Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-16 / 12. szám, péntek
Csehszlovákia nemzeteinek együttélése és együttműködése Közös hagyományok és távlatok Egy ellenőrzés tanulságai Van még bőven javítanivaló A nemzetek még távolról sem merítették ki fejlődésük valamennyi lehetőségét, a nemzetiségi kapcsolatokban felmerülő problémák megoldásának tehát továbbra is fontos szerepe van a társadalmi életben. Ezt a világimperializmus is tudatosítja és arra törekszik, hogy saját javára használja ki ezeket a kérdéseket a forradalmi erők egysége és főleg a szocialista világ- rendszer elleni harcban. A szocializmus érdeme, hogy megmutatta a világnak a nemzetiségi kérdés megoldásának új módját, az olyan megoldást, amely az önkéntesség alapján együttműködési kapcsolatokat alakít ki a nemzetek között, ami a nemzetek és nemzetiségek közeledéséhez vezet. A nemzetiségi kérdésnek társadalmunk életében fontos szerepe volt és van ma is. A CSKP XIV. kongresszusa a fejlett szocializmus építésének időszakában a nemzetek és nemzetiségek egységének és együttműködésének megszilárdítására irányította a nemzetiségi kapcsolatok fejlődését Csehszlovákiában. A Szlovák Szocialista Köztársaság gyorsabb gazdasági fejlődése a CSKP XIV. kongresszusa után lehetővé tette, hogy már a XV. kongresszus megállapítsa: megszüntettük a nagy különbségeket nemzeteink és az egyes területek gazdasági, politikai és kulturális életének feltételei között. Amint Jozef Lenárt elvtárs a CSKP XVII. kongresszusán leszögezte, Szlovákia részesedése az ország ipari termelésében az 1970. évi 24,5 százalékról 30,2 százalékra nőtt 1985-ben. A mezőgazdasági termelésben 32,2 százalékkal részesedik, a nemzeti jövedelem képzésében pedig 26,4 százalékról 30,3 százalékra nőtt az aránya. Ez jelentős lépést jelentett Szlovákia és a CSSZK gazdasági színvonalának kiegyenlítésében. A CSKP XVII. kongresszusa megállapíthatta, hogy lényegében sikerült megteremtenünk a két nemzeti köztársaság szociális-gazdasági színvonalának egyensúlyát és létrehoztuk a nemzetiségek teljes társadalmi érvényesülésének feltételét Csehszlovákiában. M ár a CSKP XIV. kongresszusa kiemelte azt a tényt, hogy a nemzetek közti kapcsolatok fejlesztése államunknak a lenini alapelvekre épülő szövetségi rendezésével tetőzött, és megállapította, hogy a szövetségi államforma bevált, pozitív tényező lett nemzeteink és nemzetiségeink fejlődésében s a csehszlovák államiság megszilárdításában. Az egész csehszlovák állam egysége és fejlesztése érdekében a párt és a társadalom figyelmét ennek az államformának a további fejlesztésére irányította. Az évek folyamán kialakultak az állam- szövetség működésének alapvető formái, szövetségi és nemzeti szinteken is kialakult a megfelelő törvényhozás. A CSKP XVII. kongresz- szusa jogosan állapította meg, hogy a szövetségi államforma lenini elve bevált és ennek eredményeként nemzeteink és nemzetiségeink tovább fejlődtek és közeledtek egymáshoz. A CSKP XIV. kongresszusának határozata nagy figyelmet szentelt a proletár internacionalizmusra és szocialista hazafiságra való nevelésnek. A párt figyelmét az emberek szocialista tudatának kialakítására irányította, leszögezte, hogy a dolgozókat a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus és a forradalmi erőknek az imperializmus elleni harcával való szolidaritás szellemében kell nevelni, fel kell lépni a kispolgári gondolkodásmód, a vallási csökevények, a nacionalizmus, az antiszovjetizmus valameny- nyi megnyilvánulása, a burzsoá ideológia minden formája ellen. Erre figyelmeztettek az 1968-69-es válság tanulságai is, amikor szembe kellett helyezkedni a nacionalizmus hullámával a cseh, a szlovák nemzet és az egyes nemzetiségek körében. A nemzetek és nemzetiségek közti kapcsolatokban az egyes problémák megoldása és az eszmei-nevelő tevékenység fokozása gyengítette a nacionalista irányzatokat, ha nem is mondható el, hogy teljesen leküzdötte őket. A CSKP XVII. kongresszusa kitűzte a fejlett szocialista társadalom további építésének feladatait. Az alapot a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsítása képezi. A testvérpártok kongresszusi dokumentumainak tanúsága szerint a kommunisták hasonló célokat tűznek ki az egész szocialista világ- rendszerben. A gyorsítás programja mindenekelőtt azt feltételezi, hogy a gazdaság extenzív fejlődéséről áttérjünk az intenzív fejlesztésre. Ehhez a folyamathoz a nemzetiségi szempontok is hozzájárulhatnak, vagyis ki kell használni az egyes nemzetek és nemzetiségek gazdasági fejlettségét. Csehszlovákia gazdasági fejlődésének belső tartalékai szempontjából teljes mértékben ki kell használni az egyes nemzetek és nemzetiségek specifikus lehetőségeit úgy, ahogyan azok a történelmi fejlődés folyamán, az adott természeti viszonyok és társadalmi körülmények között kialakultak. A cseh nemzetnek az ipari és tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos hagyományos tapasztalatait össze kell kapcsolni a szlovák nemzet dinamikus fejlődésének egyes szempontjaival, mindenekelőtt a Szlovákiában fejlesztett egyes ágazatok viszonylag korszerű termeléseinek kiaknázásával. Fokozott mértékben kell fejleszteni Dél-Szlo- vákia hagyományos mezőgazdasági jellegét (ezen a területen él a magyar nemzetiség túlnyomó többsége), kihasználva minden lehetőséget a progresszív mezőgazdasági módszerek alkalmazására, az egész köztársaság élelmezésének biztosítása érdekében. A gazdaság és a társadalmi élet fejlődésének a XVII. kongresszus irányvonala által meghatározott orientációja így új távlatokat kap. A gazdaságfejlesztés mindig az egész csehszlovák gazdaság fejlesztésére irányult. Napjainkban mindenekelőtt a következetes munkamegosztásról és specializációról van szó, nemcsak országos viszonylatban, hanem a nemzetközi szocialista integráció keretében is. Csehszlovákia belső fejlődése szempontjából napjaink és a közeljövő alapvető problémáját a maximális munkamegosztás és integráció jelenti, mert ez teszi lehetővé az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérést. Ehhez hozzájárulhatnak a sajátos természeti feltételek - az ásványkincsek előfordulása, a talaj termőképessége valamint az egyes nemzetek és nemzetiségek történelmi fejlődésének specifikumai is. A CSKP XVII. kongresszusa kiemelte a szocialista állam további fejlesztésének és megszilárdításának kérdését. Nemzetiségi szempontból mindenekelőtt a csehszlovák államszövetség további fejlesztéséről és megszilárdításáról van szó. Amint azt a CSKP XVII. kongresszusa megállapította „Eljött a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új alkotmánya kidolgozásának ideje. Elfogadása óta negyed évszázad telt el. Ez alatt az idő alatt jelentős változásokra került sor. A fejlődés alkotmánytörvények formájában való számos kiegészítést követelt meg, amelyeket egy alkotmány-dokumentumban kell egyesíteni“. E z azonban csak a dolgok egyik oldala - az olyan egységes alkotmány kidolgozása, amely az irányítás alapvető dokumentuma lenne. Amint a kongresszus megállapította, ezzel összefüggésben javítani kell a szövetségi kormány, valamint a nemzeti kormányok munkamódszereit, irányító munkáját és ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy a nemzetek és nemzetiségek alapvető jogaira és kötelességeire, az egész csehszlovák államszövetség helyes működésére vonatkozó számos törvényhozási és végrehajtási aktusra van szükség a nemzetek és nemzetiségek együttműködése és közeledése érdekében. Az igazgatás minősége ezen a területen is jelentősen hozzájárul a gyorsítás stratégiájának megvalósításához. A CSKP XVII. kongresszusa kiemelte, hogy a nevelést továbbra is a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemében kell folytatni. A CSKP XIV. kongresszusa óta a párt eszmei hatása eredményeként jelentős haladást értünk el az emberek tudatának fejlesztése terén a szocialista internacionalizmus és hazafiság kérdéseiben, de számos probléma még mindig nincs megoldva. Az imperializmus tudja, hogy a szocializmus elleni harc egyik leghatékonyabb fegyvere a nacionalizmus. Terjesztésével meg akarja bontani az egyes szocialista országok egységét és az államok keretén belül az egyes nemzetek és nemzetiségek összefogását is. Abból indul ki, hogy a nemzetiségi ellentétek sokéves múltját, az antagonisztikus osztályellentétek viszonyai közt megrögződött csökevényeket felelevenítve kihasználhatja a történelem során kialakult tényleges különbségeket. Napjainkban is vannak bizonyos, reális lehetőségek a nacionalizmus terjesztésére. A szocializmusban a nemzetek és nemzetiségek közti természetes különbségek és az osztálytársadalom hatásának utórezgései teszik ezt lehetővé. A nacionalizmus elemeit feléleszthetik egyes elkerülhetetlen intézkedések, ameny- nyiben azokat az érintett nemzetek és nemzetiségek tagjai nem értelmezik helyesen. A mai világban, főleg a fiatal nemzedékben, feléledhet a kozmopolitizmus, az az irányzat, amely túlbecsüli a fejlett tőkés államok műszaki fejlődését s nem veszi figyelembe annak társadalmi következményeit, valamint az a nézet, amely a nemzeti integrációt csupán a műszaki-gazdasági integrációra alapozza. * A tőkés rendszer kizsákmányoló és elnyomó jellegének leleplezésével kell harcolni az ilyen irányzatok ellen, tudatosítva, hogy a burzsoá társadalomban a műszaki fejlődés nem szolgálja az ember fejlődését, hanem egyre kevésbé ellenőrizhető fegyverkezéssel veszélyezteti a világot. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban a CSKP XVII. kongresszusa kiemelte nemzeteink és nemzetiségeink együttműködésének és további közeledésének, az egész szocialista világrendszer nemzetei közeledésének jelentőségét. Ez az irányzat az osztály- és nemzeti érdekek harmonikus összekapcsolását jelenti. Csakis így oldható meg a nemzetiségi kérdés, csakis így vezethetjük Csehszlovákia dolgozóit az egész nép még szilárdabb egységéhez. HANA ŠMITÁKOVÁ, JAN ŠINDELKA Különösen ezekben a hideg napokban figyeljük a hőmérőt, amikor a higanyszál mintha megmakacsolta volna magát, és mínusz 10 Celsius foknál magasabbra szinte nem is emelkedett. Figyeljük a hőmérőt kint, hogy tudjlik, miként öltözködjünk, és bent a lakásban, akárcsak a munkahelyen, vajon meg van-e a 20 fok körüli hőmérséklet, amint az „illik“. Persze vannak olyanok is, akiket leginkább a benti hőmérséklet érdekel, mégpedig hivatalból: az Állami Energetikai Felügyelőség dolgozói ellenőrzéseik során arra kíváncsiak, vajon a munkahelyek belső tereinek hőmérséklete megfelel-e a szabványban előírt követelményeknek. Igaz, ellenőrzéseik másra is kiterjednek. Visszatérő hiányosságok Amikor egy-egy meghatározott időtartam - például negyedév- ellenőrzéseinek tapasztalatait összevetik az Állami Energetikai Felügyelőség illetékesei, számos következtetést levonhatnak. Elsősorban arra kíváncsiak, vajon a fogyasztói fegyelem kérdése miként alakul, hiszen ez meghatározhatja egyes intézkedéseik jellegét. Ha az említett szerv elmúlt esztendei ellenőrzéseit közelebbről vizsgáljuk- például a harmadik negyedévet- megállapítható, hogy az Állami Energetikai Felügyelőség dolgozói által elvégzett 142 operatív, szúró- próba-szerú ellenőrzés Szlovákiában 51 esetben „pozitív" volt, s ez mindenképpen javulást mutat az 1985-ös esztendő hasonló időszakával szemben, amikor a mindössze 96 ellenőrzésből 54 esetben tapasztaltak hiányosságokat. Kivételt képez az építőipar, amelynek szervezeteiben 29 vizsgálat során 18 esetben mutatott ki rendellenességet az ellenőrzés, de nem sokkal jobb a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat sem. Itt 18 ellenőrzésből 11 végződött jegyzókönyvfelvétellel- hiányosságokról. Aki keres - talál- tartja a mondás, örvendetes, hogy ez nem érvényes minden esetben, így például az ipari tárca, a tüzelőanyag- és energetikai ipar, valamint a gépipar területén és a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó szervezetekben megtartott ellenőrzések sokkal jobb eredményt mutatnak. Esetenként 14-19 ellenőrzést végeztek az Állami Energetikai Felügyelőség szakemberei és négynél többször egy ágazatban sem tapasztaltak szabálytalanságot. Mindenképpen megfontolandó azonban, hogy a hibák legtöbbje időről időre ismétlődik. A leggyakoribbak közé tartozik az épületek túlfűtése, a vezetékek aránytalanul magas hővesztesége, a melegvíznek a szabványban megállapított értéknél magasabb hőfoka, a kazánok alacsony hatásfoka, de említhetnénk a különböző elektromos fogyasztók rendellenességeit is. Az így feltárt hiányosságokból mintegy 120 terajoule hóveszteség származik, ami 4000 tonna egyezményes fűtőanyagnak felel meg. Kötbérek és jobbító szándék Persze az ellenőrzések - különösen szabálytalanságok esetén - nem maradnak következmény nélkül. A hiányosságok mértékétől függően bírságokat rónak ki az Állami Energetikai Felügyelőség illetékesei. Az elmúlt esztendő első felében ez 65 esetben történt meg, s akkor 156 ezer koronát fizettek be összesen az érintettek. A harmadik negyedév során kirótt 13 bírság összértéke 118 ezer korona volt, ebből 10 esetben az illetékes felelős dolgozók voltak a „feladók“, az ö zsebük bánta - összesen 3650 koronával. Ezeket a bírságokat egyébként a visszatérő hiányosságok esetében szabták ki. Ha megvizsgáljuk a bírságokkal sújtott vállalatok névsorát, a Trnavai Autógyár kerül az élre. Az ott tapasztalt rendellenességért 80 000 korona bírságot fizetett a vállalat. Itt az évi hőenergiaveszteség 24 300 gigajoule-t tesz ki. A kassai (Košice) Jednota fogyasztási szövetkezet 24 ezer kilowattóra elektromosenergiavesztesége 25 ezer koronájába került a szövetkezetnek, s ez az összeg a dolgozók jövedelmét csökkentette. Hasonló nagyságrendű bírságot fizetett az év végéig a Banská Bystrica-i Házkezelőség és a Trenčíni Szerszámgépgyár. Persze nemcsak a bírságok kiszabása az Állami Energetikai Felügyelőség feladata, hanem a minél gazdaságosabb energiafogyasztás ösztönzése is. Segíti az újítók tevékenységét, az energetikusok gazdaságos energiafelhasználást szorgalmazó igyekezetét. így például a bratislavai Doprastav vállalatban megállapították, hogy a legutóbbi ellenőrzés óta bevezettek egy olyan újítást, amely lehetővé teszi az energetikai berendezések hulladékhőjének hasznosítását is, és így egy év alatt 1800 gigajoulenak megfelelő földgázt takarítanak meg. Csak három nem... Ugyancsak visszatérő hiányosságról - a fogyasztói fegyelmezetlenségről - tanúskodik az a tény, hogy a vállalatok gyakran nem tartják be a fogyasztást szabályozó rendelkezéseket. Ha például az energiafogyasztásban a 7. regulációs fokozat van érvényben, már csak az előre megállapított fogyasztási diagramnak megfelelő értékű energiát használhat(ná)nak a szervezetek. Gyakran nem teszik... Az Állami Energetikai Felügyelőség dolgozói azonban gyakran végeznek komplex, mindenre kiterjedő ellenőrzéseket is, hogy megállapítsák, vajon a fogyasztók miként gazdálkodnak a tüzelővel és energiával. Az elmúlt évben az SZSZK kereskedelmi reszortjában elvégzett 23 ellenőrzés során (a Prior, a Bratislavai Áruházak, az Otex, a Zdroj és a Zelenina vállalatainál csak három esetben találtak mindent rendben. Érdekes a Gáz- és Kőolajipari Vállalat esete. Ott az energiatakarékosság 02-es állami célprogramjának követelményeit több mint 120 százalékra teljesítették, de az ellenőrzött kilenc üzemegységből nyolcban hiányosságokat tapasztaltak, s kiszámították, hogy az elhárítható kár 20 ezer gigajoule hőmennyiséget jelent. Azonban az ellenőrzések során egyéb, objektív okokra is fény derül, amelyek csökkentik az energetikai hálózat hatékonyságát. Ilyen a kazánok alacsony hatásfoka, ami gyakran a tüzelő minőségének fokozatos romlására vezethető vissza. Ilyen esetben az Állami Energetikai Felügyelőség szakemberei a kazánok gyártóinak javasolnak olyan változtatásokat, amelyek lehetővé teszik az alacsonyabb fűtóértékü szén gazdaságosabb felhasználását. Igaz, az ilyen „kulisszatitkokkal“ nem sokat törődik az, aki otthon vagy a munkahelyén fázik. Mert dolgozni - de kikapcsolódni, végezni a házimunkát - megfelelő körülmények között, tehát kellemes melegben a jó. De azért az sem mellékes szempont, hogy ezt menynyiért. .. MÉSZÁROS JÁNOS Már 19 éve megbízhatóan üzemel a tŕeboňi szennyvíztisztító-állomás, amely a közeli Gigant nagyhizlalda hulladékát is feldolgozza. A berendezés naponta csaknem 7 ezer köbméter biogázt termel, amelyet fűtésre is használnak. A képen: Vladimír Pešek a biogáztisztító berendezés kéntartalmát ellenőrzi. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)
