Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-24 / 19. szám, szombat
ÚJ szú 5 1987. I. 24. Egy hét a nagyvilágban Szombat: január 17-töl 23-ig Szabadon bocsátották elrablói az ecuadori elnököt Vasárnap: Nadzsib afgán vezető sajtóértekezletet tartott a nemzeti megbékélés politikájáról Hétfő: Moszkvában Sevardnadze külügyminiszter átadta az indiai külügyi államminiszternek Mihail Gorbacsov üzenetét a delhi hatokhoz Kedd: Kétnapos ülést kezdett a szovjet fővárosban a KGST végrehajtó bizottsága Szerda: Letette a hivatali esküt az új osztrák kormány Csütörtök: Genfben megkezdődött a szovjet-amerikai szakértői tárgyalások újabb fordulója az atomkísérletek megtiltásáról • Varsóban összeültek a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai Péntek: Párizsban megkezdődtek a csehszlovák-francia külügyminiszteri tárgyalások • Tanácskozás volt az SZKP Központi Bizottságán a mezőgazdasági termelés növelésének feladatairól, melyen beszédet mondott Mihail Gorbacsov Mérleg Megvonták az elmúlt év mérlegét a Szovjetunióban. Megjelent a központi statisztikai hivatal jelentése az 1986. évi állami terv teljesítéséről, majd a minisztertanács elemezte a terv és a költségvetés teljesítését, az idei feladatok megvalósításával összefüggő intézkedéseket. Beindult az átalakítás - állapítható meg az elmúlt év eredményei alapján. A korábbi éveknél sokkal igényesebb feladatok reálisnak bizonyultak, elérhetőnek, sőt túlszárnyalhatnak. A tervezett 3,9 százalék helyett 4,1 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem, az előirányzott 4,3 százalék helyett 4,9 százalékkal az ipari termelés. Javult a beruházási politika: az állami beruházások volumene 8 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak átlagos havi bére 2,7 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 4 százalékkal lett magasabb, emelték a dolgozók fizetéseit az oktatás és az egészségügy terén. Az előző évhez viszonyítva 5,1 százalékkal lett nagyobb a mezőgazdasági termelés volumene; s míg 1985- ben 3,2, addig 1986-ban 3,8 százalékkal emelkedett a gazdálkodás hatékonysága és a társadalmi munka termelékenysége. önmagukban is beszédesek ezek a számok, de talán mégis az a fontosabb, ami mögöttük van. Vagyis mindaz, ami a lépésváltást eredményezte, a stagnálás és a fejlődés lelassulása irányvonalának áthidalását. A minisztertanács szerdai ülésén úgy vélekedett, hogy ez a szovjet nép óriási politikai és munkaaktivitásának köszönhető, melyet az SZKP 1985. áprilisi plenáris ülése és a XXVII. pártkongresszus váltott ki. Ezzel együtt rámutatott arra is: az elért eredmények még mindig nem felelnek meg a párt mostani elvárásainak. Ugyanis több népgazdasági ágazatban és szövetségi köztársaságban lassan halad az átépítés, nem minden dolgozókollektíva kapcsolódott be aktívan ebbe a folyamatba, még nem számolják fel eléggé energikusan a gazdaságfejlesztésben mutatkozó negatív jelenségeket. Bírálat ért több minisztériumot és főhatóságot, amiért nem tették meg a szükséges intézkedéseket az állami fegyelem erősítésére. Az ilyen mulasztások következményeként az egyesülések és vállalatok 27 százaléka nem teljesítette valamennyi szállítási kötelezettségét. Nem éltek teljes mértékben lehetőségeikkel a gép-, vegy-, fa-, papír- és könnyűipari vállalatok és egyesülések. A gépipari és egyes más minisztériumok nem vonták le a szükséges következtetéseket a címükre elhangzott komoly bírálatokból. Igen lassú a beruházási tevékenység átalakítása, megmaradt a munka szétforgácsoltsága. Ennek tudható be, hogy mindössze 93 százalékra teljesítették az állóalapok üzembehelyezésének tervét. Nem kielégítő a mezőgazdasági termelés és hatékonysága növelése tartalékainak kihasználása sem: még mindig túl nagyok a veszteségek és azok a kiadások, melyeket nem a termelésre fordítanak. Aggasztó több kolhoz és szovhoz, a mezőgazdasági-ipari komplexum egyes vállalatainak és szervezeteinek anyagi helyzete. Nyugtalanító ez annak ellenére, hogy növekedett a gabonafélék, a burgonya, a zöldség, a gyümölcs és más fontos termények állami felvásárlása. Elégedetlen a Szovjetunió Minisztertanácsa azzal is, hogy egyes ágazatokban és területeken nem szenteltek megfelelő figyelmet a szociális kérdéseknek. Főleg Üzbegisztánban, Türkméniában, Örményországban és Tádzsikisztánban maradtak el a kitűzött feladatoktól az óvodák, bölcsődék, kórházak, klubok, művelődési házak építésében. Itt kell megemlíteni, hogy általában elmaradt a tervezettől a kiskereskedelmi áruforgalom, bár országos mértékben 6,4 százalékkal emelkedett; a szolgáltatások értéke pedig 10,2 százalékkal nőtt. Kötelezte a kormány az országos és köztársasági főhatóságokat ezeknek a hiányosságoknak a maradéktalan felszámolására, az idei tervfeladatok feltétlen teljesítésére és túlszárnyalására. Ugyancsak feladatul kapták: mozdítsák elő a dolgozók által az októberi forradalom idei 70. évfordulója tiszteletére tett felajánlások megvalósítását. Bászra Lassan már térkép nélkül is biztonságosan tájékozódik a rendszeres újságolvasó az iraki-iráni fronton. Sajnos, volt ideje megtanulni, merre húzódnak az arcvonalak, s ismerősként csengenek a korábban alig hallott és kimondhatatlannak tűnő arab és perzsa helységnevek. Az utóbbi hetekben a dél-iraki kikötőváros, Bászra a „sztár“. Január 9-én indította meg Irán újabb offenzíváját a déli frontszakaszon. Azóta nap mint nap jelentős Managuában - miközben a nicaraguai vezetők tárgyalásokat folytattak a Contadora-békemisszióval - hétfőn azoknak a katonáknak az édesanyáik gyűltek össze az utcán, akik az ellenforradalmárokkal vívott harcokban estek el. Az anyák követelték a Nicaragua ellen folyó agresszív akciók megszüntetését. (Telefoto - ČSTK) sikereiről számol be és az ellenfélnek okozott nagy veszteségekről. Az iraki hadvezetés közleményei szűkszavúak, visszafogottabbak lettek, arról tájékoztatnak, hogy az iráni támadásokat eredményesen hárítják, visszavetik frontáttörési kísérleteiket. Naponta százak, ezrek eleséséről, megsebesüléséről számolnak be a felek, rendszerint szépítve a saját, s eltúlozva a másik fél veszteségeit - mint az a háború évei alatt megszokottá vált. Emellett menetrendszerűen folytatódnak a bombázások és ágyúzások, vagyis a ,,városok háborúja ", amely immár a fővárosokra is kiterjed, s szedi polgári áldozatait. Bármennyire is ellentmondásosak ezek a jelentések, tény: Bászra még mindig az irakiak kezén van, a harcok a várostól 10-15 kilométerre folynak. Irak szívóssága teljesen érthető, hiszen Bászra elvesztésével nem egyszerűen egy város kerülne az ellenség kezére, hanem „a kikötő“: elvesztené kijáratát a Perzsa (Arab)-öbölre, s Irán megvalósíthatná már nem titkolt tervét, hídfőállást építhetne ki magának a Bagdad elleni támadáshoz. Folytatódik a ,,tankhajóháború“ is: mára gyakorlatilag összeomlott az áruszállítás az öbölben, s ez már távolról sem csak Irak és Irán dolga. Érinti az összes öböl-menti államot és kereskedelmi partnereiket a világ minden részén. Éppen ebben rejlik a konfliktus legfőbb veszélye, hiszen a kereskedelemstop arra késztetheti valamely államot vagy államcsoportot, hogy akár katonailag is beavatkozzon a szabad hajózás akadályozásának ürügyén. Washingtonnak - a hírek szerint - már készen áll egy ilyen terve. Vétek lenne azonban azt hinni, hogy az USA teljesen önzetlenül aggódik a hajókat ért támadások miatt. Valódi érdekei, a térségben követett tényleges céljai, a Fehér Ház egész neoglobalista külpolitikai irányvonala, módszerei nagyon is jól ismertek. Vagyis Bászra nem is annyira egy offenzíva, inkább egy sokkal nagyobb játszma főszereplője lett. (görföl) Miért csak két mezőgazdasági vállalatnál? AHOL MÉG TARTALÉK IS VAN,EGYENLETES A TERMELÉS Az SZSZK fejlődésének 8. ötéves tervéről szóló beszámoló megállapítja, hogy a növénytermelés deficitje kedvezőtlen befolyással van a takarmányalapra. Ezért mozgósítani kell, és maximálisan fel kell használni minden elérhető takarmány-tartalékot. Hozzáfűzhetjük, hogy nagyobb mértékben kell hasznosítani a nem hagyományos takarmányokat, főleg az élelmiszer- ipari vállalatok jól értékesíthető melléktermékeit. Nagy tartalékok vannak a takarmányok tárolási veszteségeinek csökkentésében is. Ezekkel a megállapításokkal kapcsolatban végeztem felmérést a Nyitrai (Nitra) járásban. A járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozóival való beszélgetés kezdetén arra a következtetésre jutottam, hogy a takarmánytermelés a sok bírálat és javaslat ellenére még mindig nem kapott megfelelő helyet a növénytermesztésben. Úgy látszik, egyes gazdasági szervek nem csinálnak túl nagy problémát abból, hogy a mezőgazdasági vállalatok mennyire teljesítik a tömegtakarmányok termelési tervét. Ezt bizonyítja, hogy a járásban csak két egységes földműves-szövetkezet tartalékolt elegendő tömegtakarmányt az állatállomány számára. Emil Daniel mérnök, az állatok takarmányozásával foglalkozó osztály vezetője elmondotta, hogy járási átlagban a növénytermesztési dolgozók a tömegtakarmány termelésének a tervét csak 85 százalékra teljesítették. Hosszabb elemzés után kiemelte a Nagycétényi (Veľký Cetín) Efsz tervszerű gazdálkodását, amelyben az évelő takarmányok hozamának fokozásával, másodnövények termelésével, a nem hagyományos takarmányok gazdaságos felhasználásával a szarvasmarhaállomány egy részének más vállalatoknál való legeltetésével optimálisan kialakították az egyensúlyt a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Az utóbbi években még tartalékot is tároltak. Hasonló példás takarmánygazdálkodást alakítottak ki a Sládečkovcei Efsz-ben is. Szintén nincsenek gondjaik a téli időszakban, az állatok termelékenysége sem túlságosan eltérő. Silvester Dragúň mérnök, a mezőgazdasági igazgatóság agro- nómusa szintén a két szövetkezet jó példáját emlegette. Hozzáfűzte, hogy ezeknél a vállalatoknál gondosan tárolják a takarmányt. A lehető legnagyobb mértékben megőrzik tápanyagtartalmát. A jó példákat követve a járásban is javult némileg a helyzet. A széna 95 százaléka első vagy másodosztályú, a silótakarmány 93,5 százalékban első- és másodosztályú. A szenázs tárolásában még nincsenek mindenütt jó tapasztalatok, ezért ennek a takarmánynak csak a 64 százalékát sorolták első vagy második osztályba. A 8. ötéves tervidőszakban a tervek szerint a silótárolók fölé tetőt építenek, hogy a csapadék ne csurogjon be. A széna tárolásához egyre javulnak a feltételek. A jelenlegi időszakban már 12 korszerű berendezéssel ellátott színbe rakhattak szénát. A tervidőszak vége felé már 35 hasonló vagy még korszerűbb szín áll a mezőgazdasági vállalatok rendelkezésére. A tömegtakarmányokat gépsorokon keverik, hogy az állatok a jó minőségű takarmánnyal együtt bizonyos mennyiségű takarmányszalmát, vagy más kisebb tápértékű tömegtakarmányt is fogyaszthassanak. Többször is kiemelte, el akarják érni, hogy egyes mezőgazdasági vállalatok a nyári és az őszi hónapokban ne etessék fel a zöldtakarmány jelentős részét. A tájékoztatás után Ladislav Andel mérnök, a Nagycétényi Efsz fő- zootechnikusa részletesen elmondotta, hogyan lehet elegendő és jó minőségű tömegtakarmányt termelni az állatállomány számára. Jan Homola mérnökkel, a szövetkezet elnökével és a vezetőség többi tagjaival együtt már évekkel ezelőtt elhatározták, hogy fordulatot érnek el a tömegtakarmány-termelésben. Erőfeszítéseiket siker koronázta, mert három éve 15-20 százalékos tartalékkal rendelkeznek. Annyi siló- kukoricát termelnek, hogy az év minden szakában jusson az állatoknak, tehát ne legyenek kénytelenek feletetni túl sok zöldtakarmányt. Szénából is elegendőt tárolnak és a nyári-őszi időszakban zöldtakarmánnyal keverik. Kedvező feltételeket teremtettek a hektárhozamok fokozására. Az elmúlt évben a lucerna bő termést adott. Szintén nagymennyiségű takarmányt takarítottak be a 600 hektáros tarlókeverékból. Még novemberben is kaszálták egy részét. Az egyenletes takarmány- gazdálkodás kedvezően hat az állatok termelékenységére is. A tehenek évi tejhozama tavaly 4545 liter volt átlagosan. Gondosan ügyeltek a minőség alakulására is. A tej 80 százalékát első osztályú minőségben adták el. A hízóállatok naponta darabonként 1,09 kilogrammot gyarapodtak. A gazdaságossággal kapcsolatban is megemlített néhány adatot. Egy kilogramm marhahús előállításához 1,60 dkg abrakot, 1 liter tej előállításához pedig 22 dkg abrakot használtak fel. Ilyen kedvező eredmények azért alakultak ki, mert elég jelentős mennyiségben használják fel a nem hagyományos takarmányokat, főleg az élelmiszer- ipari melléktermékeket. A jövedelmezőség szempontjából azonban felmerülnek eléggé jelentős problémák. Sokszor a melléktermékek szállítása többe kerül, mint maga a takarmányozásra szánt termék. Valahogy ezen a helyzeten változtatni kellene, hogy az állattenyésztésben magasabb legyen a jövedelmezőség aránya. A főzootechnikus továbbra is bizakodó, mert a 20 százalékos tartalék most is megvan az állatállomány számára, tehát az állatok termelékenysége egész évben megközelítőleg egyenletes lehet. A helyszíni szemle után a járási mezőgazdasági igazgatóságon még alaposabban megvitattuk a helyzetet és azt a következtetést vontuk le, hogy a két mezőgazdasági vállalat példáját jobban fel kell használni a gyakorlatban. Nagy tartalékok vannak még a nem hagyományos takarmányok etetésében és általában az etetési technika javításában is. Úgyszintén jelentős változásokat kell eszközölni a takarmánynövények termesztésében. Az öntözési lehetőségek megteremtésével például nagyobb területen kell termelni az intenzív fűféléket. A takarmány- gazdálkodásra részletes tervet dolgoztak ki, amelynek megvalósítása meghozhatja az eredményeket. Vladimír Ďurfina mérnök, járási zoo- technikus azt fejtegette, hogy meg kell szilárdítani a technológiai fegyelmet és általában komolyabban kell venni a takarmánytermelést. Ez a feltétele annak, hogy az állattenyésztésben a termelés a jövőben magasabb szinten legyen. Az elmúlt évben a tehenek napi fejési átlaga 10,52 liter volt. Tehenenként 3380 liter tejet fejtek. A hízómarhák napi átlagos súlygyarapodása 80 dekagramm körül mozgott. Nem rossz eredmények ezek, de jobbak is lehetnének. Ha figyelembe vesszük, hogy a járásban gazdálkodó egységes földműves-szövetkezetekben más járásokhoz viszonyítva lényegesen több főiskolát végzett szakember dolgozik, akkor joggal tételezhetjük fel, hogy a gazdálkodás színvonala is évről évre javulhat. A képzett szakemberek olyan termelési feltételeket alakítanak ki, hogy nem lesz túl nagy gond megteremteni az egyensúlyt a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A mezőgazdasági vállalatok elegendő takarmányt tárolhatnak az állatok számára. Egyszóval létrejöhetnek a tervszerű gazdálkodás feltételei. BALLA JÓZSEF
