Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-06 / 30. szám, péntek
Aj szú 3 1987. II. 6. A történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani Mihail Gorbacsov válasza a nemzetközi jogászszövetség üzenetére (ČSTK) - A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége (IADL) tegnap közölte, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára válaszolt a szervezetnek arra az üzenetére, amelyben a lázas fegyverkezés leállítása érdekében Genf- ben megkezdődött és Reykjavíkban folytatódott párbeszéd továbbvitelére szólított fel. Az SZKP KB főtitkára Joe Nord- mann-nak, a szervezet elnökének címezte válaszát, amelyben a legfelsőbb szovjet vezető egyetértett az IADL-nek a folytatódó lázas fegyverkezés és az úrfegyverkezés veszélyével kapcsolatos aggodalmával. A válasz a továbbiakban leszögezte, hogy a Szovjetunió pozitívan értékelte a párbeszéd folytatására felszólító üzenetet. A Szovjetuniónak az a meggyőződése, hogy nem szabad elszalasztani az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának és a nukleáris fegyverek felszámolásának történelmi lehetőségét. Az atomfegyverek állományának radikális csökkentése, majd ezt követő teljes megsemmisítése, a jogi garanciák szigorú megtartása mellett, valamint az űrfegyverkezésről való lemondás megnyithatná az utat a jelenleginél lényegesen jobb nemzetközi légkör kialakításához, a bizalom fokozásához. Most minden az Egyesült Államoktól függ, Gromiko fogadta Kissingert (ČSTK) - Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke saját kérésére a Kremlben tegnap fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert. Kissinger kiemelkedő amerikai politikusok csoportjával tartózkodik a Szovjetunióban, melynek tagjait szerdán fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Andrej Gromiko és Henry Kissinger nyílt, tárgyszerű megbeszélései mindenekelőtt a szovjet-amerikai kapcsolatok meghatározó kérdéseit és a nemzetközi problémák széles körét érintették. A találkozón jelen volt Georgij Arbatov akadémikus, az amerikai politikusokat vendégül látó USA és Kanada intézet igazgatója. Kissingert és Cyrus Vance-t, aki szintén külügyminiszter volt, tegnap fogadta Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára is. Kiújult a táborok háborúja Kommentárunk Atomcsend-zavarás (ČSTK) — Nyugat-Bejrútban nem egészen egy napig tartott az újabb tűzszünet a palesztinok és a síiták között - tegnapra virradó éjszaka kiújultak a lövöldözések a palesztin menekülttáborok környékén. Tisztázatlan továbbra is Terry Wait, az anglikán érsek január 20-a óta eltűnt képviselőjének sorsa is Nabih Berri, az Amal vezetője szerint egy radikális muzulmán szervezet fogságában van, ameA Magyar írók Szövetségében - írja Köpeczi Béla, már hosszabb ideje olyan viták folynak, amelyek nemhogy az irodalommal, de még a szélesen értelmezett művelődéssel sem állnak kapcsolatban, világosan és egyértelműen politikai kérdéseket érintettek. Persze nem akármilyen politikai kérdéseket, hiszen dőreség lenne kifogásolni, hogy az írószövetség tagjai foglalkozni akarnak a szocializmus építésének gondjaival, és el akarják mondani véleményüket arról, hogy ők mint látják a társadalmi helyzetet és mit javasolnak a problémák megoldására. A felelős írói állásfoglalások ma is figyelemreméltóak a politika szempontjából is, hisz az író sok minden mást láthat meg, s emellett sokszor általánosabb érvénnyel fogalmaz, mint más állampolgár. A megnyilvánulások azonban, amelyekről vita alakult ki egyes írók és a politika között, túllépték a szocialista demokrácia, a szocialista nyilvánosság és a felelős véleménynyilvánítás kereteit, s ez az oka annak, hogy ezek nem kerültek a magyar közvélemény színe elé. Egyes írók a polgári demokráciát javasolták Magyarországnak a szolyet megpróbált rávenni külföldi túszai szabadon bocsátására. A túszügy Washingtonnak ürügyet szolgáltat ahhoz, hogy fokozza katonai jelenlétét a térségben és esetleg be is avatkozzék. Az Egyesült Államoknak ezt a magatartását bírálja a szíriai sajtó. A Washington Post című amerikai napilap szerint a Pentagon már részletesen előkészítette a libanoni intervenció tervét. cializmus helyett, a semlegességet a szocialista országokkal való együttműködés helyett. Némelyek végül kétségbe vonták 1956 eseményeinek politikai minősítését, s ezzel együtt az egész, azóta végbement gazdasági-társadalmi-politikai fejlődést. Ezekre a politikai kijelentésekre olyan sajtóorgánumokban, rádiókban került sor, amelyek - állapítja meg a miniszter - enyhén szólva nem „barátai“ a szocializmusnak, és néha olyan nemzetközi akciók keretében, amelyek a Magyar Nép- köztársaság rendszerének legitimitását vonták kétségbe. Hozzá kell tenni, hogy ezeket a nézeteket jórészt az írószövetség választmányának vagy elnökségének egyes tagjai fogalmazták meg. Az írószövetség vezető testületei nem tudtak megbirkózni a kebelükben is jelentkező ellentmondásokkal és ez megbénította tevékenységüket. Emellett a közgyűlés szenvedélyektől fűtötten, a türelmetlenség szellemében választotta meg vezető testületét, kizárva belőle jeles írókat, kritikusokat. Tudom - szögezi le Köpeczi Béla -, hogy az írók közül is sokan fájlalják, hogy ilyen politikai eszkalációra vezető tisztségviselőinek politikai akaratot kell tanúsítaniuk a világban kialakult jelenlegi helyzet józan értékelésére és fel kell hagyniuk a lehetetlenre - a Szovjetunióval szembeni katonai fölény elérésére - irányuló törekvésekkel. A Szovjetunió már megtette és meg is teszi mindazokat a tőle függő lépéseket, amelyek a béke megőrzését és az atomháborús veszély elhárítását tartják szem előtt. Az IADL közölte, hogy mind ez idáig nem kapott választ Ronald Reagantól. Szenátusi döntés (ČSTK) - A képviselőház keddi szavazása után szerdán a Kongresszus másik háza, a szenátus is szükséges kétharmados többséggel visszautasította Reagan elnök vétóját, melyet a vizek tisztaságával foglalkozó törvényjavaslat ellen emelt. Az amerikai vizek tisztaságának javítását előirányzó 20 milliárd dolláros hosszú távú program mellett a 100 szenátor közül 86-an tették le voksukat, tehát a republikánus párti szenátorok többsége is. A Kongresszus mindkét házában lezajlott szavazások eredménye alapján a javaslat automatikusan törvényerőre emelkedett. Palme-gyilkosság Leváltották Holmert (ČSTK) - Hans Holmer stockholmi rendőrfelügyelőt - aki múlt év februárjától az Olof Palme svéd miniszterelnök ellen elkövetett merénylet tettesei utáni nyomozást vezette - leváltották tisztségéből. Helyére Holger Romandero rendőrfe- lügyelőt nevezték ki. A hirt a kormány nyolcórás tanácskozása után csütörtökre virradó éjjel Ingvar Carlsson miniszterelnök jelentette be. A változásra többek között azért került sor, mert a 11 hónapos nyomozás nem hozott kielégítő eredményt, másrészt közrejátszott a történtekben az is, hogy Holmernek nézeteltéresei támadtak Claes Zeim stockolmi főügyésszel, akit szintén felmentettek tisztségéből. Spanyol diáktüntetés Nincs megállapodás (ČSTK) - Eredménytelenül zárultak szerdán a spanyol diákok képviselői és Jósé Mario Maravallo iskolaügyi miniszter közötti tárgyalások, melyeken a diákoknak az iskola- rendszer reformjával kapcsolatos javaslatairól volt szó. A diákok követelik a főiskolai felvételi vizsga eltörlését, Gonzalez miniszterelnök kormánya azonban nem hajlandó engedményekre. került sor. A jelenség mögött több ok húzódik meg. Egyes írók nem értenek egyet nemcsak a párt politikájával, hanem általában a szocializmus építésének magyarországi gyakorlatával. A közgyűlés után közel 30 író lépett ki az írószövetségből, akik meg is indokolták, hogy miért teszik ezt a lépést. Egyesek azt mondják, hogy a sértődöttek léptek ki. Mások azt állítják hogy csak párttagok lépnek ki. Az eddig nyilvánosságra került kilépések azt bizonyítják, hogy nem erről van szó, bár természetesen jogosnak tartom - szögezi le a miniszter -, ha valaki felháborodik azon, hogy ismert írók és kritikusok azért zárattak ki a választmányból, mert párttagok, és ezért kilépnek. Azt hiszem, a kilépések mögött valójában nézetkülönbségek húzódnak meg, s a kilépők az ellen tiltakoznak, hogy az utóbbi időkben az írószövetség politikai összeütközések színtere, és nem akarják folytatni a meddő vitákat. Az írószövetség - mint egyesület - a jóváhagyandó alapszabály szerint folytatja tevékenységét, a Művelődési Minisztérium törvényességi felügyelete alatt, anélkül, hogy a minisztérium az egész magyar írótársadalom képviseletének és konzultatív szervének tekintené - szögezi le Köpeczi Béla művelődési miniszter. A stockholmi székhelyű, védelmi kutatásokkal foglalkozó intézet a napokban érdekes adatokat tett közzé arról, hogy az utóbbi években miként alakult a világon végrehajtott nukleáris kísérletek száma. Eszerint 1960 óta tavaly került sor a legkevesebb kísérleti atomrobbantásra: mindössze 21-et hajtottak végre. 1985-ben harminc, egy évvel korábban pedig 55 kísérletet regisztráltak a műszerek. „Ez a radikális csökkenés annak az eredménye, hogy a Szovjetunió 1985. augusztus 6-tól egyetlen robbantást sem végzett,“ fűzte hozzá magyarázatként a svéd intézet. A statisztikák azt is elárulták, hogy a tavalyi ranglistán „fölényesen vezet“ az Egyesült Államok 12 kísérlettel, második és a harmadik helyen Franciaország és Nagy-Britannia áll nyolc, illetve egy kísérlettel. Ezt a statisztikát azért tanulságos épp most felidézni, mert Stockholmban újabb robbantást könyvelhettek el kedden: az Egyesült Államok első idei kísérletét. A nevadai robbantás azonban nem pusztán egy a sok közül, hanem tulajdonképpen „történelmi jelentőségű“. Az idézőjel indokolt, hiszen a 18 hónapja érvényben levő, egyoldalúan vállalt szovjet moratóriumnak vetett véget az amerikai lépés. A szovjet kormány ugyanis december végén határozott hangú nyilatkozatban hozta a Rea- gan-kormányzat tudomására a következőket: „A Szovjetunió kész a jövőben is tartani magát a moratóriumhoz. Felújítja azonban a nukleáris kísérleteket rögtön azt követően, hogy az USA végrehajtja első nukleáris robbantását 1987-ben." A keddi nevadai esemény azt jelzi, hogy a Fehér Háznak esze ágában sincs lemondani a kísérletek folytatásáról, s nem mérlegelte komolyan ezúttal sem azt a Moszkva által többször is felkínált lehetőséget, hogy a szovjet példát követve az óceánon túl is szüntessék be a nukleáris robbantásokat. Reykjavíkban Reagan elnök sem zárkózott el kategorikusan az atomfegyverek hosszú távon történő megsemmisítésétől, ám a csúcs óta eltelt időszak azt igazolta, hogy visz- szatáncolt ettől az álláspontjától. Ma már Washingtonban úgy állítják be a helyzetet, hogy Izlandon szó sem volt ilyen amerikai ígéretről. Nyilvánvaló, hogy a kormányzaton belül a „kemény vonal“ hívei kerekedtek felül, jóllehet, a demokrata többségű törvényhozás már nem egy határozatában tárgyalásokra szólította fel Reagan elnököt a nukleáris kísérletek betiltásáról. A „héják“ vezéralakja Weinberger hadügyminiszter, aki megrögzött ellenzője az atomkísérletek leállításának, s teljesen nyilvánvaló, hogy miért. Saját és elnöke dédelgetett álmát, az ún. hadászati védelmi kezdeményezést szeretné mielőbb megvalósítani. Ehhez azonban még számos nukleáris kísérletet kell végrehajtani, tekintve, hogy az SDI működtetéséhez a nukleáris robbanásnál keletkező energiára van szükség. Washington emiatt hagyta figyelmen kívül a szovjet moratóriumot, s nem állt le sem a nukleáris kísérletekkel, sem pedig a „csillagháborús" kutatásokkal. Sót, épp ellenkezőleg, az egész program megvalósítását fel szeretné gyorsítani. A Pentagon főnöke azt próbálja keresztülvinni, hogy már 1994-re lehetővé váljék az úrfegyverek egy részének telepítése. A program siettetésének nyilvánvaló célja az, hogy még a Reagan-kormányzat hátralevő két évében el tudják ezt a tervet fogadtatni. így elejét vehetik annak, hogy a következő adminisztráció lemondjon a kozmikus elemek fejlesztéséről. Ahogy sietteti Weinberger az SDI-t, ugyanúgy siettek a keddi kísérlettel, amelyet eredetileg csütörtökre jelentettek be. Erre a napra ugyanis az amerikai békeaktivisták tiltakozó akcióra készültek a nevadai telep szomszédságában, s a kormányzat ezt akarta megakadályozni a kísérlet korábbi végrehajtásával. A tiltakozó akció így sem maradt el, sőt, még többen gyűltek össze, követelve a kísérletek leállítását. De nemcsak itt tiltakoztak, hanem már kedden, mihelyt a robbanás híre bejárta a világot, a telexgépek szinte ontották az amerikai lépést megbélyegző nyilatkozatokat. Megszólaltak a nukleáris fegyverek befagyasztását követelő amerikai mozgalom vezetői, különböző országok háborúellenes szervezeteinek képviselői, Hirosima polgármestere, s természetesen, naprakész, friss reagálással szolgált Moszkva is. A TASZSZ tömör állásfoglalásában a nemzetközi közvélemény elleni provokációnak minősítette a Rea- gan-kormányzat lépését. Bemard Lown professzor, a nukleáris háború ellen küzdő nemzetközi orvosmozgalom társelnöke kijelentette: „Megvolt a lehetőség arra, hogy az Egyesült Államok a helyes irányba lépjen, ám az új fegyverek kifejlesztésének szándéka győzött a józan ész felett, ami aggodalommal tölt el." Idézhetnénk még további elmarasztaló nyilatkozatokat, amelyek közös vezérfonala az a gondolat, hogy a Reagan-kormányzat történelmi alkalmat szalasztott el a nukleáris fegyverkezés korlátozására. Szovjet részről többször is rámutattak arra, hogy a nukleáris fegyverek felszámolásához vezető nem köny- nyú úton a kísérletek beszüntetése az első, nagyon fontos lépés lenne. Az idei első amerikai robbantás azonban meghiúsította az ezzel kapcsolatos reményeket. A Szovjetunió már korábban világos választ adott arra a kérdésre, hogy miért nem hosszabbíthatja meg ötödször is moratóriumát, ha az USA nem tér jobb belátásra. Geraszimov külügyi szóvivő január végén kijelentette: bár világszerte értékelték a szovjet önmérsékletet, Washington a négyszeri meghosszabbítás ellenére sem tett eleget a csatlakozásra szólító felhívásoknak. Ilyen helyzetben a szovjet vezetésnek hallgatnia kell katonai szakértőire, akik arra figyelmeztettek, hogy az USA a föld alatti kísérletek folytatásával haditechnikai fölényhez juthat, s ez veszélyeztetné a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát, amit magától értetődően Moszkva nem engedhet meg. Természetesen, ezt a döntést sem volt könnyű meghozni, akárcsak annakidején az egyoldalú mo- ratrium elhatározását. Katonai szempontból nem volt egyszerű vái- lalni azt, hogy a Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. A Szovjetunió leszerelte minden közepes hatótávolságú rakétáját a Ko- la-félszigeten. Európából kivonta a harckészültségi rendszerből SS-20-as rakétáinak egy részét, az európai zónában 1983-tól befagyasztotta ilyen típusú rakétáit, s három éve tiszteletben tartja a műhold- romboló fegyverkísérletekre vállalt moratóriumát. Az Egyesült Államok egészen mást tett: tavaly hadrendbe állított tíz interkontinentális ballisztikus rakétát, valamint Ohio-típusú tengeralattjáróját, (amelyen Trident-1 rakéták vannak) 23 B-1B típusú nehézbombázót, Európában pedig 112 közepes hatótávolságú nukleáris rakétát telepített. Ehhez még tegyük hozzá, hogy közben szovjet részről 546 napon át nem hajtottak végre kísérleti atomrobbantást, viszont az USA - a keddit is beleértve - huszonötször robbantott. Egyértelmű a két hozzáállás közötti szöges ellentét. Szovjet részről tehát kénytelenek saját kísérleteik felújítására, de- mint Cservov vezérezredes, vezérkari csoportfőnök megerősítette- semmi esetre sem kívánnak versenyezni Washingtonnal a robbantások tempóját illetően. A kísérletek célja az, hogy meghiúsítsák a katonai fölény megszerzésére irányuló washingtoni törekvéseket, s szovjet részről változatlanul érvényesnek tartják az atomfegyverek megsemmisítésének 2000-ig szóló programját. M indenképpen előremutató és biztató az a körülmény, hogy Moszkva változatlanul minden lehetőséget megragad a nukleáris versenyfutás megfékezésére. A szovjet fővárosban nem véletlenül idézték a napokban többször is Mihail Gorbacsov egy korábbi kijelentését, miszerint szovjet részről az ajtó továbbra is nyitva áll a tárgyalások előtt és készek bármikor ismét a nukleáris kísérletek felfüggesztésére, ha az USA szintén beszünteti kísérleti atomrobbantásait. P. VONYIK ERZSÉBET Irak és Irán ismét egymás városait bombázza (ČSTK) - Iraki repülőgépek tegnapra virradó éjszaka újból bombázták Tabriz, Iszfahán és Kum iráni városokat. Ezt egybehangzóan közölték a Bagdadban és Teheránban kiadott katonai jelentések. Az iraki közlemény rámutatott, Japán elismerte az ANC-t (ČSTK) - Japán hivatalosan is elismerte az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC), és ez év áprilisában tokiói látogatásra hívta meg a szervezet elnökét, Oliver Tambót. A hírt Hararéban jelentette be szerdán a zimbabwei látogatáson tartózkodó japán külügyminisztériumi képviselő. Hangsúlyozta: Japán további intézkedéseket foganatosít, hogy rábírja a pretoriai rendszert, kezdjen az afrikai többség képviselőivel párbeszédet. hogy a légitámadások választ jelentettek a Bagdad és más városok elleni légi, tüzérségi és rakétatámadásokra. Teherán szerint a bombázások következtében számos polgári személy életét vesztette vagy megsebesült. Az iráni főparancsnokság felszólította Bagdad lakosait, hogy hagyják el az iraki fővárost, mivel ,, a legközelebbi órákban" megtorlások célpontjává válnak. Amint tegnapra virradó éjszaka New Yorkban Szaid Radzsaje Kho- raszani, Irán állandó ENSZ-képvi- selóje közölte, január 9-e óta az iraki légi és rakétatámadások következtében Iránban 3127 személy vesztette életét és 9387 szenvedett különböző fokú sebesüléseket. A bagdadi Al-Dzsumhurija című lap rámutatott, hogy az iráni városok elleni támadások mindaddig folytatódnak, míg Teherán nem egyezik bele a béketárgyalásokba. A Magyar írók Szövetségében kialakult helyzetről Köpeczi Béla cikke a Népszabadságban Köpeczi Béla, a Magyar Népköztársaság művelődési minisztere cikket írt a művészeti szövetségek közgyűléseiről, amelyet a Népszabadság közölt. A cikket a csehszlovák lapok, többek között a Rudé právo és a Pravda is idézték.
