Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-06 / 30. szám, péntek
KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Csak becsületes munkával Törékeny, alacsony termetű asz- szony a 28 esztendős Bányácsky Lászlóné. Tekintetéből őszinteség, tiszta értelem sugárzik, szavai jelzik a körülötte zajló élet iránti érdeklődést. Sok ilyen fiatal emberrel szeretnék még találkozni mint ő, akinek van mondanivalója, akit érdekel a világ, az ország, a szülőfalu, a munkahely sorsának alakulása, aki megtalálja helyét a társadalomban, tehetsége, tudása arányában részt vállal a közügyekból, s megbízatásait felelősségérzettel teljesíti. Bányácsky Lászlónét, a Szomo- tori (Somotor) Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozóját közösségi embernek ismerem. Ebbeni felismerésemben megerősített Jozef Lukáč mérnök, a Kelet-szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács elnöke - Bá- nyácskyné több éve plénumtag - és Balog Ferenc, az állami gazdaság üzemi szakszervezeti bizottságának elnöke, aki tulajdonképpen egyik „felfedezője“ a fiatalasszony említett erényeinek és rátermettségének. A legutóbbi kerületi szakszervezeti konferencia újból megerősítette korábbi tisztségében Bányácsky Lászlónét, sőt a szakszervezetek szlovákiai kongresszusa küldöttévé is megválasztotta. Ezért szeretnénk őt bemutatni. Szomotor-Vécs községben lakik, férje a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) pékség autószerelője, két gyermekük van: Krisztián 7, Gyöngyike két és fél éves. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: ki gondoskodik a gyerekekről? Hiszen a családfő Királyhelmecre jár munkába, felesége „Ibiké“ pedig a szomotori gazdasági udvar gépe- sítójeként dolgozik. Emellett a nőszövetség helybeli alapszervezetének elnöke, a hnb képviselője, a SZISZ vezetőségi tagja, s a kerületi szakszervezeti tanács ifjúsági szakbizottságának aktivistájaként is számon tartják.- Abban a szerencsés helyzetben vagyunk a férjemmel együtt, hogy a nagyszülők szinte „vetélkednek“ az unokákért - ha szükséges nagy szeretettel vállalják gondozásukat - közölte Bányácsky Lászlóné. - így hála szüléinknek - nyugodtan dolgozhatunk, biztonságos háttér van mögöttünk. Úgy gondolom, Haraszti Mihály, aki „Ibiké“ közvetlen főnöke, hasonlóan kedvező véleményt mondana Bányácsky Lászlónéról, mint Pa/ágy/ Sándor mérnök, a gazdaság igazgatója, vagy Balog Ferenc, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke. Feltételezem, az ő véleményét is kikérték, amikor a fiatal gépesítőnőt a felsőbb szakszervezeti szervekbe javasolták. Erre abból is lehet következtetni, hogy Bányácsky Lászlóné szinte büszkeséggel beszél a munkahelyi kollektíváról, a sok-sok éven át eredményesen dolgozó, -több elismerést kiérdemelt központi gépjavító műhely szakembereiről, az irányítása alatt dolgozó traktoristák munkájáról.- Igen jó kollektíva ez - hangsúlyozta Bányácskyné -, még a csúcsmunkák idején, aratáskor is - amikor idegeskedésben nincs hiány mindig szót értünk egymással, akkor is szem előtt tartjuk, hogy egyazon közös cél vezérel bennünket: becsületes munkát akarunk végezni, ez a mércénk. Asszony létemre szívesebben végzem ezt a munkát, mintha irodában dolgoznék, mert szór-. goskodó, lelkesen dolgozó emberek között lehetek, velük együtt örülhetek, ha időben és jó magágyba kerül a vetőmag, és aratás után megfelelő minőségű, jó hozamú termést takaríthatunk be. Semmi pénzért sem lennék „irodás“, engem a pezsgő, alkotó élet érdekel s mindaz, ami az A ruiomberoki Fatran járási ipari vállalatnál nemrég személygépkocsigumiabroncsok újrafutózását végzó új részleget helyeztek próbaüzembe. A létesítményt 26 hónap alatt a žilinai Váhostav építette. Ide helyezték át a Liptovská Teplá-i üzem berendezéseinek egy részét: azt ugyanis a tehergépkocsi-gumiabroncsok utánfutózására szakosítják. A képen Karol Mrva gumiabroncsot emel le a gépről. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Rugalmas termelési rendszerek Csehszlovákiában 1990-ig összesen 83 rugalmas automatizált termelési rendszert vezetnek be a gyakorlatba. Ebből a forgó alkatrészek előállítására 30, a nem forgóa- kéra 24, s mindkettőre 29 rendszer szolgál majd. Voltaképpen mit is nevezünk rugalmas automatizált termelési rendszernek? Olyan számítógép-vezérlésű integrált komplexumról van szó, amely NC termelési gépekből, anyag- és szerszámmozgatásra alkalmas automata berendezésből, valamint mérő- és ellenőrző automatából áll. Ez utóbbi minimális emberi beavatkozást igényel, s beállításához a lehető legkevesebb időre van szükség. Végül is a komplexum bizonyos termékcsoportból bármilyen termékek előállítására alkalmas az adott lehetőségek és az előre meghatározott terv alapján. Az elmúlt esztendő derekán hazánk gépipari vállalatainál 50 rugalmas termelési rendszer üzemelt, s ezekbe összesen 1059 gépet építettek be, amiből 433 számjegyve- zérlésú. Az ilyen termelési rendszerek első generációjából - az úgynevezett integrált termelési szakaszokból - együttvéve 41-et szereltek föl. Döntő többségüket a megmunkálási technológiákra alkalmazzák. A második generációjú, úgynevezett rugalmas termelési rendszerekből 1986 közepén 134 gép összehangolásával 9 üzemelt. Mindkét nemzedék rendszereinek nagy része az általános gépipari, valamint a kohászati és nehézgépipari tárca vállalatainál található. Legtöbbel - szám szerint 12-vel - a Prágai Géptechnikai Gyárak konszern rendelkezik, s az elkövetkező időszakban további 11-gyei számolnak. Ugyancsak számottevő hazai alkalmazójuk a Martini Nehéz- gépipari Művek, ahol a 8. ötéves tervidőszak végén a mai 7-tel szemben 20-nál is több dolgozik majd. A csehszlovák gépiparban hasznosított rugalmas automatizált termelési rendszerek a fejlett tőkés országokban alkalmazottakhoz viszonyítva több technológiai munkahelyből állnak, szélesebb választékú alkatrészeket munkálhatnak meg s jelentős mértékű a magasraktár- és polcrakodó-kihasználtságuk. (č-f) embertársaimat foglalkoztatja. A szakszervezetben betöltött tisztségeimből adódóan is kötelességemnek érzem, hogy ápoljam a kollektívát erősítő emberi kapcsolatokat a környezetemben és segítsem - ha tehetem - munkatársaim gondjainak megoldását helyben, illetve a felsőbb szervek bevonásával is.- Hogyan került kapcsolatba ilyen fiatalon a forradalmi szakszervezeti mozgalommal? - érdeklődtem.- Nagyon egyszerűen - hangzott a határozott válasz. - Csaknem négy esztendővel ezelőtt megkérdezte tőlem Balog Ferenc, nem vállalnék-e el tisztséget a szakszervezetben? Ha érdemesnek tartanak rá, miért ne vállalnám? Hát így történt. Azóta tagja vagyok a kerületi szak- szervezeti tanács plénumának, részt vettem a X. szakszervezeti kongresszuson. Ez életem egyik legnagyobb élménye volt. Mi, a keletszlovákiai küldöttek a kongresszusi terem első soraiban ültünk. Nagy hatást tett rám a tanácskozás hangulata, a sok-sok felszólalás, a különböző kérdésekben elhangzott, országos jellegű problémákat is érintő vélemény és javaslat. Rengeteg tapasztalattal felvértezve tértem haza Prágából.- Most mit vár a kongresszustól?- Mindenekelőtt újabb tapasztalatokat, útmutatást a jövőre nézve. Tudom, amire én gondolok, arra a becsületesen végzett munkánál jobb receptet senki sem adhat. S bár még fiatal vagyok, a legnagyobb óhajom az, hogy sehol se kelljen túlórázni, a rendelkezésre álló munkaidőt jól kihasználva, az eddiginél még jobb hozzáállással becsületes munkát végezzen mindenki ebben az országban. Ha mindannyian ezt és így akarjuk, megvalósíthatóak lesznek társadalmi célkitűzéseink. KULIK GELLÉRT KOMMENTÁLJUK Brigádok - önelszámolásban Már évek óta hangsúlyozzuk, hogy az egyik leghatásosabb irányítási intézkedés a termelésben a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás. Azonban lépten-nyomon tanúi lehetünk, hogy többet beszélünk róla, mint amennyit érdekében teszünk. A (cedvező tapasztalatok ellenére még mindig vannak olyan területek, ahol csak nehezen érvényesül. Azt is gyakran hallhatjuk, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tulajdonképpen a dolgozók irányításban való részvételének minőségileg magasabb foka. Ezért elgondolkodtató a szám, amely szerint Szlovákia területén mintegy 4300 kollektíva dolgozik ilyen rendszerben, s ez mintegy 127 ezer brigádtagot jelent. Sokat hangsúlyozott tény, hogy a brigádrendszerű munka- szervezés bevezetésében nagyok a különbségek az egyes ágazatok között. Például az SZSZK Építőipari Minisztériumának hatáskörébe tartozó vállalatoknál a dolgozók több mint egyhar- madát érinti, akik összesen 1235 brigádban végzik munkájukat. Ezzel szemben az SZSZK ipari tárcáján belül a dolgozók összlét- számának csak egyötöde dolgozik önelszámoló brigádban. Igaz, még ez is jelentős létszám, hiszen egyéb ágazatokban ennél jóval alacsonyabbak az arányszámok. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén a dolgozók összlétszámának 5,4, az erdő- és vízgazdálkodásban 2,7 százaléka dolgozik brigádrendszerben. A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó helyi ipari üzemekben csak 4,3 százalék a részarányuk. Tapasztalatok mutatják, hogy bizonyos kiválasztott brigádokban, ahol bizonyítani akarják ennek a szervezési formának az életképességét, nincs sok eredménye az igyekezetnek. A nem természetes úton biztosított feltételek csak rontják a munkahelyi légkört, és nincs mozgósító hatásuk. Általában a pozitív példák között emlegetik a Kassai (Košice) Kerámiaipari Müveket, melynek vállalatainál fokozatosan vezették be a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, s jelenleg már így dolgozik a közvetlen termelésben résztvevők 92 százaléka. Ennek meg is van az eredménye, hiszen csökkennek a vállalat kiadásai, növekszik a nyereség, akárcsak a dolgozók átlagbére, ami egy szakmán belül is jelentős eltéréseket mutat, attól függően, hogy az illető dolgozó milyen értékű munkát végez. Ha pozitív példaként említettük az építőanyag-ipari ágazatot, akkor azt is meg kell mondanunk, hogy tulajdonképpen a legjellemzőbb ellenpéldát is a tárcán belül találhatjuk. Mégpedig a Lévai (Levice) Járási Építőipari Vállalatnál, amelynek felelős dolgozói és szakszervezeti funkcionáriusai nem tettek elég erőfeszítést a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésére. Ennél a vállalatnál ugyanis három év alatt mindössze egyetlen ilyen brigádot tudtak létrehozni, azonban két hónap után az is szétesett. Ennek számos oka volt, mint például a brigád elszigeteltsége, hiányos volt a tevékenység eredményeinek ellenőrzése, s a járási szervek részéről sem mutatkozott kellő segítökészség, hogy ez a munkaszervezési forma tért hódítson. Mindebből következik, hogy ez a ma már elismerten hatásos munkaszervezési forma, amely a hatékonyság és a minőség javításának is egyik fontos tényezője, nem működhet ösztönösen. Mindig kettőn áll a vásár: hiábavaló a dolgozók igyekezete, ha a vezetők nem biztosítják a feltételeket, de a feltételek sem elegendők, ha a dolgozók idegenkednek az újszerű munkaszervezési formától. Hiszen zsebre is megy a „játék“. Mégpedig mindkét oldalon... MÉSZÁROS JÁNOS Színvonalasabb étkeztetést EGY VÁLLALAT GONDJAI ÉS EREDMÉNYEI Az üzemi étkeztetés színvonalának emelése napjaink fontos feladata, de úgy látszik, még sok tennivalónk marad a jövőben is. Annak ellenére, hogy egyre több üzem, vállalat megoldja az étkeztetés nem könnyű kérdését, megfelelni az elvárásoknak egyre nehezebb. A bratislavai Kablo gyárban több mint 560-an, a dolgozók 40 százaléka veszi igénybe ezt a lehetőséget.- Nem kis gondot jelent az ebédek, illetve a Gumonban dolgozók számára a tízórai levesek elkészítése - mondta beszélgetésünk kezdetén Gabriela Foltánová, az üzemi konyha vezetőjének helyettese, s azonnal magyarázatba fogott.- Kevés a konyhai alkalmazottunk. Most nem is a segéderőkre gondolok, legnagyobb baj, hogy öt szakács helyett ketten dolgoznak csupán. Ezért fordulhat elő, hogy csak egyféle ételt készítünk. Hiába hirdetünk, keressük a megoldást, tehetetlenek vagyunk. A konyhában gyakran feszült a helyzet, nagy a kapkodás, hogy az ebéd idejében elkészüljön, ezért az étel kiadásánál előfordulnak nézeteltérések. Az ételek minőségével nincs baj, az iroda falán függő elismerő oklevelek sokaságából megtudhatjuk, az üzemi konyhák közötti versenyben már évek óta az elsők között helyezkednek el. Ám az idegeskedés oka- tudtuk meg - nemcsak a szakácshiány. A Kablóban a dolgozó akár naponta vásárolhat ebédjegyet, sót, az aznapi ebédigényét is reggel 7-ig figyelembe veszik. Ez annyit jelent, hogy az áruvételezés is csak hét után történhet, az ebéd főzése szintén, és 10.30-tól ki kell osztani az ételt!- Ez a gyakorlat nehezíti munkánkat, de ha azt akadjuk, hogy dolgozóink rendszeresen, megfelelően étkezzenek, kénytelenek vagyunk engedményeket tenni, s ezzel egy kicsit támogatjuk a fegyelmezetleneket. Helena Saldovská, a szakszervezet mellett működő étkeztetési bizottság elnöke a konyhában csatlakozott hozzánk. Elmondta, a konyha méreteit kinőtték, s bár van elég konyhai gépük, a gyakori meghibásodás miatt hónapokig használhatatlanok. -A mosogatógépet nem győzzük javíttatni, zavarmentes üzemelés esetén nagy segítség volna, így csak a helyet foglalja - hallottuk. Belelapoztunk a falon függő panaszkönyvbe is, amelybe a dolgozók többnyire dicséreteket írnak. Az észrevételek viszont nem csupán az ételek minőségével foglalkoznak, kifogásolják a piszkos abroszokat, a csorba tányérokat, a nem éppen esztétikus alumínium evőeszközöket.- Előfordul, hogy a tisztító ,,jóvoltából“ több szállítmány késve érkezik, ezért várnunk kell a tiszta abroszokra. Persze - teszi hozzá őszintén - ha dolgozóink is ügyelnének a tisztaságra, s nem a legolajosabb munkaruhában ülnének asztalhoz... Az evőeszköz problémáját sem tudjuk megoldani. Sajnos, a jobb minőségű kanál, villa, kés néhány nap alatt „eltűnt“, s pótlásukra nincs anyagi fedezet. A csorba tányérok kérdése megoldódott, hőálló üvegtálakat szereztünk be, ezek tartó- sabbak. Hogy miért csak most? - kérdezhetné bárki. A gyártó vállalat nem tudja kielégíteni a keresletet. Persze a nehézségek felsorolását folytatni lehetne, a mi gondjaink is nagyok, vegyük csak a konyhakések választékát, minőségét. A gondok megoldása, tudjuk, még várat magára, de mi igyekszünk állandóan javítani munkánkat. A 130 személyes ebédlő fél tizenegykor naponta megtelik. - Reggel hattól megéhezik az ember, jólesik a meleg étel - mondták többen is.- Dolgozóink az ebédért 5 koronát fizetnek, a szakszervezet 6.60-al toldja meg ezt az összeget. Amióta megemelhettük a húsadagot (főtt állapotban 10 dekára) nagyobb az elégedettség - közölte Helena Saldovská, majd hozzáfűzte - A hiányosságok ellenére körülményeink javultak. Ez nem jelenti persze azt, hogy az üzemi étkeztetés nem lehetne színvonalasabb. Ám ehhez is közös összefogásra van szükség. PÉTERFISZONYA ÚJ SÍ 4 1987. II.
