Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-05 / 29. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 h 1987. II. 5. Elérkezett a szövetkezeti zárszámadók ideje Előremutató tanácskozások A jó felkészülés - fél siker • Előbb a részlegek és a szövetségi csoportok tanácskoznak • Az ember ne csak szóban legyen érték Az egységes földműves-szövetkezetekben teljes ütemben folyik, és lassan mindenütt csúcspontjához érkezik a zárszámadó taggyűlések előké­szítése. így van ez a Komáromi (Komárno) járásban is, ahol az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz tagjainak a múlt évi eredményeket értékelő, az idei igényesebb feladatok teljesítésének, valamint a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának lehetőségeit megvitató tanácskozásával tegnap kezdetét vette a szövetkezeti zárszámadók időszaka. Alaposan felkészültek Michal Mišik elvtárs, a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának titkára elmondta, hogy a zárszámadó közgyűlést min­denütt az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének Szlovákiai Bizottsága által közösen kidolgozott irányelvek értelmében készítik elő. Ez a tény a pártalapszervezetek évzáró tag­gyűlésén tapasztalt őszinte szóki­mondással, az előbbrelépést szol­gáló, jobbító szándékú bírálattal egyetemben arra enged következ­tetni, hogy a zárszámadókon is sok szó esik majd a hibákról és a felme­rült problémák megoldásának lehe­tőségeiről, a múlt évi szerényebb eredmények okozta kiesés pótlásá­nak és a fejlődés tervezett üteme meggyorsításának szükségességé­ről és módjáról. - A zárszámadókra való tökéletes felkészülés érdeké­ben - említette egyebek között Mišik elvtárs a járási pártbizottsággal és a járási mezőgazdasági igazgató­sággal együttműködve január dere­kán aktívaértekezletet tartottunk az SZFSZ alapszervezeteit képező efsz-ek elnökeinek részvételével. Itt értékeltük a termelésben és a szö­vetség tevékenységében elért ered­ményeket, vázoltuk az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóit és több évi törekvés után végre egysé­gesítettük a zárszámadók előkészí­tése során követendő alapelveket. Eredményesebben, emberközpontúan A továbbiakban megtudtuk, hogy a zárszámadókon természetesen ezúttal is a termelés eredményeseb­bé tételének, a hatékonyság növelé­sének lehetőségeiről esik majd a legtöbb szó, ugyanis a szövetkeze­tek is azon munkálkodnak, hogy le­hetőleg már az idén pótolják a ter­melési és az értékesítési feladatok teljesítésében tapasztalt múlt évi hi­ányt. A figyelem középpontjában a helyi adottságok és az öntözőgaz­dálkodás kínálta lehetőségek töké­letesebb kihasználása, a tudomá- nyos-műszaki haladás vívmányai­nak, valamint az egyéni kezdemé­nyezést serkentő progresszív mun­kaszervezési és javadalmazási for­mák szélesebb körben történő alkal­mazásának biztosítása áll.- Az emberről való gondoskodás elmélyítésének szükségszerűsége szintén a megvitatásra kerülő leg­fontosabb tennivalók közé tartozik - hangsúlyozta az SZFSZ járási bi­zottságának titkára. - A helyenként már komoly gondot okozó munka­erőhiányt csak a középkorosztály visszahódításával, illetve a fiatalok megnyerésével lehet enyhíteni vagy megoldani. Ehhez pedig javítani kell az élet- és munkafeltételeken, sok­rétűbbé kell tenni az emberről való gondoskodást. Vannak eléren bizo­nyos eredményeink, de mozgósítha­tó tartalék is bőven kínálkozik. Pél­dául a szövetkezetekben is többet kell áldozni a stabilizációs lakások építésére, az önerős lakásépítés tá­mogatására, és nem szabad megfe­ledkezni az élet- és a munkafeltéte­lek állandó javításának fontosságá­ról sem. Sok helyütt rendezték, füve­sítették a gazdasági udvarokat, virá­got és gyümölcsfát telepítettek az utak mellé, valamint a gazda^gi épületek közötti területekre, melyek­nek gondozásáért az ágazat vagy a részleg dolgozói, illetve a szocia­lista brigádok tagjai vállaltak véd­nökséget. Az üzemi orvosok számá­nak növelésével, illetve a körzeti orvosokkal való együttműködéssel a szövetkezeti dolgozók felénél már megoldottuk az állandó egészség- ügyi gondoskodást. Tudjuk, nem építhet minden gazdaság rehabilitá­ciós központot, mint a Perbetei (Pri- beta) Efsz, de több gazdaság még a gyógykezelésre vagy üdülésre szóló beutalók átvételéről is megfe­ledkezik. Az elmondottak is jelzik, hogy néhány gazdaságban alapos vizs­gálódás tárgyává kell tenni a szövet­ségi munka eddigi eredményeit, és gondoskodni kell a tevékenység színvonalának fellendítéséről. Amíg például Alsópéteren, Csallóközara- nyoson (Zlatná na Ostrove), Búcson (Búč) és másutt kifogástalan munkát végeznek a szövetség választott szervei, addig néhány gazdaságban kádercserével kell megteremteni a jobb munka feltételeit. Egy-két szövetkezetben, sajnos, még olyan mulasztás is előfordul, hogy a szö­vetség alapszabályzatát megsértve, mindeddig nem választották meg a vezetőség tagjává a szövetségi tevékenység irányításával megbí­zott dolgozót. A részleggyűléseken mindenki véleményt mondhat A dunamocsi (Moča) Dunai Flotta Egységes Földműves-szövetkezet­ben egy délutánba nyúló vezetőségi ülés után érdeklődtünk a zárszám­adó közgyűlés előkészítése felől.- Mi február 20-ra hívtuk egybe a közgyűlést - említette a szövetsé­gi tevékenységet irányító Kiss Sán­dor alelnök -, s ennek megfelelően az előkészületek kezdeténél tartunk. Ezen a héten zajlanak a pártalap- szervezeti évzáró taggyűlések. így a jövő héten sorra kerülő részleg- gyűléseken már a párttanácskozá­sok tapasztalatait is kamatoztatva tájékoztathatjuk az egyes részlegek dolgozóit a múlt évi eredményekről és gondokról, illetve a kommunisták kezdeményező hozzáállásából kiin­dulva ismertethetjük az idei felada­tokat.- Megoldást sürgető gondunk és problémánk bőven akad - mondta egyebek között Takács András mér­nök, a szövetkezet elnöke. - Közü­lük talán a legnagyobb, hogy tavaly a tervezettnél 493 tonnával keve­sebb szemesünk termett, és a hiányt a társadalmi elvárások értelmében már az idén pótolnunk kellene. A fel­adat tervbe foglalását egyszerűen nem merjük megkockáztatni, mivel a mi homokföldjeinken legalább száz hektár kell ennyi szemes kiter­meléséhez. Márpedig ez az út járha­tatlan számunkra, hiszen a kezdődő útépítés és csatornaszabályozás miatt amúgy is elveszítünk több mint hetven hektár szántóterületet, és rá­kényszerülünk a termelés szerkeze­tének módosítására. A megoldást a hozamnöveléstől reméljük, és en­nek érdekében minden tartalékot mozgósítunk, beleértve az egyéb­ként főleg a takarékosságra és a mi­nőség javítására összpontosuló fel­ajánlási mozgalmat is. Az öntöző- gazdálkodás hatékonyabbá tételére és a feladatokhoz való hozzáálláfe javítására vonatkozó valamennyi ja­vaslatnak és felajánlásnak is őszin­tén örülni fogunk. Igaz, az 1200 hektáros öntözhető terület kihaszná­lását illetően a múlt évben is máso­dik helyen végeztünk a járásban, de csak mi tudjuk, mennyi gonddal járt a folyamatos üzemeltetés biztosítá­sa, az ideiglenes öntözócsoportokba beosztott dolgozók meggyőzése. E tekintetben a vezetőség több megértést, bátrabb kezdeménye­zést és hatékonyabb segítséget vár nemcsak a szövetkezet tagjaitól, de a szövetségi csoportoktól és az alapszervezet választott szerveitől is. A részleggyüléseken és a zár­számadó közgyűlésen ezeket a kér­déseket is alaposan meg kell majd vitatnunk, hogy a jövőben még ered­ményesebb munkát végezhessünk - hangsúlyozta végezetül Takács elvtárs. KÁDEK GÁBOR VARRÓGÉPJAVÍTÓ A KAPU ALATT Komáromban (Komárno) a Steiner Gábor utcában dolgozik Danczik Mátyás varrógépjavító. Közel huszonöt éve foglalkozik javítással. Pár éve iparengedélyt váltott, hogy saját műhelyt rendezzen be a belváros egy régi udvarházában. A kapu fölött egyszerű festett tábla hirdeti a műhelyét. Az átalakítás után is barátságtalan a helyiség. A rossz tömítés miatt beszökik és bent is csip a fagy, az olajkályha nem bírja kifűteni a műhelyt, a friss meszelé­sen átüt az előző, néhol mállik a vakolat, töredezett a kőpadló.- Ha a beköltözéskor lett volna elég pénzem, más­képp nézne ki a műhelyem. Nemcsak a kőművesmunka és az építőanyag került pénzbe, a szerszámok is és természetesen a rengeteg alkatrész, aminek nagyrészét meg tudom venni, de a hiányzó többit szakemberekkel csináltatom meg. Kifüggeszthettem volna egy csalogató, díszes cégtáblát is, nagyobb reklámot csinálhattam vol­na - később viszont rájöttem, erre nincs is szükségem. Sokan ismernek a városban. Meg aztán falvakra járok. Ahova először megyek, ott csodálkozva néz rám a hnb elnöke. Varrógépjavító? Ilyen is létezik? Nem tudja, a faluban van-e szükség a munkámra. De ha a hangos­bemondón kihirdetik hogy javítani jöttem, érkeznek a megrendelők.- Sok a javítanivaló?- Lenne. De csak annyit vállalok, hogy ne kelljen elkapkodni a munkát. Hogy időm legyen egy-egy gép működését már a javítás után megfigyelnem, ellenőrizni, amit elvégeztem. Azt akarom, hogy ne legyen rám panasz.- Ennek ellenére úgy látom nem sok ideje lehet, mégcsak ebédelni sem ült le. A kenyeret és a felvágottat csak úgy leteszi egy darab papírra az olajos szerszámok közé. Kapkodva eszik.- így szoktam meg. Evés közben ezer más dolgot csinálok. Megvárna a munka, de ha valami eszembe jut evés közben is, nem bírom elhalasztani. Délben haza­mehetnék, de a feleségem dolgozik, ó is, gyermekeim is üzemi konyhán étkeznek, egyik fiam pedig katonai főiskolára jár, napközben nincs otthon senki, nem várna meleg étel.- Beszéljünk egy kicsit a pályakezdésről!- Régen volt. Három évig szabás-varrást tanultam. Még ma is szívesen leülök a géphez, magamnak, a családnak megvarrom most is, ami kell. Az első gépem elég elnyűtt masina volt, próbáltam megcsinálni, s köz­ben rájöttem, engem a gépek, a működésük sokkal jobban érdekel, mint a szabómunka. Elhatároztam, hogy kitanulok egy olyan szakmát is, amelynek köze van a gépekhez. Miután 1963-ban itt Komáromban az ipari­ban leérettségiztem, összeházasítva mindazt, amit a két iskolában megtanultam, varrógépjavító lettem.- Említette, szívesen varr a családnak. Milyen gépen?- Téved, ha azt hiszi, hogy a legmodernebb villany­varrógépen. Egy, még a harmincas években gyártott SINGER gépem van. Ez valamenyinél szebben varr. Csak egy példát említek, miért szeretem még ma is inkább ezt, mint a modern gépet. Nézze, a cérnasžorítót először a SINGER gépre szerelték. A legjobb alkatrész volt, s lenne ugyanaz a modern gépeken is. De azóta módosították, formálgatták, viszont nem jobb az előző­nél. Nem értem, hogy minek az új, főleg ha nem jobb, mint a régi. Kár nagyanyáink megkímélt gépeit - bár néha költséges a javításuk - eldobni. Igaz, egy művele­tet, az egyenes vonalú varrást tudják csak, de azt tökéletesen. A lábnak meg nem árt az a kis mozgás, amíg hajtja a pedált, a kereket. -si­Hadseregszervezésünk kezdetei Megemlékezés az 1. csehszlovák zászlóalj szovjetunióbeli megalakulásának 45. évfordulójáról A két imperialista koalíció ellenté­teiből fakadó második világháború­ban a Szovjetunió nagy honvédő háborújának kezdetével csúcsoso­dott ki az a folyamat, amelynek so­rán századunk második világégése a fasizmus elleni igazságos, felsza­badító háborúvá vált. A Szovjetunió hadba lépése után népének és had­seregének hősies helytállásával nagy hatással volt az Európa-szerte kibontakozó antifasiszta mozgal­makra. A szovjet-német fronton elért kezdeti német sikerek közepette ha­zánk ellenállási mozgalmát pozití­van befolyásolta az 1941. július 18- án aláírt csehszlovák-szovjet szö­vetségi szerződés, amely Csehszlo­vákia és külföldi kormányának elis­merését jelentette. A szerződésbe foglalt megállapodás szerint, vala­mint az 1941 szeptemberében aláírt katonai egyezmény értelmében le­hetőség nyílt csehszlovák egység szervezésére a Szovjetunió terüle­tén, s ezzel a csehszlovák állampol­gárok külföldön folytatott antifasiszta fegyveres harcának erőteljesebb ki­bontakozására. Az 1. csehszlovák zászlóalj létre­jöttét a csehszlovák katonai emigrá­ció bonyolult fejlődése előzte meg. Az először Lengyelországba mene­kült és Svoboda alezredes parancs­noksága alatt álló ún. csehszlovák légió 1939 szeptemberében átjutott a szovjet hadsereg által ellenőrzött Nyugat-Ukrajna területére, majd a következő évben további cseh­szlovák katonákkal és polgári sze­mélyekkel feltöltve létrejött a cseh­szlovák hadsereg ún. keleti csoport­ja, amelynek egyes részeit a londoni csehszlovák emigráns kormány ké­résére Franciaországban, később Angliában és a Közép-Keleten állo­másozó csehszlovák egységekhez kezdték átcsoportosítani. Svoboda alezredes közbenjárására a „keleti csoport“ nem szűnt meg teljesen, s a megmaradt részek alapján meg­kezdődött a szovjetunióbeli cseh­szlovák egység szervezése. A CSKP moszkvai vezetősége mindvégig a hazai ellenállás aktivi­tása fokozásának tulajdonított első­sorban jelentőséget, hiszen itt volt az antifasiszta harc legfőbb színtere. A csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés után a CSKP számára megnyílt az a lehetőség, hogy ked­vező körülmények között, a szocia­lista Szovjetunió területén realizálja a csehszlovák nemzeti felszabadító haderő megalakításával és szerve­zésével kapcsolatos koncepciót. A csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés szellemének megfelelően az aktív, antihitlerista, antiimperialis- ta fellépést sürgető kommunisták azt vallották, hogy a szovjet földön meg­alakuló csehszlovák egység csak akkor láthatja el feladatát, ha a Vö­rös Hadsereg oldalán harcolni fog a szovjet-német arcvonalon. A kommunista elképzelések meg­valósítása elé a londoni csehszlovák kormány, valamint különböző szer­vei, főleg a szovjetunióbeli csehszlo­vák katonai misszió komoly akadá­lyokat gördített. A csehszlovák kor­mány ugyan nemzetközi presztízsé­nek növelése érdekében beleegye­zett, hogy a Szovjetunió területén csehszlovák fegyveres erő szerve­ződjön, sőt a csehszlovák katonai misszió több zászlóalj szervezését is tervbe vette. Ezeket azonban a ki­képzés után nem a frontharcokra szánta, hanem a háború végén be­következendő, s Benešéknek a ha­talom megszerzését biztosító politi­kai fordulat megvalósítására. A szerveződő csehszlovák egység további feladatáról vallott ellentétes nézetek konfrontációja elkerülhetet­len volt. A végkifejlet szempontjából fontos volt a csehszlovák hazafiak bátor kiállása, akik Svoboda alezre­des irányításával mindent megtettek azért, hogy ne csak egy „szimboli­kus" haderő jöjjön létre, hanem egy ütőképes kötelék, amely lehetősé­geihez mérten harcol a szovjet had­sereg oldalán. 1942 januárjában összeült a szovjet-csehszlovák vegyesbi­zottság. Ezen az ülésen Panfilov vezérőrnagy, a szovjet Főhadiszál­lás képviselője közölte Heliodor Pika ezredessel, a szovjetunióbeli cseh­szlovák katonai misszió parancsno­kával, hogy a szovjet fél egyetért a gépesített csehszlovák dandár lét­rehozásával és megkezdődhet egy zászlóalj és egy pótszázad szerve­zése. Ugyanakkor bejelentette, a szovjet kormány engedélyezi a cseh vagy szlovák nemzetiségű szovjet állampolgároknak, hogy be­lépjenek a csehszlovák egység kö­telékébe. 1942. február 5-én Buzulukban megkezdődött az 1. csehszlovák zászlóalj közvetlen szervezése. Az első nap 93, egy hét múlva 298 és március végén már 755 személy tartozott a zászlóalj állományába. A reményteljesen szerveződő és számbelileg is egyre gyarapodó zászlóalj parancsnokának, Svoboda alezredesnek és a zászlóaljtörzs tagjainak irányításával a nagy fa­gyok, a kezdetben hiányos felszere­lés ellenére megkezdődött és nagy elszántsággal folyt a kiképzés, bár harcászati gyakorlatra csak jóval ké­sőbb kerülhetett sor. A szocialista Szovjetunió terüle­tén létrehozott, de szervezésének és fejlődésének kezdetén a külön­böző tényezők bonyolult ráhatását is magán viselő 1. csehszlovák zászló­alj megalakulásának elsősorban po­litikai jelentősége van. Egy zászlóalj - néhány száz ember - részvételé­nek vagy távollétének nem lehetett katonai jelentősége a kontinensnyi kiterjedésű szovjet-német arcvona­lon dúló hatalmas hadműveletek ki­menetele szempontjából. Mégis e csepp a tengerben a csehszlovák hazafiak antifasiszta álláspontját jel­képezte és alapjává vált annak a fegyverbarátsági hagyománynak, amelyet a szokolovói harcokban a zászlóalj hős katonái vérrel pecsé­teltek meg. Már a zászlóalj megala­kulásakor s az első harcra való fel­készülésében olyan erkölcsi és poli­tikai értékek jöttek létre, amelyek joggal válhattak néphadseregünk alapjainak alkotórészeivé. Dr. CSÉFALVAY FERENC kandidátus, a prágai Hadtörténelmi Intézet bratislavai osztályának tudományos munkatársa A Dél-csehországi kerületben levő Vimperki Erdészeti Szakmunkás- képző Intézet harmadikos tanulói a szakoktatás keretében fenyőtobo­zokat is gyűjtenek. Az erdészeti tanintézetek versenyében e téren mindig az elsők között vannak. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom