Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-09 / 32. szám, hétfő

I. JÉGKORONGLIGA Holnaptól már a bajnoki címért (r-ton) - Az I. jégkorongliga 34. fordulójával befejeződött a bajnokság második sorozata. A mezőny két részre szakadt. Az 1. - 8. helyezett egyenes kiesési renszerben folytatja a küzdelmeket. Három mérkőzést játszanak, amelyik csapat kétszer győz - továbbjut. Az első összecsa­páson az előkelőbb helyen végzett együttes a pályaválasztó. A párosí­tás: 1.-8., 2.-7., 3.-6., 4.-5., A keddi műsor: Pardubice - Gottwaldov, Sparta - Slovan, Jihlava - české Budéjovice, Košice - Brno. A. 9.-11. helyezettek pontjóváírást kapnak (3, 2, 1). Az „alsóházban“ mindenki mindenkivel megmérkőzik. A holnapi párosítás: Litvinov - Vítkovice, Plzeň - Trenčín. KOŠICE - TRENČÍN 1:1 (1:1, 0:0, 0:0), gólütök: Slanina, ill. Ra- devič. A hazaiak rendkívül gyenge teljesítményt nyújtottak, önmagáért beszél, hogy egyetlen góljukat is a vendégcsapat kapusának hibájá­ból szerezték. JIHLAVA - LITVÍNOV 3:2 (0:1, 2:1, 1:0), gólütők: Válek, Kučera, Kaáťák, ill. Karagavrilidis és Ro- sol... A két csapat teljesítménye csalódást jelentett a szurkolók szá­mára. A második játékrész tíz percé­nek kivételével úgyszólván csak lé­zengtek a játékosok. PLZEŇ - Č. BUDÉJOVICE 2:7 (0:3, 1:2, 1:2), gólütők: Veselý, Mezek, ill. Ťoupal (3), Knotek és Bláza (2 - 2). A találkozó elején a hazaiak olyan lagymatag teljesít­ményt nyújtottak, hogy a Č. Budéjo­vice különösebb probléma nélkül öt­gólos előnyre tett szert. Csak a talál­kozó második felében látott valamit a jégkorong szépségéből is a kö­zönség. PARDUBICE - SPARTA 7:3 (2:1, 3:2, 2:0), gólütők: Herold, Jiroutek, Bažant, Šejba, Brázda, Slávik, Musil, ill. Jelinek, Petrovka és Kasík. Az a körülmény, hogy a mérkőzés eredménye már semmit sem változtathatott a táblázaton, rá­nyomta bélyegét az összecsapásra és a Sparta szereplésére is. A ven­dégek négy válogatott játékosuk nélkül léptek pályára Pardubicében és nem került a csapatba a hátvéd Hajdušek sem. BRNO - SLOVAN 5:3 (1:0, 1:2, 3:1), gólütők: Kron (2), Ot'oupalík, Ševčík, Sršeň, ill. Jaško (2) és Dornič. A találkozó sorsa az utolsó harmadban dóit el. Ekkor a Zetor már csak két támadó sorral játszott. Ez a taktika váratlan fordulatot ho­zott, melyben nagy érdeme volt Kron két góljának. GOTTWALDOV - VÍTKOVICE S:1 (2:0, 2:1, 2:0), gólütők: Santa- rius (2), Jiskra, Venera, Stavjaňa, Sedlák, ill. Kosejk. A hazaiaknak a döntetlen is elég lett volna a nyolc közé jutáshoz. A vendégek az új edzőpáros, Jirik - Neuwirth vezeté­sével szerettek volna kitenni magu­kért, de erre egyelőre nem futja erejükből. Végig a hazaiak támad­tak, s a Vítkovicének csak négy 4:0 után sikerült szépíteniük. BEFEJEZŐDÖTT A CHEBI NŐI KÉZILABDATORNA Csehszlovákia harmadszor (t-jmk) - Hét esztendő elteltével ismét Csehszlovákia - ezúttal immár harmad­szor - nyerte a chebi nemzetközi női kézilabdatornát. Szombaton az elsőséget eldöntő mérkőzésen izgalmas, drámai küzdelemben legyőzte a Szovjetuniót, s igy visszavágott a nyolc héttel ezelőtti vb-döntőben elszenvedett vereségért. Váloga­tottunk mindössze egy pontot vesztett a tornán, azt is meglepetésre Ausztriával szemben. Mögötte a több kiválóságát nélkülöző szovjet csapat végzett, s Magyar- ország lett a harmadik. CSEHSZLOVÁKIA - SZOVJETUNIÓ 21:20 (9:9). Trandžíkováéknak győzniük kellett a tornaelsöség megszerzéséhez, a világbajnoknak viszont a döntetlen is elegendő lett volna ehhez, mert jobb gól­aránnyal állt az élen. Aztán egy félidőn át egyszer sem vezetett a hazai csapat, többször is csak felzárkózni, egyenlíteni tudott Kircsik, a legutóbbi vb gólgyárosa a kispadon maradt, ám Olekszjuk jól helyettesítette. Átlövései, betörései rend­re góllal végződtek. Gyors támadásveze­tésekben is a szovjetek jeleskedtek, válo­gatottunk ilyen helyzetekből tán egyszer- kétszer volt eredményes a mérkőzés fo­lyamán. Játékosaink azonban jól küzdöt­tek, támadásban inkább a figurális megol­dásokat erőltették. Egyénileg kevésbé vil­logtak, mint ellenfelük. Ez egyedül Buday- ovára nem vonatkozott. A gottwaldovi átlövő az ismét gyengélkedő Ďurišinovát cserélte, s megint kitünően játszott. Ép­pen az ő találatával a második félidő elején először szerzett vezetést csapa­tunk a mérkőzésen. Innen fordított a vi­lágbajnok és rövid időn belül három góllal elhúzott (előtte 17 percen át nem dobott akciógólt a vendégcsapat). 17:17-nél is­mét együtt volt a két együttes. Ennél az állásnál előbb egy szovjet, majd két hazai hétméteres maradt kihsználatlanul, ám a harmadikat Šmidová belőtte. Kétszer még egyenlített a világbajnok, de a végén csak szépíteni tudott. Kiválóságai - Kar­lova, Turcsina, Kircsik - éppen a döntő pillanatokban hiányoztak a legjobban. Csapatunk tornagyőzelme nagy bravúr­nak számit, vert helyzetből volt képes többször is újítani. Megbízhatóan játszot­tak a prešoviak: Trandžíková, Damitšo- vá és Mažgútová, kiváló védésekkel vé­tette észre magát az olomouci Pospíáilo- vá, s a torna legkellemesebb meglepeté­sét Zuzana Budayová játéka hozta. Gyors és gólerős átlövőként mutatkozott be. Ilyen játékosból több is kellene a válo­gatottban Legeredményesebbek: Bu­dayová 10/3, Ďurišinová 4/2, Damitšová 4, ill. Olekszjuk 8. Az ismeretlen Buono- coe - Tuola olasz bírópáros sok vitatható ítéletével, helyenként az ellenfelek rang­jához méltatlanul gyengén vezette a talál­kozót. További eredmények - péntek: Szov­jetunió - Bulgária 28:22, szombat: Auszt­ria - Bulgária 28:24, NSZK - Magyaror­szág 20:22. A végső sorrend: 1. Cseh­szlovákia 9, 2. Szovjetunió 7, 3. Magyar- ország 7, 4. Ausztria 5, 5. Bulgária 1, 6. NSZK 1 pont. Ugyancsak Chebben hirdették ki az elmúlt év legjobb női kézilabdázóinak ha­zai ranglistáját. Az év játékosa Mária Ďurišinová (Štart VD Bratislava) lett. Mö­götte két prešovi végzett: 2. Trandžíková, 3 Mažgútová. A Športka 6. játékhete I. húzásának nyerőszámai: 5 7 23 24 30 49 Pótszám: 35 A II. húzás nyerőszámai: 5 7 8 14 31 35 Pótszám: 28 A Sazka telitalálatos szelvénye: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 101121022 1 1 0 0 (ČSTK) A táblázat állása: 1. Pardubice 34 22 2 10 143:87 46 2. Sparia 34 17 7 10 115:95 41 3. Jihlava 34 17 5 12 132:99 39 4 Košice 34 15 7 12 117:107 37 5. Brno 34 15 6 13 94:107 36 6. Č. Budéjovice 34 13 9 12 98:90 35 7. Slovan 34 17 1 16 126:140 35 8 Gottwaldov 34 14 5 15 114:107 33 9. Litvinov 34 12 5 17 129:135 29 10. Plzeň 34 11 6 17 109:129 28 11. Trenčín 34 8 10 16 91:124 26 12. Vítkovice 34 9 5 20 104:152 23 Új nevek a győztesek listáján (ČSTK) - Jiŕí Švub (Slávia Eko­nóm B. Bystrica) és Mária Paráková (ČH Štrbské pleso) győzött a férfiak és nők fő kategóriájában A szlovák nemzeti felkelés fehér nyoma elne­vezésű tömeges sífutóversenyen. Mindketten újoncok, ezúttal álltak rajthoz először, és rögtön sikeresen Szlovákia legtömegesebb sífutóren­dezvényén. Míg szombaton a fiúknak és a lá­nyoknak nem kedvezett az időjárás, vasárnap napfényben rajtoltak a versenyzők, és ez páratlan varázst kölcsönzött a rendezvénynek. A résztvevők teljesítményükkel adóztak azok emlékének, akik 43 évvel ezelőtt a szlovákiai hegyekben fegyverrel a kezükben harcoltak a szebb és igazságosabb jövőért. Szombaton befejeződött az I. jégkorongliga második része, holnap már a bajnoki címért, illetve a kiesés ellen játszanak a csapatok. A fehér mezes Slovan-kórongozók keddi ellenfele a Sparta lesz (Vojtišek felv.) Véget ért a műkorcsolya- és jégtánc-Eb Witt ötödik aranyérme (t-ton) - Szarajevóban vasárnap a gálaműsorral befejeződött az idei műkorcsolya és jégtánc Euró- pa-bajnokság. A táncosok versenyében százszáza­lékos szovjet siker született. Az utolsó versenyna­pon a nők kategóriájában dőlt el az érmek sorsa. A négyszeres Európa-bajnok Katarína Witt a har­madik helyről tornászta fel magát a dobogó tetejé­re, miután szovjet ellenfelei halványabb kürt futottak. Jégtáncban a Ŕeháková - Havránek pár, akárcsak egy évvel korábban Koppenhágá­ban, ezúttal is a tizedik helyet szerezte meg. A nőknél bemutatkozott a 16 esztendős Iveta Voralová, mégpedig kitűnően, s gyengébb kűrje ellenére is kilencedik lett. Pénteken este a Zetra olimpiai csarnokban kitűnő teljesítményeket láthatott a zsúfolt nézőtér. A várako­zásnak megfelelően a Szovjetunió képviselői uralták a jeget. Besz- tyemjanova és Bukin ötletes, len­dületes és igényes tánca magával ragadta a közönséget. A második helyen végzett Klimova - Ponoma­renko pár viszont eleganciájával és gyors ritmusváltásaival hívta fel ma­gára a figyelmet. A csehszlovák ver­senyzők nem keltettek csalódást. Ŕeháková és Havránek a vártnál jobb kürt futott. Nagy visszhangot keltett a Juklová - Šimeček ket­tős, melynek a szakértők szép jövöt jósolnak. Ha az első kötelező táncban nem buknak, akkor három­négy hellyel előbbre végezhettek volna. A magyar Engi-Tóth pár ta­valy óta nem fejlődött és ugyanazon a helyen (6.) végzett. A másik ma­gyar kettős, Wertán és Demeter kimondottan gyenge teljesítményt nyújtott és csak a 17. lett. Jégtánc Európa-bajnok: Besz- tyemjanova - Bukin 2,0, 2. Klimo­va - Ponomarenko 4,0, 3. Anyen- ko - Szretyenszkij (mind Szovjet­unió) 6,0, 4. Beck testvérpár (Ausztria) 8,0, 5. Duchesnay test­vérpár (Franciaország) 11,6, 6. En- gi - Tóth (Magyarország) 11,6, ... 10. Ŕeháková - Havránek (Cseh­szlovák) 20,0, ... 16. Juklová - Ši­meček (Csehszlovákia) 32,6 pont. A nők egyéni versenyében a 21 esztendős Katarina Witt megvédte bajnoki címét és zsinórban immár ötödször végzett az élen. Ezúttal a kúr előtt csak a harmadik volt két szovjet versenyző mögött, s a ne­gyedik helyen a kitűnő ugró hírében álló Leistner állt. Az utóbbi a várako­zásnak megfelelően mindenek előtt az ugrásokban jeleskedett, s hat triplát mutatott be. Az első helyen álló Ivanovának hibátlan kúrt kellett volna bemutatnia az elsőséghez, de ez nem sikerült neki, s honfitársnő­je, Kondrasova is hibázott. így az utolsóként pályára libbenő Katarina Witt a West Side Story zenéjére ragyogó formában versenyzett, ug­rásai tiszták voltak és bemutatójá­nak utolsó percében már nyilvánvaló volt, hogy az élen végez. A mindösz- sze 16 esztendős Iveta Voralová beiratkozása az Eb-n várakozáson felül sikerült. A magyar Téglássy Tamara bravúros teljesítménnyel a 7. helyen végzett, amire Almássy Zsuzsa óta nem volt példa. A nói korcsolyázás Európa-baj- noka: Katarína Witt (NDK) 3,8, 2. Kira Ivanova 3,8, 3. Anna Kondra­sova (mindkettő Szovjetunió) 5,6, 4. Leistner 6,8, 5. Becher (mindkettő NSZK) 10,8, 6. Villiger (Svájc), 14,4, 7. Téglássy (Magyarország), 16,2, 8. Szkrabnyevszka (Szovjet­unió) 16,8, 9. Voralová (Csehszlo­vákia) 18,4. Kikapott a Vítkovice (ČSTK) - A Vítkovice férfi asz- taliteniszezöi a BEK elődöntőjé­ben 5:1-re kikaptak a TTC Gren­zau (NSZK) csapatától és nem jutottak a döntőbe. Az egyetlen pontot a tartalék Karásek szerezte, aki 2:0-ra győzött az ismert védőjá­tékos Hüging ellen. Az ellenfél egyik erőssége a lengyel Andrzej Grubba volt. További eredmények: Böhm- J. Javűrek 2:1, Grubba - P. Javű- rek 2:0, Böhm - Karásek 2:0, Grub­ba - J. Javűrek 2:1, Hüging - P. Javűrek 2:0. Ciprus-Magyarország 0:1 (0:0) Az újjáalakított magyar labda- rógó-válogatott lejátszotta első nemzetek közötti mérkőzését: Ni­cosiában Európa-bajnoki selejte­zőn 1:0-ra győzött Ciprus ellen. Verebes József szövetségi kapitány csapata mindvégig jobb volt ellenfe­lénél, több góllal is nyerhetett volna. Az egyetlen gólt egyéni akció után Boda lőtte az 50. percben. Kilenc perccel korábban Hannich kapufá­ba lőtte a büntetőt. Magyarország együttese a következő összeállítás­ban játszott: Szendrei - Sallai, Hí­res, Róth, Preszeller - Varga, Kar­dos, Hannich, Bognár (Garaba)- Boda, Kovács K. Az V. selejtező csoport állása: 1. Görögország 4 3 0 ‘1 10:6 6 2. Hollandia 3 2 1 0 3:0 5 3. Lengyelország 2 110 2:1 3 4 Magyarország 3 1 0 2 2:3 2 5. Ciprus 4 0 0 4 3:10 0 A legközelebbi mérkőzés: Hol- • landia - Görögország (március 25). (sr) I smerőseim kérdezik: „Nem únod még a tö­megsportról, a testnevelésről, a szabad­idősportról írott cikkeidet?“ Mit mondhatnék? Nem. Azért sem, mert például a félévi bizonyít­ványosztást megelőző időszakban sok mindenről hallott az ember: az iskolai osztályozás módsze­reiről, nehézségeiről, ellentmondásairól. Régi dolgok ezek, nincs benne semmi különös. Fő helyen az úgynevezett ügyességi tantárgyak, a rajz, az ének - és elsősorban a testnevelés szerepel, szinte felújítva ezzel egy réges-régi vitát, amely tengeri kígyóhoz hasonlatosan vége­láthatatlan. A téma felvetése nem új. Mondhatni egyidős azzal a pillanattal, amikor a testnevelést - avagy ahogyan akkoriban még nevezték: tornát - felvet­ték az iskolában oktatandó tantárgyak közé. Nevezetesen, hogy mit is csináljanak ezzel az árva testneveléssel? Mármint, hogy osztályoz- zák-e, s ha igen, miként? Beleszámítsák-e az átlagba vagy sem? Természetesen, mint iskolai tantárgyat, osztályozni kell, különben miből lehet­ne lemérni, hogy mennyire haladtak előre benne a tanulók. Osztályoznak is már nagyon-nagyon régen. Igen ám, de hogyan?... Ebben a tantárgyban is kialakultak az érték­rendek. A tanrend megszabja, hogy miből mit kell tudnia egy jeles, egy jó, egy közepes és így tovább tanulónak. Az osztályzatok bekerülnek a „nagykönyvbe“ is. Félévkor és az év végén - miként más tantárgyaknál is - azokból a kis számokból születik a jegy, amely hivatott képet festeni az illető tanuló tudásáról. De a testnevelés esetében valóban fest-e? Sajnos vannak még iskolák, gimnáziumok, ahol az értesítőosztás előtt ne keresnék fel a testnevelő tanár kollégát apró kis kérésekkel: X-nek ne hármast adjon hanem egyest, de legalábbis kettest. Mert hogy „szegény gyerek éppen ezzel rontsa el a bizo­nyítványát“? így aztán a jegyek alapján kiderül: csupa ügyes fiú és lány jár az illető iskolába. Mert mit is tehet a testnevelő?... Lefelé kerekít. S az általá­ban talán senkinek sem jut eszébe, hogy nem éppen a legnagyszerűbb pedagógiai leckét adják Melléktantárgy? ezzel a tanulóknak: már az iskolában is megmu­tatva, hogy valójában mindig csak a papír számit és hogy lám, lám, mindenütt akadnak kiskapuk... A testnevelés fontosságát ma már értelmes ember nem vitatja. Természetesen az iskolai testnevelését sem. Ha szó kerül róla, legtöbbször éppen azon szoktunk keseregni, hogy még mindig nem eléggé fejlett, még mindig nem képes az egészséges élet követelményei­nek megfelelően foglalkozni az iskolás korú fiata­lokkal. Persze az sem lehet kétséges senki előtt: az iskolai testnevelés nem attól válik jobbá, hogy osztályozzák-e avagy sem. Vitathatatlan, az em­berek nem születnek egyforma hajlamokkal és adottságokkal. Az egyik gyerek könnyed, jó moz­gású, a másik lomha, nem engedelmeskednek neki az izmai. Van, aki egykettőre megtanulja a nyújtón a térdfellendülést, van akinek sokkal nehezebben megy. Viszont a testnevelési osz­tályzatba nem csak ezek számítanak bele. A jó tanár (ismételjük: a jó tanár) mindig azt nézi: ki, mennyit, milyen erőfeszítés árán?! Olyan diákot nem nehéz találni, aki, ha mond­juk kevésbé megy neki a matematika, az átlagos­nál nagyobb erőfeszítéseket tesz, több időt fordít annak elsajátítására. (A szülök az ilyen esetben nem nyugszanak bele egyszeri kézlegyintéssel, hogy: nincs hozzá tehetsége a gyereknek, mit csináljon? De nem ám! Ha kell magántanárt fogadnak, áldozatokat hoznak azért, hogy gyere­kük ne szenvedjen hátrányt, amiért adottságai nem a legkiválóbbak bizonyos tantárgyban.) De vajon merne-e valaki arra vállalkozni, hogy egy olyan diákot kerít, aki délután bemegy az iskola tornatermébe, hogy gyakorolja mondjuk a terpeszugrást, mert majd osztályozni fognak belőle, és nem tudja eléggé jól?... (Mulatsá­gos?... Miért? Csak nem tagadjuk, hogy a testi képességek éppen úgy fejleszthetők, mint a szel­lemiek?) Vajon ismerik-e teljes mélységében a testnevelésben rejlő jellemformáló lehetősége­ket azok a pedagógusok és igazgatók, akik közbenjárnak egyik vagy másik tanítványuk érde­kében, hogy érdemtelenül jobb osztályzathoz jusson? És egyáltalán tűrhető-e a még itt-ott felbukka­nó szemlélet, amely a testnevelést melléktan­tárgyként akarja továbbra is kezelni? Ma, amikor egyre több országban foglalkoznak igen komoly formában az iskolai testnevelés kiterjesztésével, felismervén annak bizonyos, nagyon is kézzel fogható élettani és lélektani kihatásait? Ma, ami­kor a legutóbbi pártdokumentum szellemében mi is elindultunk, hogy fizikailag és morálisan fejlett, életerős fiatal nemzedéket neveljünk? I skolánk túlnyomó többségében megindult a progresszív fejlődési folyamat. Nagykorú lett a testnevelés, felismerték jelentőségét. A ku- vikhangok egyre halkabbak; a gyorsítás érdeké­ben azonban el kell venni a visszahúzó erők kedvét a gáncsoskodástól. TOMI VINCE ÚJ SZÚ 6 1987. II. 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom