Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-25 / 70. szám, szerda

A feladatok nagyságához igazodva ÚJ SZÚ 3 1987. III. 25. (Folytatás az 1. oldalról) nünk. A legnagyobb probléma az, hogy a tervezetthez képest minőségi eltérések vannak. Ezek arról tanús­kodnak, hogy nem sikerül megvaló­sítanunk a CSKP XVII. kongresszu­sán kitűzött intenzifikációs célokat. Ez vonatkozik a termelés hatékony­ságára, a gyártmányok hazai és kül­földi piacokon való értékesítésére, a termékek és a technológia minő­ségére, az anyagi-műszaki ellátás zavaraira, a beruházások és a kész­letgazdálkodás fogyatékosságaira, valamint a nem szocialista orszá­gokba irányuló kivitel hiányos telje­sítésére is. Ezek jelenlegi gazdasági fejlődésünknek legkényesebb, kriti­kus pontjai. Ennek egyik fő oka, hogy a válla­lati gazdasági szféra elégtelenül és rugalmatlanul alkalmazza a termelé­si gyakorlatban a tudományos-mű­szaki haladás eredményeit, amit most ismét bírált a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése. A fő stratégiai fronton, vagyis a gazdasági növekedés új minősé­gének biztosítása terén lassúbb elő­rehaladásunknak azonban legáltalá­nosabb oka az elégtelen munka- és technológiai fegyelem, a társadalmi érdekek következetlen szem előtt tartása és érvényesítése. Ez csak­úgy vonatkozik a központi szervek­re, beleértve a szövetségi kormányt, mint a vállalati gazdasági szférára, amelyben ezen túlmenően teret hó­dít az alibizmus, az a törekvés, hogy csak a saját érdekeiket tartsák szem előtt, sa hajlandóság hiánya, vállalni a kockázatot és a konfliktusokat. A kormány a közeli napokban foglalkozni fog a 8. ötéves terv és az idei állami terv teljesítése biztosítá­sának, ezen belül néhány feladat pontosításának kérdéseivel. Közös erővel pótoljuk a lemaradást Nem lesz és nem is lehet szó átfogó módosításról, az 1987. évi terv és az egész ötéves terv felada­tainak csökkentéséről, amint azt egyes tárcák, termelési-gazdasági egységek és vállalatok vélik. Amennyiben elfogadnánk javaslatai­kat, akkor ez egyet jelentene azzal, hogy ebben az esztendőben a nem­zeti jövedelem gyarapodása két százalékra csökkenne. Ragaszkod­ni fogunk ahhoz, hogy nemcsak el­kerülhetetlenül szükséges, hanem reális is teljesíteni a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatokat és a tervidőszak első felében nem teljesített feladatokat legkésőbb ez idén, néhány esetben pedig a 8. ötéves tervidőszak további éveiben pótolni. Ez vonatkozik az idei esz­tendő első hónapjainak termelési ki­esésére is. A vállalatokban és a ter­melési-gazdasági egységekben meg kell határozni annak konkrét módját, hogy ezt a kiesést rövid időn belül pótolják, mégpedig nemcsak a módosított saját termelési érték teljesítése, hanem főleg a termék- szerkezet és a -választék szemszö­géből is. Ez kedvező hatással lesz a termelés ütemességére és segít az anyagi-műszaki ellátás fogyaté­kosságainak megszüntetésében is. Az ilyen eljárásban azonban a szállí­tóknak és a megrendelőknek meg kell egyezniük. Azokban a vállala­tokban és termelési-gazdasági egy­ségekben, amelyek nem teljesítik a tervfeladatokat, konkrét programo­kat és intézkedéseket kell kidolgozni teljesítésük biztosítására. A 8. öté­ves tervidőszak gazdasági terveinek kidolgozását haladéktalanul be kell fejezni, s azokat a felettes szervek­nek jóvá kell hagyniuk. Problémáink lényege a színvona­las munka és irányítás. Ezért éppen ezen a területen kell keresnünk a megoldás módját, nem csökkentve a CSKP XVII. kongresszusán jóvá­hagyott és az ötéves tervről szóló törvényben rögzített céljainkat. Ez egyidejűleg a kormány tevékenysé­gének és azoknak az intézkedések­nek alapvető tartalma és értelme, amelyeket a gazdasági fejlődés javí­tására hozunk. A dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést szavatoló tárgyi lépéseket illetően figyelmünket a be­ruházásokra és a készletgazdálko­dásra összpontosítjuk. Feltétlenül szükséges már ebben az esztendő­ben hozzávetőleg 8 milliárd korona értékben csökkenteni az új beruhá­zások keretét. Olyan építkezésekről van szó, amelyeken az ellenőrzés kimutatta az átlagon aluli műszaki színvonalat, illetve az elégtelen fel­készülést. A fő lehetőségeket a leg­kevésbé hatékony és a legköltsége­sebb akciókban fogjuk keresni. A következő esztendőben az új épít­kezések 20-30 milliárd korona érté­kű csökkentésével számolunk. Nyilvánvaló, hogy nem egyszeri intézkedésekről van szó. Továbbra is szigorúan mérlegelni és átértékel­ni fogjuk a beruházási célokat. Csak így változtathatunk azon a helyze­ten, hogy az egyik oldalon a vállala­tok nem rendelkeznek elegendő eszközzel a termelési bázis haté­kony korszerűsítésére és szerkeze­tének megváltoztatására, a másik oldalon pedig a feltételezett eredmé­nyekből elmaradó akciókat valósíta­nak meg. A kormány még ebben az évben megtárgyalja ezen a területen a fogyatékosságok kiküszöbölésé­nek javaslatát, hogy biztosítsa az állóalapok újratermelése hatékony­ságának növekedését. Ez a kérdés elválaszthatatlan a tudomány és a technika eredmé­nyeinek hatékony gyakorlati alkal­mazásától, amit a CSKP KB legu­tóbbi ülésén elvitathatatlan prioritás­ként ismét kiemelt. A szövetségi kor­mány a közeljövőben megtárgyalja ennek az ülésnek az eredményeit és következtetéseit, tárgyszerű szerve­zési lépéseket tesz határozatainak következetes megvalósítására, mind az alap- és az alkalmazott kutatásban, mind a termelési szfé­rában. Noha a műszaki-gazdasági szín­vonal és gyártmányok versenyké­pessége növelésének alapvető elő­feltétele az innováció, valamint a ter­melési bázis műszaki felújítása, nem csekély tartalékok rejlenek a cseh­szlovák gyártmányok minőségében is. A minőség alakulása 1986-ban megerősítette azt a nem egészen kedvező hosszú távú tendenciát, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacon gyártmányainkat nagy anya­gi és erkölcsi veszteséggel értéke­sítjük. Ennek meggátolására meghoztuk a közismert intézkedéseket a ter­mékminőség javítására, beleértve az ellenőrzés szigorítását ott, ahol ezt a helyzet megkívánja. Ilyen ellenőrzést vezettünk be már öt vál­lalatban. Eddigi eredményeiből az következik, hogy a problémák súly­pontja a technológiai eljárások meg nem tartása és az elégtelen műszaki ellenőrzés. Az ellenőrző csoportok beavatkozásai alapján ideiglenesen leállították egyes gyártmányok for­galmazását. Ezzel egyidejűleg in­tézkedéseket foganatosítottak a technológiai folyamatok szervezé­sében, az ellenőrző próbák szigorí­tásában é^s a termelési berendezés karbantartásának tökéletesítésé­ben. Persze, a gyártmányminőség szavatolásában az alapvető fordulat elérése feltétlenül további intézke­déseket is kíván. A kormány ezért az év első felében a gazdasági mecha­nizmus átalakítása munkálatainak keretében megtárgyalja a minőség­szabályozási rendszer elveinek ja­vaslatát. Ehhez hasonlóan kíván harcolni azon veszteségek ellen, amelyeket népgazdaságunknak a készletek aránytalan növekedése okoz. A kor­mány e tekintetben egyértelmű lé­pést tett az elmúlt esztendő vége felé, döntést hozva arról, hogy nem fogadják el az ilyen készletek utóla­gos hitelellátásának követelményeit. Ez az intézkedés indokolt volt, mivel az üzemelési hitelekkel végső kö­vetkezményeiben gyakran fedezik a nem nagyon hatékony, rossz mi­nőségű és nem megfelelő összeté­telű gyártmányok termelését. Még ebben a félévben további lépéseket teszünk, amelyeknek cél­ja a belső gazdasági egyensúly megújítása. Szigorítani fogjuk a készletek tervezését és normázá- sát, de az egész bankjegykibocsátá­si és hitelpolitikát is. Az elmúlt esztendőben további előrelépés történt a KGST-orszá- gokkal, főleg a Szovjetunióval való együttmüködésben és integráció­ban. Aktívan részt veszünk a szocia­lista országok, a KGST tagállamok testvérpártjai vezető képviselőinek tavalyi novemberi munkatalálkozó­ján elfogadott határozatok megvaló­sításában. Ez a tanácskozás kijelöl­te a haladóbb gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés új út­jait. Részt veszünk a KGST kereté­ben megvalósuló szocialista gazda­sági integráció és tevékenység me­chanizmusa átalakításának előké­szítésében, valamint a következő 15-20 esztendőre a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollek­tív koncepciójának kidolgozásában, annak tudatában, hogy ez egész közösségünknek, s így a CSSZSZK- nak is létfontosságú érdeke. Ezért arra is törekszünk, hogy mind az integráció, mind a KGST tevékeny­sége az egyes tagállamok és az egész közösség gazdasági fejlődé­sének dinamizáló tényezőjévé vál­jon. Az így értelmezett munkameg­osztásban a gazdasági mércék tel­jes mérvű alkalmazását elkerülhe­tetlennek tekintjük. Ugyanilyen figyelmesen foglalko­zunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági (ČSTK-felvétel) és tudományos-műszaki együttmű­ködésünk fejlesztésére vonatkozó 2000-ig szóló hosszú távú program megvalósításával. Ez nincs híján a nehézségeknek, mindmáig rá­nyomja bélyegét a nem eléggé haté­kony, elavult megközelítés. Hozzá­fogtunk a közvetlen kapcsolatok szervezéséhez és a szovjet féllel közös egyesülések és vállalatok lé­tesítéséhez. Számolunk azzal, hogy tapasztalataink a közeljövőben szé­lesebb fronton teszik lehetővé a gyorsabb előrehaladást. Eléggé rugalmas, a világpiac ala­kulásának megfelelő eljárást követel kereskedelmünk és gazdasági együttműködésünk a nem szocialis­ta államokkal is. Tavaly növekedett gépeink és gépi berendezésünk kivi­tele a fejlett tőkés államokba, és 1985-höz képest ebben a térségben exporthányaduk is. A kivitel egészét tekintve azonban a termelők és a külkereskedelmi szervezetek nem értek el kedvezőbb exportárakat, sőt a kivitel hatékonysága tovább csök­kent. A csehszlovák kivitel továbbra is tapasztalható elégtelen alkalmazko­dása a mind igényesebb külföldi pia­cok követelményeihez az árproblé­mák mellett gyártmányaink értékesí­tésének fizetési feltételeiben is tük­röződik. A termelőknek, a külkereskedelmi vállalatoknak és a banknak jobban kell ügyelniük a konkrét kereskedel­mi műveletekben és a kereskedelmi szférákban a fizetési egyensúly biz­tosítására. Számolunk külföldi aktí­váink hatásosabb mozgósításával is. A kormány még ebben a félévben megtárgyalja kivitelünk és behoza­talunk hatékonysága növelésének, a külföldi partnerekkel folytatott együttműködés és kooperáció elmé­lyítésének 1990-ig szóló konkrét el­járását. A szövetségi kormány eleget tesz annak a kötelezettségének is, amely összefügg a 2000-ig szóló hosszú távú szociális és gazdasági fejlesz­tés tervével. Megtárgyalta az Állami Tervhivatal, valamint a Tudomá­nyos-Műszaki Beruházási és Fej­lesztési Állami Bizottság által szer­vezett munka eljárását, meghatározta a központi szervek kötelességeit és ezen a területen a vállalati szféra helyét. Kezdettől fogva arra törekszünk, hogy ennek a munkának jellege megfeleljen a feladatok nagyságá­nak, modern korunknak, annak az igénynek, hogy népgazdaságunk in- tenzifikálásával meggyorsítsuk a fej­lődést. Igyekszünk rátalálni a nép­gazdaság minősége és teljesítőké­pessége lényeges javításának, és ezáltal a világban betöltött helyzete javításának kiindulópontjára. Abból indulunk ki, hogy egyma- gunkban nem birkózhatunk meg a tudomány és a technika fejleszté­se jelenlegi tendenciáinak szerte­ágazó követelményeivel, s nem fej­leszthetünk, illetve nem őrizhetünk meg minden olyan termelési ágaza­tot, amelyre a korszerű társadalom­nak szüksége van. Döntéseink an­nál bonyolultabbak és felelősségtel­jesebbek. Ez a munka ezért érthető módon szorosan összefügg az egész szo­cialista közösség hasonló jellegű igyekezetével. Egyrészt a tudomá- nyos-műszaki haladás 2000-ig szó­ló komplex programjára, másrészt a KGST keretén belül a mjnka- megosztás hosszú távú koncepció­jának kidolgozására gondolok. Megfontolt szociálpolitikai intézkedések A gazdasági fejlődés alapvető ak­tív tényezője a megfontolt szociálpo­litika, s ennek keretében a munka javadalmazása. A bérek emelésében a 8. ötéves tervben megalapozott valós lehető­ségekből indulunk ki, abból, hogy ennek szigorú összhangban kell áll­nia a társadalmi munkatermelékeny­ség növekedésével. Ezért a korábbi öt esztendőhöz képest meghatároz­tuk a béreszközök létrehozásának és felhasználásának igényesebb fel­tételeit, és ezért érvényesítjük az anyagi termelés egész szférájában a bérrendszerek gazdasági haté­konysága növelésének programját. A szövetségi kormány ebben az esztendőben felméri ezeknek az in­tézkedéseknek a hatásfokát. A mun­kahelyeken elhangzó bíráló észre­vételek arról tanúskodnak, hogy a bérpolitikában gyakori a formaliz­mus, leszűkítik a keresetek differen­ciálásának lehetőségeit és a köz­pont ebben a szférában túlzottan beavatkozik a vállalatok hatáskö­rébe. Ezért feltétlenül szükséges alap­vető módon átértékelni az eddigi gyakorlatot, s lényegesen növelni a szervezetek felelősségét főleg a bérek tarifán feletti mozgó részé­nek elosztásánál. A közeljövőben felmérjük egyes szakágazatok és szakmák helyze­tét, amelyekben a kereseti szint bi­zonyíthatóan és indokolatlanul ala­csony. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem, a városi tömeg- és az autóbuszközlekedés, az élelmi­szeripar, a nemzeti bizottságok által igazgatott iskolai és kulturális intéz­mények dolgozóinak kiválasztott csoportjairól van szó. A gazdasági és a szociális fejlő­désnek a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott fő irányai a kormányt és az illetékes szerveket egyebek között további olyan szociális intézke­désekre ösztönzik, amelyeknek cél­ja emelni a nyugdíjasok egyes kate­góriáinak és a gyermekes családok­nak életszínvonalát. Ezzel összefüggésben meg sze­retném említeni, a kormány teljes tudatában van e feladat sürgető vol­tának és előkészítjük a szükséges javaslatokat. Látni kell azonban, hogy a gazdaságfejlesztés minőségi vetületei teljesítésének fogyatékos­ságai bizonyos mértékben leszűkítik azoknak az eszközöknek a terjedel­mét, amelyeket a lakosság magha­tározott csoportjai életszínvonalá­nak javítására fordíthatunk. A sikeres gazdaságfejlesztés egyik mércéje kétségtelenül a bel­piac és a különféle szolgáltatások működésének színvonala. Tudjuk, hogy e tekintetben távolról sincs minden rendben, s a lakosok joggal mutatnak rá számos fogyatékosság­ra. A kormány ezért feladatul adta az említett szférához kötődő gazdasági mechanizmus átalakításán a munka meggyorsítását. Még ebben a félévben felmérjük, hogy a következő esztendőtől fogva milyen mértékben foghatunk hozzá a tervezési folyamat jelentős leegy­szerűsítéséhez, a szállítói-megren­delői kapcsolatok ésszerűbb rende­zéséhez, a szükséges motiváltságra épülő szocialista vállalkozás elemei­nek érvényesítéséhez, a kereskede­lem és a szolgáltatások zavartalan működését mindmáig gátló felesle­ges területi, szervezési és egyéb korlátozások felszámolásához. Arról már szóltunk, hogy ezzel összefüg­gésben javítani kívánjuk a kereske­delmi dolgozók meghatározott kate­góriáinak fizetési feltételeit is. Ennek fejében azonban színvonalasabb munkát, a vásárlóval szembeni na­gyobb figyelmességet várunk el tőlük. Jogos észrevételek vannak a közlekedéssel és a távközléssel kapcsolatban is. Valamennyi közle­kedési dolgozó figyelmének homlok­terében álljon az arra irányuló követ­kezetes törekvés, hogy az utazás kulturáltabb legyen. Nem engedhe­tünk ezen ágazat gazdaságossága jelentős növelésének, veszteséges­sége jelentős csökkentésének köve­telményéből sem. A távközlés, főleg a távbeszélő szolgálat javítása, gyorsítása és lé­nyeges elterjesztése mellett szüksé­gesnek tartjuk meggyorsítani a fize­tési kapcsolatok tökéletesítését, a lakosság készpénz nélküli pénz- forgalmának elterjesztését és ezen innováció számára a megfelelő mű­szaki ellátottság biztosítását. A kormány a lakásépítés terén a figyelmet tartósan összpontosítja a kitűzött program megvalósítására, a lakások számát és minőségét, va­lamint a járulékos beruházásokat és a műszaki ellátottságot tekintve egy­aránt. Megkívánjuk azt, hogy az ille­tékes szervek határozottabban kü­szöböljék ki a lakások építése előké­szítésének fogyatékosságait, ame­lyek következtében túl sok lakás építését fejezik be az ötéves tervidő­szak záróévében. Egyben fontolóra kell vennünk a lakásépítés növelé­sét a fővárosban, Prágában. Noha jelenleg a lakásépítés terje­delmét nagymértékben megszabják a termelési szektorban a nagy beru­házási követelmények, beleértve az integrált akciókra exportált építőipari kapacitást, haladéktalanul el kell há­rítani az irányítás színvonalával, az építkezéseken az alacsony fokú tel­jesítőképességgel, a munkafegye­lemmel és renddel összefüggő gátló körülményeket. A szövetségi kormány, valamint a két köztársaság kormányai az el­múlt év második felében átfogó do­kumentumot fogadtak el, amelynek célja jelentősen javítani a lakásgaz­dálkodás helyzetét. Megvalósításá­val azonban nem lehetünk elégedet­tek. Arra törekszünk, hogy a kitűzött feladatok egyeztetett teljesítése mi­nél hamarabb kedvezően nyilvánul­jon meg a lakásállomány karbantar­tásában, gyorsabb korszerűsítésé­ben és a lakással kapcsolatos szol­gáltatások javulásában. A kormány a népgazdasági fela­datok teljesítése mellett figyelmet szentelt az egészség-, az iskolaügy és a kultúra kérdéseinek is. Az egészségügyben, elsősorban a megelőzés egyik alapjaként, a kör­zeti orvosi ellátás fejlesztésére töre­kedtünk. Jelenleg az a helyzet, hogy az iparban és a mezőgazdaságban az üzemi orvosok a dolgozóknak már több mint a 75 százalékát látják el. A kormány sürgető fontosságú feladatnak tekinti a járóbeteg- és a kórházi ellátás minőségének lé­nyeges javítását. A közeljövőben a Cseh Szocialista Köztársaság né­hány járásában kísérletet valósíta­nak meg, amelynek célja a lakosok­nak lehetővé tenni, hogy körzeti or­vosukat saját belátásuk szerint vá­lasszák meg. Ezzel a kísérlettel kí­vánjuk egyebek között felmérni az egészségügyi dolgozók munkájának hatékonyságát és minőségét, vala­mint javadalmazásuk új módszereit is. A korszerű, hatékony diagnoszti­záló és gyógymódszerek alkalmazá­sa, az orvosi kutatás eredményeinek rugalmas gyakorlati felhasználása és az orvosi ellátás tökéletesítése megkívánja az illetékes berendezé­sek jobb elhelyezését és műszaki ellátottságát. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a gyógyászat egyes terüle­teinek műszerellátottsága elmarad a világszínvonal mögött. (Ľubomír Štrougal elvtárs be­szédének befejező részét holnapi számunkban közöljük.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom