Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-09 / 32. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1987. II. 9! KÖTELEZŐ AZ ALAPOZÓ ÚSZÁSOKTATÁS Iskola a medencében Már évszázadokkal ezelőtt a görögök azt állították, hogy aki nem tud úszni, az műveletlen ember. A 20. század végén a modern technika korában szinte hihetetlenül hangzik, de így igaz: úszástudásban elmaradunk távoli őseinktől. A legutóbbi felmérések alapján a tanulók majdnem harminc százaléka nem tudott úszni. Éppen ezért az iskolaügy vezetői úgy határoztak a közelmúltban, hogy kötelezővé teszik az alapiskolák 3. és 4. osztályos tanulói részére az alapozó úszásoktatást. Vajon mi a helyzet e téren az érsekújvári (N. Zámky) járásban? Tíz évvel ezelőtt kezdődött az érsekújvári fedett uszodában az alapozó úszásoktatás. Először csak a város alapiskoláinak tanulói vettek részt, majd fokozatosan a környék kisdiákjai is, mígnem 1981-tól a jnb iskolaügyi osztálya támogatásának köszönhetően a járás valamennyi iskolájának tanulója elsajátítja az úszás alapjait. Két egykori sikeres úszó, Róbert Tarnóczy és Stégmár Klára napról napra azon fáradozik, hogy a jövőben minél kevesebb legyen az olyan diák, akinek félve és egy kicsit elpirulva azt kelljen mondania; nem tudok úszni.- Az idei iskolaévben - a tavalyihoz hasonlóan - az érsekújvári alapiskolákból a harmadikos tanulók, a vidékiekből pedig a negyedikesek vesznek részt a kötelező úszóoktatáson. Mivel elég nagy területen fekszik a járás, két helyszínen foglalkozunk a gyerekekkel. Szeptemberben, májusban és júniusban a štúrovói Vadas termáluszodában a környék iskoláinak diákjait, a tanév többi hónapjaiban az újvári 25 méteres fedett uszodában a járási székhely és a közeli falvak tanulóit tanítjuk meg úszni. Minden csoporttal 16 órát (egy hónap) töltünk a vízben, ez hetente kétszer két órát jelent - mondja Róbert Tarnóczy. Ez alatt az idő alatt az úszásoktatáson részt vevő gyerekek nagy része elsajátítja a gyors- és a mellúszás alapjait, a tehetségesebbek pedig megismerkedhetnek a hátúszással is. Egy hónap persze nem elegendő ahhoz, hogy valaki tökéletesen megtanuljon úszni, ám az alapok elsajátításához feltétlenül elég kell, hogy legyen. Éppen e célt szolgálja az alapozó úszásoktatás, a következő lépést már mindenkinek magának kell megtennie.- A járás valamennyi alapiskolájából évente több mint 2500 kisdiák Öttusa havon Az öttusa köztudomásúan nyári sportág. Az utóbbi időben azonban egyre szaporodnak a téli versenyek, amelyeken a futást és úszást sífutással, illetye lesiklással helyettesítik. Azzal büszkélkedhetünk, hogy nálunk rendezik az egyik legrégibb és legrangosabb téli seregszemlét. Ma az ünnepélyes megnyitóval kezdődik és szombatig tart a Liptovský Mikuláš-i állami gazdaság sportegyesülete síszakosztályának téli öttusaversenye. Ismét rangos nemzetközi mezőny gyűlik össze. A verseny három kategóriájában (juniorok, férfiak, és a 40 éven felüli ,,öregfiúk“) kilenc országból (Svájc, Magyarország, a Szovjetunió, az NSZK, Hollandia, Lengyelország, Ausztria, Olaszország és Csehszlovákia rajtolnak óriásműlesiklásban, sífutásban, pisztolylövésben, vívásban és lovaglásban: A verseny szervezőbizottságának alelnöke, a korábbi kiváló síző, dr. Ladislav Zacharides az ötnapos versennyel kapcsolatban a következőket mondta: „A téli öttusarandevúk egyre népszerűbbek. Mindenki keresi a módját, hogy a téli hónapokban is tartsa formáját. A sízés nagyon jó kiegészítő sportág a futáshoz. Nagy az érdeklődés a rendezvény iránt. A téli viszonyok miatt azonban csak ötvennégy sportoló állhat rajthoz. Ezért minden országból legfeljebb hatot hívtunk meg. Magyarországról például nyolc versenyzőt akartak nevezni, örülünk, hogy téli öttusaversenyünk ennyire népszerű. Liptovský Mikulásban valóban kiváló feltételek vannak, szinte minden szám egy helyszínen zajlik majd le. Hogy mennyire népszerű rendezvényünk? Az osztrák Bernhard Ziganki két éve mindkét felnőtt kategóriában győzött, tavaly ismételt az öregfiúk között, s most mester- hármast akar elérni. Jövőre a jubileumi huszadik seregszemlén szeretnénk népesebb mezőnyt, indítani, s felkérjük a Nemzetközi öttusa Szövetséget: nyilvánítsa világversennyé." PALÁGYI LAJOS vesz részt az alapozó úszásoktatáson. Sajnos, eddig átlagban csak a tanulók hatvan százaléka tanult meg úszni, s ez mindenesetre elgondolkoztató. Az előírás szerint viszont a nyolcvan százaléknak kellene elsajátítania az úszás alapjait. Talán az idén sikerül az előírt tervet teljesíteni. Az egyes iskolákra módszertani utasításokat küldtünk, miszerint a gyerekek a tornaórákon felkészülnek a közelgő úszásoktaoktatással. Az edzönő az alábbiakban látja az igen alacsony, hatvan százalékos eredményesség okát:- Kétségkívül első helyre tenném a hideg vizet, illetve azt, hogy csak ketten vagyunk. Néha harminc fölötti létszám is van egy osztályban, ilyen esetben az időhiány miatt nehezen tudunk zöldágra vergődni. Feltétlenül kellene egy meleg vizű tanmedence, így könnyebben sajátítanák el az alapokat a kisdiákok. Nos, munkánkat megkönnyítenék a szülők is, ha felkészítenék gyermekeiket az úszásoktatásra. Ha nem is teszik ezt, akkor legalább ne váltsanak ki bennük ellenszenvet a víz iránt. Az is a baj, hogy a gyerekek keveset mozognak, sportolnak, mert egyszerűen nincs erre idejük. Rossz Van, aki fél a víztől... Sportélet a spartakiád után Továbbra is lelkesedéssel A többség hamar megtanulja a lebegést (A szerző felvételei) tásra. Ez az újítás bevált, hiszen a légzógyakorlatokkal már nem kell külön foglalkoznunk - újságolja az edző. Érsekújvárott évek óta nagy gondot jelent a víz hőmérséklete. Többnyire 23-24 fokos, ilyen vízben nehezen megy az úszásoktatás. Főleg ezért a gyerekek nagy része fél, és gyakoriak a meghűlések. A szülők pedig nem nagyon örülnek, sőt néha tiltakoznak is, ha csemetéiknek az uszodába kell menniük.- Régen harcolunk már, hogy ne ilyen zord körülmények közepette dolgozzunk, ám mind a mai napig hiába. Sokszor mi is sajnáljuk a 9 - 10 éves didergő gyerekeket, akiket elég gyakran úgy kell belezavarni a vízbe. Sajnos, a másfél órából többet töltenek a parton. Különben az előírás szerint a víznek 28 fokosnak kellene lennie. Ennek érdekében az uszoda alkalmazottjai vajmi keveset tesznek - bosszankodik Róbert Tarnóczy. Stégmár Klára már ide s tova húsz éve foglalkozik alapozó úszása testtartásuk, járni sem tudnak rendesen, hozzászoktak a kényelemhez. Ez pedig nagy hiba. Sürgősen változtatni kellene ezen a furcsa életstíluson. Tíz - húsz évvel ezelőtt öszehasonlíthatatlanul jobb volt a tanulók mozgáskészsége. Éppen ezért könnyebben is tanultak meg úszni. Egy dolgot jó lenne, ha tudatosítanának a szülők: ne akkor ismerkedjen először a vízzel a gyerek, amikor az uszodába lép, hanem jóval előbb! Csak akarat kérdése, hogy valaki megtanul-e úszni, vagy sem. Az új iskolatörvény az úszástudatlanság felszámolását szorgalmazza. Ennek megvalósításához az oktatók, tanítók, szülők és a diákok összefogása szükséges. Ez nem jelenti azt: most már mindenki megtanul úszni. Mindig lesznek olyanok, akik gyenge akaraterejüknek köszönhetően nem élvezhetik az úszás örömeit. Ezért csak saját magukat okolhatják. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Az irodába betoppanva egy röpke pillantás is elég, hogy az ember kitalálja: melyik Eva Hotová. Ez esetben nem kihívó szőkesége a nyomravezető, alakja árulja el, hogy ö az, aki rendszeresen sportol. Az Elektrosvit várkonyi (Vrakúň) üzeme közgazdászának neve gyakran hangzott el az 1985-ös spartakiád dunaszerdahelyi (D. Streda) járási bemutatóján: ő állította össze az ízléses nyitógyakorlatot, s maga is föllépett a gabčikovói nők csoportjában. Érthető, hogy beszélgetésünk a csehszlovák tömegsport legnagyobb rendezvényénél indul.- Harminckilencen kezdtük el a spartakiád begyakorlását, ebből harminc maradt a bemutatóig. Jó kis társaság gyűlt egybe, soha nem volt baj a távolmaradással. Szívesen jöttek a lányok, asszonyok, még húsvéthétfőn is találkoztunk a gabčikovói művelődési otthonban.- S mit szólt mindehhez a férje?- Mit szólt volt na?! Sportcsalád vagyunk, a fiam atletizál a bratislavai sportiskolában, férjem pedig I. ligás kézilabdázó volt annak idején. Legutóbb ő is részese volt a spartakiád- nak - a férfiak gyakorlatának oktatójaként. A férjem mindjárt az elején izomszakadást szenvedett, így jó időre kiesett. Mivel nem volt, aki helyette beugorjon, három hét alatt hozták tető alá a bemutatót. Maradt-e valami az akkori lelkesedésből? Eljárnak-e a falu lányai, asszonyai a spartakiád után is a tornaterembe?- Igen. Mintegy húszán vagyunk. Munkások, hivatalnokok és diáklányok. Minden csütörtökön találkozunk a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola tornatermében. Az aero- bicon kívül gyógytorna és különböző labdajátékok is szerepelnek a műsoron. Persze, óvatosnak, körültekintőnek kell lennem, mert különböző korosztályú asszonyok járnak hozzánk, ezeknek eltérő a mozgáskultúrája. Ezért az alapoknál kell kezdenünk, s a továbbiakban is tudnunk kell különbséget tenni. Ráadásul néha a gyerekeket is magukkal hozzák: délután négytől hatig eléggé kedvezőtlen időpontban találkozhatunk, így nem mindig van kire hagyni a gyerekeket. Az apróságoknak is gondoskodnunk kell valamilyen foglalatosságról, valamelyikünk felügyelete alatt labdajátékokra, a torna alapjaira tanítjuk őket is. Sajnos, a tornaterem nagyon rossz állapotban van, porzik a borítója, a felszerelés szegényes. Az iskola vezetőségével meg kell majd beszélni az ügyet, esetleg társadalmi munkával segíteni rendbehozni. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Dunaszerdahelyi Járási Bizottságán arról is tájékoztattak, hogy a nőkön kívül van Gabčikovóban egy gyerekcsoport is, amely igen ügyes, jó bemutatót tartott.- A hetedikes lányokból Gróf Erzsébet hozott össze egy jó kis csoportot. A húga maga is tornászott, így kezdett el velük komolyabban foglalkozni Erzsiké. Szép, jól meg- koreografáit számot tanultak be, s úgy gondolom egy kis csiszolás után versenybe is benevezhetjük őket. Sokszor elmondtuk már: falvain- kon elég egy-két sportszerető, ügyes ember, hogy felrázza a sportéletet. Eva Hotová jó szervező. Nem elégszik meg azzal, hogy csak két tucatnyi társával szerettesse meg a testmozgást, értesse meg annak szükségét. Szeretne minél több lányt, asszonyt magával ragadni. És ez biztosan sikerülni is fog nekl ” URBÁN KLÁRA A szaunában a harag is elszáll ERŐNLÉTJAVÍTÁS, TESTSÚLYSZABÁLYOZÁS... Hangos volt a társaság. Mint általában a kissé kapatos emberek. Egyikük azt magyarázta a többieknek, hogy ö otthon a saját szaunájában hogyan jár el, amikor hőlégfür- dözik a család. A másik, aki a jelek szerint szintén rendelkezik saját szaunával - rendre ellentmond szomszédjának. A harmadik, egy testes alak, szinte már lila fejjel azt bizonygatta: hogyan lehet a felesleges kilóktól könnyen és gyorsan megszabadulni a szaunázás által. Ö volt a legkövérebb, ö izzadt a legjobban, s ő volt az, aki a legtovább „bírta" a kamra melegét. Ám, hogy egészségére vált volna... Ez és a korábban szerzett tapasztalat késztetett bennünket arra, hogy utánajárjunk hogyan szaunáz- zunk? A szakemberek azt mondják: mint minden egészséges életmódra serkentő cselekvésnek, így a szaunázásnak is megvannak az írott és Íratlan szabályai. Induljunk ki abból, hogy mit is jelent a szaunázás fogalma. Egy meghatározott rendszert, amelynek során a forró légfürdőt egyéb ingerhatásokkal együtt alkalmazzuk szigorú rendszabályok mellett. Hogy mi a szaunázás célja? Az egészséggondozás, a szervezet általános állapotának a javítása. Ez egy kicsit általános, hiszen a fogalomba sok minden belefér. Nézzük tehát konkrétabban a dolgokat. A szaunázás célja az idők folyamán változott, bővült. A korábbi évszázadokban elsősorban a tisztálkodás céljait szolgálta. Finnországban, ahol a szaunázás a legelterjedtebb, ahol a négy és fél-ötmillió lakosra egymillió „gőz" jut, ott jöttek rá a sportorvosok, hogy bizonyos rendszerben történő szaunázás hatása felbecsülhetetlen. Ilyen a szervezet ellenállóképességének növelése, az anyagcsere serkentése, a bőrápolás, a megzavart életritmus helyreállítása, a vegetatív idegrendszer mérsékelt egyensúlyzavarának korrigálása, alvászavar csökkentése, pszichés feszültség oldása. A szaunában elszáll a harag - tartja a finn közmondás. Aztán ide sorolandó még az általános erönlétjavítás, a testúlyszabá- lyozás és végül az agyvérkeringés és a szellemi tevékenység élénkítése. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz a finn író, F. E. Sillianpaa: A szauna- padon olyan érzések és gondolatok születnek, amelyek más helyen nem fogalmazódnak meg. összefoglalva: a rendszeres szaunázás a szervezet áthangolását, a feszültség levezetését, tehát a jó közérzet helyreállítását kell, hogy célozza. Ezekből a kedvező hatásokból önkéntelenül adódik a kérdés: korra és nemre való tekintet nélkül mindenki szaunázhat? A szakemberek szerint elvben igen. Nem ajánlatos azonban ha valakinek vírusos fertőzése van, mint például az influenza, vagy valamilyen gyulladás van a szervezetében, epehólyag-, máj- gyulladás, és így tovább. Végül pedig annak sem ajánlott, aki nemrégiben esett át szívinfarktuson. Kifejezetten tilos a szaunázás annak, aki magas vérnyomás súlyosabb formájában szenved és általában hajlamos a rosszullétre, akinél pajzsmirigy- túlműködés tapasztalható vagy aki a vegetatív idegrendszer bonyolultabb szabályozási zavarával küszködik. Beláthatatlan következményekkel jár, ha valaki ittasan sza- unázik. Ezt kifejezetten tiltják az orvosok! A bevezetőben említettük, a szaunázásnak is megvannak a szabályai. Beszéljünk most ezekről. Tehát hogyan szaunázzunk? Talán néhá- nyan meglepődnek, de alapvető szabály: a szaunázásra is rá kell hangolódni, azaz a szervezetet elő kell készíteni. Fontos például a test lemosása meleg zuhany alatt. Magyarul: a tetőtől talpig való tisztálkodás, előmelegítés. Ha valaki kimerült állapotban van, annak ajánlatos meleg lábfürdőt vennie. Végezetül fontos szabály, hogy száraz testtel, tehát megtörülközve lépjünk be a hőlégkamrába. Mennyi időt tölthetünk a szaunában? Azt közérzetünk határozza meg. A fokozatosság elvének azonban itt is érvényesülnie kell. Miután a kamra hőmérséklete a padlózatnál ötven-hatvan Celsius fok és fokozatosan emelkedik a mennyezet ki- lencven-száz fok hőmérsékletéig, először az alsó fokozatot, a padot vegyük igénybe, lehetőleg fekvő helyzetben. Egy-két perccel a kimenetel előtt üljünk fel, hogy a vérkeringést előkészítsük a felállásra. Első alkalommal jó közérzet esetén se maradjunk bent tovább nyolc-tíz percnél. Hogy mi következzék utána? A hűtőinger alkalmazása. Jó közérzet esetén a lemosás vagy a leöblítés, a zuhanyozás, illetve a hidegfürdözés. Kinek mi esik jól! Arra kell törekedni, hogy a hideginger hasson, de ne hútse le teljesen a szervezetet. Ezt követően ismét visszamehetünk, megint csak a közérzettől függően, nyolc-tizenöt percre. További ismétlés például testsúlycsökkentés céljából, csak a szakorvos tanácsának meghallgatása után ajánlatos. Sokan teszik fel ezzel kapcsolatban a kíváncsi kérdést: a szaunázással meg lehet szabadulni a felesleges kilóktól? Bizonyos testsúly- csökkenés elérhető. Ennek alapfeltétele a rendszeresség, s az, hogy a leadott folyadék mennyiségét teljes mértékben nem szabad visszavinni a szervezetbe. Az igazi persze az, ha a szaunázás párosul az étrend megváltoztatásával, s a rendszeres testedzéssel. Ezért ajánlatos a szakemberek tanácsát kikérni. A szaunázást a fentebb említett hidegingerek alkalmazásának egyikével, illetve tusolással fejezzük be. Ezt kövesse húsz-harminc p§rces laza testtartással történő pihenés, lehetőleg fekvés fürdőköpenyben vagy takaróba burkolózva. Van még sok más szabály; Íratlanok, ám megszívlelendők. Ne virtuskodjunk azzal például, hogy ki bírja tovább a hő- légkamra melegét, illetve a jéghideg vízben való mozdulatlan állást. A szaunázást követő szomjúságérzetet semmiképpen se alkohollal csökkentsük, de még szénsavval túlságosan dúsított üdítők sem ajánlatosak. Aki egyáltalán nem tud ellenállni, annak két-három deciliter friss víz kortyolgatással való elfogyasztása ajánlatos; de ezt is csak akkor, amikor a szervezet már teljesen megnyugodott. És végezetül még egy korántsem lényegtelen íratlan szabály: legyünk tekintettel másokra is, ne hangoskodjunk, ne tegyünk megjegyzéseket. Legyen a szauna nálunk is, amint az a finneknél, az elmélkedés, a kikapcsolódás szentélye is. VARGA GYULA
