Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-28 / 22. szám, szerda

A gazdasági mechanizmus átalakításának koncepciójáról (Folytatás az 1. oldalról) Ezért helyezünk akkora súlyt a központi irányítás munkájának ja­vítására és hatékonyságának növe­lésére, miközben lényegesen kiter­jesztjük a gazdálkodó szervezetek önállóságát. Meg kell érteni, hogy nem az egyiket erősítjük a másik rovására. Ennek semmi köze a régi módon értelmezett adminisztratív centrali­záláshoz és a liberális decentralizá­láshoz, ahogyan néha leegyszerű­sítve elképzelik; nem másról van szó, mint a központ és a gazdálkodó szervezetek objektívan eltérő hely­zetének és szerepének szigorú tisz­teletben tartása. És erre támaszkod­va sokkal tökéletesebben kell meg­határozni jogkörüket, felelősségüket és kapcsolatukat. A központi szervek munkájában és döntéshozatalában a legfonto­sabb a közép- és a hosszú távú stratégia kidolgozása, a belpiacra való termelés gazdasági kiegyensú­lyozottságának fenntartása, a beru­házások, a külgazdasági kapcsola­tok, az anyagi-műszaki ellátás egyensúlya, a népgazdasági szem­pontból legfontosabb termékfelújítá­si és szerkezeti változások és műve­letek irányítása, mégpedig figyelem­be véve részvételünket a nemzetkö­zi munkamegosztásban - folytatta Ľubomír Štrougal. Meg kell állapíta­ni, hogy ezek a feladatok ma a köz­ponti szervek tevékenységének egyik leggyengébb láncszemét je­lentik. A központi vezetés munkájának másik területe a gazdaság folyama­tos irányítása az ötéves tervnek megfelelően. Itt azonban nem a je­lenlegi gyakorlatra gondolunk. A fo­lyamatos irányítás mai értelmezését erősen a reszortszemlélet jellemzi, amely gátolja a gazdaság hatékony és egybehangolt irányítását. Ráadá­sul a gazdaság irányítását összeté­vesztik a szervezetek jogkörébe va­ló illetéktelen beavatkozással. A dol­gok oda fejlődtek, hogy a miniszté­riumok döntenek az üzemegységek és a műhelyek ügyeiről, a kisebb pótalkatrész- és alkotóelem-szállít­mányokkal kapcsolatban. Sajnos, ez az ún. irányítási mód sok embernek megfelel. Tekintélyük sok esetben teljesen szubjektív döntéshozatalra támaszkodik. Hozzá kell tenni, hogy ez a gyakorlat számos alacsonyabb szintű láncszemnek is megfelel, mert ezzel megszabadulnak felelős­ségüktől. A központi szervek tevékenysé­gének harmadik területe a szerveze­tek hatékony gazdálkodása és a szocialista vállalkozás szabályo­zóinak és feltételeinek meghatáro­zása. Itt a legfontosabb az, hogy változtatni kell az állami terv vállalati szférára való lebontásának módján. A gazdasági mechanizmus átala­kításának fő jellemzője a vállalati szféra önállóságának, jogkörének és felelősségének növelése. Az a cél, hogy a vállalatok - a társadal­mi szükségletek és prioritások tisz­teletben tartása mellett - minél szé­lesebb döntéshozatali joggal rendel­kezzenek az olyan kérdésekben, mint a gyártási szerkezet megvá­lasztása, az ellátási, az értékesítési és a szállítási utak meghatározása - szögezte le a továbbiakban Štrou­gal elvtárs. (ČSTK) - Jindŕich Poledník, a CSKP KB titkára tegnap Prágában fogadta azt a magyar küldöttséget, amely Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács helyi tanácsok ügyeivel foglalkozó hivatala elnöké­nek vezetésével hivatalos látogatá­son tartózkodik Csehszlovákiában. A szívélyes és elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzeti bizottságok munkájának tapasztala­tait és továbbfejlesztését a CSKP XVII. kongresszusa utáni időszak­ban. A magyar elvtársak főleg a szo­cialista demokrácia elmélyítéséről, a nemzeti bizottságoknak a terü­letegységek átfogó "fejlesztése és a gazdasági mechanizmus átalakí­tása terén betöltött szerepéről, vala­mint az államigazgatás racionalizá­lásáról érdeklődtek. A fogadáson részt vett Josef Jung cseh belügyminiszter és Ko­vács Béla, a Magyar Népköztársa­ság csehszlovákiai nagykövete. A gazdasági mechanizmus átala­kításának koncepciója azt is célul tűzi ki, hogy a termelővállalatoknak az adott szabályozók keretében jo­guk legyen külkereskedelmi tevé­kenységet kifejteni, közvetlen kap­csolatokat teremteni külföldi partne­rekkel és közös vállalatokat létre­hozni. Amint ezt az átalakítás során feltételezzük, a gazdálkodó szerve­zetek jövőbeli gazdasági jogköre és felelőssége nem hasonlítható a je­lenlegihez. A nagyszabású jogoktól azonban elválaszthatatlanok a lényegesen nagyobb kötelességek és felelősség az egész társadalom tulajdonát ké­pező eszközökkel való gazdálkodás nagyfokú hatékonyságát, a társadal­mi szükségletek kielégítését a saját hosszú távú fejlesztést, valamint a dolgozók vállalati kollektívái szociális szükségleteinek és érde­keinek kielégítését illetően. A gazdasági mechanizmus átala­kításának elvei feltételezik, hogy a gazdálkodó szervezetek átállnak a teljes önelszámolásra, és ennek keretében érvényesítik az önfinanszí­rozás elvét - hangsúlyozta Štrougal elvtárs. Mindenkinek fel kell készül­nie arra, hogy viselnie kell döntései­nek kedvező és kedvezőtlen követ­kezményeit, valamint a külső feltéte­lek változásaiból adódó kockázato­kat. Protekcionista politikával soha­sem nevelnénk szocialista vállalko­zókat. Ezt a reformot azért hajtjuk végre, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsünk, amely lehetővé teszi vállalataink teljesítőképességének egymás közötti és a világszínvonal­lal való összehasonlítását, annak ki­mutatását, ki ér el átlagon felüli eredményeket, és ki marad el e pa­raméterek mögött. E feltételek kö­zött érvényesülnie kell a tudomá- nyos-müszaki haladás meggyorsítá­sát és az új ismeretek termelési gyakorlatban való alkalmazását szolgáló céltudatos és hozzáértő munkának. A gazdasági mechanizmus átala­kításának ugyancsak vitathatatlanul a jellemvonásai közé tartozik a dol­gozók irányításban való részvételé­nek lényeges növelése, ennek az önigazgatási elemek kiszélesítésén kell alapulnia. A mai helyzethez ké­pest sok mindenen változtatni kell. Már csak azért is, mert a vállalatok jogköre és felelőssége sokkal na­gyobb lesz, érvényesíteni fogják atel- jes önelszámolást, tehát lényegesen bővül azoknak a kérdéseknek a ská­lája, amelyeket nemcsak meg lehet, hanem egyben meg is kell oldani a kollektívák bevonásával. Nyilván­valóan az a cél, hogy ne csak hozzá­szóljanak a dolgokhoz: azoknak az ügyeknek a száma vitathatatlanul növekedni fog, amelyek eldöntésé­ben részt kell venniük. A továbbiakban Štrougal elvtárs a testvéri szocialista országokkal ki­fejtett gazdasági együttműködésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy e téren is gyökeresen át kell alakítani a szo­cialista gazdasági integráció feltéte­leit a nemzetközi integráció mecha­nizmusát. Időszerű feladat, hogy az államok és szervezeteik sokoldalúan együttműködjenek minden területen, különösen a tudomány és a technika területén, a gyártási programok elosztásában, a hosszú távú szakosí­A magyar küldöttséggel tegnap a prágai Óvárosháza Brožík-termé- ben Zdeňék Horčík, Prága főpol­gármesterének első helyettese is ta­lálkozott. Tájékoztatta őket főváro­sunk szocialista fejlődéséről és a prágai nemzeti bizottságok tevé­kenységéről. Filmszemle (ČSTK) - Szlovák filmszemle kezdődött tegnap a bratislavai Tatra filmszínházban. Elsőként Dušan Rapoá új alkotását mutatták be. A nyitóelőadáson részt vett Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és több más vendég. A rendezvénysorozatnak, amelyet a Szlovák Film vállalat im­már harmadszor szervezett meg, a múlt évi termés bemutatása a célja. A szemlét Banská Bystricában, Pre- šovban, Kassán (Košice), Žilinában és Léván (Levice) is megrendezik. tás és a kooperációs kapcsolatok megteremtésében. Az irányítási rendszer egészének változásai minden gazdasági ágaza­tot, megfelelő mértékben a nem ter­melő szférát is érintik. Vonatkozik ez a belkereskedelmi és a szolgáltató­ipari szervezetek tevékenységére is. Egyáltalán nem elegendő, hogy a ke­reskedelem csak azt kínálja, és néha - sajnos - csak azt ossza el, amit a termelőktől kap. A kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítése sem bizonyítja a fogyasztói kereslet kielé­gítését, ha fogyatékosságok vannak az árukínálat szerkezetében és minő­ségében. Ezért szükségesnek tart­juk, hogy az erre vonatkozó elvek szellemében rövidesen olyan intéz­kedéseket hagyjunk jóvá, amelyek erősítik a vásárló pozícióját a keres­kedelemmel és a kereskedelmét a termeléssel és a behozatallal szem­ben. Itt az ideje véget vetni annak, hogy a piaci szükségletek tökéletlen kielégítéséért a termelés és a keres­kedelem a felelősséget egymásra hárítsa. Pártunk központi bizottságának el­nöksége és a szövetségi kormány a közeljövőben meghatározza az áta­lakítás elveinek végrehajtása terén követendő kötelező eljárást időrendi és politikai szervezési szempontból egyaránt. Ennek során két követel­ményből indulunk ki: Először abból, hogy az említett elvekben kitűzött változtatások vég­rehajtását úgy kell előkészíteni, hogy átfogóan befolyásolják a köz­ponti szerveknek és a vállalati szfé­rának a 9. ötéves terv kidolgozásá­val kapcsolatos munkáját. Másodszor abból indulunk ki, hogy az említett elvek kiemelt ele­meinek fokozatos megvalósítását már az idén el kell kezdeni. Hangsú­lyozzuk azt a követelményt, hogy a dokumentumnak minél előbb és lényegesen hozzá kell járulnia a 8. ötéves tervidőszakra kitűzött célok eléréséhez és feladatok megvalósí­tásához - mondotta beszédének vé­gén Ľubomír Štrougal. Az aktívaértekezlet délutáni ta­nácskozása vitával folytatódott, amelyet Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke vezetett. A vitában összesen tizenkilencen szólaltak fel: Franti­šek Arnošt, a Nový Bor-i Crystalex vezérigazgatója, Miroslav Dlouhý, a prágai Vaskohászati Tröszt vezér- igazgatója, Ivan Kopernický, a bra­tislavai Slovnaft vezérigazgatója, František Kára, a prágai Iparcikk­kereskedelmi Tröszt vezérigazgató­ja, Jan Štérba, a Strojimport külke­reskedelmi vállalat vezérigazgatója, RŰVIDEN- Mito Pejovszki, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja, a csehszlovák-jugoszláv gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság ju­goszláv tagozatának elnöke tegnap Prágába érkezett. Svätopluk Potáč szövetségi miniszterelnök-helyet­tessel, az Állami Tervbizottság elnö­kével, a vegyes bizottság csehszlo­vák tagozatának elnökével folytat megbeszéléseket.- A Csehszlovák Sajtóiroda és a PAP lengyel hírügynökség 1987-1988. évi együttműködési jegyzőkönyvének aláírásával kap­csolatban Roman Nárožný külügy­miniszter-helyettes tegnap Prágá­ban fogadta Bogdan Jachaczot, a PAP elnökét.- Jaromír Johanes külügymi­niszter-helyettes tegnap a prágai Černín-palotában baráti találkozót tartott Paul Ullmann-nal, az Osztrák Köztársaság csehszlovákiai nagy­követével abból az alkalomból, hogy rövidesen befejeződik csehszlo­vákiai diplomáciai megbízatása.- Konferenciát tartottak tegnap Kassán (Košice) a Szlovákiai Újság­írók Szövetsége kelet-szlovákiai ke­rületi szervezetének tagjai. Jelen volt a Csehszlovákiai és a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bi­zottságának küldöttsége Jozef Va- lentának, a Csehszlovákiai Újság­írók Szövetsége Központi Bizottsá­ga alelnökének vezetésével. Jirí Neubert, az SZKT titkára, Jan Ludvík, a Plzeňi Škoda Művek ve­zérigazgatója, Ladislav Sklenár, a Považská Bystrica-i Csapágygyár­tó Konszern vezérigazgatója, Pavel Bélohlávek, a Brnói Magasépítő Vállalat vezérigazgatója, Stanislav Bruckner, a Prágai Konzerv- és Szeszipari Tröszt vezérigazgatója, Antonin Halexa, a Prágai Gépipari Müvek vezérigazgatója, Ivó Šolc, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mező- gazdasági Igazgatóság igazgatója, Jaroslav Matoušek, az Ipari Szö­vetkezetek Csehországi Szövetsé­gének elnöke, Vít Ryšánek, a Jab- lonex külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója, Václav Vocílka, a Csehszlovák Állami Bank prágai városi igazgatóságának igazgatója, Bohumil Bryhta, a Trutnovi Lenipa­ri Tröszt vezérigazgatója, Milan Vi- čar, a Rožňov pod Radhoštém-i Tesla vezérigazgatója, Jan Slouka, a prágai Papír- és Cellulózipari tröszt vezérigazgatója és Jozef Uh- rík, a Martini Nehézgépipari Művek vezérigazgatója. Felszólalásukban egyetértésü­ket fejezték ki a 8. ötéves tervidő­szak első évében elért eredmények kritikus elemzése, valamint a CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány által a gazdasági és a szo­ciális fejlesztés meggyorsítására, a népgazdaság intenzifikálására, szerkezetének megváltoztatására, valamint a gyártmányok műszaki színvonalának emelésére és minő­ségének javítására tett intézkedé­sekkel kapcsolatban. Konkrét példákkal szemléltették a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának és ennek fokozatos lebo­nyolítása érdekében elfogadott el­veknek a helyességét és szüksé­gességét. Ezzel összefüggésben rá­mutattak a népgazdaságban fellel­hető legfontosabb tartalékokra, va­lamint azokra a problémákra és aka­dályokra, amelyek gátolják a nem­zeti jövedelem gyorsabb növekedé­sét, a tudományos-műszaki haladás érvényesülését, a termelés korsze­rűsítését, a külkereskedelem haté­konyságának növekedését és a la­kossági kereslet jobb kielégítését. Behatóan foglalkoztak azokkal a konkrét feltételekkel, amelyeket a különböző ágazatokban annak ér­dekében kell megteremteni, hogy az említett elveket hatékonyan átültes­sék a gyakorlatba. Számos felszóla­ló utalt a szállítói-megrendelői kap­csolatok jelenlegi problémáira, és figyelmeztetett egyes tervmutatók nem hatékony voltára, valamint az ár- és a bérrendszer problémáira. A CSKP KB 4. ülése határozatai­nak megvalósításával foglalkozó tegnapi országos aktívaértekezleten Miloš Jakeš elvtárs mondott vitazá­ró beszédet. Bevezetőben Miloš Jakeš nagyra értékelte az aktívaértekezlet hasz­nosságát, azt, hogy a gazdasági problémákra és leküzdésükre össz­pontosította figyelmét a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatok szel­lemében. Kiemelte, hogy a nyilt és termékeny vita, amelynek résztvevői teljes mértékben támogatták a gaz­dasági mechanizmus átalakításának elveit, minden tekintetben alátá­masztotta a társadalom szociális és gazdasági fejlesztésének meggyor­sítását célzó stratégiai irányvonalból eredő feladatokhoz való új viszony sürgető és szükséges voltát. Manapság törekedni kell a gazda­sági növekedés új minőségére, és a tervteljesítés alapvető mércéjévé az intenzifikálás területén - minden munkahelyen és az irányítás minden szintjén - tett előrehaladást kell megtenni. Hangsúlyozta, hogy bírál­ni kell a fogyatékosságokat, és kriti­kusan kell értékelni az elért eredmé­nyeket, állandóan keresni kell, és meg kell találni azokat a kiutakat és új megoldásokat, amelyek megfelel­nek a kor követelményeinek. Az 1986-os esztendő próbára tett ben­nünket, mennyire vagyunk képesek a gyakorlatban megvalósítani a gyorsítás stratégiai irányvonalát. Számos értékes tapasztalatot sze­reztünk. Ma fontos, hogy előretekint­sünk, folyamatosan teljesítsük az idei feladatokat, s gyorsan bepótol­juk a rossz időjárás okozta kiesése­ket. A múlt évi adósságokat fokoza­tosan törleszteni kell Jakeš elvtárs figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági szférában az 1987. évi terv kidolgozása során is volt példa elavult eljárásra és a gaz­daság extenziv növekedésének idő­szakára jellemző módszerekre és tehetetlenségre. Az intenzifikálás- nak és az idei feladatok teljesítésé­nek alapvető feltétele azonban min­den vezető hozzáállásának, gon­dolkodásának és cselekvésének megváltozása. Viszonyulásuktól és tetteiktől gazdaságunk egész légkö­rének alakulása is függ majd Min­denekelőtt valamennyi munkahe­lyen nagyfokú igényességet és fele­lősséget kell tanúsítani a kitűzött feladatok teljesítéséért. Ezzel kap­csolatban kiemelte, hogy a nyitott és valósághű szemlélet pozitív ered­ményekhez vezet. A gyorsítás pártirányvonalának megvalósítása során előtérbe kerül­nek az azzal kapcsolatos követel­mények, hogy elmélyüljön orszá­gunk részvétele a nemzetközi mun­kamegosztásban, főként a szocialis­ta gazdasági integráció útján. Min­denekelőtt sokkal aktívabban kell ki­használni a közvetlen kapcsolatok­nak, s a közös vállalatok és szerve­zetek létrehozásának lehetőségeit, és következetesen teljesíteni kell a KGST-tagországok tudományos­műszaki haladása komplex prog­ramjából adódó feladatokat. A XVII. pártkongresszus után - mondotta a továbbiakban Miloš Jakeš - főleg a népgazdasági kér­dések kerülnek az egész párt és társadalom figyelmének homlokte­rébe. Számunkra ez azt jelenti, hogy minden termelési feladatot, a tervtel­jesítés minden százalékát mindig az emberek életfeltételeinek javítása szempontjából ítéljük meg, egy­szersmind ebben látjuk a gazdasági mechanizmus átalakítása elveinek fő célját. Beszédének végén Miloš Jakeš hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kádereket céltudatosan fel­készítsék az igényes feladatok telje­sítésére. Az eszmei és a politikai munka javításával jobban kell hatnunk az emberek tudatára, hogy elsajátítsák az új eljárásokat, megértsék az in­tézkedések célját, szükségességét és hasznosságát, és segítsenek végrehajtásukban. E téren nagy szerep hárul a pártszervekre, a szakszervezetekre, a SZISZ-re, a tudományos-műszaki társaságra, valamint a gazdasági vezetőkre és a tömegtájékoztató eszközökre. Magyar vendégek Prágában ÚJI á á 1987. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom