Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-11 / 34. szám, szerda
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért ÚJ szú 5 1987. II. 11.' Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Megteremtjük a gazdagabb termés feltételeit A bratislavai Komenský Egyetemhez tartozó Marxizmus-Leninizmus Intézete politikai gazdaságtani osztályának előadói a 8. ötéves tervidőszak első évében szerzett tapasztalatok mélyreható elemzése és összegezése után kidolgozták és jóváhagyták a tudományos-kutatási tevékenység 1987. évi tervét. Ennek során abból a követelményből indultak ki, hogy sokoldalú tevékenységük fő területét a tudományos-kuta- tási munkának kell képeznie, mert elsősorban ennek az eredményességétől függ szakmai, pedagógiai és politikai-nevelő tevékenységük színvonalának emelése. A marxizmus -leninizmus eszméinek terjesztését és propagálását elválaszthatatlannak tartják a marxista-leninista elmélet alkotó fejlesztésétől. A Komenský Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézete bratislavai és szlovákiai viszonylatban a társadalomtudományi kutatás jelentős központjai közé tartozik, mind a tudományos-kutatási dolgozók, egyetemi pedagógusok létszáma, mind pedig a kutatási eredmények, az itthon és külföldön publikált szakdolgozatok, elméleti tanulmányok és ismertető cikkek jelentős terjedelme szempontjából. Nem kevésbé jelentős az intézet dolgozóinak szakvéleményezési tevékenysége, valamint a felsőbb pártszervek számára végzett lektori munkája. Az elmúlt évben újabb ötéves időszak kezdődött a gazdasági kutatás állami tervében szereplő fő kutatási feladat teljesítésében. Címe: „A gazdasági folyamatok irányítása a szocialista gazdasági integráció feltételei között (a nemzeti és az internacionalista tényezők kölcsönhatásai)“. E kutatási munka koordinátora prof. ing. Miloslav Jirges, DrSc., a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja. A fő feladat 7 részfeladatra tagozódik, s ezek közül négynek a megoldása az egyetem politikai gazdaságtani osztályára tartozik. Habár az említett fő feladat a népgazdaság és az irányítási szféra szükségleteivel összhangban az elmúlt ötéves tervidőszakban elkezdett kutatás folytatását képezi, mégis ki kell emelni, hogy minőségileg új és magasabb szintű munkáról van Aligha van az országnak olyan zuga, ahol ne ismernék a Füleki (Fiľakovo) Kovosmalt termékeit. Azt azonban a környékbelieken kívül legfeljebb a felettes szerveink tudják, hogy termelési feladatainkat milyen nehéz körülmények között teljesítjük. Természetes, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok számunkra is kötelező érvényűek, és a 8. ötéves tervidőszak végén nem hivatkozhatunk majd az időközben felmerült nehézségekre. Mindezt csak azért említem, hogy szóljak dolgozóink áldozatkészségéről a felmerült nehézségekhez való alkalmazkodó képességükről. Az utóbbi években állandó gondok merültek fel tervfeladataink teljesítése során, amelyeket joggal nevezhetünk objektív nehézségeknek, tekintettel a megváltozott piaci igényekre, amelyek elsősorban a termelési programunk gerincét képező fűtő- és főzőberendezéseket érintették. E berendezések gyártása még napjainkban is teljes termelésünknek több mint a felét teszi ki. Szemléltetésként említem, hogy az elektromos akkumulációs kályhák gyártását érintette legérzékenyebben a piaci igények változása, hiszen eredetileg - még 1985-ben is - 62 ezer darabot gyártottunk, s ez a szám tavaly 32 ezerre csökkent. szó, amely a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott határozatokból indul ki. Ezeknek a kongresszusoknak a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására, a szocialista újratermelési folyamat intenzív típusának fejlesztésére, valamint a KGST keretében megvalósuló integrációs folyamatok elmélyítésére irányuló határozatai ugyanis teljes mértékben vonatkoznak az említett tudományos-kutatási feladatra. A politikai gazdaságtani osztályunk keretében végzett kutatómunka fő területeit így elsősorban a szocialista gazdasági integrációban érvényesülő nemzeti és internacionalista tényezők kölcsönhatásainak tanulmányozása, a gazdaságpolitikai koordinálás tartalmi összefüggéseinek vizsgálata, az erre vonatkozó interdiszciplináris módszerek kiszélesítése és elmélyítése, valamint a termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönhatásában érvényesülő új törvényszerűségek elemzése képezi. A tudományos kutatásban résztvevő egyetemi oktatók azonban saját belső problémáikról sem feledkeztek meg, vagyis a pedagógiai- nevelési folyamat minőségi színvonalának emeléséről. A politikai gazdaságtani osztály részéről például négyen kapcsolódtak be az oktatási minisztérium által kitűzött ágazati kutatási feladat megoldásába, amely a politikai gazdaságtan főiskolai oktatásának módszertani tökéletesítésére vonatkozik. Ez az ágazati feladat országos méretekben foglalkozik a módszertani és didaktikai elméleti kérdésekkel, valamint a szemléltető oktatás lehetőségeivel és feladataival. A kutatás kiterjed a számítógép alkalmazására is e tantárgy oktatásában, az ezzel kapcsolatos kísérletek már néhány éve sikeresen haladnak az egyetem gyógyszerészeti karán, Doc. Ing. Erik Hajdyla, CSc. szakvezetésével. A tudományos-kutatási tevékenység elmúlt évi tervének jóváhagyása, valamint a feladatok részletes lebontása után élénk munka kezdődött. Ennek eredményességét számos szakfolyóiratokban közölt beszámoló, tanulmány és értekezés bizonyítja, emellett a kutatók több népszerűsítő cikket is írtak az általuk művelt témakörökről. De említhetnénk a széntüzelésű kályhák iránti igény csökkenését is - 190 ezer darabról 120 ezer darabra -, míg a fa- vagy széntüzelésű tűzhelyek gyártása a felére csökkent, így 70 ezer helyett csak 35 ezer tűzhelyet gyártunk. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 215 millió koronás termeléskiesést kell pótolnunk. Ez azért érint különösen érzékenyen bennünket, mert a 7. és 8. ötéves tervidőszak feladatainak kitűzése idején azzal számoltunk, hogy például az akkumulációs kályhákból évi százezer darabot fogunk gyártani. Ha a termékskála arányai az eredeti elképzelés szerint alakultak volna, minden gond nélkül megbirkóznánk a termelés növekedésének dinamikája és a terv egyéb gazdasági mutatói által támasztott követelményekkel. Nem maradt más választásunk, minthogy az említett termékekre eső termelési értéket a kevésbé gazdaságos, jóval munkaigényesebb termékek gyártásának növelésével pótoljuk. Ilyenek például a kisebb konyhafelszerelési eszközök, kis konyhagépek, zománcozott edények, zománcozott kádak és melegvizes kazánok. Ennek ellenére tervfeladatainkat úgy alakítottuk, hogy a termelés növekedésének dinamikája számottevően ne csökkenjen, de mintha esetünkben beigazolódni A politikai gazdaságtani osztályon végzett kutatási munka egyik jellegzetessége, hogy az elméleti kutatás eredményeit a felső államigazgatási szervek közvetítésével a gyakorlatban is hasznosítja. A kutatók például részt vettek a népgazdaság irányítási rendszerének a kidolgozásában a 9. ötéves tervidőszakra, s az ezzel kapcsolatos javaslataikat már 1986 szeptemberében átadták. Elméleti kutatási eredményeiket a KGST illetékes szerveihez is eljuttatják. Ezzel konkrét formában segítik elő a KGST-országok tudományos-műszaki haladását célzó komplex program megvalósítását. Az elmúlt évben például három tanulmányt továbbítottak Moszkvába, a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseivel foglalkozó nemzetközi intézethez. Az idén még igényesebb feladatok előtt állunk, főleg abból a szempontból, hogy a gazdasági kutatás említett fő feladatának teljesítési határidejét az eredetileg tervezett 1988 helyett 1987 májusára kellett előrehozni. Lényegesen meg kell tehát gyorsítani a feladat befejezését, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításával, illetve a 9. ötéves tervidőszak fejlesztési koncepciójának kidolgozásával foglalkozó szervek a gazdasági tudomány részéről megfelelő időben kapják meg a szükséges elméleti alapokat. Ezen kívül az a megtisztelő feladat is vár osztályunk dolgozóira, hogy előkészítsék a KGST-országok megbízott szakembereinek a tanácskozását a KGST és a fejlődő országok kapcsolatairól, amelyre ez év tavaszán Bratislavában kerül sor, széles körű nemzetközi részvétellel. Egyetemünk politikai gazdaságtani osztályának pedagógusai az elméleti kutatás területén konkrét tettekkel akarnak válaszolni Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének újévi köszöntőjére, amelyben a kongresszusi program gyorsabb és határozottabb megvalósítására hívta fel hazánk egész társadalmát. Dr. ADORJÁN ZOLTÁN, a Komenský Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézete politikai gazdaságtani osztályának előadója látszanék a mondás: „szegény embert még az ág is húzza...“ Ugyanis a kerületi munkabiztonsági felügyelőség tavaly néhány régi üzemrészlegben leállíttatta a termelést. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a vállalatvezetés az utóbbi tíz év során sokat tett az elavult termelési részlegek felújításáért, hiszen a termelőcsarnokoknak mintegy a fele nem felelt meg a szigorított munkabiztonsági és higiéniai előírásoknak. A vállalatvezetés és az üzemi pártbizottság ilyen körülmények között is felelősségteljes hozzáállással próbálta megteremteni annak feltételeit, hogy a termelés- kiesés minél kisebb legyen. Mindez jelentős minőségi javulást követelt meg a munkaszervezésben, hiszen jóval kisebb területen folyhat csak a termelés, így a berendezéseket két-három műszakban kell üzemeltetnünk. E nehéz helyzetben az is kiderült, hogy egész sor szubjektív hiányosság is nehezítette a munkát. Gondok voltak például a nyilvántartással, a készletgazdálkodásban és az új termelési részlegeken a termelésnek a kívánt szintre való felfuttatásában is. Azonban azt is el kell mondani, hogy az utóbbi években sok, korábban meglevő problémát is megoldottunk. A vártnál sikeresebben valósítottuk meg a kerületi munkabiztonA kelet-szlovákiai síkság valaha természeti csapásoktól sújtott vidéke volt az országnak, ahol egymást váltva évi rendszerességgel több alkalommal pusztított az árvíz és az aszály. Zemplén lakóinak boldog élete elválaszthatatlanul egybefonódott a szocializmus építésével. A vidék vízgazdálkodási viszonyainak első és alapvető rendezési folyamata, amely a 60-as években vette kezdetét, nem csupán a síkság látképét változtatta meg szinte a felis- merhetetlenségig, de egyúttal a sokoldalú fejlődés feltételeit is megteremtette. A vízgazdálkodási viszonyok rendezésével sikerült megvédenünk a falvak és a városok belterületét, a műszaki felépítmény berendezéseit és a mezőgazdasági földterületet az árvizektől és az elvi- zenyősödéstól, s ezzel egyetemben megteremtettük a települések, az ipar, az energetika, a szállítás, az üdülés és az utasforgalom fejlődésének konkrét feltételeit. A mindennapi életben gyakran felvetődik a kérdés, milyen a síkság vízgazdálkodása szabályozásának első szakaszával kapcsolatos ráfordítások megtérülése? A részletes és mélyreható elemzések azt mutatják, hogy kedvező. A tervdokumentációban feltüntetett 12 év helyett a gyakorlatban 6 év a megtérülési határidő, és akkor még csupán a legfontosabb gazdasági értékeket vettük figyelembe. Ha számításba vennénk a vízgazdálkodás rendezésével kapcsolatos, már elvégzett munkák társadalmi jelentőségének egészét, akkor egyértelműen arra a következtetésre jutnánk, hogy rendkívül gyorsan megtérülő beruházásokról van szó. A vízgazdálkodás területvédelmi rendezésével és az elvezetett víz- mennyiség több célú tározókban, főleg a Zemplínska Šírava-i és a do- mašai víztározókban történő összegyűjtésével megteremtettük a feltételeket a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fokozatos fejlesztéséhez. A rendezési munkálatok megkezdése előtt a síkságon alig 1,3 tonna búza termett egy hektáron. A CSSZSZK kormányának az 1958. évi 705-ös számú határozata, amely jóváhagyta a kelet-szlovákiai síkság rendezési munkálatainak megkezsági felügyelőség által veszélyesnek talált üzemrészlegekből az egyes munkahelyek átköltöztetését is. Ezen felbuzdulva a múlt évben vállaltuk, hogy a tervben előírt bruttó termelési értéket elérjük. Ehhez azonban végérvényesen meg kell oldanunk egy hosszú idő óta húzódó jelentős kérdést, ez pedig az úgynevezett „hibrid“ akkumulációs kályhák értékesítésére vonatkozik. Ugyanis 1975-ben, amikor ezeknek az elektromos kályháknak a fejlesztési feladatát megkaptuk, az illetékesek azzal a megjegyzéssel adták át a megbízatást, hogy az ország területének 90 százalékát bekapcsolják a központilag irányított elektromos távfűtésbe. Ez azonban 1986 végéig csak az ország egyetlen kerületében valósult meg. Meggyőződésem, hogy a felsorolt problémák és nehézségek folyamatos megoldása politikai kérdés is, ez pedig a cselekvés fontosságát csak aláhúzza. Tekintve, hogy a termékskála alakulása külső tényezőktől függ elsősorban, ilyen jellegű gondok kizárása lehetetlen, s a fentiekből is kitűnik: megoldásuk gyorsabb cselekvést igényel. Ezt pedig csakis újszerű gondolkodással, a problémákhoz való rugalmas alkalmazkodással, jobb szervezéssel lehet elérBÉKÉSI JÓZSEF, a Füleki Kovosmalt termelési diszpécsere dését, feladatul adta a 2,7-2,8 tonnás hektárhozam elérését. Ezzel szemben ma a síkságon gazdálkodó Tőketerebesi (Trebišov), Michalov- cei és Vranov nad Topľou-i járásokban 4 tonnás hektárhozamot érnek el gabonából. A gyakorlat szükségessé tette a belvizek elvezetésének tökéletesítését, a talajjavítási munkák komplex értelmezésének elmélyítését, a gazdálkodás vállalati rendszerének összehangolását az agroökoló- giai feltételekkel, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazását. A több mint 300 ezer hektár össz- terjedelmű - ebből 200 ezer hektár mezőgazdasági földterületet magába foglaló - vidék komplex fejlesztésének és hatékony intenzifikálásának történetében 1983-ban a központi párt- és állami szervek határozatai is megjelentek. Ezek az intézkedések a vidék építési, kutatási és fejlesztési munkálataiban, valamint gazdálkodásában érdekelt valamennyi szervezet részére irányelvül szolgáltak, s egyúttal arra is jók voltak, hogy a kutatók javaslatai alapján a központi szervek meghatározták, milyen fejlődést kell elérni a vidék mezőgazdasági termelésében 1995-ig és távlatilag 2005-ig. Annak idején az egyik párt-gazdasági ellenőrzés alkalmával Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára találóan így nyilatkozott: - A kelet-szlovákiai síkság megoldásra váró problémáinak súlypontja ma már lassan más területekre is áttolódik - a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a síkságon eddig kiépített létesítmények hatékonyabb kihasználásának a területére. Az igényes feladatok sikeres tel^ jesítése már megkezdődött, hiszen a 6. ötéves tervidőszak 253 ezer tonnájával szemben a 7. ötéves tervidőszak éveiben átlagosan 284 ezer tonna gabona termett a síkságon, jelenleg pedig már 310 ezer tonnát tervezünk. Hasonlóképpen nő a kitermelt tej, hús és egyéb termékek mennyisége, hogy maradéktalanul teljesítsük a központi szervek által meghatározott feladatokat. A termelés intenzifikálására, a minőség javítására, a termelés idényszerüségének és külső tényezőktől való függőségének felszámolására, valamint az árutermelés növelésére az építkezés befejezésével párhuzamosan kell sort kerítenünk. Ez a tény növeli az érdekelt vállalatok és szervezetek kollektíváinak kezdeményező készségével szemben támasztott igényeket, de a feladat teljesíthető, és mi minden tartalékot mozgósítunk a siker érdekében. MICHAL TUŠAN mérnök, kandidátus, az Állami Meliorációs Igazgatóság osztályvezetője Jól haladnak a mezőgazdasági gépek tavasz előtti javításában az olomouci járásban gazdálkodó Dolanyi Efsz gépjavítói. A felvételen Zbynek Skráček és Petr Me- laška gépjavítók már a ŽTR 330- as rotációs kaszálógépet készítik elő. (A ČSTK felvétele) Nehéz helyzetben is van megoldás Az elmélet és a gyakorlat egybekapcsolásával
