Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-11 / 34. szám, szerda

ÚJ szú 3 1987. II. 11. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülése Biztosítani kell a népek önrendelkezési jogát A libanoni fővárosban újabb robbantásos merényletek is fokozták a napok óta tartó feszültséget. Legkevesebb 15 személy meghalt a hétfőn végrehaj­tott akcióban. Az időzített bomba rendőrségi adatok szerint Bejrút déli elővárosában egy járókelőkkel zsúfolt utcában parkoló autóban robbant fel. Az autót ismeretlen terroristák parkolták le az említett helyen, ahol túlsúlyban síita muzulmánok laknak. Képünkön a robbanás helyszíne látható. (Telefoto - ČSTK) Shultz leplezetlen fenyegetései Ubanon címére A túszszedök elhalasztották ultimátumukat Támogatásra lel Afganisztán megbékélési programja (CSTK) - Abdal Vakil afgán kül­ügyminiszter befejezte hivatalos lá­togatását Indiában, ahol kollégájá­val, Narajan Datt Tivarival nemzet­közi kérdések mellett a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és kulturá­lis kapcsolatok bővítéséről tárgyalt. Találkozott Radzsiv Gandhi minisz­terelnökkel is, akivel elsősorban az Afganisztán körüli helyzet rendezé­sére irányuló erőfeszítéseket tekin­tették át. A delhi sajtó hangsúlyozza, hogy India támogatja a kabuli kor­mány által meghirdetett nemzeti megbékélési politikát. xxx Szultán Ali Kistmand afgán mi­niszterelnök a Reuter hírügynökség­nek adott nyilatkozatában közölte, hogy a nemzeti megbékélés prog­ramjának meghirdetése és az am­nesztia elrendelése óta több mint 20 ezer afgán tért vissza hazájába és számos fegyveres csoport mintegy tízezer tagja tette le a fegyvert. Rá­mutatott, a korábban Afganisztánból elmenekült személyek annak ellené­re is fokozatosan visszatérnek hazá­jukba, hogy a pakisztáni és iráni hatóságok ebben igyekeznek őket megakadályozni. Kistmand kijelentette, kormánya az ENSZ közvetítésével kész foly­tatni a tárgyalásokat Pakisztánnal, s reményét fejezte ki, hogy ezek a megbeszélések konkrét ered­ményt hoznak. Közös Piac Mély ellentétek (ČSTK) - Brüsszelben tegnap meg­kezdődött a Közös Piac mezőgazdasági minisztereinek kétnapos ülése A programon a közösség egységes mezőgazdasági politikájának a reformja szerepel, amelynek célja az agrártermé­kekre fordított költségek további növeke­désének a leállítása. A Közös Piac költ­ségvetéséből tavaly az összkiadások 70 százalékát a felgyülemlett mezőgazdasá­gi feleslegek tárolására és egyéb ezzel kapcsolatos kiadásokra fordították. Az illetékes miniszterek ezenkívül tár­gyaltak volna a mezőgazdasági termékek idei felvásárlási árairól ’is. Ez a téma azonban nem került fel a mostani napi­rendre, mivel a brüsszeli bizottság nem tudott előterjeszteni erre vonatkozó konk­rét javaslatot. Ez az eset példa nélküli a Közös Piac eddigi történetében, ami a 12 tagú közösség egyes országai, vala­mint vezető intézményei közötti mély el­lentéteket tükrözi. Franciaország A nukleáris lőtér áthelyezését fontolgatják (ČSTK) - Franciaország azt fon­tolgatja, hogy a csendes-óceáni Mu­ruroa korallszigeten levő nukleáris lőteret áthelyezi - közölte az új- zélandi fővárosban folyó nemzetközi orvoskonferencián Abraham Behar francia biofizikus. Párizsi katonai forrásokra hivatkozva a tudós el­mondta, erre valószínűleg néhány hónapon belül sor kerül. Az indok állítólag az, hogy nem megfelelő a korallsziget geológiai helyzete. A francia tudós szerint a Mururoa sziget fertózöttségi szintje egyre nö­vekszik, de a legnagyobb probléma az atol stabilitása. Behar szerint a nukleáris kísérleti lőteret Francia-Polinézia valamelyik atoljára, vagy az Atlanti-óceán egyik szigetére helyezik át. A Mururoa korallszigeten 1975. júniusa óta 84 kísérleti atomrobbantást hajtottak végre. (ČSTK) - Elsősorban a csádi helyzetről tárgyalt Párizsban Sas- sou Nguesso kongói államfő, aki egyben az Afrikai Egységszervezet elnöke is. A francia vezetőknek tol­mácsolta az AESZ véleményét, mi­szerint a csádi konfliktus rendezésé­nek legfőbb feltétele az összes külföldi csapat kivonása az országból. Fran­cois Mitterrand köztársasági elnök a francia egységek csádi jelenlétét azzal igyekezett indokolni, hogy állí­tólag fokozódik a líbiai beavatkozás az ország északi részén. (ČSTK) - Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának mostani 43. üléssza­kán a népek önrendelkezési jogának kérdéskörével foglalkoztak és átte­kintették, miként lehet érvényesíteni ezt a jogot azon nemzetek eseté­ben, amelyek jelenleg is gyarmati vagy idegen uralom, illetve megszál­lás alatt élnek. A Szovjetunió, Szíria, Bulgária, Japán, Vietnam és további országok képviselői a vitában nagyra értékel­ték az ENSZ-közgyűlés 1960-as nyilatkozatát a gyarmati megszállás alatt álló országok és nemzetek füg­getlenségének megadásáról. Ez a nyilatkozat vezetett a sza­(ČSTK) - Manilában tegnap kö­zölték, hogy a kormánycsapatok és az Új Népi Hadsereg közötti első fegyveres összecsapásra került sor keddre virradóan azt követően, hogy vasárnap lejárt a két fél közötti tűz­szünet. A korábban megszakított tárgyalások folytatása így erősen kétséges. Az incidensre Nueva Ecija tarto­mányban, Lupao város környékén került sor. A hadsereg mintegy 50 felkelőt foglyul ejtett, de az ellenzéki fegyveres szervezet számos tagja elmenekült. A tűzszünet 60 napig tartott, és csak szórványosan sértették meg. Január 22-én azonban az Új Népi Hadsereg képviselői megszakították a kormánnyal folytatott tárgyaláso­(ČSTK) - Az Olasz Kommunista Párt szorgalmazza, hogy Bettino Craxi kormányfő és Giulio Andre­otti külügyminiszter vizsgálja felül Olaszország részvételét az amerikai „csillagháborús“ programban. Az erre vonatkozó dokumentumot töb­bek között Alessandro Natta, az OKP főtitkára, Giorgio Napolitano, a titkárság tagja, Antonio Rubbi és Giancarlo Pajeíta, a központi bi­zottság tagjai és mások (valameny- nyien a képviselóház tagjai) írták alá. A kommunista képviselők felhív­ják a figyelmet arra, hogy a világúr militarizálásának programját tekint­ve az amerikai Kongresszus, sőt maga a washingtoni kormány sem jutott egyetértésre, s a NATO több Mint ismeretes, Líbia visszauta­sítja a vádat, miszerint egységei megszállva tartják Csád északi ré­szét. Abdasz Szalam Dzsallud, a forradalmi parancsnokság tagja hétföl damaszkuszi sajtóértekezle­tén kijelentette: a csádi helyzet ren­dezése elképzelhetetlen a francia katonaság kivonása nélkül. Hangsú­lyozta, a csádi válság afrikai ügy, de mindenekelőtt az ország népének ügye. badságszerető erők mozgósításá­hoz és a szégyenletes gyarmati rendszer megdöntésére irányuló ha­tározott tettek megvalósításához. Vlagyimir Lomejko, a szovjet delegáció vezetője leszögezte, hogy a nemzetek önrendelkezési jogának megsértése veszélyezteti a békét és a biztonságot a világ minden pont­ján. Hangsúlyozta, a világ közvéle­ményének fel kell lépnie mind az apartheid megszüntetéséért, mind a nemzetközi biztonság megszilár­dításáért. Végezetül újból a Szovjet­unió támogatásáról biztosította a pa­lesztin és a namíbiai nép igazságos harcát az önrendelkezésért. kát a tűzszünet meghosszabbításá­ról. így tiltakoztak az ellen, hogy egy manilai paraszttüntetés elleni rend­őrségi bevetés során 12 embert megöltek. Teofisto Guingona kormánykép­viselő az ellenállók vezetőivel folyta­tott megbeszélése után közölte: a kormányellenes mozgalom csak akkor tér vissza a tárgyalóasztalhoz, ha a megbeszélések alapja nem az új alkotmány lesz. A február 2-i nép­szavazáson jóváhagyott alaptörvény az ellenállók szerint népellenes. A manilai kormány képviselője azt is közölte, ha nem sikerül országos méretekben felújítani a túzszüneti tárgyalásokat, a kormány az ellen­zéki mozgalom egyes helyi vezetői­vel kíván különtárgyalásokat kez­deni. tagállamának is vannak fenntar­tásai. Az olasz kormánynak sem sza­badna szemet hunynia afelett, hogy a csillagháborús program sérti a ra- kétaelháritó rendszerek korlátozá­sáról szóló szovjet-amerikai szerző­dést és komoly veszélyt jelent a ked­vezően alakuló kelet-nyugati vi­szonyra nézve is - hangsúlyozzák nyilatkozatukban a kommunista képviselők. A britek véleménye (ČSTK) - A britek csaknem kétharmada szorgalmazza a brit katonák kivonását Észak-íror- szágból, s úgy véli, a kormány túl sok pénzt fordít a rend fenntartá­sára Ulsterban. Ez derül ki abból a közvéleménykutatásból, mely­nek adatait tegnap hozta nyilvá­nosságra a Daily Express. A brit katonák azonnali távo­zása mellett foglalt állást a meg­kérdezettek 22 százaléka, a fo­kozatos kivonást 39 százalékuk szorgalmazta. Ez 8 százalékkal több, mint az 1984-ben végzett hasonló közvélemény-kutatás idején volt. Észak-írországban 1969. au­gusztusa óta tartózkodik a brit katonaság. (ČSTK) - Tegnapra virradóan le­járt a három amerikai és az egy indiai származású túszt fogva tartó Iszlám Szent Háború Szervezete Palesztina Felszabadításáért nevű csoport ultimátuma, de nem váltot­ta be korábbi fenyegetőzéseit. Mint ismeretes, bejelentették, ha nem bo­csátják szabadon az izraeli börtö­nökben fogva tartott 400 arab politi­kai foglyot, akkor kivégzik túszaikat. A feszültség változatlanul tart, mindenekelőtt az Egyesült Államok magatartásának okán. Az iszlám szervezet hétfőn este nyilatkozatot juttatott el az egyik bejrúti hírügy­nökségnek, amelyben közölte: ulti­mátumának lejártát későbbi időpont­ra halasztja, mivel a libanoni haladó erőknek köszönhetően egyéb más lehetőségek mutatkoznak a túszügy tárgyalásos megoldására. George Shultz amerikai külügy­miniszter azonban legújabb nyilat­kozatával nem a tárgyalásos megol­dásra törekvőknek tett szolgálatot. Újságírók előtt kijelentette, hogy a li­banoniak „pestissel fertőzött nem­(ČSTK) - Simon Peresz izraeli külügyminiszter a parlamentben elő­terjesztette azt a „tíz pontot“, amely­hez pártja a Közel-Kelettel foglalko­zó nemzetközi konferencia megren­dezését köti. A feltételek alapját azok a követelések képezik, melyek valójában lehetetlenné teszik egy ilyen konferencia megvalósítását. Előző álláspontjával összhangban a Munkapárt ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi konferencia csu­pán Izrael és arab szomszédai közti McFarlane kórházban (ČSTK)— Robert McFarlane, az amerikai elnök volt nemzetbiztonsá­gi tanácsadója hétfőn este kórházba került, miután nagyobb mennyiségű nyugtatószert vett be. McFarlane az iráni titkos fegyver­szállítások ügyében kirobbant bot­rány egyik főszereplője. 1983. októ­berétől 1986. decemberéig állt a nemzetbiztonsági tanács élén. A botrány körülményeit vizsgáló kongresszusi különbizottság szerint McFarlane-t nagy felelősség terheli, mivel ő győzte meg Reagan elnököt, hogy vegye fel a kapcsolatot Iránnal. Diáktüntetés Mexikóban (ČSTK) - A mexikói fővárosban hétfőn este mintegy százezer diák tüntetett tiltakozásul a Mexikói Nem­zeti Autonóm Egyetem tervezett igazgatási és oktatási reformja ellen. A legnagyobb mexikói főiskola hall­gatói már 12 napja szorgalmazzák a tervezett reform megszüntetését, s hangsúlyozzák: a javasolt intézke­dések nyomán növekedne a tandíj és korlátozva lennének a felvételi lehetőségek. zet“, s azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet Libanon „teljes elszigeteléséért“. Az amerikai diplomácia vezetőjének rendkívül durva kijelentései bejrúti politikai körökben nagy felháboro­dást keltettek. Szalem Hossz okta­tási miniszter Shultz kijelentéseit a „terrorista mentalitás“ megnyilvá­nulásának minősítette, az egyik síita vezető pedig a kijelentésekben egész Libanonnak címzett leplezet­len fenyegetést lát. Nem tükröznek tartózkodást és diplomáciai realizmust Shultznak veteránok előtt elhangzott kijelenté­sei sem, amikor a túszszedóket „ál­latoknak“ minősítette és kemény válasszal fenyegetőzött. Jelentések beszámoltak arról, hogy változatlanul a libanoni partok­nál tartózkodik a több hadihajóból álló flotta. William Crowe tenger­nagy, az amerikai vezérkar főnöke kijelentette, hogy a hajók készek „Reagan elnök bármilyen utasításá­nak a teljesítésére“. kétoldalú megbeszélések keretéül szolgáljon, s elveti a Palesztinái Fel­szabad ítási Szervezet részvételét. A Likud-tömb a nemzetközi konfe­rencia gondolatát teljes mértékben elveti, tartva attól, hogy ezen Izrael teljes nemzetközi elszigetelődésbe kerülne. xxx Az izraeli megszálló hatóságok a Jordán folyó nyugati partján hétfőn újból bezárták a Nablusz város mel­letti An Nadzsa egyetemet. Ürügyül az az Izrael-ellenes tüntetés szol­gált, melyet a palesztin diákok hét­főn rendeztek. A tüntetés szétveré­sekor az izraeli katonák négy diákot sebesítettek meg. A Nablusz melletti Bálát palesztin menekülttáborban is lövöldözésekre került sor. Irak-lrán Szüneteltek a légitámadások (ČSTK) - A januárban indított iráni offenzíva kezdete óta tegnap első ízben fordult elő, hogy egyik fél sem számolt be sem gazdasági, sem katonai létesítmények ellen in­tézett légi akciókról. Az iráni hadmű­velet eredeti célja Bászra iraki kikötő bevétele volt. Bagdadban kiadott katonai közle­mény leszögezi, hogy az iraki tüzér­ség tankok támogatásával a front déli szektorában iráni állásokat tá­madott. Az akció következtében 154 iráni katona életét vesztette és az irakiak az egész területet elfoglalták. Irán azt állítja, hogy délen jelentős iraki területeket birtokol és egységei készek arra, hogy tovább nyomulja­nak előre Bászra irányába. Az ÍRNA iráni hírügynökség azt jelentette, hogy az iráni tüzérség az egymillió lakosú kikötőtől keletre iraki álláso­kat lőtt és az ellenfélnek „pótolhatat­lan“ veszteségeket okozott. A CSÁDI RENDEZÉS FELTÉTELEI Fülöp-szigetek Az ellenzék folytatja a fegyveres harcot Sam bácsi legkedvesebb olvasmánya (Július Polák karikatúrája) Kommunista képviselők interpellációja Felül kell vizsgálni Olaszország részvételét az SDI-ben Elutasítással felérő feltételek Peresz a közel-keleti rendezési konferenciáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom