV-konszern, mint az egyesülés aktív tagja, részt vesz az ideszállítandó robottechnikai berendezések megtervezésében és gyártásában is. Az általunk kifejlesztett és megtervezett ipari robotok és az ezekkel kapcsolatos más berendezések műszakilag összehasonlíthatók a világpiacon kínált hasonló termékekkel. Tudatosítjuk azonban, hogy tovább kell növelnünk berendezéseink megbízhatóságát, s ez nem valósítható meg a gyártásban érdekelt más termelési egységekkel való szoros együttműködés nélkül A robotosított munkahelyek kialakításában még nem érte el a kellő színvonalat a gyártó, szállító és kivitelező tevékenység. A 8. ötéves tervben olyan feltételeket kívánunk kialakítani, amelyek biztosítják, hogy a hazai és külföldi beruházások és üzemfelújítások számára készülő robotosított egységek komplex kivitelezői módszerrel készüljenek. Az ipari robotok alkalmazásában fontos problémaként merült fel az, hogy a gyártókat és a felhasználókat nem tudtuk kellőképpen aktivizálni abban, hogy a robotok alkalmazására saját programokat dolgozzanak ki, és hogy ez a tevékenység végső soron részévé váljon tervezési munkájuknak. Pozitívnak mondhatók ezen a téren a kelet-szlovákiai pártszervek tapasztalatai. A kerület vállalatai ugyanis 1990-ig mintegy 420 robotosított munkahely létrehozására tettek kötelezettségvállalást. Március 26- án a Szovjetunió kárpátukrajnai területe és a Keletszlovákiai kerület 13 termelő vállalatának képviselői folytattak közös tanácskozást. Az eredmény 9 termelési és kooperációs szerződés. A robotok alkalmazásának tapasztalatai azt mutatják, hogy vannak még bizonyos feltérképezetlen területek a nem gépipari ágazatokban, például az építőanyag iparban, az építőiparban, az üveg-, textil- és cipőiparban, de az élelmiszeriparban is, ahol a robotok használata előnyös lehetne. Az ezzel kapcsolatos javaslatainkat, a robotosítással kapcsolatos fejlesztésről szóló megegyezés formájában, az egyes minisztériumok elé terjesztettük és várjuk aktív hozzáállásukat. S még egy tapasztalat. Az egyes fejlesztési ciklusok rövidítése nem megy anélkül, hogy ne befolyásolja károsan a megoldás egyes szakaszait és a berendezések próbáit. így, sajnos, az egyes alkotóelemekre, vagy alkatrészekre 24 hónapot is várunk. Ennek a problémának szélesebb körű összefüggései vannak, mint pusztán a megkötött szállítói-megrendelői szerződés, de mindenképpen károsan befolyásolják az új termékek gyártásfejlesztését, egészen a sorozatgyártás megkezdéséig. Olyan intézkedések elfogadását javaslom, amelyek kötelezővé teszik a szállítók számára a megállapított szállítási határidő betartását. Ez lehetővé tenné az új termékek gyártásának céltudatosabb előkészítését és megszervezését A technológiai folyamatok robotosítását magábafoglaló állami célprogram a 8 ötéves tervben bizonyos minőségi változáson megy keresztül azzal, hogy a KGST-országok 2000-ig szóló komplex tudományos-műszaki programjából biztosítja az idetartozó célok teljesítését, főleg a program második kiemelt irányzata, a komplex automatizáció területén, amelynek gesztora az Általános Gépipari Minisztérium. Az állami célprogram 3960 robotosított technológiai egység létrehozását tervezi a rugalmas gyártórendszerek kialakításához, mintegy 7290 robot felhasználásával. Itt kapcsolódik munkánk a KGST-országok Interrobot elnevezésű nemzetközi tudományos-műszaki egyesülésének programjához. Ebbe a programba Csehszlovákiából 15 szervezet kapcsolódott be és húsz feladatot oldanak meg. A VUKOV konszern nyolc szerződést írt alá a közvetlen kapcsolatok felvételéről, főleg szovjet vállalatokkal, és a közeljövőben további szerződések születnek. Január 1-én jött létre a fémipari kutatóintézetből a komplex automatizációs kutatási és termelési konszern. Az új feladatok közé tartozik a gépipari termékek belső szerelésének automatizálása. Ennek egyik konkrét formája a prešovi Autófékgyár azon szerelősorainak automatizálása, amelyek az új Skoda személygépkocsik alkatrészeit készítik. A konszern további fontos tevékenysége az lesz, hogy felvállalja a rugalmas gyártósorok összeállítását és a teljesen automatizált műhelyek és üzemek tervezését és kivitelezését. Saját termelő kapacitásunk lehetővé teszi, hogy gyorsan elsajátítsuk az alkatrészek és részegységek sorozatgyártását, és biztosítani tudjuk ezek leszállítását a kívánt határidőben. FRANTIŠEK SLANINA elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Nové Mesto nad Váhom-i VÚMA szakágazati kutatásitermelési egység vezérigazgatója Nové mesto nad Váhom-i gépesítési és automatizációs kutatóintézetünk 1952 óta teljesíti feladatait az alkalmazott kutatás területén és a technológiai fejlesztésben. Az eltelt csaknem 35 éves munkánk folyamán számos pozitív eredményt értünk el, s tapasztalatokat is szereztünk a fogyatékosságok felszámolásában. Ezek szerint a sikeres műszaki- tudományos kutatás alapvető feltételeit a jelenlegi időszakban a következő tényezők határozzák meg. • a tudományos-műszaki információk megfelelő színvonala, • a munkacsoportokban összpontosuló szakemberek magas professzionális színvonala, • a technológiai rendszerek építőelemes megoldása, ami meggyorsítja a gyakorlati alkalmazás elterjesztését, • a kutatás, a fejlesztés és a termelés egy szervezetbe való összpontosítása, miközben a termelés feladatait szakképzett és gyakorlott dolgozók látják el. E tényezők figyelembe vételével a 7. ötéves tervidőszakban sikerült megvalósítanunk a munkánkban előirányzott szerkezeti változásokat Speciális elektronikai és mikroelektronikai technológiai berendezések kifejlesztéséről és gyártásáról volt szó. Az ezen a területen elért eredmények között megemlíthetjük annak a mikroelektronikai szerelőrendszernek a kifejlesztését, melynek alkalmazását a Tesla Piešťany, a Tesla Trínec és a Tesla Lan- škroun üzemekben vezették be. Ez a rendszer 88 igényes, újonnan kifejlesztett technológiai berendezést és számítógéppel vezérelt célgépet, valamint 20 robottechnikai jellegű segédeszközt tartalmaz. Bízunk benne, hogy sikeres lesz a próbaüzemeltetése, s gazdasági haszonnal fog járni mind az alkalmazóknál, mind a kifejlesztőknél. Tapasztalataink egyértelműen bizonyítják, hogy a kutatási-fejlesztési eredmények színvonalát nemzetközi mércével kell mérni. Munkahelyünkön ezt a szempontot a sikeres fejlesztés alapvető feltételének tartjuk. A CSKP KB 5. ülése a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó alapelvekkel összefüggésben újból kiemelte a tudományos-műszaki haladás jelentőségét. Ennek szükségességéhez nem fér kétség. Kérdés azonban, hogy a különböző szintű gazdasági irányítási szervek reagálása összhangban van-e a pártnak a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására irányuló, s főleg az 1974-es májusi ülés óta rendszeressé vált nagy törekvésével Úgy vélem, hogy a felelősség kérdésében megkülönböztetett módon kell eljárni, s hogy a tudományos-műszaki fejlesztés elégtelensége a legkevésbé írható az alkotó dolgozók számlájára. Minden újítási javaslat vagy találmány új gondolkodást képvisel, a korábbi megoldás bírálatát képezi A gazdasági irányítási szférának az a kötelessége, hogy megfelelő teret biztosítson az alkotó gondolkodásához, a kutatási és fejlesztési eredmények gyarapításához. A CSKP KB 5. úlésén elhangzott ezzel kapcsolatos felszólalásokhoz csatlakozva én is szükségesnek tartom, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó dokumentum kidolgozása során az év végéig meg kell oldani a tervezésben, a pénzügyi és anyagi ellátásban, a javadalmazásban, s az eredmények mérhetőségében mutatkozó problémákat, a megfelelő normatívumok kiadásával. A tudományos-műszaki fejlesztésben valóban komplex módon kell eljárni, ahogy azt a CSKP KB 8 ülése is hangsúlyozta, de ezt főleg a központi szervek nem veszik eléggé figyelembe. Ez az elv gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kutatástól maximális eredményeket kell követelni, de ehhez biztosítani kell a szükséges forrásokat és feltételeket is. Sokkal többet várunk a közgazdasági kutatástól is olyan irányban, hogy meghatározzák az objektiv szempontokat a tudományos kutatóintézetek munkájának értékeléséhez, hogy a kiváló eredményeket elérők és az átlagon aluliak ne vesszenek el a szürke átlagban. Mint ismeretes, szervezetünk 1986 január elseje óta szakágazati kutatási-termelési egységként működik. Eredeti kutatóintézetünk a Nyitrai (Nitra) Elektrotechnikai Gépgyárral egészült ki A CSKP KB 5. ülése a kutatás és a termelés összekapcsolásának ezt a formáját pozitívan értékelte. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva kijelenthetem, hogy ez a szervezési rendszer nagyon előnyös. Számos sikeres példáját ismerjük a Szovjetunióban és az NDK-ban. Nálunk is bevált, meggyorsult a kutatási és fejlesztési eredmények gyakorlati hasznosítása. Azok az előnyök, amelyek a műszaki és technológiai fejlesztés egy szervezeten belüli megvalósításából származnak, egyértelműen igazolódtak. A szakágazati vállalat formájában megvalósuló gazdasági irányítás azonban jelentős problémákat is hozott. Az elmúlt évben például a nyitrai üzem hiányosan teljesítette a termelési tervét, de nem az új termelési programmal kapcsolatban, mert ez tavaly még csekély arányt képviselt. Igy aztán hiába voltak a Nové Mesto nad Váhom-i kutatóintézetnek jó eredményei, s megfelelő eszközei a tartalékalapban, az elektrotechnikai gépgyár teljesítményeinek a hiánya mindezt felemésztette. Ez aztán oda vezetett, hogy habár a kutatóintézet jó eredményeket ért el az elmúlt évben, mégsem tudjuk feltölteni az illetékes alapokat, s fokozni a dolgozók érdekeltségét a jó eredmények elérésében Habár kísérleti szervezési módszerről van szó, a központi szervek mégsem mutatnak hajlandóságot e probléma megoldására. Annak ellenére, hogy az adott szervezési forma értékelése nem veszi figyelembe a kísérletező szervezetek tevékenységét, s e tevékenység kockázatosságát A kutatók és a kutatóintézeti munkások kollektíváját az említett kiegyenlítés hátrányosan érintette. Ezért segítséget kérünk a központi szervektől olyan vonatkozásban, hogy akik kockázatokat vállalnak az össztársadalmi problémák megoldásában, ne legyenek magukra hagyatva, ha problémák merülnek fel. Biztosak vagyunk benne, hogy ezek a kérdések is megoldást nyernek, s az elindított kísérlet gazdasági vonatkozásban is felmutatja az előnyeit, s jó példát mutat a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához. A beszámoló kiemelte a nemzetközi tudomá- nyos-múszaki együttműködés jelentőségét, főleg a Szovjetunió munkahelyeivel. Szervezetünkben sikeresen haladunk ezen az úton. A moszkvai ENIMS kutatóintézettel együttműködve sikeresen befejeztük a kopírozó szikraforgácsoló berendezés és egy univerzális ultrahangos munkagép kifejlesztését. Az első kiemelt irányzatban, az elektronizálás területén a komplex program két feladatát koordináljuk. Az egyiket az elektronikai célgépek és berendezések fejlesztése képezi, ahol a szakosítás keretében négy termékcsoportot vállaltunk el, de többet is szeretnénk vállalni. A Tbilisziben folytatott tárgyalásaink alapján rövidesen aláírjuk a megállapodásokat. Ebben a programban Lengyelországgal és az NDK-val is együttműködünk A hőkamrák szállítását a Szovjetunióba az integrált áramkörök méréséhez már ebben a tervidőszakban elkezdjük. A másik feladat egy lézeres technológiai berendezés kifejlesztésére vonatkozik. Az erre vonatkozó együttműködést a leningrádi LITMO kutatóintézettel már szerződésileg is biztosítottuk. A másik kiemelt irányzatban, a komplex automatizálás területén szintén aláírtuk már a közös tervezőiroda létesítésére vonatkozó szerződést a moszk ■ vai ENIMS kutatóintézettel, s jóváhagytuk a közös munkatervet is a szikraforgácsoló megmunkáló központok kifejlesztésére Ennek az együttműködésnek főleg a Považská Bystrica-i Csapágygyár szempontjából lesz nagy jelentősége, mert lehetővé teszi a nem szocialista országokból behozott gépek hazaiakkal való helyettesítését. JÁN PLESNÍK elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója A szlovákiai állattenyésztés biológiai alapjának intenzív átalakítása bizonyára a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum leghatékonyabb kutatási feladatai közé tartozik. A gazdasági állatoknak olyan új típusait sikerült kinemesiteni, amelyek termelékenységük és a termékek minősége szempontjából a külföldi csúcsszínvonalat is elérik, s jó alapot biztosítanak az állattenyésztés további hatékony intenzifikálásához. Ez egy olyan terület, ahol a befektetett eszközök jól és gyorsan megtérülnek. Hasonlóak jó, a legfejlettebb külföldi színvonalhoz hasonlítható eredményeket érünk el az állatállomány újratermelése szakaszán, ahol a legújabb biotechnológiai eljárásokat is alkalmazzuk, beleértve az embrióátültetést. Jelentős, sok esetben eredeti eredményeket értünk el a takarmányozási technika, a takarmányok tartósítása és előkészítése területén, valamint az állattartás biológiai és egyéb problémáinak kutatásában. Ezen a szakaszon azonban különböző okok miatt nem tudunk elérni jelentősebb gazdasági eredményeket, mert a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása számos körülménytől függ, például az anyagi-műszaki ellátás színvonalától, a dolgozók szakképzettségétől stb Annak érdekében, hogy megnöveljük az állattenyésztési kutatás hatékonyságát, tudományos-termelési társulást hoztunk létre a mi kutatóintézetünk mellett, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, az Állami Törzstenyésztő Vállalat, az Állami Állatorvosi Igazgatóság, valamint a Nyugat-szlovákiai Biotechnológiai Társulás részvételével Az elmúlt évben az igy létrehozott társulás egyes munkahelyein 870 embrióátültetést hajtottunk végre a nagy termelékenységű tehenektől és juhoktól, elkezdtük az állatállomány irányított újratermelési módszereinek kísérleti alkalmazását 15 mezőgazdasági vállalatnál, szakoktatásban részesítettünk további 5 munkacsoportot az embrióátültetés elvégzésére, s ennek köszönhetően ez a módszer széles körben terjed Szlovákia egész mezőgazdaságában. Ez a biológiai centrum jelentős módszertani segítséget nyújt az állatállomány nemesítési folyamatainak tudományos irányításához és fejlesztéséhez. Elmondhatjuk, hogy a társulás munkája sikeresen fejlődik, de még távolról sem meríti ki az adott lehetőségeket. Ezért számos intézkedést készítettünk el a részt vevő felek együttműködésének elmélyítésére, s a társulás tevékenységét csehországi körzetekre is kiterjesztjük. A társulás egyúttal tudományos-kutatási alapot nyújt a közös csehszlovák-szovjet állattenyésztési biotechnológiai laboratórium munkájához is, amely már fél éve intenzív tevékenységet folytat. A közös kutatási munkák főleg az állatállomány újratermelésének az intenzifikálására, a nagyobb termelékenységű vonalak kinemesítésére, a takarmányok termelési hatékonyságának növelésére, valamint a takarmányadalékok behozatalától való függetlenség elérésére irányulnak. A közös laboratórium kutatási programja teljes mértékben a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának komplex programjába tartozik, annak ötödik kiemelt részét, a biotechnológiai eljárások gyorsított ütemű fejlesztését képezi. A feladatok rugalmas teljesítését bizonyítja, hogy a szovjet kutatókkal együttműködve előkészítettük az embrióátültetésre szolgáló mozgó laboratórium sorozatgyártását, melynek behozatala iránt a Szovjetunióban nagy az érdeklődés. Ez év januárjában a közös laboratórium tanácsában kidolgoztuk az erre vonatkozó javaslatot, s az első embriomobil már el is készült Sikeresen haladnak azok a tanácskozások is, amelyek arra irányulnak, hogy a csehszlovák-szovjet laboratórium KGST munkahellyé alakuljon át. A tagság iránt Lengyelországból három, Magyarországról két tudományos intézmény már hivatalosan is érdeklődött, s a jelek szerint bulgáriai intézmények is szeretnének bekapcsolódni a munkába. A gyorsítás stratégiáját elsősorban úgy értelmezzük, mint annak a követelményét, hogy meggyorsuljon az új tudományos ismeretek létrehozása, s hogy ezek minél hatékonyabbá tegyék a termelési folyamatokat. Ennek megfelelően a mi intézményünknél is az irányítási-szervezési munka színvonalának állandó emelésére, a munkához szükséges megfelelő anyagi-műszaki és szociális feltételek kialakítására törekszünk Fontos feladatnak tartjuk továbbá a nem produktiv munka részarányának csökkentését, hogy a kutatók a tudományos feladatokra összpontosíthassák a figyelmüket Nagy gondot fordítunk a tehetséges fiatal szakemberek kiválasztására, szakmai képzésük színvonalának állandó emelésére, valamint a nemzetközi tudományos ismeretek közvetítésére és felhasználására. Tudatában vagyunk annak, hogy az átalakítás folyamatában nem kell mindig várnunk felülről jövő utasításokra, vagy a külső feltételek megváltozására. Számos kérdést önállóan is megoldhatunk, főleg most, a CSKP KB 5. ülése után, de még mindig elég sok külső korlátba ütközünk Eddigi, meglehetősen uniformizált káderpolitikánk ott is középszerűséghez vezetett, ahol az embereket nagyon meg kell válogatni. Véleményem szerint a kádermunkában is nagyobb megkülönböztetésre lenne szükség, de ehhez a feltételeket is meg kell teremteni. Annak ellenére, 'hogy erről minden szinten már évek óta beszélünk, a tudományos munka a fiatal dolgozók számára anyagilag nem vált vonzóvá, sőt inkább elriasztja őket. Emellett a fiatal tudományos dolgozók továbbra is el vannak szigetelve a külföldi tudományos központoktól, s csak ritkán, inkább csak véletlenszerűen és nem rendszeresen vesznek részt ezek munkájában A gyors tudományos növekedésnek ez a módszere a KGST-országok keretében nincs még megoldva, miközben a nem szocialista országokban ezt egészen természetesnek tartják. Szélesebb körben kellene érvényesíteni a tudományos dolgozók pályázati úton való felvételét is, s meg kellene könnyíteni a munkahelyek felcserélésének és változtatásának a feltételeit, a kutatási feladatok időszaki céljaihoz igazodva Ez a követelmény az ideiglenes kutatócsoportok kialakítására is vonatkozik A mi intézetünkben például már tiz éve sikeresen szervezzük a nemzetközi kutatócsoportok munkáját, de egy interdiszciplináris hazai kutató- csoportot bizonyos konkrét probléma közös megoldására még nem sikerült összehozni. (Folytatás a 6 oldalon)
