Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-16 / 62. szám, hétfő

ÚJ szú 3 % * 1987. III. 16. A szocialista demokrácia elmélyítése Segédanyag a pártoktatás 5. témájához A szocialista demokrácia fejlesztése objektív folyamat, amelyet különböző bel­ső és külső körülmények befolyásolnak. Legjellemzőbb vonása a legszélesebb tö­megeknek a szocialista állam igazgatásá­ba való egyre szélesebb körű bevonása, S a tudományosság egyre következete­sebb érvényesülése az összes tevékeny­ségi területen való határozathozatalkor, főleg ami a szocializmus anyagi és mű­szaki bázisa működésének egyre effekti- vebbé tételét és az államapparátus mun­kájának hatékonyságát illeti. A szocialista demokrácia a társadalom demokratikus szerveződésének legmagasabb rendű formája. A társadalom további demokratizálása A szocialista demokrácia, amely átülte­ti a gyakorlatba a tudományos kommuniz­mus alapítóinak a tömegeknek a társada­lom irányításában való részvételével, a politikai hatalom megteremtésével, gya­korlásával és gyakorlásának ellenőrzésé­vel kapcsolatos eszméit, a többségnek a többség érdekében való demokráciája, s a szocializmusnak a dolgozó emberrel szemben való elkötelezettségének, az ember iránt megnyilvánuló tiszteletnek, valamint nézetei, szükségletei és egyéb igényei tiszteletben tartásának a kifejező­dése. A demokrácia minden megnyilvá­nulásában hozzátartozik a szocializmus lényegéhez, elválaszthatatlan fejlődésé­től: a népnek a nép érdekében gyakorolt hatalma. Lenin a demokráciát, a dolgozók élénk alkotó tevékenységét az új társa­dalmi rendszer fejlődését előmozdító fő erőnek tartotta. ,,A demokrácia az egész­séges, tiszta levegő - hangzott el az SZKP XXVII kongresszusán - egyedül ebben élhet teljes értékű életet a szocia­lista társadalom.“ A szocialista demokrácia nem szakít­ható el az emberektől, mint ahogy az emberek sem értelmezhetik demokratikus jogaikat csupán előnyökként vagy igé­nyekként, hanem mint társadalmi igényt, a társadalom irányításában és fejleszté­sében való részvételt illetően. Előre veze­tő útról van szó; a rajta való haladáshoz a sokoldalú szocialista demokrácia meg­teremti a szükséges feltételeket és lég­kört. A demokrácia nem absztrakció; társa­dalmi jellegű, osztályszempontból, gaz­daságilag és szociális szempontból meg­határozott. A szocialista demokrácia tar­talma, osztályjellege, egyes aspektusai és megnyilvánulásai, a legszélesebb nép­tömegek saját ügyeik intézésében való demokratikus részvételének a formái, a szocialista demokrácia érvényesülésé­nek módjai és - főleg - a dolgozók alkotó aktivitását és kezdeményezését szolgáló módszerek állandóan fejlődnek. A szocia­lista demokrácia - amely a szocialista gazdaság változásainak függvénye - di­namikus fejlődésének forrásai magában a munkásosztály hatalmának jellegében rejlenek. Amikor azt mondjuk, hogy még nem használjuk ki teljes mértékben a szocializ­mus hatalmas potenciálját, mint az SZKP XXVII. kongresszusán is megállapították, arra is gondolunk, hogy a társadalom fejlődésének a meggyorsítása elképzel­hetetlen és lehetetlen a szocialista de­mokráciának, minden összetevőjének és megnyilvánulásának a további fejlesztése nélkül. Nemcsak az elméletből tudjuk, hanem saját, sokéves gyakorlatunkból is, hogy a szocialista társadalmi rendszer csak akkor fejlődik, ha a nép maga intézi ügye­it, ha az emberek milliói részt vesznek a politikai életben. A szocialista építés folyamata maga vezetett rá arra, hogy szükség van hozzá az emberek többségének az aktív részvé­telére. Az embereknek a politikában, az ügyek - amelyek ilyen vagy olyan formá­ban érintik őket - irányításában való konkrét és állandó részvétele nélkül nem lehet elérni tartós eredményeket, sikere­ket. A szocialista demokrácia elmélyítése, a munka és az élet mindennapi összefüg­géseivel kapcsolatos gyakorlása társa­dalmunk további fejlődésének feltétele. A szocialista demokrácia nem mester­séges kezdeményezés, amelyet felülről kívánnak meg vagy diktálnak. A szocialis­ta demokrácia az emberek tapasztalatai­nak, nézeteinek, véleményének és ötle­teinek hatalmas folyama; ezek a külön­féle aktivitási skálákon és a társadalom igazgatásának különböző formáiban rea­lizálónak, s befolyással vannak a társa­dalmi és állami intézmények, társadalmi és gazdasági szervezetek munkájára. A szocialista demokrácia érvényesíté­sének és elmélyítésének lehetőségei s forfnái kapcsolatosak minden feladattal, amelyet társadalmunk kitűz. Az emberek kezdeményezése, aktivitása nem kötött, kialakulnak a feltételek bővüléséhez, s a társadalom nagy hangsúlyt helyez a kibontakoztatására, támogatására. A demokrácia fogalmával a mindenna­pi életben a legkülönbözőbb összefüggé­sekben találkozunk. Ez többek között a jelenség összetett, sokdimenziós voltáról tanúskodik. Tehát differenciáltan, de egyúttal átfogóan kell értelmezni. Ilyen megközelítésben is elengedhetetlen, hogy a konkrét feltételekkel és feladatok­kal összhangban tekintettel legyünk a de­mokrácia irányainak, aspektusainak és megnyilvánulásainak bizonyos hierarchi­ájára, megkülönböztetetten kezeljük az elsőrendű kérdéseket, amelyekre minde­nekelőtt a törekvéseket és a figyelmet összpontosítani kell. A politikai rendszer feladatai és a Nemzeti Frontnak a szocialista demokrácia fejlesztésében betöltött szerepe A párt vezető szerepe kulcsfontosságú a szocialista demokrácia harmonikus és dinamikus működéséhez. A párt mint a politikai rendszernek, állami és társa­dalmi szervezeteknek a magva, vezető szerepét mindenekelőtt tagjain keresztül érvényesíti. A kommunisták minden mun­katerületen elősegítik a szocialista de­mokrácia elmélyülését és megszilárdulá­sát s azoknak a lehetőségeknek a bővülé­sét, amelyeket a fejlődés eredményez. A pártnak a társadalmunk politikai rendszerében elfoglalt helye egyúttal záloga a dolgozók és szervezeteik a közügyek irányításába való, a társada­lom egészének céltudatos fejlesztési ter­vének alapján történő aktív bekapcsolá­sának. A CSKP XVII. kongresszusán, hason­lóan, mint az SZKP XXVII. kongresszu­sán, újra hangsúlyozták, hogy a párt alap­vető feladata, legsajátabb funkciója a tár­sadalom fejlődési programjának a kidol­gozása, és hogy ez a program politikai és koncepciózus jellegű. A párt irányvonala - a fejlett szocialista társadalom építése - tulajdonképpen a CSKP IX. kongresszusán a szocializ­mus építésére kitűzött irányvonal folytatá­sa. Felhasználja és az új feltételeknek megfelelően továbbfejleszti azokat a for­radalmi vívmányokat, amelyek a szocia­lizmus alapjainak a lerakásakor s a követ­kező években jöttek létre. A kommunista párt harcot folytatva a politikai rendszer minden láncszeme tevékenységének a javításáért, a bürokráciától való meg­tisztításával és a tömegek kezdeménye­zését fékező helyi érdekeknek a kiküszö­bölésével példát mutat: mindenekelőtt a pártmunka szervezésével, a párton be­lüli viszonyokkal és a vezetőség munka­stílusával. A szocialista demokrácia elmélyítésé­ben fontos szerepe van a szocialista ál­lamnak, szervezeteinek, mechanizmusá­nak. A szocialista államiság szilárdulása dialektikus egységben van a szocialista demokrácia szilárdulásával és elmélyülé­sével. A szocialista állam garanciát jelent az embereknek a társadalom irányításá­ban és a politikai hatalom gyakorlásában való legszélesebb körű részvételére. A szocialista demokrácia fejlődésével összefügg egy fontos fejlődési irányzat; a szocialista államhatalom egységének erősödése. Ennek a tendenciának a hatá­sa törvényszerűen jelentkezik az állam- igazgatási mechanizmusban is, azáltal, hogy fokozódik a képviselőtestületek dön­tő szerepe megerősítésének követelmé­nye. Ezek törvényhozási joguk érvényesí­tése mellett egyre nagyobb mértékben végeznek irányító- és ellenőrző tevékeny­séget, ezenkívül államigazgatási felada­tokat is ellátnak, s mindezt nemcsak a he­lyi szervek szintjén, hanem a központia­kén is. A szocialista állam feladatainak a dol­gozók kezdeményezésével való össze­hangolása összekapcsolja az államigaz­gatást a politikai rendszer többi láncsze­mével, s az államhatalom gyakorlásának demokratikus jelleget ad. A szocialista állam alapja és demokra­tikus jellegének legteljesebb megtestesü­lése a képviseleti szervek rendszere A helyi képviselőtestületek széles jogkö­re, széles körű felelőssége, valamint jo­gaik gyakorlása bizonyítja, hogy az orszá­gos ügyekben csak az egységes képvise­leti rendszer keretében folytatott munká­val érhető el siker. Politikai rendszerünk fejlődésének ob­jektív tendenciáját az adja, hogy túlsúly­ban vannak benne azok a tényezők - és egyre növekszik súlyuk -, amelyek a kép­viseleti szervek pozitív szerepének foko­zódását mozdítják elő. Ez azáltal adott, hogy a képviseleti szervek és képviseleti rendszerünkben a nemzeti bizottságok mint az államhatalmi és -igazgatási rendszer alapegységei a dolgozók legszélesebb köreiben képviselik a párt- és az állam politikája megvalósításának szféráját. A nemzeti bizottságoknak nemcsak jó szervezőknek kell lenniük, hogy be tudják vonni a dolgozókat községük vagy váro­suk életébe s megnyerni őket a körükben folytatott mindennapi munka által, hanem a néphatalom felelős képviselőinek is. A felületességnek, következetlenségnek, fölényeskedésnek, tehetetlenségnek és bürokráciának munkájuk során való min­den megnyilvánulása árt a szocialista tár­sadalomnak, és negatívan tükröződik az emberek aktivitásában és elkötelezettsé­gében. A legmegfelelőbb embereknek a képvi- selójelöltségre való kiválasztásában ha­zánkban fontos szerepet játszik a Nemze­ti Front alkotta bázis. A párt- és a nép kapcsolatán alapuló széles politikai bázist képviselő Nemzeti Front a szocialista demokrácia fejlődése szempontjából társadalmunkban specifi­kus feladatot lát el, amely a történelmi fejlődésből adódik. A Nemzeti Front mind szervezetileg, mind politikailag a társadal­mi és érdekképviseleti szervezetek, vala­mint politikai pártok tömörülése. Tagszer­vezetei, amelyek részt vesznek a társada­lom gazdasági és szociális fejlesztésében, közös lehetőséget biztosítanak az embe­rek különféle érdekeinek és szükségletei­nek kifejeződéséhez és érvényesülé­séhez. A társadalmi szervezetek széles skálá­ján minden állampolgár megtalálja azt, amely megfelel érdekeinek és szükségle­teinek, akár a közéletet, akár a munkáját vagy szabadidő-tevékenységét nézzük. A szocialista demokrácia elemeinek el­mélyítésével és az emberi tényező moz­gósítására irányuló törekvések nyomán az emberek egyre aktívabban vesznek részt társadalmunk további építésében, s megnő a dolgozók egyes szervezeteinek- főleg a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomnak és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetségnek, bár a többiről sem szabad megfeledkeznünk - a jelentősége és tár­sadalmi feladatai. A szocialista demokráciának a társadalmi és állami élet minden területén való elmé­lyülése tehát a kölcsönös befolyásolás folyamata. Az egyik oldalon az állampol­gár áll, aki iránt állandó érdeklődést tanú­sítunk: érdekünk, hogy ne maradjon kö­zömbös semmi iránt, ami körülveszi őt- emberek, a társadalomban végzett munka akiben a társadalom igyekszik a közös javak öntudat és felelősségtudat jellemezte gazdájára utaló tulajdonságo­kat kialakítani, s kezdeményezéseit má­sok kezdeményezéseivel a köz javára összefogni. A másik oldalon a társadalmi és állami szervek és intézmények van­nak, amelyek az emberek részvétele és tevékenységükbe való bekapcsolódása nélkül csak formálisak, a szocialista de­mokrácia elvétől távol állókat, tekintély nélküliek volnának. Az érett személyiség kialakítása a szocialista társadalomban A szocialista demokrácia elmélyülése elképzelhetetlen az emberek gyakorlati ta­pasztalatai nélkül: nézeteik és a társada­lom iránti viszonyuk a közösségi élet és munka folyamán a társadalom előtt álló feladatok megoldásában való részvétel­nek megfelelően alakul. Döntő fontossá­gú momentum, hogyan jut el az egyén az irányításhoz, a közügyek intézéséhez, hogy vesz részt benne, milyen tapaszta­latokat szerez véleményének érvényesü­lésével kapcsolatban, és milyen légkör­ben fejtheti ki nézeteit. Ezt a légkört az emberek maguk alakítják ki, és sok lehe­tőségük van pozitív irányú befolyásolásá­ra s minden olyan probléma megoldásába való bekacsolódásra, amely érinti őket. Az emberek személyiségének alakítása, a társadalom és állam életének tiszteleté­re való nevelése így egyúttal a pozitív értékorientációra, kommunista erkölcsre való nevelés, a szocialista embert jellem­ző erkölcsi és akarati tulajdonságok kiala­kítása. A szocialista demokrácia elmélyítése nemcsak a dolgozóknak az irányításban, a társadalom igazgatásában való részvé­telének jogi előírásokkal történő rögzíté­sére, jogaik politikai dokumentumokba és társadalmi szervezetek által hozott hatá­rozatokba való foglalására irányul. Minde­nekelőtt konkrét tartalommal kell megtöl­teni minden formát, amely az embereknek a társadalom életében való részvételével kapcsolatos, és reális garanciát kell te­remteni e lehetőségek érvényesüléséhez. A szocialista demokrácia feltételezi, hogy az egyén él jogaival, amelyek őt a társa­dalmi fejlődés során megilleti. Olyan jo­gok ezek, amelyek a társadalom fejlődé­sével összhangban való fejlődését szol­gálják, s ez csupán akkor lehetséges, ha e jogok megfelelő kötelességekkel páro­sulnak. A szocialista társadalomban a jo­gok nélküli ember éppen olyan elképzel­hetetlen, mint a kötelességek nélküli. A jogok érvényesítésével és a kötelessé­geknek ezzel párhuzamosan történő tel­jesítésével alakul az emberek társadalmi, közéleti és munkaaktivitása. A szocialista demokrácia sokoldalú fej­lesztésének a folyamata tehát minden ember - dolgozzék bármilyen munkaterü­leten - lehető legteljesebb és leghatéko­nyabb aktivizálására irányul. Az emberek társadalmi aktivitása, amely során élünk a szocialista demokrácia minden lehető­ségével, egyúttal elősegíti a társadalom fejlődésével kapcsolatos feladatoknak a kor szintjén, igényeinek megfelelően történő megoldását, az emberek magas fokú öntudata mellett és érdekeiknek meg­felelően CZAKÓ JÓZSEF az SZLKP KB alosztályvezetője A skalicai Grafobal az elmúlt évben 220 ezer leporellót exportált csaknem egymillió korona értékben Nagy-Britanniába, Hollandiába, Franciaországba és más államokba. Rövidesen elkezdik egy nagyobb teljesítményű gépsor tervezését is, amely évente 3,5 millió darabot fog gyártani. Egy másik gépsor üzembe helyezése 1989 szeptemberére várható. Képünkön Anna Sokolí ková (baloldalt) és Martina Jurkovičová a csomagolás előtti ellenőrzés közben. (Peter äimončík felvétele - ČSTK) Kritikus hangvételű tanácskozás A szolgáltatások, a kereskedelem és a nemzeti bizottsá­gok munkájának színvonalával foglalkozott a komáromi (Komárno) járási pártbizottság Anton Hlaváč elvtárs, a komáromi járási pártbizottság vezető titkára a szerv legutóbbi ülése eredményei­nek ismertetésekor leplezetlen elé­gedettséggel közölte: már rég nem tartottunk ennyire ötletekben gazdag és kritikus hangvételű tanácskozást! Azok, akik gyakrabban vesznek részt a járási pártbizottság ülésein, alátámaszthatják állítását. A dolgo­kat nevükön nevezték, senki sem próbálta meg szépíteni, vagy enyhí­teni a bírálatot. Az ilyen légkörhöz bizonyára hozzájárult az, hogy a já­rási pártbizottság a hétköznapok problémáival foglalkozott: a szolgál­tatásokkal, a kereskedelemmel, a nemzeti bizottságok munkájával, de nyilván az is, hogy újmódon értel­mezték az emberek gondjaihoz való pártos viszonyt. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a járás lakosainak nincs okuk komo­lyabb panaszra. Legalábbis a tények erre utalnak. Hiszen az elmúlt két évtizedben lényegesen átépítették a városok és a községek üzletháló­zatát. Tavaly minden lakos 715 ko­ronát költött szolgáltatásokra, ami 225 koronával haladja meg a kerüle­ti átlagot. A CSKP KB 6. ülése óta 23 új szolgáltató üzemet adtak át, min­den második községben működnek a nemzeti bizottságok melléküze­mei, és 380 személy kapott enge­délyt hiányosság számba menő vagy közkeresett szolgáltatások nyújtására. Úgy tűnhet tehát, hogy a dolgok rendben vannak. Ha azonban alapo­sabban vizsgáljuk a helyzetet - és a járási pártbizottság tagjai ülésükön ezt tették - máris fölmerül számos probléma, amelyek fölöslegesen ke­serítik meg az emberek életét. Alžbeta Lavrincová, a járási párt- bizottság tagja a dolgokat olyan dol- gozónó szemszögéből nézte, aki mindig jól öltözött és ápolt szeretne lenni. Csakhogy ehhez fodrászhoz kell járnia, ahol 3-5 órát is üldögél­het. A tudományos-műszaki forra­dalom éveit éljük, de valahogy nem ez vehető észre az olyan munkák­ban, mint a fodrászmunka. Fodrász­hoz a nők csak időnként mennek, viszont főzniük csaknem mindennap kell. Ez pedig szerény számítás sze­rint is legalább 2 órát vesz igénybe. Sok városban már megkedvelték a félkész ételeket, de a komáromi üzletekben alig kaphatók. A mélyhű­tött ételek is eltűntek az üzletekből, csakúgy mint az ízletesebb sajtfaj­ták. Vajon hol a hiba: a kereskede­lemben, a termelésben vagy mind a kettőben? Sokminden nyomta a szívét Peter Magvasinak, a járási pártbizottság kolárovói tagjának is. Városa nem­csak növekszik, hanem jellege is megváltozik, agrárvárosból ipari ag­rárváros lesz. S bár a környező községekkel együtt csaknem 15 ezer lakosa van, sokan még mindig csak nagy falunak tartják. A város­ban csak a legalapvetőbb egész­ségügyi szolgáltatások vehetők igénybe, ezért orvoshoz többnyire a járási székhelyre kell járni. Ennek következtében a dolgozók munka­helyi távolmaradása az orvos felke­resése miatt lényegesen gyakoribb az országos átlagnál. A város üzlet- hálózata megfelel a követelmények­nek, de az ellátás húsipari és tejter­mékekkel lényegesen rosszabb, mint a szomszédos járásokban. Az emberek már hosszabb ideje bírál­ják, hogy Kolárovóban csak egyet­len újságárusbódé van, ami kevés. Vakutár László, a szocialista munka hőse, a Marcelházai (Marce- lová) Efsz elnöke községének fejlő­dését elemezte részletesebben. A falu a szövetkezet és a nemzeti bizottság pénzbeli támogatásának köszönhetően lényegesen megvál­tozott, minden évben átlagban 25 új ház épül. Az önerőből építkezők azonban amiatt panaszkodnak, hogy sok a papírmunka az építkezé­si engedélyek kiadását illetően. Ha mindent szabályszerűen el akarnak intézni, erre gyakran két heti sza­badságuk megy rá. Ugyanennyi szabadságot kell kivenniük az építő­anyag beszerzésekre is. Miért nem lehetnek nyitva az építőanyagot áru­sító üzletek szombaton is, esetleg hétköznap délután 6 óráig? Ha az önerőből építkezők tudnák, hogy a szükséges építőanyagokat mun­kaidő után is megvásárolhatják, nem kellene engedéllyel vagy engedély nélkül távol maradniuk munkahe­lyükről. Aztán ismét a tej... Ezt újra Šte­fan Martišek, a járási pártbizottság hurbanovói tagja hozta szóba. Bár tej van elég, hiszen a mezőgazdasá­gi dolgozók eleget termelnek, a hur­banovói üzletekből gyakran hiány­zik. Főleg szombaton nem lehet kapni, amikor a háziasszonyoknak és a kisgyermekeknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A járási pártbizottság tagjai és póttagjai felszólalásaikban számos problémára mutattak rá. Járási szemszögből ezek kicsiségeknek tűnhetnek, azonban azoknak a szempontjából, akiket közvetlenül érintenek, mindezek égető kérdé­sek. Ezért gyakrabban kell velük foglalkozni a járási pártbizottság ülé­sein is a szolgáltatások fejlesztésé­nek 1990-ig és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra szóló, korábban jóváhagyott koncepciója szellemé­ben. Figyelmen kívül hagyása ugyanis gondokat okoz az emberek­nek, mégpedig olyanokat, amelyek­re a járási pártbizottság ülésén ker­telés és szépítés nélkül rámutattak a megoldásuk lehetőségeivel együtt. FRANTIŠEK BUDA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom