Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-03 / 1. szám, szombat

Az agronómus naplói Félmilliót érő tanulságok nyomában A cukorrépa termesztése nagyobb figyelmet érdemel HASZNOSÍTSUK AZ ÉLENJÁRÓ GAZDASÁGOK TAPASZTALATAIT A CSKP XVII. kongresszusa a mezőgazdaság területén is igé­nyes feladatokat tűzött ki a 8. ötéves tervidőszakra. Ez a cukor­répa-termesztésre hatványozott ­mértékben vonatkozik. Ennél a növénynél a termelési tervet a 7. ötéves tervidőszakban csak 93 százalékra teljesítettük, az átlagos cukortartalom pedig 14,5 százalé­kos volt. A helyzet értékelésével az elmúlt év augusztusa folyamán a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, vala­mint a CSKP KB mezőgazdasági bizottsága is foglalkozott. Egyér­telműen megállapították, hogy az eddig elért eredmények nem felel­nek meg a cukorrépa-termesztés hazai hagyományainak, ezért a helyzet javítása érdekében eze­ken a tanácskozásokon konkrét, minden érdekelt felet érintő intéz­kedéseket fogadtak el. Az új prog­ram szerint meg kell teremteni azokat a termelési-gazdasági fel­tételeket, amelyek biztosítják a cu­korrépa 39 tonnás hektáronkénti átlaghozamának, továbbá 16 szá­zalékos - távlatilag 16,6 százalé­kos - átlagos cukortartalmának állandósítását. Ezzel egyidőben a ténylegesen kinyert cukor ará­nyát 12 százalékra kell növelni. A tervezett színvonal elérése érdekében mélyrehatóan elemez­ni kell a cukorrépa-termelés jelen­legi helyzetét. Az agrotechnika te­rületén mindenekelőtt a cukorrépa tápanyagellátását kell javítani. A határozatok értelmében a 8. ötéves tervidőszakban legalább 15-20 százalékkal kell emelni a répatermő területek szerves trá­gyázásának és meszezésének a színvonalát, az ipari trágyákkal történő tápanyagpótlást pedig 1987-től kezdve a fejlett európai répatermelő országokban haszná­latos elektro-ultafiltrációs talaje­lemzós alapján kell megoldani. A növényvédelem hatékonyságát egyrészt a növényvédelem irányí­tásának tökéletesítésével, más­részt azzal igyekszünk növelni, hogy a betegségek és a kártevők előrejelzésében a számítógépeket is kihasználjuk. A vetőmagtermesztésben az 1987. évi vetéshez a termőterület­nek legalább 75 százalékára olyan genetikailag egycsírás vetőmagot kell biztosítani, amely 90 száza­lékban valóban egycsírás. Kisebb mennyiségben olyan vetőmagról is gondoskodni kell, amely még ennél is jobb minőségű. A feladat azt a célt szolgálja, hogy ebben az ötéves tervidőszakban végre az egész termőterületen elérjük a 80 ezres hektáronkénti egyedsúrűsé­get. Az új feltételeknek megfelelő­Minden év vége a visszatekintés, a számadás és a számonkérés időszaka. Az idén azonban még felelössegteljesebben kell értékel­nünk és elemeznünk az eredmé­nyeket, s nyíltan feltárni a hibák forrásait. Ilyen szellemben készül­nek az évzáró taggyűlésre az Új­bódvai (Nová Bodva) Egységes Földműves-szövetkezet kommu­nistái is. Hutkay István, a pártszervezet elnöke mondja: - Már a novemberi pártgyúlé­sen foglalkoztunk az évzáró tag­gyűlés előkészítésével. Célunk, hogy tárgyszerűen és reálisan ér­tékeljük munkánkat, s az elért ered­ményeket. Nem statisztikai adato­kat akarunk felsorolni, hanem fel­tárni a valós tényeket, és ami a legfontosabb, konkrétan megje­lölni a jövő feladatait, biztosítani a gazdaság további fejlődését, nö­velni a kommunisták és a párton­kívüli dolgozók aktivitását. Szeret­nénk elérni, hogy a szavak és a tettek egységét valós eredmé­nyek bizonyítsák. Vagyis ne szép szavakkal, ígéretekkel, hanem a feladatok eredményes teljesíté­sével, a termelékenység növelé­sével, a minőség javításával bizo­nyítsunk. en módosítani kell a kapások ve­tőmagjának minőségével kapcso­latos 462040 számú Csehszlovák Állami Szabványt. Kutatóink fela­data, hogy 2000-ig olyan hibride­ket nemesítsenek ki, amelyek az állami fajtaminősítö ellenőrzések során 90, az üzemi szintű ellenőr­zések alkalmával eddig 80 tonnás hektáronkénti átlaghozamok elé­résére legyenek képesek, cukor­tartalmuk pedig érje el a 19 száza­iokot. A felkészülés az igényes fel­adatok teljesítésére már az idén kezdetét vette. Az elektro-ultrafiltrá­ciós talajelemzéshez 20 ezer hektárról vettünk mintát. A terme­lés javítását célzó intézkedések­nek megfelelően az SZSZK-ban kiválasztottuk az átlagon aluli eredményeket felmutató, 40 leg­gyengébb cukorrépa-termelő gaz­daságot. Ezekben kidolgozzuk az intenzifikációs programokat, hogy a gazdaságok már 1987-ben leg­alább 31, az ötéves tervidőszak végén pedig 35 tonnás hektáron­kénti átlaghozamot érjenek el cu­korrépából. A kiválasztott üzemek fejlődéséhez olyan gazdaságok nyújtanak segítséget, amelyek egyelés nélkül és kiváló ered­ménnyel termelik a cukorrépát. A legtöbb ilyen termelő a Duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) já­rásban van, ahol már a területnek több mint 50 százalékán egyelés nélkül termelik a cukorrépát. A Trencíni járásban a terület 41, a Komáromi (Komárno) járásban pedig a terület 40 százalékán ter­melik egyelés nélkül ezt a nö­vényt. Komoly segítséget várunk a ter­melési rendszerekhez tartozó gazdaságoktól, amelyek a cukor­répa termőterületének 27 százalé­kát művelik. Sajnos, ezek a gaz­daságok egyelőre maguk is gon­dokkal küszködnek. A termelési rendszer eredményességét már csak azért is növelnünk kell, mert a határozatok értelmében a rend­szerek taggazdaságai közül ki kell választanunk a legjobbakat, hogy az iparszerü termelési módszerek legfrissebb progresszív tapasztala­tainak kihasználásával 7,2 tonná­ra növelhessük a hektáronkénti polarizált cukor mennyiségét, 10 órára csökkenthessük az egy hek­tárra jutó kézi munka időtartamát, és 20 százalékra növeljük a ter­melés jövedelmezőségi arányát. A termelési eredmények javítá­sa lehetövö tenné, hogy a jelenlegi termőterület egy részét más fon­tos növények részére szabadítsuk fel- A termelés hatékonyságának tervezett növeléséhez meg kell erősítenünk az anyagi-műszaki alapot, ezért újabb korszerű vető­CSAK JOBB - Szó volt az elmélet és a gya­korlat összekapcsolásáról - foly­tatja a pártelnök. - Az ideológiai munka hatékonysága a termelési eredmédnyeken mérhető le. Mind­nyájan tudjuk, hogy az 1986-os esztendő nem kedvezett a mezőgaz­daságnak. Bennünket nemcsak az aszály sújtott, nagy károkat oko­zott a kétszeri jégverés is. Mégse volna ildomos csupán az „objek­tív" nehézségekre hivatkozni. Minden dolgozónk tapasztalatból tudja, jó szervezéssel, lelkiismere­tes munkával, szakértelemmel és persze áldozatvállalással sok min-/ den pótolható, csökkenthető a veszteség is. Eredményeink is ezt bizonyítják. Az aszály, jégve­rés és rossz talajviszonyok ellené­re a 8. ötéves terv első évének feladatait minden mutatóban sike­rült teljesítenünk, mennyiségileg és minőségileg egyaránt. A nö­vénytermesztésben is elértük a tervezett hektárhozamokat. A legnagyobb gondot a zöldség­termesztés okozta, de az áldoza­tos és szakszerű munka itt is meg­hozta a gyümölcsét. A zöldségter­mesztés terén járásunkban csak nekünk sikerült a tervet teljesíteni. gépekkel, fejező és répakiszántó gépekkel, valamint nehéz ekékkel látjuk el az üzemeket. A vegysze­res növényvédelemben folyama­tosan áttérünk a sávos permete­zésre, amihez most biztosítjuk az adaptereket. A növényvédelem ja­vítása lehetővé teszi, hogy az egyelés nélkül termelt cukorrépát kétszer permetezzük. 1990-ben már az egész területen így szeret­nénk termelni a cukorrépát. Az 1986-os évben az időjárás nem kedvezett a cukorrépának. A felmérések szerint 20 százalé­kos a terméskiesés. A jövőben is nagyon fontos lesz, hogy a terme­lök a gépek tökéletes beállításával és szervezett utószedéssel mini­mumra csökkentsék a betakarítási veszteségeket. Az elmúlt idény­ben például a Nemzeti Front tár­sadalmi szervezeteinek tagjai, akik részt vettek az utószedésben, a minisztérium alapjaiból tonnán­ként 100 korona jutalmat kaphat­tak, ha a cukorgyár igazolta, hogy a beszállított cukorrépa valóban kézi utószedésből származott. A tervidőszak első cukorrépa­feldolgozási idényének sikerét nagyban befolyásolta a szállítói­átvevői kapcsolatok alakulása. Továbbra is kölcsönös együttmű­ködéssel és bizalommal kell szi­lárdítani ezeket a kapcsolatokat. Ezt szolgálja a csehországi ta­pasztalatok alapján nálunk első ízben alkalmazott problémamen­tes felvásárlás is. Ennek lényege, hogy előlegként a felvásárolt cu­korrépa ellenértékének csak 95 százalékát fizetik ki a termelök­nek, a többit a feldolgozási idény befejezése után kapják meg az üzemek, a cukorgyár tényleges feldolgozási eredményei szerint. Az új felvásárlási módszerhez csatlakozott vállalatok bevétele te­hát összefügg a cukorgyár nyere­séges vagy veszteséges termelé­sével, ami elmélyíti a kölcsönös anyagi érdekeltséget. Az új mód­szer kipróbálására vállalkozók előnye, hogy állandó képviselők révén ellenőrizhetik az átvett ter­mék minőségi elbírálásának he­lyességét és a feldolgozási tech­nológiát. A tapasztalatok összege­zésére még várnunk kell, de bí­zunk benne, hogy az új felvásárlá­si módszer beváltja a hozzá fűzött reményeket. JOZEF MORBACHER mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársa MUNKÁVAL Nem volt könnyű dolgunk, különö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy ötven hektáron termesztettünk ká­posztát, ami köztudottan vízigé­nyes, de a szárazság ellenére mégis megfelelő terméshozamot sikerült elérnünk. Az állattenyésztés terén is jók az eredmények. Az évek folyamán fokozatosan sikerült növelniük a tejtermelést, melyből éveken ke­resztül gyenge vagy közepes eredményt értek el. Az idén de­cember hatodikára teljesítették az évi tejeladási tervüket, s az év végéig 283 300 liter tejjel töb­bet adnak át a tejfeldolgozó iparnak. Az egy tehénre eső fejési átlag jelenleg 3650 liter. -A termelés fokozásának és a minőség javításának alapja a ta­karmányellátás. Hogyan állnak e téren? - A tervezett takarmánynövé­nyeknek mindössze hetvenöt szá­zalékát tudtuk betakarítani - mondja Hutkay István -, de minőségileg sokkal jobb és na­gyobb tápértékú a takarmány, mint a korábbi években volt. Ez minden takarmánynövényre, de különösen a szénára vonatkozik. Hány naplót vezet egy agronó­mus? Előfordulhat, hogy egyet sem, hiszen ilyesmire semmiféle előírás nem kötelezi. De az is lehetséges, hogy kettőt-hármat, vagy még ennél is többet. Bartalos József, a Hegyé­tei (Kútniky) Efsz fóagronómusa eredményeikről és terveikről folyta­tott beszélgetésünk alkalmával az éppen szóban forgó témának meg­felelően egymás után például négy naplót vett elő íróasztalának fiókjá­ból, de az egyéni célokat szolgáló feljegyzéseket tartalmazó rekesz még ezzel sem üresedett meg tel­jesen. - A naplók mindegyike legkeve­sebb tíz évre visszanyúló értékes tájékoztatást ad a termesztéstech­nológia egy-egy fontos területéről. Ez például az egyes növények beta­karításával kapcsolatos feljegyzése­ket tartalmazza. Természetesen . a betakarítási és az utókezelési veszteségeket is pontosan vezetem, hogy a megfelelő tanulságok levo­násával könnyebben megtaláljuk ezel^ csökkentésének lehetőségeit - mondta, s szavait a cukorrépánál található bejegyzések teljes egészé­ben igazolják. A 120 hektáron ter­mesztett növénynél negyvennégy tonnás hektáronkénti átlaghozam­mal járási elsők lettek, de ugyanígy azzal is bármikor eldicsekedhetnek, hogy a cukorgyár az átvételnél csak 9-10 százalékos levonásokat esz­közölt. Még egy, ugyancsak elisme­résre méltó bejegyzés: az elszóró­dott répa nem maradt a földön, a böngészők mintegy harminc ton­nányit gyűjtöttek össze. A répatermesztés egyes agro­technikai műveleteit is sorra vettük, de ezeket már egy további napló alapján. - Ebből évekre visszamenően pontosan kiolvashatom, hogy melyik növényt mikor vetettük el, illetve a vetést megelőzően, majd a kelés­től a betakarításig milyen talajmun­kákat végeztünk. Azon a területen, ahol majd tavasszal cukorrépát ve­tünk, a tarlószántást még a tél beáll­ta előtt további öt talajmegmunkálás követte. Közben - folytatta a főagro­nómus, de már egy további napló alapján - beszántottuk az istállótrá­gyát és a műtrágya ősszel esedékes adagjait is bedolgoztuk a földbe. Talán említeni is felesleges, hogy ez a napló a tápanyag-utánpótlásról és az adott területen eszközölt nö­vényvédelemről nyújt pontos átte­kintést. Az egyes fajták sokéves összehasonlító megfigyelésének is köszönhetik, hogy az idén a cukor­répa-terület minden hektárén 6,2 tonna cukrot termeltek meg. De ugyancsak a folyamatos feljegyzé­sek eredménye az is, hogy a három éven át egymás után termesztett szemes kukoricánál a Zeazin gyomirtószernek az egyes évekre olyan optimális adagját sikerült meg­állapítani, amely a vegyszerre fordí­A mennyiség csökkenése ellenére sem lesznek takarmánygondjaink, s jó alappal kezdhetjük meg a 8. ötéves terv második évét. A termelési tervünk mellett előre­láthatólag a pénzügyi tervünket is teljesíteni fogjuk, amely 5 millió 120 ezer korona tiszta jövedelmet irányoz elö. - Az említett eredményekből a párttagok ideológiai és a terme­lésben végzett munkája is tükrö­ződik. Ám a jövőben még nagyobb feladatokat kell majd teljesíteni. Hogyan készült fel erre a pártszer­vezet? - Van mit tennünk ezen a téren is - mondja az elnök. - Alapszer­vezetünkhöz nyolc pártcsoport tartozik. Elsősorban ezeknek a szervezeti és ideológiai munká­ját kell javítani. Komolyabban kell vennünk a pártfeladatok elosztá­sát, végrehajtását és ellenőrzését. Mindnyájunknak tudatosítanunk kell, hogy a pártunk által meghatá­rozott célok eléréséhez más hoz­záállásra van szükség a kollektí­vák és az egyének részéről egy­aránt, s ez elsősorban tőlünk, kommunistáktól igényel a koráb­biaknál is felelősségteljesebb tott összeg, a gyomok mennyisége és az utóveteményre gyakorolt ha­tás alapján a legkisebb költségek mellett a legnagyobb hozam eléré­sét teszi lehetővé. A beszélgetést a vetésforgóval kapcsolatos tapasztalatokkal folytat­tuk, ehhez a negyedik napló került az asztalra. Lapjain az egyes parcel­lákkal, amelyek nevei mellett évek szerint feltüntették a fönövényt, az előveteményt és a tervezett további növényt is. - Az ilyen feljegyzések vezetése nem kevés munkát ad, de ezt a többletet a folyamatos megfigyelé­sekből levonható tanulságok teljes mértékben ellensúlyozzák - felelte Bartalos József a naplókra mondott elismerésre. - A növénytermesztés bruttó terve 1986-ban közel 18,2 millió korona volt. Az előző évinél mintegy félmillióval több, az 1987-re tervezettnél pedig megközelítően ennyivel kevesebb. Vagyis az 1460 hektárnyi szántónkon minden évben ennyi tartalékot kell találnunk és ter­mészetesen értékesítenünk. Ha nem lennének feljegyzéseink, évek­re visszamenően részletes-áttekin­tésünk arról, hogy mi volt jó és mi vált be kevésbé, akkor e félmilliót nehezebben tudnánk teljesíteni. A föagronómus a tények embere, így természetesen az ezúttal hasz­nosítható tanulságokat, és az ezek alapján betervezett lényegesebb változtatásokat is összegezte. - Búzát az előző 420 hektár he­lyett 450 hektáron fogunk termesz­teni, a szemes kukorica vetésterüle­tét pedig tíz hektárral bővítjük. Terü­letet elsősorban a tömegtakarmá­nyoknál nyerünk. Az innen elvett hektárokat az eddiginél nagyobb ho­zamokkal, több másodveteménnyel és természetesen az öntözés ho­zamnövelö hatásával ellensúlyoz­zuk. Nagyobb bevételt jelent a len­cse vetésterületének növelése a napraforgóval szemben, valamint az is, hogy a korábbiaknál több ter­ményt adunk el vetőmagként. A bú­zánál a legkeményebb, de a pontos munkát és az öntözést kamatosan visszafizető Danúbiát részesítjük előnyben. A cukorrépánál három éves tapasztalat alapján az Arimo­náé az elsőség. A kapával történő egyedszám-igazítás és az augusz­tusi gyomlálás mellett a termesztési költségek, hozamok és cukortarta­lom szempontjából ez vált be a leg­jobban. A költségeket és a hozamo­kat tekintve tapasztalataink alapján a lucernát csak két éven át ter­mesztjük, de olyan intenzíven, hogy évente ötször kaszáljuk. A lucerná­nál például jó tapasztalataink van­nak az időjárás alakulásától függően december végén, vagy január elején végzett vegyszeres gyomirtással. Tapasztalatokra épített és meg­alapozott birodalom - mondhatjuk a föagronómus szavai alapján arra az elhatározásra, amellyel a hegyétei növénytermesztők az új évet kezdik. A reményt csak erősíti a hó leple alatt telelő búza, amely a december elején elvégzett inventarizáció ered­ményei szerint a tavalyinál erőtelje­sebb és komplettebb. EGRI FERENC A Fővárosi Régészeti Múzeum szak­embereinek vezetésével régészeti szakkör működik a prágai VII. város­kerületi pionírházban. A képen Zu­zana Opatrná és Márle Suchá Jifi Cervinka vezetésével a szövést pró­bálja egy régi szövőszék másán. (ÖSTK-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom