Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-26 / 20. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1987. I. 26. ■ lÉMgKfl Sikerek és gondok után Felemás mérleg az építőiparban Termelésnövekedés a tervek szerint • A tervezettnél több lakás • Csökkent a veszteséges vállalatok száma Bizonyítanak a katonák Szép, de nehéz a hivatásos katonai pálya. A mindennapos korai kelés, az éjszakai gyakorlatok, az ünnepi szolgálatok próbára tesznek mindenkit. Van aki az első napokban nehezen szokja meg a túlfeszített munkát, nehezen birkózik meg a kiképzési feladatokkal, de aztán magára talál. Beleveti magát a munkába, úgy dolgozik, hogy másnak is példát mutat. Korábbi mércével mérve szokat­lanul nehéz feladatokkal kezdődött a népgazdaság valamennyi ágazata számára a 8. ötéves tervidőszak. Igaz, amikor ezeket a feladatokat a legfelsőbb párt- és állami vezetés kitűzte, tudatában volt annak, hogy reális erőforrások állnak a társada­lom rendelkezésére azok teljesíté­séhez. Nem feledkeztek meg arról a tényről sem, hogy mindehhez az egész társadalom valamennyi tagjá­nak aktív, az eddiginél odaadóbb hozzáállása szükséges. Tervtúlteljesítés - szépséghibákkal Amikor az épétóipar elmúlt esz­tendei mérlegét megvonjuk, általá­nosságában elmondhatjuk, hogy az 1986-os év sikeres volt. Ezeket a si­kereket azonban reálisan kell érté­kelnünk, mert nagyon érzékeny pon­tokon gyakran mutatkoznak hiá­nyosságok, és az éves terv számos mutatójában lemaradást is észlel­hetünk. Mindezt annak ellenére, hogy az SZSZK építésügyi ágazatá­nak előzetes értékelése alapján a terveket sikerült túlteljesíteni. Az eredményesség egyik mércéje az ágazat hazai erőforrásai által el­végzett építőipari munka mennyisé­ge. Ezt Szlovákia építőipara idehaza 13,5 millió korona értékű építőipari munkával, a szovjetunióbeli építke­zéseken pedig 12,5 millió koronával teljesítette túl. Az építőipari termelé- si-gazdasági egységek közül csak a Bratislavai Építőipari Művek nem teljesítette építési feladatait. Az egész ágazat 3,7 százalékos évközi termelésnövekedése megfelel a 8. ötéves tervidőszak követelmé­nyeinek. A beruházások kivitelezési mérle­gének megvonásakor azt is megáll- pították az illetékesek, hogy Prága és Bratislava területén 195 millió korona értékű építőipari munkával maradtak adósak a vállalatok. Leg­szembetűnőbb a Bratislavai Építő­ipari Művek lemaradása Szlovákia fővárosában - mintegy 214 millió koronával - elsősorban az építés beruházási, tervezési és előkészíté­si hiányosságainak következtében. Szlovákia építőipari vállalatainak az elmúlt esztendőben az állami be­ruházási terv 113 kiemelt építkezé­sén összesen mintegy 5,5 milliárd korona értékű munkát kellett elvé­gezniük, és ezt mintegy 15 millióval túllépték. Az elmúlt év végéig 12 beruházást sikerült befejezni, ez a tervezettnél néggyel kevesebb, s ez az elmaradás az építőipari gépek késői szállításának a számlá­jára írható. A tervteljesítés egyenetlenségei Ha építőiparról beszélünk, annak eredményeit - vagy eredménytelen­ségét - nem tudjuk elvonatkoztatni a CSKP szociális politikájától, hi­szen ennek egyik alapvető területe a lakásépítés. Ezen a szakaszon a már említett bratislavai hiányossá­gok mellett a szlovákiai összkép kedvező. A Nyugat-szlovákiai kerü­letben csak 3 millió koronával, a Kö­zép- és Kelet-szlovákiai kerületben azonban jelentős mértékben (64 il­letve 15 millióval) túllépték a terv­feladatokat, igaz, a bratislavai lema­radás — a 136 millió korona - nega­tívvá teszi az összmérleget. összesen 20 ezer 980 lakást fe­jeztek be az építőipari vállalatok, ami 476 lakással több a tervezettnél. Még Bratislavában is 300 lakással többet adtak át, és csak a Kelet­szlovákiai kerületben mutatkozott hi­ány a befejezett lakások tekinteté­ben (238-cal kevesebb). A tervnek megfelelően haladtak a járulékos építkezések, ami azt jelenti, hogy Szlovákia területén 102, a lakossá­got szolgáló járulékos épületkomp­lexumot adtak át. Túlteljesítették kitűzött tervüket a szlovákiai építóvállalatok a Szov­jetunióban megkezdett három nagy- beruházáson is. A Haladás Gázve­zetéken, a Krivoj Rog-i Ércjövesztő és Dúsító Kombinát, valamint az uráli gázipari komplexum építésén a terv összesen 448 millió korona építőipari munka elvégzését írta elő. Ezt 12,5 millióval sikerült túllépni úgy, hogy valamennyi érintett válla­lat és termelési-gazdasági egység teljesítette feladatait. Ami elsősorban gondot okozott az ágazatvezetésnek, az az volt, hogy a vállalatok nem a tervekkel össz­hangban fejezték be az építkezések nagy részét. Az elmúlt esztendő első félévében a befejezett építkezések összértéke 3,8 milliárd koronát tett ki ez az éves tervnek mindössze 21 százaléka. Ez volt az oka az év végi hajrának, s az akkori „rohammun­ka“ a gazdaságosság és a minőség rovására ment. Nem szabad azon­ban megfeledkezni arról, hogy az év végéig sikerült a lemaradást pótolni a befejezett építkezések számát ille­tően. Az építőanyag-ipar érdemei Kétségtelen, hogy az elmúlt esz­tendő kedvező építőipari mérlegé­ben pótolhatatlan szerepet játszott az építóanyag-ipar, amely másfél százalékkal teljesítette túl tavalyi tervét. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy itt nem akadtak volna gon­dok. Nehézségek voltak a termelés­ben is, de méginkább az egyes épít­kezések ellátásában. Több okból. Például: változott a megrendelők igénye az építőanyagok összetéte­lében, s nem sikerült valamennyi új termelőkapacitás beindítása után a tervezett idő alatt felfuttatni a ter­melést a kívánt szintre. Ezek a hiá­nyosságok elsősorban a különböző előregyártó« elemek készítésében okoztak gondot. Jelentős hatékonyságnövelő té­nyezőnek tekinthetjük, hogy az el­múlt esztendőben Szlovákia építő­iparában sikerült érvényre juttatni az ágazat egységes műszaki-politikai irányelveit. Ennék köszönhetően az 1985-ös évhez viszonyítva 605 millió koronával nőtt az építőipari termelés összértéke, ebből 144 mil­lió korona jut az építőanyag-iparra. Ezt az eredményt 821 dolgozó mun­A laboratóriumi mű­szereket gyártó prágai vállalat a maga nemé­ben az egyetlen a KGST-országokban. Kutatási-fejlesztési részlege dolgozóinak az elmúlt esztendőben sikerült több új, világ­színvonalú műszert és készüléket kifejleszte­niük. A számítógépek tömeges iskolai elterje­dését az XY—4131 tí­pusjelű, nyomtatóval ellátott kisszámitógép sorozatgyártása is elő fogja segíteni. A nyom­tatót a vállalat munka­társai tervezték. A ké­pen Jirí Culka mérnök az említett típusú szá­mítógéppel dolgozik. (Stanislav Peška felvétele - ČTK) kájának relatív megtakarítása révén sikerült elérni. Az említett műszaki- politikai irányvonal érvényre juttatá­sának köszönhetően jelentősen nőtt az elfogadott találmányok és újítá­sok száma (80 illetve 3850), ezek összesen 326 millió korona hasznot hoztak. Szigorúbb kritériumok Amikor az építőipart értékeljük, egyre fontosabb szemponttá válik az elvégzett munka minősége. Ez épp­úgy vonatkozik az építőipari terme­lésre, mint az építőanyagok gyártá­sára. Ezen a téren a kétségtelen előrelépés ellenére továbbra is gon­dok merülnek fel. Sót, a gondok aligha csökkennek, tekintve hogy az SZSZK Építésügyi Minisztériuma a Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság­gal közösen kidolgozta a komplex lakásépítés minőségi értékelésének szigorított kritériumait, amelyek 1987. január 1-től életbe is léptek. Ezek minden bizonnyal mintegy fe­lére csökkentik az eddig első minő­ségi kategóriába sorolt lakások szá­mát. Remélhetőleg csak ideiglene­sen, ugyanis az illetékesek arra szá­mítanak, hogy e szigorított kritériu­mok ösztönző hatással lesznek a la­kásépítés egészére, hiszen az ala­csonyabb minőségi kategóriába so­rolt lakások értéke kisebb, s kisebb lenne így a vállalatok nyeresége is. Tehát a gazdaságosság javítása, amely a vállalatok számára létkér­dés, ily módon megköveteli a minő­ség javítását is. Feltehetően nem kell várni az ev végéig arra, hogy megtudjuk, valóra válik-e az ágazatvezetés reménye a minőség javítását illetően. Az esz­tendő végén azonban mindenkép­pen kiderül, hogy a szigorított minő­ségi követelmények miként ösztö­nözték a vállalatokat. Azok ugyanis az elmúlt évben két és félmilliárd korona nyereséget könyvelhettek el, ezen a téren 120 millióval túlteljesít­ve a tervet. Ebből 1,13 milliárd koro­nát az építőipari termelés, míg 926 milliót az építőanyag-gyártás javára írhatunk. Kétségtelenül az ágazat sikereként kell elkönyvelnünk azt a tényt is, hogy a korábban veszte­séges 7 vállalatból az elmúlt évben már csak 4 zárta deficittel a mérle­gét. Az 1985-ös esztendő 216 millió koronás vesztesége ily módon 160 millióra csökkent az érintett vállala­tokban. Mindent egybevetve az építőipar 1986-os évi felemás mérlegében végül is több a pozitívum, mint a hiá­nyosság. Ez optimizmusra adhat okot, amikor az idei esztendő igé­nyesebb feladataival kell szembe­néznünk még akkor is, ha az idei esztendő rajtja a kedvezőtlenre for­dult időjárás miatt nem a legjobban sikerült. Az ágazat vezetőinek és a vállalatok felelős dolgozóinak mi­napi aktívaértekezletén úgy döntöt­tek, hogy az idei esztendő terveinek teljesítése érdekében a hideg napok okozta lemaradást még az első félév vége előtt pótolják. MÉSZÁROS JÁNOS Nem ismer lehetetlent Szűkszavú, mosolya megnyerő, pontos, rendszerető ember, feladata teljesítését sohasem mulasztaná el. Az egyik hiradósegység törzskarán dolgozik, elfoglalt ember. Azt mond­ják róla, hogy többet vállal, mint ami a kötelessége. Amikor arról volt szó, hogy jobban kell kihasználni a kato­nák szabadidejét, zenekart alakított, amely Intermezzo néven a néphad­sereg ifjúsági alkotóversenyében is eredményesen helytállt. A hétvége­ken a laktanyákban koncerteznek, szórakoztatják bajtársaikat.- A Liptovský Mikuláš-i Katonai Műszaki Főiskola elvégzése után kerültem az egységhez - jegyzi meg Peter Ambrozy százados. - Sza­kaszparancsnokként kezdtem, majd századot bíztak rám. Aztán a zász­lóalj, később az egység törzskará­ban kaptam beosztást. Tapasztala­tokat gyűjtöttem, megtanultam az emberekkel való munka alaptörvé­nyeit. A rendelkezésükre álló számító­gépeket csak a gyakorlatok során használták. Gondolt egyet és hozzá­fogott a tanuláshoz, elvégzett egy tanfolyamot. Sokan nem értették, mit is akarhat a számítógépekkel, hiszen az nem tartozik a feladatai közé. Hogy mi lett az eredmény? Ma már az egység raktárkészletét is számítógépekkel tartják nyilván. Míg azelőtt az ellátó tiszt a havi mérleg készítését egy nap alatt végezte el, addig a számítógép segítségével húsz perc alatt.- Minden lehetőséget meg kell ragadni a korszerű technika kihasz­nálására, főleg, ha az megkönnyíti az emberek munkáját. Úgy érzem, ebben nekünk, katonáknak is példát kell mutatnunk - folytatja. - Miért ne lehetne szakkört alakítani, amikor a lehetőségek adva vannak. A napi foglalkozásra úgy felké­szül, mint egy pedagógus. Jól be­osztja a munkáját, szabadidejét. A rádiótávírászok felkészítésében a közelmúltban lemaradás mutatko­zott, ezért napokat töltött köztük, s az eredmény nem maradt el. Nem­csak a lemaradást hozták be, ha­nem olyan színvonalat értek el, hogy a rádiótávírászok megszerezhetik a szakminósítési jelvény magasabb fokoztát is. A SZISZ évzáró közgyű­lésén arról beszélt, hogyan lehetne a katonák szabadidejét az eddigiek­nél célszerűbben kihasználni. Az újítás lett a hobbija Amikor a főiskola után a harkocsi- zó egységhez került, számos nehézséggel kellett megküzdenie. Minden idejét a javítóműhelyben töl­tötte. Ennek köszönhető, hogy Vla­dimír Kaffka őrnagy, ma nemcsak jó szakember, hanem példás újító is.- A harckocsizó egységben nagy hagyománya van az újító és éssze­rűsítő mozgalomnak - állítja. - Az elmúlt öt év alatt több mint száz újítási és ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be egységünknél, ame­lyek közel másfél millió korona meg­takarítást eredményeztek. A mozga­lomban a keleti katonai körzetben a legjobbak közé tartozunk. Ö maga eddig huszonnégy újítási és ésszerűsítési javaslatot nyújtott be, bevezetésükkel negyedmillió ko­ronát takarítottak meg. Ezenkívül könnyebb lett a javítók munkája. Olyan oktatási segédeszközöket is készített, amelyek javítják a katonák műszaki felkészítését. Több éve a harckocsivezetóket oktatja, lelkiis­meretesen, kötelességtudóan.- Szeretem a hivatásom - vallja magáról. - Megválasztottak az újítá­si bizottság titkárává. Jelenleg az energiával való takarékosságra össz­pontosítjuk erőnket, s a környezet- védelemre is jobban odafigyelünk. Minden ésszerű javaslatot felkaro­lunk és, hogy az utánpótlásból se legyen hiány, a fiatal tiszteket és tiszthelyetteseket is bevonjuk a mozgalomba. Cél: a példás egység cím megvédése Vannak emberek, akik nyitott szemmel járnak, észreveszik ami körülöttük történik, igyekeznek segí­teni, ha az szükséges. Közéjük tar­tozik Štefan Balog alhadnagy. Más­fél évvel ezelőtt került az egységhez ütegparancsnoki beosztásban. Nem zárkózott el tapasztalt tiszttársainak tanácsai elől, mérlegelt, véleményt kért és csak aztán határozott. Bár vele csaknem egykorú katonáknak a parancsnoka, kiérdemelte a bizal­mukat, tekintélyt szerzett. Nem vé­letlen, hogy már az elmúlt kiképzési évben az üteg elnyerte a példás címet. Ettől az időtől kezdve egyre többször került szóba az egységnél.- örülök, hogy munkám eredmé­nyes, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez nemcsak az én érdemem, hanem az üteg minden egyes kato­nájáé. Gyakran vagyok köztük, megbeszéljük, hogyan lehet a fel­adatokat a lehető legjobban teljesí­teni. Bízom a kollektíva erejében. Ha kell szigorú vagyok, de nem feledke­zem meg a kiváló katonák megjutal- rilazásáról sem. Az üteg katonái mindent meg­tesznek azért, hogy a példás címet az idén is megvédjék, erről volt szó a SZISZ évzáró gyűlésén is. A téli kiképzés a mostoha időjárás ellené­re jól halad. Hétról-hétre egyre töb­ben szerzik meg a szakminósítési jelvényt. NEMETH JÁNOS A Vrchlabíi Szer­számgépgyár már több mint 2 éve au­tomatizált gyártási rendszert üzemeltet, amelynek köszön­hetően az irányítás rugalmasabbá vált, és jobb áttekintést nyernek a különbö­ző gépek működé­séről. Az AGT 4500 típusú csehszlovák számítógéppel fel­szerelt CIS 3000 in­formációs és vezér­lőrendszer az admi­nisztratív munkák egy részét is elvég­zi. A képen: Petr Červa mérnök egy robotokkal felsze­relt technológiai munkahely • műkö­dését ellenőrzi. (Petr Josek felvétele - ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom