Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-24 / 19. szám, szombat

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 3. oldalról) üzemi szállítás. Legnagyobb mér­tékben a viziszállítás növekedett. A közületi teherszállítási rendszer­ben 656,0 millió tonna árut szállítot­tak, ami 1,5 százalékkal több volt, mint az előző évben. A teljesítmény 52.6 százaléka a csehszlovák autó- közlekedési vállalatra, 45,2 százalé­ka a vasútra, 2,2 százaléka a folya­mi hajózásra esik. A vasút 296,5 millió tonna árut szállított, ami 1 százalékkal több, mint 1985-ben. A kocsiforduló átla­gos időtartama 0,5 százalékkal csökkent, de így is 2,8 százalékkal hosszabb volt a tervezettnél. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 345,5 millió tonna árut szál­lított, 1,8 százalékkal többet, mint az előző évben, összesen 788,9 millió liter üzemanyagot használtak fel, ami 0,9 százalékos növekedést je­lent. Az ország területén 7 kilométer új autópályaszakaszt építettek, az autópályák teljes hossza 496 kilo­méter. A személyszállítási rendsze­rek 2 milliárd 720,6 millió személyt szállítottak, az utasok száma az elő­ző évhez képest 0,9 millióval volt több. Ebből 2 milliárd 999,9 millió személyt a Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat 421,5 millió személyt a vasút szállított. A repülőgépek 1,2 millió személyt szállítottak, ebből a belföldi vonalakon 0,3 millió sze­mélyt. A vasúti közlekedésben to­vábbra sem javult az utazás kultú- ráltsága. A prágai metró 411 millió személyt szállított, ami 23 százalék­kal több, mint 1985-ben. Folytatódott a rádió- és tévéadók korszerűsítése, ma már az ország területének 71,2 százalékán fogható a televízió II. programja. 1986. de­cember 31-én 3,7 millió telefonállo­mást tartottak nyilván, az év folya­mán 115,7 ezer új állomást létesítet­tek. Száz lakosra 23,8 telefonállo­más jut. Külkereskedelem A külkereskedelem teljesítette fel­adatait. 1985-höz képest a külkeres­kedelmi forgalom 3 százalékkal nőtt, a KGST-országokkal lebonyolított árucsere-forgalom 3,7 százalékkal, ebből a Szovjetunióval lebonyolított árucsere 1,9 százalékkal növeke­dett. Külkereskedelmi forgalmunk 78.6 százalékát a szocialista orszá­gokkal bonyolítjuk le. A szocialista országok viszonylatában a behoza­tal és a kivitel tervét túlteljesítettük. A nem szocialista országokba a kivi­tel tervét általában teljesítettük. Nőtt a gépipari termékek kivitelének az aránya. A kivitel hatékonysága főleg a nem szocialista országok viszony­latában nem növekedett. Bővült és elmélyült a KGST-or- szágokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés. Minde­nekelőtt a gépiparban és az elektro­technikai iparban nőtt Csehszlová­kia részvétele a nemzetközi koope­rációban és szakosításban. Beruházás A népgazdaságban 161,5 milliárd korona értékben hajtottak végre be­ruházási munkákat, ebből az építő­munkák értéke 86,5 milliárd koronát, a leszállított gépek és berendezések értéke 75,0 milliárd koronát tett ki. A beruházási eszközök (a lakossági és a Z-akciók nélkül) 72,4 százalé­kát a termelés fejlesztésére, 27,6 százalékát a nem termelési szférá­ra, ennek csaknem felét a komplex lakásépítésre fordítottuk. A termelé­si szféra beruházásainak 55 száza­léka esett Í.Z iparra, 21,4 százaléka a mezőgazdaságra és 17,1 százalé­ka a közlekedésre és távközlésre. Az ipari beruházások legnagyobb részét a kohászat és gépipar fej­lesztésére, (32,3 százalék), a tüze- lőanyag-energetikai komplexum fej­lesztésére (27,7 százalék), a vegy­iparra (6,9 százalék), a könnyűiparra (8,3 százalék) fordítottuk. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum beruházásaira 25,6 mil­liárd korona jutott. Alacsony volt a korszerűsítések és rekonstrukciók részaránya. A tervezési előkészítés, az anyagi-műszaki ellátás hiányos­ságai, a megkezdett építkezések aránytalanul nagy száma negatívan tükröződött az építkezések arányta­lanul hosszú idejű kivitelezésében, az új létesítmények megkésett át­adásában, illetve abban, hogy az új kapacitások egy része nem éri el a tervezett mutatókat. Az állami terv kiemelt feladata­ként tavaly 71 létesítményt kellett volna átadni,a valóságban 60-at ad­tak át. így például átadták a ducho- vanyi atomerőmű 2. és 3. blokkját, bővült a marešicei és treboradicei hőerőmű, felújították a plzeňi Škoda acélművet, növekedett a szerszám- gyártás a Mladá Boleslav-i Autó­gyárban. Új részleggel bővült a brnói Tesla, felújították a slavošovcei pa­pírgyár energetikai központját és a kelet-szlovákiai síkságon 1631 hektárnyi terület vált öntözhetóvé. A tervezett kapacitások közül nem adták át a bratislavai Slovnaft új részlegét, nem fejezték be a trebišo- vi cukorgyár rekonstrukcióját. A termelésen kívüli létesítmények közül átadták az új közép-szlovákiai tévéadót, a temelíni atomerőmű víz­vezetéket, a ružové-janovi erdei iskolát, a mochovcei atomerőmű munkásszállóját stb. A nem kiemelt építkezések közül meg kell említeni a brnói Zetor vállalat üzemi rendelő- intézetét, a Jindrichov Hradec-i és a nymburki rendelőintézetet, a har- rachovi rehabilitációs központot, a li- bereci nyugdíjasházat, az ostravai színház felújítását, az érsekújvári (Nové Zámky) új filmszínházat, a bratislavai és a Dvúr Králové-i sportcsarnokot. Az elhasznált álló­alapok felszámolása lassú volt. A ki- selejtezésben 1986-ban nem teljesí­tettük a tervezett feladatokat. Életszínvonal A lakosság életszínvonala tovább emelkedett. 1985-höz képest a sze­mélyi fogyasztás 2,2 százalékkal, a lakosság reáljövedelme 2,9 száza­lékkal nőtt. A foglalkoztatottság az állami terv előirányzatának megfelelően növe­kedett. Továbbra is gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma a nem termelési ágazatokban. A népgaz­daságban a dolgozók száma 1 szá­zalékkal lett nagyobb, ebből a ter­melésben 0,7 százalékkal, a nem termelési ágazatokban 2 százalék­kal. Az alkalmazottak száma a leg­nagyobb mértékben az egészség­ügyben (2,6 százalékkal), a szolgál­tatásokban (2 százalékkal), az okta­tásban (1,8 százalékkal), a tudo­mányban, a kutatásban és a fejlesz­tésben (1,7 százalékkal) nőtt. Ezzel szemben a foglalkoztatottak száma csökkent a bőr- és cipőiparban (0,9 százalék), a textiliparban (0,6 szá­zalék) és a fafeldolgozó iparban (0,5 százalék). A lakosság nomináljövedelme 3,3 százalékkal növekedett, és 430,4 milliárd koronát ért el. A népgazda­ság szocialista szektorában a dolgo­zók havi átlagbére (az efsz-eket is beleértve) 1,6 százalékkal növeke­dett, és 3022 koronát tett ki. A reál­bérek 1,2 százalékkal növekedtek. A lakosság pénzkiadásai 1985- höz viszonyítva 2,6 százalékkal nö­vekedtek és elérték a 412,1 milliárd koronát. A betét- és készpénzállo­mány növekménye 18,3 milliárd ko­rona volt, ami a lakosság pénzbevé­telének 4,3 százaléka. A takarék- pénztári betétállomány 16,0 milliárd koronával növekedett és 324,9 milli­árd koronát tett ki. A belkereskedelemben a forga­lom 2,8 százalékkal növekedett és értéke elérte a 304,7 milliárd koro­nát, ami 0,2 ponttal több, mint amennyit az állami terv előirányzott. Az élelmiszerek forgalma 1,6 száza­lékkal, az iparcikkeké 3,9 százalék­kal nőtt. A tervnek megfelelően a kiskereskedelmi forgalom 52,9 százalékát az iparcikkek tették ki. A lakosság élelmiszerellátása fo­lyamatos volt, helyenként és időn­ként problémákat a választék és szállítás fogyatékosságai okoztak. Annak ellenére, hogy 16,9 ezer ton­nával több húskészítmény került az üzletekbe egyes olcsóbb húsfajták­ból és néhány hústermékből nem sikerült kielégíteni a keresletet, nem volt megfelelő a tejtermékek és saj­tok választéka, gondok merültek fel a gyümölccsel, zöldséggel és alko­holmentes italokkal való ellátásban. Az előző évhez viszonyítva pél­dául 8,1 százalékkal több hazai gyártmányú mélyhűtő, 4,7 százalék­kal több színes televízió, 6 százalék­kal több automata mosógép került az üzletekbe és 2 százalékkal több személygépkocsit adtak el. Ennek ellenére nem sikerült teljes mérték­ben kielégíteni a keresletet mélyhű­tőkből, nagyobb űrtartalmú hűtő­szekrényekből, mosógépekből, szí­nes televíziókból, kerékpárokból, gázkazánokból és elemes bútorok­ból. Nem volt elegendő gumiabroncs és festék sem. Nem megfelelő a vá­laszték textil- és kötöttáruból, cipó­ból, férfi ruházati cikkekből, továbbra sem felel meg a termékek minősége és műszaki színvonala. Az eladótér tovább növekedett. A komplex lakásépítés keretében új üzletek épültek. Négy új áruház és számos bevásárlóközpont épült. A szolgáltatások dinamikusan fej­lődtek, a teljesítmények az anyagfo­gyasztás nélkül több mint 4 száza­lékkal növekedtek és a tervet 101 százalékra teljesítették. A lakossági szolgáltatásokból eredő bevétel 2 százalékkal lett nagyobb. Több szolgáltató szervezetnek okozott gondot az anyagi-műszaki ellátás, a pótalkatrészhiány, az egyes be­rendezések alacsony színvonala, a nem megfelelő mérőműszerek és a szakemberhiány. A legdinamiku­sabban a gumiabroncsok és a ház­tartási villamosgépek javítása fejlő­dött. Nem sikerült kielégíteni a ke­resletet a tetőfedő, a kéményseprő és kőművesmunkákat illetően. Nem végezték a kívánalmaknak megfele­lően a lakáskarbantartással kapcso­latos munkákat. A kiskereskedelmi árak összesí­tett indexe az előző évhez viszonyít­va 0,5 százalékkal emelkedett. A lét­fenntartási költségek indexe 0,4 százalékkal volt nagyobb. Az árin­dexet főleg a bor kiskereskedelmi ára átmeneti csökkentésének be­szüntetése és az iparcikkek válasz­tékának felújítása befolyásolta. A társadalmi fogyasztás továbbra is az életszínvonal fontos része ma­radt. 1985-höz viszonyítva 3,4 szá­zalékkal nőtt és összesen 182,7 mil­liárd koronát tett ki, ami lakosonként 11 756 koronát jelent, ami 364 koro­nával több mint 1985-ben. Jelentő­sen többet fordítottunk az egészség­ügy, az oktatás és a szociális ellátás fejlesztésére. Számos intézkedést foganatosí­tottunk a lakosság egyes csoportjai élet- és munkakörülményeinek javí­tására. így javult a bányászokról való gondoskodás. Megteremtettük a feltételeket azon vállalatok támo­gatásához, amelyek megváltozott munkaképességű állampolgárokat foglalkoztatnak. Az 1986-87-es iskolai évben a szakmunkásképző intézetekben 394 ezer fiatal tanul, közülük 54 ezren az érettségivel végződő sza­kokon. A gimnáziumokban és szak- középiskolákban 343 ezren, a felső- oktatási intézményekben 169 ezren tanulnak. Az iskolák további korsze­rű felszereléseket és mikroszámító­gépeket kaptak. Az óvodákban 669 ezer gyermeket helyeztek el. Tovább fejlődött a kultúra. 1986- ban 7026 könyv jelent meg össze­sen 102,2 millió példányban. 1396 film készült el, a filmelőadásokat 78,7 millió néző, a színházi előadá­sokat 8,5 millió néző tekintette meg. A Csehszlovák Televízió Cseh­országban és Szlovákiában is 7210 órányi műsort sugárzott. Az első műsoron a színes adás részaránya 94,9 százalékra növekedett. 1986 legérdekesebb kulturális rendezvé­nyei közé tartozott a csehszlovák államosított film 40. évfordulója al­kalmából rendezett kiállítás, a Prá­gai Tavasz hangversenysorozat, va­lamint a könnyűzenei fesztiválok. Az egészségügyi intézmények ágyainak száma az 1985. évi szinten maradt, összesen 195,5 ezer ágy áll rendelkezésre, ebből a kórházakban 123,1 ezer. Az egy orvosra eső lakosok száma 278-ról 274-re csök­kent. A bölcsődei helyek száma 1986 végén 123,5 ezer volt. Az üzemi, illetve szövetkezeti bölcsődék férő­helyeinek száma tovább nőtt. A gyógyfürdőkben 456,5 ezer bete­get gyógyítottak és 646,2 ezer dol­gozó vett részt szakszervezeti üdü­lésen. Nyugdíjakra és betegbiztosításra 1985-höz viszonyítva 2,9 százalék­kal többet, vagyis 86,3 milliárd koro­nát fordítottunk. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1,2 százalékkal nőtt, és elérte az 1355 koronát. Be­tegbiztosításra 32,1 milliárd koronát fordítottunk, ami 10,1 százalékkal több, mint az előző évben a munka- képtelenség megnövekedett aránya miatt. Tavaly egy nap átlag 368 ezer dolgozó hiányzott munkahelyéről, ami 18 ezerrel több, mint 1985-ben. A gyermekes családokat összesen 23,5 milliárd korona pénztámoga­tásban részesítettük. Az ország területén 78,2 ezer la­kás épült. Az állami tervet 94 száza­lékra teljesítettük. Lemaradás min­denekelőtt a szövetkezeti és vállalati lakásépítésben volt. Nem teljesítet­tük következetesen a feladatokat a járulékos ellátottságban. Sok eset­ben gondok merültek fel az átadott létesítmények minőségével kapcso­latban. A környezetvédelmi program ke­retében folytattuk a víztisztító és a levegő tisztaságának védelmét szolgáló berendezések építését. Nőtt az állampolgárok részvétele a választási programok keretében, környezetünk védelmében és alakí­tásában. 1986-ban 230 ökológiai létesí- mény építését kezdtük meg, 12,8 milliárd korona beruházási költség­gel. Többek között új szennyvíztisz­títót adtak át Bohumínban, Smirice- ben, Veselý nad Lužnicíben, a leve­gő szennyezésének megakadályo­zására új létesítmények épültek Krompachyban, Nový Strešecben, Vresovában. Az ország lakosságának száma az elmúlt évekhez hasonlóan ala­kult. 720 ezer gyermek született, ami 5000-rel kevesebb mint az előző években. A természetes szaporulat ezer lakosra számítva 2,3 százalék volt. 1986-ban 120 ezer házasságot kötöttek, és 37 ezer házasságot bontottak fel. Az ország lakosainak száma 35 ezerrel nőtt és elérte a 15 555 000-et. A Reykjavíkban elérteket meg kell őrizni Gorbacsov-Babangida üzenetváltás (ČSTK) - Ibrahim Babangida ni­gériai elnök üzenetet intézett Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtit­kárához, amelyben nagyra értékelte azt, hogy a Szovjetunió kezdemé­nyezése nyomán sor került a reykja- víki csúcsértekezletre. A nigériai po­litikus felhívással fordult e találkozó résztvevőihez, hogy folytassák a párbeszédet a kulcsfontosságú nemzetközi kérdésekről: a fegyver­zetellenőrzésről és a nukleáris le­szerelésről. Mihail Gorbacsov válaszában megerősítette, hogy a Szovjetunió kész folytatni ezt a párbeszédet. Megállapította, hogy a Reykjavíkban előterjesztett szovjet kompromisz- szumos javaslatcsomag olyan új korszak felé való kapunyitást tesz lehetővé, amelyben a ,,lázas fegy­verkezés" kifejezés mindörökre el­tűnne a világ valamennyi nyelvéből, és a világűr kizárólag a békés együttműködés térsége lenne. Ilyen körülmények között összehasonlít­hatatlanul több lehetőség nyílna a fejlődő országok megsegítésére a felszabaduló anyagi forrásokból - állapítja meg az SZKP KB főtitká­rának üzenete. Gorbacsov a továbbiakban rámu­tat: szükség van a Reykjavíkban elértek megőrzésére és továbbfej­ókat a legsúlyosabbaknak minősítette ja­nuár 9-e, vagyis a „városok háborúja“ újabb fordulójának kezdete óta. A teheráni rádió közlése szerint tegnap reggel az iráni egységek két ugyancsak föld-föld típusú rakétát lőttek ki Bászra kikötőre a front déli szektorában. A kikötő környékén elkeseredett harcok folynak. Bagdadban cáfolták azt a teheráni állítást, hogy a déli frontszakaszon 70 iraki dan­dár már megsemmisült. Ugyanezek a for­rások hozzáfűzték, hogy ezen a frontsza­kaszon Iránnak már eddig 100 ezer kato­nája vesztette életét vagy sebesült meg, a front középső szektorában pedig 15 ezerre tehető a harcképtelenné tett kato­nák száma. zottság előtt kijelentette, hogy Brunei erre a célra 10 millió dollárt utalt át egy svájci bankszámlára, de azt nem tudja, hogy mi lett a pénz további sorsa. xxx Az ABC tévétársaság legújabb felmé­rése szerint az amerikaiak többsége meg van győződve arról, hogy a titkos iráni kapcsolat ügyében Reagan elnök nem mond igazat. A megkérdezettek 56 szá­zaléka nem hisz abban, hogy Reagannak nem volt tudomása a fegyverüzletből be­folyt pénzösszegek átutalásáról a nicara­guai kontráknak. lesztésére, valamint arra, hogy az amerikai kormányzat konstruktívan viszonyuljon a leszerelés kérdései­hez. A szovjet vezető pozitívan érté­kelte azt a szerepet, amelyet a nem­zetközi életben az el nem kötelezet­tek mozgalma betölt, melynek tagja Nigéria is. Az üzenet végezetül megállapítja, hogy a Szovjetunió és Nigéria, vala­mint más afrikai országok álláspont­ja közelálló többek között a leszere­lés és a béke megszilárdítása, a gyarmatosítás és a fajüldözés tel­jes felszámolása, a helyi konfliktu­sok és válságok igazságos rendezé­se, a gazdasági és szociális elmara­dottság leküzdése, a nemzetközi kapcsolatok átalakítása és más idő­szerű világméretű problémák meg­oldásának kérdésében. USA-Közös Piac Éleződő feszültség (ČSTK) - Az amerikai elnök aláirta azt a rendeletet, amelynek értelmében január 30-tól 200 százalékos importvámot rónak ki a Közös Piac tagországaiból származó termékekre. Washingtonban tegnap tárgyalásokat kezdett a Közös Piac küldöttsége, ame­lyet Willy de Clercq, az Európai Közös­ségek Bizottságának tagja, a külkapcso- latokért felelős illetékese vezet, s az ame­rikai delegáció, melynek élén Clayton Yeutter, az elnök kereskedelmi ügyekben illetékes megbízottja áll. A tárgyalások célja, hogy elsimítsák az óceán két partja közötti kereskedelmi há­borúval fenyegető újabb feszültséget. A Munkáspárt népszerűbb (ČSTK) - Az ellenzéki brit Munkáspárt jelenleg népszerűbb, mint a kormányzó Konzervatív Párt - ez derült ki a Gallup intézet felméréseiből. Az ankét eredmé­nyét tegnap közölte a Daily Telegraph, amely szerint a megkérdezettek 39,5 szá­zaléka támogatta a munkáspártiakat, míg a konzervatívokra mindössze 34,5 száza­lékuk szavazott. Rakétatalálat érte Bagdadot Légitámadások iráni városok ellen (ČSTK) - Bagdadot tegnap az iráni egységek két héten belül immár hatodik alkalommal föld-föld típusú rakétákkal lőt­ték. A teheráni rádió szerint Irán ezzel válaszolt az iraki légierő csütörtöki bom­bázására. A rádió azt is hozzáfűzte, hogy Bagdad centrumában találat ért egy „fon­tos katonai-gazdasági létesítményt“. Bagdadban viszont azt közölték, hogy a rakéták sűrűn lakott negyedekre estek. A támadás következtében 50 személy életét vesztette, illetve megsebesült. Bagdadban egy katonai szóvivő közöl­te, hogy az iraki légierő csütörtökön 12 iráni települést bombázott, romba döntött számos katonai és ipari létesítményt. Az ÍRNA iráni hírügynökség az iraki légiakci­Felhívás adakozásra Kétségek Reagan szavahihetőségével szemben (ČSTK) - A Washington Post tegnapi számában magas beosztású kormány- tisztviselőkre hivatkozva közölte: a Rea- gan-kormányzat a közelmúltban legkeve­sebb hat országot kért fel, hogy nyújtsa­nak segítséget a nicaraguai ellenforradal­mároknak. Értesülések szerint az ameri­kai kérésnek Izrael és Brunei eleget tett. Az iráni titkos fegyverüzlet részleteinek kivizsgálásával foglalkozó kongresszusi különbizottság adatai szerint még Szaúd- Arábiát, Szingapúrt, Dél-Kóreát és Taj­vant kérték fel erre. George Shultz külügyminiszter a bi­tí J SZ 4 1987. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom