Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-06 / 54. szám, péntek
Lev Zajkov beszéde a prágai aktívaértekezleten ÚJ SZÚ 5 1987. III. 6. . (Folytatás a 4. oldalról) ezért született javaslat arra vonatkozóan, hogy ki kell dolgozni a járási, városi, területi és határterületi párt- bizottságok, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságai titkárai megválasztásának új módszerét. Meg kell mondani, hogy a Keme- rovi terület egyik járási bizottságában meg sem várták a hivatalos döntést, és az első titkárt már az új rendszer szerint választották meg, mégpedig két jelölt közül. A párt- szervezet ezt igen pozitívan fogadta és végül a tapasztaltabb elvtársat választották meg. A politikai bizottság véleménye szerint a vezető központi pártszervek formálását sem kerülheti el a további demokratizálás. Mindezek az intézkedések kedvezően hatnak a párt sorai egységének és össze- forrottságának megszilárdítására, a fegyelem és a felelősség fokozására, a demokratikus centralizmus elveinek erősítésére az egész párt életében. Szeretném hangsúlyozni, hogy az átalakítás lendületet vesz és nemcsak szélességében terjed, hanem mélyen behatol az életbe is. Ezt a folyamatot azonban nehézségek is kísérik. Erről tanúskodik az ötéves tervidőszak első évi tervteljesítése eredményeinek az elemzése is, amelyet az SZKP KB januári plenáris ülése végzett el. A népgazdaságban 1986-ban pozitív változások álltak be és megnőtt a gazdaság hatékonysága. A társadalmi termelés csaknem valamennyi ágazatában meggyorsult a fejlődés és egy sor legfontosabb ágazatban elértük az ötéves terv átlagos évi feladatainak szintjét. Fordulat állt be a szociális politika aktívabb megvalósítása, valamint a szociális és kulturális szféra anyagi bázisának megszilárdítása irányában. Mai feladataink bonyolultak Lev Zajkov a továbbiakban tájékoztatta az aktívaértekezlet résztvevőit a szovjet népgazdaság tavalyi eredményeiről. Elmondta, hogy a jelentős előrehaladás ellenére nem minden tervfeladat teljesült. Maradéktalanul nem teljesültek az olyan mutatók, mint a közszükségleti cikkek gyártása, az állóalapok kihasználása, a népgazdasági nyereség és egyebek. Tovább tartanak a nehézségek az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelemben, a városi közlekedés és a helyi gazdálkodás, az egészség- ügyi és kulturális intézmények tevékenységében. Bonyolult a helyzet a kiskereskedelmi áruforgalmi terv teljesítése terén. A szeszes italok kiiktatását nem sikerült kompenzálni más árufajták eladásának növelésével. Az iszákosság és az alkoholizmus elleni harcot azonban keményen és következetesen folytatjuk, annál is inkább, mert ennek a harcnak a közvetett hatása már megmutatkozik. A hatvanas évek óta első ízben csökkent a balesetek száma és javult a munkaidő kihasználása. A bűncselekmények száma csaknem egynegyedével csökkent. A 12. ötéves terv évei, legalábbis a legközelebbiek, nem ígérnek egyszerű munkát. Ezt objektív törvény- szerűségként fogjuk fel. Amikor tehát az időszerű problémákat oldjuk meg, célként a növekedés hosszú távú tényezőinek aktívabb kihasználását tűzzük ki, mindenekelőtt azokét, amelyek biztosítják a népgazdaság intenzív fejlesztését. E folyamat legfontosabb része a tudományos-műszaki haladás lényeges meggyorsítása és eredményeinek a lehető leggyorsabb gyakorlati alkalmazása. Úgy vélem, hogy önök mint pártós gazdasági tisztségviselők, mindennapi munkájuk során tudatosítják e feladat megoldásának sürgető szükségszerűségét, mivel ez ma talán ugyanolyan időszerű valamennyi testvéri szocialista ország számára. Ez a kulcsa a pártjaink kongresszusain kidolgozott programcélok megvalósításának. El kell mondanom, hogy gépipari komplexumunknak mindent megadtunk, amit népgazdaságunk megengedhetett magának. Egy vagy két évre felfüggesztettük más ágazatok számos vállalatának építését és fejlesztését. Átszerveztük a gépipari komplexum irányítását és ezen felül nagy beruházásokba kezdtünk. Egyszóval, a maximumot biztosítottuk. Az ötéves terv szerint a gépipari termelés növekménye több mint 70 százalékkal fogja meghaladni az egész ipari termelés fejlődését. összehasonlításként elmondom, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban ez az előny csak 30 százalékos volt. A legfontosabb azonban nem a növekmény mint olyan. A gépipar fejlesztésének programja mindenekelőtt az átütő minőségi korszerűsítés programja, öt év alatt az ipari termelési állóalapok felújítása csaknem 50 százalékos, aktív részük felújítása 60 százalékos lesz. Születőben van egy olyan rendszer, amely figyelemmel követi a technika és a technológia egyetemes fejlődését és amely lehetővé teszi a szovjet és a külföldi technika szintjének állandó összehasonlítását, és a tudományos-műszaki haladás olyan mutatóinak a tervezését, amelyek fejlesztése megkülönböztetett kell hogy legyen. A gépipari minisztériumok kidolgozták a technika alapvető fajtái fejlesztésének tudományos prognózisait. Azoknak a gépeknek,berendezéseknek és műszereknek az aránya, amelyek megfelelnek a világszínvonalnak, 1990-ig a tervek szerint 85-95 százalékos, a fejlesztés alatt álló gépeké pedig 100 százalékos lesz. Ez rendkívül bonyolult feladat, ha figyelembe vesszük, hogy az ötéves tervidőszak kezdetén csak 25-30 százalék volt azoknak a termékeknek az aránya, amelyek megfeleltek a világszínvonalnak és egész sor ágazatban ez a mutató még alacsonyabb volt. Természetesen tudjuk, hogy ennek az egyáltalán nem egyszerű feladatnak a megoldása lehetetlen a KGST testvéri tagországai, elsősorban azon tagországok erőfeszítéseinek szoros összekapcsolása nélkül, melyek jelentős gépipari potenciállal rendelkeznek. Vitathatatlanul ezek közé az országok közé tartozik Csehszlovákia. Együttmüködésünk kiemelt irányait meghatározza a 2000-ig szóló csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki hosszú távú együttműködési program és a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladásának komplex programja. Mindent megteszünk azért, hogy a komplex program országaink szociális gazdasági fejlesztésének, valamint a tudomány és a technika csúcsszínvonala elérésének hatalmas mozgató erőjévé váljon. A mostani látogatás idején megvalósult találkozók és beszélgetések azt mutatják, hogy önök is igyekezetei tanúsítanak ennek a kollektív programnak a teljes és hatékony megvalósítására. Most az a fontos számunkra, hogy a párt ezt a kérdést állandóan ellenőrizze a központban és a helyszíneken is, mivel nemcsak gazdasági, hanem nagy politikai jelentősége is van. Nem maradhatunk tovább azoknak a szerepében, akik állandóan valakit megpróbálnak utolérni és kopírozni. Előtérben a tudományos-műszaki haladás Az együttműködés további elmélyítése és a módszerek közös keresése során, hogy hogyan lehet ezen az alapon teljesíteni a tudományos- műszaki haladás és a szocialista termelőmunka intenzifikálása meggyorsításának feladatait, jelentős szerepet kell játszania az integráció új formái kihasználásának. Az ilyen formák első gyümölcsei már megtalálhatóak a szovjet- -csehszlovák kapcsolatokban. Jelentős lépés történt a társulások és vállalatok közti közvetlen kooperációs kapcsolatok megkötését illetően. Már tevékenykedik a Robot nemzetközi tudományos-termelési társulás. Ellátogattunk ide és el kell mondanom, hogy ez a társulás nagyon jó benyomást tett rám. Egyelőre ezek, természetesen, csak az első lépések. Sok kis megoldatlan kérdés van, melyek fékezik a további fejlődést. Megállapodtunk ezek gyors megoldásában, és úgy vélem, hogy ez a Robot tudományos-termelési társulás példaként fog szolgálni új közös tudományos-termelési társulások kiépítéséhez. Kétoldalú együttmüködésünk keretében egyelőre nincs egyetlen közös vállalat sem, pedig azt tekintjük a testvérországok gazdasági együttműködése egyik legperspektiviku- sabb formájának. Úgy véljük, hogy ebben az irányban aktívabban kell dolgozni. Milyen feladatok megoldását helyezzük előtérbe a tudományos-műszaki haladás terén? Ez az elektronizáció, melynek fejlődésével megbonthatatlanul összefügg az egész társadalmi termelés jövője. Ilyen a robotizáció, a szám- vezérlésű megmunkálógépek és a rugalmas termelési rendszerek bevezetése. Zajkov elvtárs ezután tájékoztatott ezeknek a szakterületeknek a fejlesztéséről a Szovjetunióban. Felhívta a figyelmet arra, hogy - például - most dolgozzák ki a távlati automatizált tervezés rendszerének össz-szövetségi programját. A számítások azt mutatják, hogy megvalósítása öt éven belül lehetővé teszi kb. 280 ezer tervező felszabadítását és kb. 5 milliárd rubel megtakarítását. A népgazdaság időszerű feladata marad a jelenlegi feltételek között az ipari termékek megbízhatóságának, tartósságának, műszaki színvonalának és minőségének emelése. A központi bizottságban és a kormányban nagy figyelmet szentelünk az egész párt és az egész ország e feladata megoldásának. Bevezetjük azt az elvet, mely szerint a kiváló minőségű termékeket gyártó vállalat harminc százalékos kiegészítést kap a nagykereskedelmi árhoz. Ezzel egyidőben gazdasági szankciókat vezettünk be az elavult termékek gyártásáért (5-15 százalékos elvonást a nagykereskedelmi árból). Az idei év elejétől 1500 ipari vállalatnál vezették be a termékek állami átvételét, amely jelentős hiányosságokat leplezett le a konstrukciós és technológiai dokumentációban, továbbá a műszaki ellátottság elhasználódását, az ellenőrző, a mérő és más berendezések hiányát. Egészében a termelésben sok hiányosságot sikerült feltárni. Az állami áruátvétel azonban érzékenyen érintette azokat is, akik hanyagul dolgoztak, de igyekeztek minél többet kapni. Az első eredmények azt mutatták, hogy az állami áruátvétel bevezetésével nemcsak műszaki kérdéseket sikerül megoldani, de elsősorban megváltozik az emberek viszonya a munkához, megváltoznak maguk az emberek, megfontoltabbak lesznek és növekszik felelősségtudatuk, A jelenlegi feltételek között sürgető szükségszerűséggé vált a tudomány, a technika és a termelés integrálása olyan szervezési formáinak létrehozása, melyek lehetővé teszik a tudományos elképzelések pontos és gyors alkalmazását, létrejöttüktől egészen a gyakorlatban való széles körű bevezetésükig. Meggyőződésünk, hogy éppen ilyen szervezeti egységekké kell válniuk az ágazatközi tudományos-mú- szaki komplexumoknak. Most 21 komplexumot hoztak létre olyan rendkívül jelentős tudomá- nyos-müszaki irányzatokban, mint amilyenek a hegesztési technika, a porkohászat, a robottechnika, a membrántechnológia, a tudományos műszerek, a gépek megbízhatósága, a technológiai lézerek stb. Elmondtam már, hogy az irányítás átalakítását alulról, a vállalatoktól - a gazdaság alapelemeitől kezdtük - mondotta Lev Zajkov. Ennek a munkának a kővetkező szakasza lesz az irányítás legfelsőbb szintjeinek - a Szovjetunió Állami Tervbizottságának, a Szovjetunió Anyagi-Műszaki Ellátási Állami Bizottságának, a pénzügyminisztériumnak, a Szovjetunió Állami Bankjának és az ágazati minisztériumoknak az átalakítása. A termelési kapacitások hatékonyabb kihasználása, a termelés növelése és a dolgozóknak a munkatermelékenység növelésében való érdekeltsége fokozásának céljából határozatokat hagytunk jóvá a munka jutalmazása új elveinek bevezetéséről, az anyagi termelés ágazataiban. Jelentős változások valósulnak meg a beruházások terén. Ezek a költségek csökkentésére, az építés időtartamának lerövidítésére, valamint az ágazatok műszaki színvonala és a munkatermelékenység növelésére irányulnak. Ha áttérünk a két és három műszakos munkára - meggyőződtünk erről -, ezt egyszerre kell végrehajtani minden ágazatban, vagyis területi-ágazati alapon, mivel különben bekövetkezik a munkaerővándorlás. Teljes önelszámolás a mezőgazdaságban A továbbiakban hangsúlyozta a kolhozok és szovhozok átállását a teljes önelszámolásra és a brigádokkal, csoportokkal és családokkal kötött szállítási szerződések mind szélesebb körű kihasználását. A kolhozok és a szovhozok jogot kaptak arra, hogy terven felüli termésüket eladhassák, ugyanúgy a tervezett termés 30 százalékát a fogyasztási szövetkezetek által, vagy egyenesen a kolhozpiacon. Széles körben támogatjuk a kolhoztagok, a szovhozok dolgozói és más állampolgárok személyi kisegítő gazdaságainak fejlesztését. Ok termelési feleslegeiket a mezőgazdasági üzemek, a fogyasztási szövetkezetek vagy a kolhozpiacok közvetítésével realizálják. Lényegesen megváltoztattuk viszonyunkat a szövetkezeti tulajdon szerepével kapcsolatban; ennek a tulajdonformának a jelentőségét még a közelmúltban is alábecsülték. Határozatot hagytunk jóvá a szövetkezeti formák jelentős bővítéséről a fogyasztási cikkek gyártásában, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, mint e területeken végzett tevékenység állami formái kiegészítéséről. Május elsején lép hatályba a magán-munkatevékenységről szóló törvény. Nyíltan ki kell mondani, ezen a téren nem kevés probléma merült fel. Az anyagi és szervezési jellegű kérdések megoldásával egyidőben le kell győzni egy lélektani akadályt és a gondolkodás megcsontosodott- ságát. Az irányítás tökéletesítését célzó munka egyik fontos feladata a területi és ágazati érdekek helyes összekapcsolása. Alapjában arra szeretnék rámutatni, hogy a gazdaságirányítás megvalósuló komplex reformja érinti a gazdálkodás szocialista rendszere működésének alapvető kérdéseit, de emellett a politikai és szociális élet számos vonatkozását, munkánk stílusát és módszereit is. Éppen ezért született döntés arról, hogy ezeknek a problémáknak az egész körét megvitatjuk a párt központi bizottsága következő plenáris ülésén. Ennek előkészítése már megkezdődött. A gazdasági irányítás egységes rendszerének létrehozásáról van szó, amely megfelel a szovjet gazdaság fejlesztése jelenlegi szakaszának. Az új gazdasági mechanizmus alapján fog létrejönni a következő, a 13. ötéves terv is. Természetes, elvtársak, hogy a gyorsítás stratégiájának szerves része az erős szociális politika. Sikereink ezen a téren jelentősek, még ellenségeink is nehezen vonhatják kétségbe ezeket. Amint azonban mondani szokás; a jobb a jó ellensége. Látjuk és nem titkoljuk, hogy a szociális szférában számos komoly probléma halmozódott fel. A szociális kérdéseknek szentelt nem kielégítő figyelem lett az egyik oka a tudományos-műszaki haladás és a termelés hatékonysága növekedésének terén való elmaradásnak. Akadályozza a meglévő potenciál kihasználását. Azért erősítjük terveink szociális vonatkozásait, hogy a lehető leggyorsabban áthidaljuk azt az egyenlőtlenséget, amely a termelési szféra fejlettségi szintje és a szociális infrastruktúra között jött létre. Véget vetni az egyenlösdinek Tudatosítjuk, hogy mindaz, amit most teszünk, függőben maradhat, ha nem támasztjuk alá az emberek - anyagi és erkölcsi - érdekeltségével a személyes munkájuk és a kollektíva munkája eredményeiben, az országunk felvirágoztatásában. Itt két kulcsfontosságú problémát akarunk megoldani. Először is; egyszer s mindenkorra véget akarunk vetni az egyenlősdi bármilyen formájának. Másodszor: teljes mértékben ki akarjuk használni a mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint való elosztás szocialista elvét. Az utóbbi időben nálunk sürgetően merültek fel a munka nélkül szerzett jövedelmek, a meg nem érdemelt bérek és a jogtalanul felvett prémiumok kérdései, melyek aláássák a szociális igazságosság elvét. Úgy véljük azonban, hogy az ezek elleni harcot még mindig nem folytatjuk eléggé aktívan. A párt megköveteli ennek a harcnak a fokozását és annak elérését, hogy egyszer s mindenkorra bezárjuk a kiskapukat azok előtt, akik megpróbálnak más számlájára, az állam számlájára élni. Nem szabad azonban megfeledkezni a szociális igazságosság másik oldaláról sem. Gondolok itt azokra, akik szeretnének becsületesen többet keresni, hogy jobban éljenek. A mi álláspontunk az, hogy meg kell nekik adni ezt a lehetőséget. Ez logikus és igazságos. A kitűnő munkának nem lehet semmi köze sem a nivelizációhoz az elosztásban és a fogyasztásban. Az egyenlősdivel nem érünk el alapvető fordulatot a munkatermelékenység növekedésében. A munka szerinti elosztás elveit természetesen nem lehet korlátozni csak a bérekre. Ezeknek az elveknek a hatása sokkal szélesebb, magukba kell foglalniuk a társadalmi fogyasztási alapok elosztását, amelyek kiegyenlítik az emberek anyagi helyzetét és mindenki számára egyenlő feltételeket hoznak létre olyan elsőrendű jogaik érvényesítésére, mint amilyen a jog a művelődésre, az orvosi segítségre és a szociális biztosításra. A szociálpolitika kérdéseit sokoldalúan megvitatták a múlt héten a szovjet szakszervezetek 18. kongresszusán. A szakszervezeti szervezetek feladatul kapták a jóváhagyandó gazdasági döntések szociális vonatkozásainak megerősítésére való törekvést. Mint azt Mihail Gorbacsov a kongresszuson mondott beszédében hangsúlyozta, a szakszervezetek új feladata az átalakítás feltételei között abban rejlik, hogy ellensúlyozzák a gazdaságban a technokrata törekvéseket. El kell mondanom, hogy a januári plenáris ülés légköre világosan tükröződött úgy a szakszervezeti kongresszus eredményein és egész lefolyásán, mint az emberek hangulatán. Ugyanúgy, mint az SZKP KB plenáris ülésén, itt sem létezett a felszólalók előre elkészített jegyzéke, itt sem voltak felkészített szónokok. Az elvtársak a csehszlovák delegációból talán beszéltek arról önöknek, hogy a kongresszus résztvevői élesen és bírálóan szóltak hiányosságainkról és az ezek áthidalásához vezető utakról. A bírálat egészséges és nyílt volt. . Egyenesen el kell mondanom, hogy egyetlen vitafelszólalásban sem fordult elő bírálgatás, sem demagógia. Zajkov elvtárs a továbbiakban a lakáskérdés megoldásáról beszélt a Szovjetunióban. Foglalkozott a környezetvédelem kérdéseivel is, •melyeknek fokozott figyelmet szentelnek. Ez mérhetetlen ráfordításokat igényel, de nincs más választásunk, mivel a környezet megőrzéséért nemcsak a jelenlegi, hanem az elkövetkező nemzedékekkel szemben is felelősség hárul ránk. Beszéde további részében hangsúlyozta a külgazdasági kapcsolatok alapvető átalakításának szerepét. Ez az átalakítás a párt XXVII. kongresszusa irányelveivel összhangban, a központi bizottság állandó ellenőrzése mellett valósul meg. Érthető, hogy ilyen döntő változások megkövetelik a bátorság szerves összekapcsolását a szokványostól eltérő hozzáállásokkal és (Folytatás a 6. oldalon)
