Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-23 / 44. szám, hétfő

Az ellátás is a munkájuk mércéje A KOMMUNISTÁK NYÍLT TANÁCSKOZÁSA A zöldséget és gyümölcsöt forgalmazó tröszt vezérigazgatóságának kommunistái évzáró taggyűlésükön a szervezeti élet kérdéseinek megvita­tása mellett a fő hangsúlyt annak elemzésére helyezték, hogyan sikerült az elmúlt évben teljesíteni feladataikat az ellátásban. Ezzel szoros összefüg­gésben a tröszt dolgozóinak helytállásával és munkakörülményeivel is foglalkoztak. Birálóan felmérték a CSKP KB Elnökségének levele nyomán hozott intézkedéseik megvalósítását is. Eredmények és fogyatékosságok Tavaly az új kereskedelempoliti­kai irányvonal érvényesítésével arra törekedtek, hogy a korábbinál kielé­gítőbb legyen a zöldség- és gyü- mölcsellátás. Az elvárásoknak több szempontból eleget is tettek. Meg­valósították azt az elképzelésüket, hogy a kevésbé ismert, nem hagyo­mányos zöldségfélékkel megismer­tessék a vásárlókat és az áru cso­magolása terén is történt némi elő­relépés. Forgalmi tervüket az év fo­lyamán nem teljesítették folyamato­san, amit olyan külső tényezők is befolyásoltak, mint a déligyümölcs- szállítmányok késése, a szőlő és a barack importjával kapcsolatos nehézségek. Szeptembertől novem­berig pedig csökkent az alma iránti kereslet, bizonyára többnyire a saját termést fogyasztotta a lakosság. De amint a beszámolóban Štefan Valí- ček, a pártszervezet elnöke rámuta­tott, a gondok annak következtében is elmélyültek, hogy a vezérigazga­tóság irányítómunkája nem volt egy­séges. Ez rossz légkört teremtett a trösztön belül és az alacsonyabb szinteken is. A dinnyebehozatal kapcsán felmerült nehézségek után tarthatatlannak ítélték meg a helyze­tet. Leváltották a vezérigazgatót. A kommunisták aktivizálták a dolgo­zókat, s végül a raktári és szállító dolgozók és az eladók összefogásá­val sikerült a kiskereskedelmi forgal­mi tervet 100,3 százalékra teljesíte­ni. Csupán a bratislavai vállalat ma­radt adós a terv megvalósításában: a vezetők nem voltak képesek úgy mozgósítani beosztottjaikat, hogy az aktivitásuk meghozza a kívánt ered­ményt. Az elmúlt év tapasztalatai tehát világosan megmutatták, új módszereket kell keresni az irányí­tásban, a szervezésben és nem utolsó sorban a káderkérdéseket is meg kell oldani a 8. ötéves tervidő­szak igényes feladatainak teljesíté­se érdekében. Mitől függ a választék? A fogyasztók az irányítás és a szervezés fogyatékosságait szinte a saját bőrükön tapasztalták. A rendszertelen áruszállítás, a gya­kori hiánycikkek a zöldségboltokban arra utalnak: valami nincs rendben. Erről nyíltan szóltak a vezérigazga­tóság kommunistái, sürgetve a ne­gatív jelenségek felszámolását. Tűr­hetetlennek minősítették azt a gya­korlatot, hogy olyan zöldségféléket hozzunk be külföldről, melyek ná­lunk is megteremnek. Persze erről a kereskedelem csak kis mértékben tehet, de az is tény, a laza szállítói- megrendelői kapcsolatok is szerepet játszanak ebben. A termelők - a me­zőgazdasági vállalatok - ugyan az aszály okozta nagy terméskieséssel indokolták a hiányt, de tulajdonkép­pen már a szerződésekben sem si­került rögzíteni a lakosság által igé­nyelt mennyiséget. Főképp a gyü­mölcsféléknél volt eltérés a kereslet és a kínálat között. A területi elosztás, a szállítás rendszeressége és nem utolsó sor­ban az áru minősége terén is van mit javítani. Az áru átvételekor, valamint a raktározás során a lelkiismerete­sebb munka nemcsak az eredmé­nyeket javítaná, hanem a fogyasztók elégedettségét is fokozná. Mennyivel keresettebb, jobban eladható a tetszetősen csomagolt zöldség, gyümölcs! A vevő látja, ki­választja, amit akar és a csomagon levő árcédula pedig biztosíték, hogy nem károsították meg. Az elmúlt évben 57 736 tonna zöldséget és gyümölcsöt forgalmazott a tröszt ily módon. Az elavult gépek, berende­zések miatt a zöldség-, illetve a gyü­mölcscsomagok 70 százalékát kéz­zel készítették... Munkakörülmények és szállítás Mint a kereskedelemben általá­ban, a zöldségforgalmazó vállala­toknál is sok nő dolgozik. A tröszt­ben alkalmazott hétezer dolgozó há­romnegyed részét alkotják. Munka- körülményeik nagyon sok helyen aligha mondhatók jónak. Például a nagyraktárakban hidegben és nedves környezetben dolgoznak, az üzletekben pedig a cipekedés és a nem éppen tiszta munka nehezíti helyzetüket. Sok mindenen lehetne és kellene változtatni. A pártszerve­zet a vezetőséggel és a szakszerve­zettel közösen próbálja orvosolni a dolgozókat leginkább érintő prob­lémákat. Kezdve a szociális helyisé­gek létesítésétől, az anyagmozga­tást könnyítő kisgépek beszerzésén keresztül az üzemi étkeztetésig. Sajnos, még ma is előfordul, hogy például Zvolenban és Losoncon (Lu­čenec) a nagyraktárak szociális léte­sítmény nélkül épültek és ezeket utólag toldozzák hozzájuk. 1987-re 30 targoncát rendeltek, de a szállító csupán ötöt ígért. Szélesebb körben szeretnék alkalmazni a rolltajnero- kat, a kerekeken guruló áruszállító ládákat. Eddig 720 darabot sikerült beszerezniük, de sokkal hatéko­nyabban tudnák ezeket kihasználni, ha már a szállításkor is alkalmaz­hatnák. Több összefüggésben esett szó a kommunisták tanácskozásán a szállításról. A zöldség, a gyümölcs és a burgonya időbeni eljuttatását a fogyasztóhoz néha napok, de gyakran órák alatt kell megoldani. Tavaly ugyan sikerült az autóparkot megfiatalítani: a nyolc évnél régebbi gépjárművek aránya 33-ról 29 szá­zalékra csökkent, az üzemanyaggal is kellőképpen takarékoskodtak, de gondot okoz a gépkocsivezetők hiá­nya. Huszonhét betöltetlen állást tartanak nyilván. A nagy fluktációt vizsgálva, a szakszervezeti elnök az okot abban látta, hogy az autóközle­kedési vállalat ugyanilyen beosztású dolgozóihoz viszonyítva kevesebbet fizetnek. Mielőbb fel szeretnék szá­molni azt a gyakorlatot, hogy a nagyraktár dolgozói, illetve a szál­lítómunkások döntenek az egyes boltok ellátásának sorrendjéről. Felszámolásra váró esetek A pártszervezet tevékenységéről szóló beszámoló leszögezte, hogy a vezérigazgatóság kommunistái­nak nem sikerült a gyakorlatban tel­jes mértékben megvalósítaniuk a CSKP KB Elnöksége levelében megfogalmazott elveket. Annak elle­nére, hogy több intézkedést hoztak, számos olyan cselekedetre derítet­tek fényt, melyek nem egyeztethetők össze a szocialista életstílussal. Te­odor Čermák, a vezérigazgatóság fóellenőre a vitában konkrét tények­kel támasztotta alá a beszámolóban elhangzottakat. A žilinai üzemben például 220 ezer koronát tett ki a lo­pások összege. Az ellenőrzések so­rán rájöttek, hogy a nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a zvoleni igazgatók a vállalat személygépkocsiját ma- gánutakra használják. Nyitrán (Nitra) feleslegesen vettek meg egy régi házat, mert nem használják fel arra a célra, melyre szánták. Egyesek úgy jutottak jogtalanul pénzhez, hogy papíron mellékállást vállaltak, s a fizetést munkavégzés nélkül vet­ték fel. Ősszel a Bratislava-Rača-i raktár dolgozói egy vagon import csemegeszőlőt osztottak szét egy­más és ismerőseik között, hogy bort készítsenek belőle. A Zelenina brati­slavai üzemében több fogyatékos­ságra mutattak rá. Attól tartva, hogy az üzem nem teljesíti az elmúlt évi tervét - s ezért nem lesz prémium­osztás - 76 ezer korona nem léte­ző forgalmat mutattak ki. A főváros lakossága látja kárát annak a felelőt­lenségnek, hogy nem szereztek be a téli ellátásra elegendő gyökérzöld­séget és káposztát. Most Cseh­országból és külföldi behozatallal próbálják a hiányt pótolni. Az illetékesek felelősségre voná­sa ugyan nem marad el, de ez nem ellensúlyozza a vásárolni szándéko­zók elégedetlenségét. Sajnos, a fő- ellenőr példái azt igazolták, minden szinten akad tennivaló, hogy a nem- kívánatos jelenségek megszűnje­nek. Az igazgatók ugyan próbálják elkendőzni a fogyatékosságokat, de a gyakorlat azt mutatja, ez csak ideiglenes lehet. Hogy sok a felszá- molnivaló, azt az is bizonyítja, hogy tavaly az 1985-ös évhez képest százzal több panasz érkezett a la­kosságtól a tröszt dolgozóinak mun­kájával kapcsolatban. Az emberek egészségét védik A Galántai (Galanta) járásban az el­múlt időszakban nagymértékben javult az egészségügyi ellátás. Megnyílt az új járá­si egészségügyi központ, új kórház épült Galántán, a nemzeti bizottságok és a tö­megszervezetek aktív támogatásával to­vábbi új egészségügyi létesítmények épültek. A galántai kórházban, melynek igazga­tója Dušan Čimo kandidátus, az év min­den egyes napján nagy a sürgés-forgás, betegek százai jönnek ide orvosi kezelés­re. Itt nincs szabad szombat, vasárnap, itt éjjel-nappal készenlétben állnak az ügye­letes orvosok, nővérek és mindazok, akik az emberek egészségének védelmét szolgálják.- Gyakran vannak sürgős esetek, ami­kor azonnali beavatkozásra van szükség. Ezért nekünk mindig készenlétben kell állnunk. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a kórház egyes osztályain jók legye­nek az emberi kapcsolatok, az egészség- ügyi dolgozók és a betegek között, jó legyen az összhang az orvos és az egészségügyi nővér között, mivel ez nagyban befolyásolja munkánk eredmé­nyességét - mondotta Dušan Čimo. Az igazgató szavainak igazáról a kór­ház belgyógyászati osztályán személye­sen győződtem meg. Az osztály kollektí­vája - Zdenko Killinger főorvos irányítá­sával - mindent megtesz a betegek gyó­gyulása érdekében, a kollektíva minden egyes tagja azon fáradozik, hogy otthono­san érezzék magukat, jó kapcsolat alakul­jon ki az egészségügyi dolgozók és a be­tegek között. Olasz István főorvoshelyet­tes nagyon ügyel erre a kapcsolatra, tu­datában van annak, hogy a jó légkör nagymértékben befolyásolja a beteg lelki állapotát. A főorvos és helyettese nagy hatással van az osztály fiatal orvosaira, akiknek a hozzáállásáról, segítőkészségéról nagy elismeréssel beszélnek a betegek. Az eredményes gyógyító munkához nagy­ban hozzájárul a nővérek - Mária Bresta- vanská, Súvy Márta, Harres Renáta, Lancz Ingrid, Vajda Anikó és Popluhár Izabella - áltozatkész munkája is, akik éjjel-nappal készenlétben vannak, s be­csülettel végzik az orvosok által előírt teendőket. Munkájuk a legmegbízhatóbb mércéje az osztályon fekvő betegek véleménye. Jankovics Józsefet súlyos állapotban hozták be az osztályra, de tíz nap múlva már ezekkel a szavakkal búcsúzott: Kö­szönöm a segítséget, jól érzem magam, minden jót! Fáhn Jenő is kellemesen meglepődött, nem gondolta volna, hogy a galántai kórház belgyógyászati osztá­lyán ilyen példásan gondoskodnak a be­tegekről. Sokan hasonlóan vélekednek, nemcsak a kórház belgyógyászati, ha­nem más osztályairól is. Egyet azonban nekünk, betegeknek is tudatosítanunk kell: az orvostudomány nem tud mindent megoldani. Az orvosok sem midentudók, őket is sok esetben befolyásolják az objektív és szubjektív körülmények, tőlük sem követelhetünk le­hetetlent, olyan dolgokat, melyek a tudo­mány részére még ismeretlenek. Igye­kezzünk egymást megérteni, legyünk bi­zalommal az orvosok iránt, mert csakis így járulhatunk hozzá magunk is saját egészségünk védelméhez. - gaál ­KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Eredményes munkáról adhat számot Tibenszki László három évtizede tölt be különböző szakszervezeti tisztséget. Tizenöt éve elnöke a sládkovičovói Csehszlovák-Szov­jet Barátság Magtermesztő Állami Gazdaság üzemi szakszervezeti bi­zottságnak. Mindez jó alap ahhoz, hogy a szakszervezeti munkában az igényesebb elvárások és a nehe­zebb feladatok teljesítése se okoz­zon különösebb gondot számára, így aztán az sem rendkívüli, hogy Nyitrán (Nitra) a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének szlo­vákiai konferenciáján felszólalását elismeréssel méltatták, s javasolták, hogy küldöttként részt vegyen a České Budéjovice-i országos ága­zati kongresszuson is.- Nagy megtisztelés ez számom­ra. Ha szót kapok, ott is elmondom tapasztalatomat. Többek között azt, hogy szakszervezeti tevékenysé­günkben a legjobb eredményeket a szocialista munkaverseny és bri­gádmozgalom szervezésében érjük el. A munkaverseny követelményeit minden részlegre, telepre és mun­kahelyre külön meghatározzuk. A fi­gyelmet a legfontosabb feladatokra, a hatékonyság fokozására, az anyaggal, energiával, takarmányok­kal és az üzemanyaggal való takaré- koskodasra, valamint a minőség ja­vítására irányítjuk. Azok között, akik a meghatározott értékeket elérik, il­letve túlteljesítik, évente összesen kétszázezer koronát osztunk szét jutalomként. Azt is elmondta, hogy milyen gon­dot fordítanak a kötelezettségválla­lások értékelésére.-Az állattenyész­tésben például negyedévenként, a növénytermesztésben pedig min­den nagyobb munka befejezése után értékelik a munkaversenyt. Er­re mindig a kollektíva előtt kerül sor, ez egyben erkölcsi elismerést jelent. Tapasztalataik alapján arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a munkaverse­nyért felelős irányítók mindig az adott munkahely jellege szerint döntsenek a kollektív, vagy az egyé­ni vállalások előterébe helyezéséről, hogy a kezdeményezés valós érté­két a lehető legpontosabban hatá­rozhassák meg.- Milyen tapasztalatokkal tért ha­za a nyitrai tanácskozásról?- A tanácskozás résztvevői sok­oldalúan elemezték például az Arc­cal a tömegek felé gottwaldi jelmon­datot. Ilyen szempontból nálunk is akad tennivaló. Még akkor is, ha valamennyi telepen, részlegen és munkahelyen rendszeresen meg­tartjuk a termelési értekezleteket. A megbeszéléseken az ágazat ve­zetői is jelen vannak, így a dolgozók kérdéseikre kielégítő választ kap­nak. A szakszervezet üzemi bizott­sága a pártbizottsággal és a gazda­sági vezetőkkel közösen negyed­évenként összesíti a termelési érte­kezleteken elhangzottakat, hogy egyetlen probléma se maradjon megválaszolatlanul. Ha ezt elmu­lasztanánk, akkor a dolgozók aktivi­tása és kezdeményezőkészsége törvényszerűen csökkenne. Javíta­nivalónk elsősorban az irányítás kö­zépszintjén akad. Szeretnénk elérni, hogy az egyes szervezeti egységek, gazdaságok, részlegek és telepek vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal. Vegyenek észre min­den jót és minden rosszat, és észre­vételeiket a dolgozókkal is beszéljék meg. Az a jó gazdaságvezető, mes­ter, csoport- és telepvezető, akinek naponta legalább fél óra ideje jut arra, hogy értékelje közvetlen mun­katársai és beosztottjai munkáját.- Az ágazati kongresszusra mi­lyen elvárásokkal utazik?- Bízom benne, hogy a kongresz- szust is a szlovákiai konferencián tapasztalt nyílt, tárgyilagos és bíráló hangnem jellemzi majd. Velem együtt mások is rámutattak a mező­gazdasági szolgáltatások helyen­ként nem kielégítő színvonalára. Dolgozóink sokszor jogosan bírál­ják, hogy a gépek nagyjavítását vég­ző üzemek nem végeznek mindig minőségi munkát. Helyenként prob­lémát jelent a pótalkatrész-hiány és a tejtermelési gondokat is szaporítja egyes tisztító és fertőtlenítő szer hiánya. A soron levő országos szak- szervezeti tanácskozások bizonyára ezekre a kérdésekre is ráirányítják az illetékes szakszervezeti szervek figyelmét és a várt javulás sem ma­rad el. EGRI FERENC Tizennyolc nyugat-európai államba, továbbá Kanadába és az Egyesült Államokba szállít fából készült játékokat a Stráž nad Nežárkou-i Jas ipari szövetkezet. Évente csaknem 560 ezer játékot készítenek egy és hat év közötti gyermekek számára. Minden évben négyezer köbméter bükkfát dolgoznak fel ebből a célból. A termelés 85 százalékát exportálják. A képen Marie Šásková (jobbra) és Marie Podroužková játékokat feste­nek. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Konkrétan, nyíltan tanácskoztak a vezérigazgatóság kommunistái. A beszámolóból és az azt követő vitából kicsengett, hogy nem közömbös számukra az ellátás színvonala. Ennek szellemében foglalták össze határo­zatukban a főbb feladatokat is. Többek között, hogy tökéletesítik a szállítói- megrendelői kapcsolatokat, javítják az eladás kultúráltságát, növelik a cso­magolt áruk arányát, nagyobb figyelmet szentelnek a szocialista vagyon és a fogyasztók érdekei védelmének, s minden szinten javítják az ellenőrzés hatékonyságát. DEÁK TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom