Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-16 / 12. szám, péntek

Többet a dolgozóknak MEGVALÓSÍTJÁK A SZOCIÁLIS PROGRAMJUKAT A kapu feletti táblán látható Babe- ta motorkerékpár már messziről jel­zi, jó helyen járunk. A gyártócsarno­kokban reggel hattól serény munka folyik, ezért a kolárovói Gördülócsa- págygyár vezetősége úgy döntött, dolgozói számára előbbre hozza az ebédidőt. A hogyanról, szociális programjukról Fél István személyze­ti osztályvezető-adott részletes tájé­koztatást.-A kolárovói üzem 850 fős, de a nagymegyeri (Calovo) leányválla­lattal együtt 1350-en dolgoznak a gyárban. Az üzemi étkeztetés már a gyár megalakulásakor, 1974-ben beindult, de sajnos, azóta is ugyan­azokkal a gondokkal küszködünk, nincs saját üzemi konyhánk. A Jed­nota szállítja a kétféle ebédet, az első és a második műszakban dol­gozóknak egyaránt, naponta mint­egy 310 adagot. Ám az üzemi étte­rem kicsi, ezért reggel kilenctől tizenegyig osztjuk az ebédet. Nagy- megyeren 137-en étkeznek, a má­sodik műszak étkeztetését csak az idén vezetjük be. Informátorunk megemlítette az ételek minőségét is. Nyíltan beszélt a hiányosságokról, arról, hogy az étkeztetési bizottságnak van dolga bőven, hisz egyeztetni a dolgozók igényeit és a lehetőségeket nem könnyű. A választék bővítése céljá­ból két büfé található a gyár terü­letén.- Dolgozóink fele nő, az ö igé­nyeiknek tettünk eleget azzal, hogy az üzemben vásárolhassanak tejet, kenyeret, húst, gyümölcsöt, illetve hidegkonyhai készítményeket is. A szállítói-megrendelői kapcsolatok ,.ördöge“ itt is megteszi a magáét - magyarázta Fél István. Elmondta, javulás csak akkor áll be, ha saját konyhájukban főzhetnek dolgozóik­nak. S erre majd a 8. ötéves tervidő­szak utolsó évében kerülhet csupán sor. De addig is azon vannak, hogy növeljék az étkezők számát. Úgy tervezik, az idén 480-500-an élnek majd ezzel a lehetőséggel. Az üzemi étkeztetésről beszélget­ve szinte észrevétlenül tértünk át az üzemi egészségügyre.- Üzemi általános orvosunk és fogorvosunk látja el a gyár dolgozóit, de sajnos egyelőre még a városi rendelőintézetben. Ha felépül az iro­Az emberekért és a városért Akik közelebbről ismerik a 60 éves Gyurcsik Józsefet, a Duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) Váro­si Nemzeti Bizottság elnökét, kor­rekt, megbízható, elkötelezett kom­munista emberként tartják számon. Negyven éve vesz tevékenyen részt a közéletben. Tagja a járási pártbi­zottság elnökségének, hosszú évek óta a Csemadok KB elnökségének is, aktívan dolgozik a helyi sport­egyesületben. Számára a politikai kiállás és a köz érdekében való cselekvés természetes, mint az is, hogy szereti a rendet, a fegyelmet s a pontos munkát. A mások véle­ményét tiszteletben tartja, de fenn­tartja magának azt a jogot, hogy ő is nyíltan szemébe mondhassa min­denkinek a kellemetlen igazságokat is. Az emberekkel természetéből adódóan közvetlen és őszinte kap­csolatokra törekszik. Ez is nagy sze­repet játszik abban, hogy megbe­csült, elismert vezetője szülővárosá­nak, Dunaszerdahelynek. Sohasem feledkezett meg arról, honnan jött. Gyermekkora szinte kí­nálja az összehasonlítást a nagy proletárköltó, József Attila gyermek­korával. Az ő édesanyja is korán özvegységre jutott, s mosónő volt, aki fia emlékeiben csak akkor mo­solygott, ha mind az öt gyermekének szelhetett egy-egy karéj kenyeret. Amikor negyed századdal ezelőtt megválasztották a városi nemzeti bizottság elnökévé, heteken át azon töprengett, jól tette-e, hogy elvállalta ezt a nem könnyű tisztséget, s ép­pen a szülővárosában. De a töpren­gést és a kételyeket hamar elhes­sentették a sürgető tennivalók. Igye­kezett jó légkört kialakítani maga körül, s bizalmat kelteni maga iránt, és önbizalmat önteni a munkatár­sakba is. Sikerült, hisz tudták kicso­da, ismerték az elképzeléseit és a céljait. Megelőlegezték a bizalmat. Feltételezték róla, hogy vezetőként is csak jót akarhat szülővárosa né­pének. Pályája egyenes ívűnek mondható, mert megtalálta azt a kö­zeget, amelyben a legjobban hasz­nosíthatja képességeit a mások, a város lakosságának érdekében. Munkakörében ma is meghatározó­nak tartja a nyíltságot és az őszinte­séget. Ezen azt érti, hogy nem vattá­ba csomagolva kell a gondokat az emberek elé tárni. Meg kell nekik mondani mindig az igazat, még ak­kor is, ha az kellemetlen, s nem mindenkinek tetszik. Ehhez az elvéhez is mindig kö­vetkezetes volt, pedig voltak olyan időszakok az életében, amikor neki is nehezére esett kiállni a jövő, a többség igazsága mellett. Ilyen időszak volt az is, amikor hozzá­kezdtek a város újjáépítéséhez. A lakóházak kétharmadát kellett le­bontani, az emberek évszázadok alatt kialakult szokásait és érték­rendjét megbolygatni. Talán soha­sem vitázott annyit az emberekkel a saját érdekükben, mint azokban az években és hangjában még ma is érződik némi keserűség, bár mind­járt hozzá is teszi: érdemes volt és megérte. Igen, érdemes volt. A ma huszon- kétezer lakosú Dunaszerdahely kor­szerű, mégis sajátos arculatú és hangulatú város lett. S ezért ó is sokat tett, bár számára nem adatott meg, hogy a városépítés és rende­zés tudományát egyetemi szinten tanulmányozhassa. A napi munka gyakorlatában mégis kitűnőre vizs­gázott urbanisztikából. Kitörölhetet­lenül rajta hagyta keze nyomát, mér­téktartó ízlését, esztétikai érzékét a városon, melynek falaiba negyed- százada beleépült az ó élete is. TOROK ELEMÉR daházunk, akkor az orvosi rendelők helyben lesznek. Addigra talán sike­rül elérni azt is, hogy a gyárnak legyen mentője, sót, talán a város számára is jut mentőautó, mert saj­nos Kolárovóban nincs mentőszol­gálat... A gyárban ugyan az egészségve­delem terén is beszámolhatnak részeredményekről, de elégedettek még nem lehetnek. Siker, hogy a ve­szélyes munkahelyeken dolgozókat (210-et helybe és 400-at Nagyme- gyeren), akik a megengedettnél na­gyobb zajban dolgoznak, rendszere­sen a gyáron belül vizsgálják meg. Ezeken a munkahelyeken nagyobb súlyt helyeznek a fülvédók haszná­latára, de mint megtudtuk, a munka- védelmi eszközök választéka nem valami bőséges. S ha már a témá­nál voltunk, Fél István elpanaszolta, hogy a védőruhák, cipók méretben nem felelnek meg.- A dolgozók átlagéletkora jelen­leg 33 év körül mozog, (a kezdetben 30 év volt) ezért nyilvánvaló, hogy a legfájóbb pontunk a lakáskérdés. Ezidáig 180 üzemi lakással rendel­kezünk, s tavaly óta 15 szövetkeze­tivei. 130 kérvényt jegyzünk, de saj­nos kilátásaink az újabb szövetke­zeti stabilizációs lakásokra nem jók. Vállalati kölcsönökkel segítjük a ma­gánerőből építkezőket, és azokat, akik felújítják lakásukat, ezzel igye­kezve stabilizálni őket. Beszélgetés közben rátértünk a szakmai utánpótlás kérdéseire is. Kolárovóban, annak ellenére, hogy 11 000 lakos otthona, nincs középis­kola, szakmunkásképző.- Mégis tíz év alatt 500 fiatalt képeztünk ki a komáromi (Komárno) hajógyárban, az érsek újvári (Nové Zámky) Elektrosvitben, illetve Duna- szerdahelyen (Dunajská Streda), érettségivel végződő szakokon is - közölte Fél István büszkén, majd hozzátette: - Égető szükségünk van a saját nevelésű műszaki értelmi­ségre. Azután szóba került az üdü­lés lehetősége, a gyerekek óvodai, bölcsődei elhelyezése és a szociális program számos más pontja. A vál­lalat vezetése sokat tesz dolgozói­ért, ám lehetőségei egyelőre még szűkösek. Természetesen bíznak abban, hogy a vállalat szociális programja is segíteni fogja vala- mennyiüket abban, hogy az előttük álló komoly és igényes feladatokat teljesíteni tudják. Az akarat a gyár valamennyi alkalmazottjában meg­van. PÉTERFI SZONYA-c KOMMENTÁLJUK Mozgósító terveket Az idei termelési és pénzügyi tervek készítésének és jóváha­gyásának időszakában a mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexum vállalatainál már elkészítették a fő irányszámokat. A dol­gozók az évzáró közgyűléseken megvitatják az igényes feladato­kat, s minden lehetőséget feltárnak a társadalmi igények kielé­gítésére. A tervezés felelős munkát kíván a gazdasági szervektől és szervezetektől. A lehető legnagyobb mértékben össze kell han­golniuk a kínálatot a kereslettel. Arra kell törekedniük, hogy az élelmiszerekből való ellátást minél nagyobb mértékben növeljék. A vállalatok vezetői általában eleget tesznek ennek a követel­ménynek. Azonban akadnak olyanok is, akik inkább a munka könnyebb részét választják. Egy kis ravaszsággal a lehetséges­nél jóval alacsonyabb termési szintet terveznek. Nem véletlenül teszik ezt, mert már előre arra gondolnak, hogy a laza terveket magasan túlteljesíthetik és nagy prémiumban részesülhetnek. Az ilyen tervezés eredménye például, hogy az elmúlt évben számos mezőgazdasági vállalat egy hónappal előbb teljesítette tejeladási tervét. A hús eladásában is előfordultak hasonló kilengések. Nem kell magyaráznunk, hogy az állatok termelé­kenysége ilyen rövid idő alatt nem növekedhet annyira, hogy a tervet ennyivel korábban teljesítsék. Nagyobb probléma, hogy számos mezőgazdasági vállalatnál még az alacsony termelési szintet előirányzó tervet sem teljesí­tik. Vezetőik ahelyett, hogy önkritikát gyakorolnának, számtalan objektív okkal indokolják a lemaradást. Ez a helyzet a Felsösze- merédi (Horné Semerovce) Efsz-ben is, ahol a takarmányterme­lési terv egyáltalán nem volt összhangban az állattenyésztés szükségletével. De még ezt az alacsony tervet sem teljesítették, ezért a téli időszakban az állatok termelékenysége is csökkent. Hasonló egyenlőtlenségekkel találkozunk más mezőgazdasági vállalatoknál is. A Kassai (Košice) járásban például egyetlen mezőgazdasági vállalat sem teljesítette a tömegtakarmány-ter- melés tervét. Feltehetjük a kérdést: hogyan készültek fel az állatállomány szükségleteinek kielégítésére? Vajon minden lehe­tőséget felhasználtak a takarmányfélék hozamának növelésére? Azoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, amelyeknél ilyen a hely­zet, az efsz-ek zárszámadó közgyűlése és az állami gazdaságok járási konferenciája előkészítésének időszakában alaposan mér­legre kell tenni a vezetők tevékenységét. Egyes felmérések szerint akadnak olyan járások, ahol a régi módon gondolkodó és kevés felelősséggel dolgozó kádereket leváltják. Helyükre olyan lelkiismeretes vezetők kerülnek, akik tisztségüket komolyan veszik és mozgósítani tudják a dolgozókat az igényes feladatok megvalósítására. Minden lehetőséget felhasználnak, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés között kialakuljon a kívánt összhang. Számtalan példát említhetnénk olyan mezőgazdasági vállala­tokból, ahol a vezetők komolyan veszik a terveket, évek óta kiegyenlített gazdálkodás folyik. A Gabčíkovói Csehszlovák Szovjet Barátság Állami Gazdaságban, a Jahodnái Efsz-ben és más mezőgazdasági vállalatoknál az aszály ellenére is elegendő takarmány termett. Jó lenne, ha minél több mezőgazdasági vállalat elfogadná a Banská Bystrica-i Rét- és Legelőgazdálko­dási Kutatóintézet kezdeményezését. Ez az intézet már közel 300 mezőgazdasági vállalatnál kezeskedik azért, hogy a rétekről begyűjtött szenázsnak optimális legyen a szárazanyag-tartalma. Azt is garantálja, hogy az elhanyagolt legelőkön kialakítja az intenzív fűtermelés feltételét. Ehhez hasonló kezdeményezése­ket kell belefoglalni az idei tervekbe is, hogy az év végi számve­téseken a dolgozók mozgósító jellegű termelési programokat hagyhassák jóvá. BALLA JÓZSEF ORVOSI TANÁCSADÓ A szembetegségek 3. A šumperki Moravolen nemzeti vállalat hanušovcei üzemében, ahol kivitelre szánt szövetekhez finom fonalat gyártanak, a jelenlegi időszakban széles körű korszerűsítési programot valósítanak meg. Már üzembe helyezték a PM 88 LP szovjet szövőgépek első példányát, amely csaknem háromszo­rosára növeli a munka termelékenységét. Befejezés előtt áll az ugyancsak szovjet gyártmányú csévéző gépsor szerelése is. A felvételen Jifí Turek e gépsor egyik berendezését szereli. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) A rövidlátás (közellátás, miópia) a szem fénytörési hibája, melyben a távoli tárgyakból jövő sugarak nem az ideghár­tya sárgafoltján, azaz nem a legélesebb látás helyén, hanem az előtt, az üvegtest­ben egyesülnek. Minél előbb egyesülnek a sugarak, annál nagyobb fokú a rövidlá­tás. A rövidlátásnak két fajtáját különböz­tetjük meg az ún. törési és a tengely rövidlá­tást. Ha a szem fő töróközegei, a szaru­hártya és a lencse domborúbb felszinűek, akkor nyilvánvaló, hogy a belső sugarakat erősebben törik. A szaruhártya általában veleszületett, de nemegyszer későn ki­alakuló kidomborosodása, kipúposodása, éppúgy törési rövidlátást okoz, mint a füg- gesztórostjai egy részéről leszakadt, te­hát domborúbbá vált lencse. A törési rövidlátásnál gyakoribb a tengelyrövidlá­tás, amelyben az épp törőközegek a szemgolyó hosszabb, megnyúltabb vol­ta miatt az ideghártya előtt egyesítik a tá­voli tárgyakról beeső sugarakat és éles kép nem keletkezik. Rövidlátó tehát távol­ba nem lát, csupán megfelelő konkáv üvegekkel. A kisebb és a középfokú ten­gelyrövidlátás (kb. -10 dioptriáig) általá­ban nem jár szemfenéki szövődmények­kel, ezzel szemben a szemgolyó lénye­ges megnyúlását is jelentő nagyfokú rö­vidlátás (kb. -10, -12 dioptriánál feljebb) az esetek túlnyomó többségében ér- és ideghártya-sorvadással is szövődik, ami a látásélesség nagy csökkenését okozza. A nagyfokú és szövődményes rövidlátás már nemcsak egyszerűen fénytörési hiba, hanem kóros állapot is. Távollátás (túllátás, hipermetrópia) az a fénytörési rendellenesség, amelynél a külvilág tárgyairól érkező sugarak akár a szem törőközegeinek gyengébb, akár a szemtengely rövidebb volta miatt nem az ideghártyán, hanem az ideghártya mö­gött egyesülnek. A laposabb szaruhártya, a lencse helyzetváltozása vagy hiánya törési távollátást okoz, míg a rövid szem­tengely (normális törőközeg esetén) ten- gelytávollátást. Mivel tehát a sugarak a távollátó szem ideghártyája mögött egyesülnek, magán az ideghártyán a tár­gyakról elmosódó kép keletkezik, amelyet a szem csak alkalmazkodóképességének igénybevételével tud éles képpé egyesí­teni. A külvilágból azonban csak párhuza­mos vagy széttéró sugarak érkeznek, a távolláfó szem tehát állandóan (távolra is!) alkalmazkodni kényszerül. Termé­szetszerűleg az alkalmazkodás közeli tár­gyak nézésekor, olvasáskor stb. fokozó­dik. Amíg az alkalmazkodási képesség nagyobb, mint a távollátás, addig a távol­látó nem érez semmi kellemetlenséget. A nehézség akkor jelentkezik, amikor az életkor előrehaladtával a távolnézésre is igénybe vett alkalmazkodóképesség csökkenni kezd. Emiatt a távollátónál, ha kisebb fokú távollátása miatt nem is hord szemüveget, az öregkori messzelátással kapcsolatos problémák jóval előbb jelent­keznek, tehát korábban lesz szüksége olvasóüvegre. A nagyfokú távollátó távol­ra is csak megfelelő üveggel lát élesen. A kancsalság (strabizmus) a szemek helyzetbeli rendellenessége, amikor a tá­volba tekintő szemgolyók nézővonala nem párhuzamos. Kancsal szemnek azt a szemet nevezzük, amelynek nézóvona- la a tárgyat fixáló másik szem nézóvona- lától eltér. Ez az eltérés lehet befelé, kifelé, ritkábban felfelé vagy lefelé irányu­ló. Gyakorlatilag megkülönböztetünk nyil­vánvaló és rejtett, valamint kísérő és bénulásos kancsalságot. A nyilvánvaló kancsalság lehet olyan, amely mindig ugyanazon az egy szemen látható, vagy olyan, amikor a beteg hol az egyik, hol a másik szemével kancsalít (váltakozó kancsalság) A nyilvánvaló kancsalsággal szemben az ún. rejtett kancsalság nem szembetűnő, csak orvosi vizsgálat derít­heti ki, hogy a párhuzamos nézővonalú­nak látszó szemek váltakozó befedésekor a feltakart szem ki- vagy befelé kancsalít, és hirtelen egyenes állásba igazodik. A nem bénulásos kancsal ítás esetében a szemmozgások minden irányba szaba­dok, a szemizmok beidegződése kifogás­talan, kettős képek nincsenek. A sokkal ritkább bénulásos kancsalságnál viszont (amely betegségek, sérülések következ­ménye) egyes szemizmok beidegződése megbénult, a bénult izom irányába a szem nem mozdul, és a beteg kettősen lát. A típusos kísérő kancsalság az esetek túlnyomó részében befelé irányul, s fő­képpen a nagy fokban távollátó szeme­ken már 2-3 éves korban jelentkezik. A fő baj azonban nem a kancsalság esztétikai­lag zavaró hatása, hanem az, hogy az egyszemes kancsalság esetén a látás élessége fokozatosan tompul, és ha ide­iében nem avatkoznak be, ez a tompalátás gyógyíthatatlanná válik. Ilyen esetben a műtét már csak kozmetikai és nem látásjavító célt szolgálhat. A szülők köte­lessége tehát, hogy kancsal ítani kezdő kisgyermeküket azonnal szemorvoshoz vi­gyék. Ha a kisgyermek egyik szemével (optikai okok következtében) kancsal ítani kezd, a nem kancsalító szemét az orvos a szemüvegkeretbe illesztett átlátszatlan lappal eltakartatja, amivel a látási tevé­kenységből kikapcsolódott kancsal sze­met használatra, látási tréningre kénysze­ríti. Ez az eljárás természetesen csak akkor vezethet eredményre, ha már a kis­gyermek második életéve körül, megkez­dődik, és szívós kitartással folytatódik hónapokon keresztül. Ezzel az egyszerű eljárással sikerül a tompalátást (amblio- piát) megelőzni és kielégítő látást elérni. Az így szerzett megfelelő látás esetén, ún. optikai kezeléssel a két szem normális látása is elérhető. Csecsemőkön hathó­napos korig gyakran előfordul, hogy tár­gyakat rögzítve a szem kancsalít. Ez onnan származik, hogy ebben a korban a csecsemők még nem képesek a szem­mozgató izmok teljes koordinációjára, ez tehát élettani jelenség. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJS A 1987. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom