Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-01 / 31. szám

Kuruez elvtársnöröl megtudom, hogy 1979-töl a kultúra érdemes dolgozója és érdemes pedagógus. Legfontosabb pontként a község vízve­zeték-hálózatának bővítése került bele a választási programba. Jelentős létesít­mény az új, minden igényt kielégítő szertartásterem is, melynek építése a be­fejezéshez közeledik. Ottjártunkkor Hor­váth Zoltán kőművesmester az ipari tanu­lókkal a külső munkálatok utolsó simításait végezte. Bari Sándor villanyszerelő pedig a villámhárítót szerelte. Valamennyien a já­rási építőipari vállalat dolgozói. Az új szertartásterem átadása (még ebben az évben) tovább javíthatja a falu kulturális és társadalmi életét. Ezt a pártalapszervezet elsősorban a tömegszervezetek munkájá­nak támogatásával segíti.- Igen szoros a kapcsolatunk az egyes tömegszervezetekkel s a helyi nemzeti bizottsággal - mondja Vargha Gyula. — A pártbizottság munkaterv szerint értékeli az egyes tömegszervezeteket. Minden testületének munkáját. E szervezet elnöke Mária Vojciniaková óvónő. Együttmunkál­kodik a helyi tömegszervezetekkel a nép­művelési otthon is. Ennek vezetője Czékus Tihamér. Az együttműködést elmélyíti, hogy a tömegszervezetek vezetőségi tagjai közül néhány an egyidejűleg több szervezet vezetőségében dolgoznak. Példásan együttműködik a tömegszervezetekkel a helyi iskola is, mind a műsorok szervezé­sében, mind pedig a rendezvények meghí­vóinak széthordásában segítenek a tanu­lók. Az iskola tánccsoportjából, amelyet jelenleg Betlajcsik Júlia, a pártalapszerve­zet tagjelöitje vezet, kerülnek ki a Csema­dok tánccsoportjának tagjai. Még korántsem mindennel elégedett a pártszervezet a tömegszervezetek mun­káját illetően. Például a volt SZISZ-elnök, Janetha Albert bevonulása után visszae­sett az ifjúsági szervezet tevékenysége. Igaz, az új elnök. Kaján Ferenc lassan szintén belelendül a munkába. Ez a párt- szervezet közvetlen támogatásának is kö­Az egész községre hatni... Fontosnak tartják a tömegszervezetek munkáját KI. .ilvános gyűlések rendezése és |\ly a tömegszervezetekkel való szo­ros kapcsolat nélkül a falusi pártszerveze­tek aligha tudnának hatni a lakosságra. Ez a tapasztalata a 30 tagú izsai (Iza) pártalapszervezetnek is. Varga Gyula a szervezet elnöke ezzel kapcsolatban nem véletlenül hangsúlyozza:- Bevonjuk a nyilvános gyűlések szer­vezésébe az agitációs központ vezetősé­gét, melynek élén- Patócs József áll, aki tagja a falusi pártszervezet vezetőségének is. Segít a szervezésben a helyi egységes földműves-szövetkezet pártalapszerveze- te, élén Pavel Uhrinnal. Jó néhány száz meghívót sokszorosítunk. Ezeket az agit- kettősök és az iskola tanulói hordják szét a lakosságnak. Az összejövetelekre az iskola kulturális műsort készít elő. A nyilvá­nos gyűlések programját általában egyez­tetjük a helyi nemzeti bizottsággal. Legutóbb márciusban és áprilisban tar­tottak nyilvános gyűlést. Többek közt értékelték az előző választási program teljesítését, ismertették az új programot és az efsz fő feladatait. A falusi szervezeten kívül a földműves-szövetkezet pártalap- szervezete is tart nyilvános gyűléseket. Például májusban rendezett ilyen tanács­kozást. A két szervezet elnöke természete­sen kölcsönösen részt vesz a másik alapszervezet által rendezett nyilvános tanácskozásokon.- Ezek szerint a lakosság szép számban megjelenik a nyilvános gyűléseken - jegy­zem meg. - De vajon felszólalóban sincs hiány?- Szívesen elmondják észrevételeiket az emberek - válaszolja Vargha elvtárs. - A felszólalásokra igyekszünk azonnal válaszolni. Ha mégsem tudunk, akkor előbb a pártbizottsági üléseken, majd a taggyűléseken tárgyalunk róluk, hogy megfelelő választ kapjon minden felszóla­ló, illetve elintézzük a felvetett kérdést. Különböző javaslatok hangzanak el: az egyik felszólaló például azt javasolta, hogy a buszmegállót a főút mentéről helyezzük át a mellékutcába. Ez azonban a távolsági buszok miatt nem lehetséges. Mindig részt vesz, s többnyire fel is szólal a nyilvános gyűléseken Kurucz Nándorné, a Csemadok KB Elnökségé­nek tagja, a járási és a helyi szervezet elnöke.- Miről beszélt legutóbb? - kérdem.- Szóvá tettem, hogy nem szerepel a választási programban új művelődési ház építése. így, ha a következő választási időszakban bekerül is a programba, csak évek múlva lehet új művelődési házunk. Természetesen kulturális élet azért így is van a községben, noha a körülmények nem éppen megfelelőek. Szerveztünk író -olvasó találkozókat (Ozsvald Árpáddal és Lovicsek Bélával), filmvetítéssel összekö­tött útibeszámolókat, orvosi előadásokat (az infarktusról, a gyógyszerekről). Képki­állítást is rendeztünk. Eredményes a helyi tánccsoport (Izsák Elvira az óvoda igazgatónője a vezetője), az irodalmi színpadot Tóth Kurucz Mária mérnök vezeti.- Új művelődési házra a klubmunka további fellendítése szempontjából nagy szükség volna, hiszen a mostani eredetileg nem annak épült - folytatja Kurucz Nán­dorné. - Ebben a nagytermen kívül csak előcsarnok és öltöző van. hónapban szerepel valamelyik tömegszer­vezet munkájának értékelése a pártbizott­ság napirendjén Például márciusban a nő- szövetség, májusban a Honvédelmi Szö­vetség helyi szervezetének tevékenységét értékeljük. Az utóbbi keretében tevékeny­kednek segéd határőreink, akiknek a pa­rancsnoka Kurucz Ferenc. Munkájukat dicséri, hogy már kétszer elnyertük a Pél­dás határőr község címet... A CSSZBSZ helyi szervezetének munkáját októberben értékeli pártbizottságunk. Ezek az értéke­lések úgy történnek, hogy a tömegszerve­zetek vezetőit meghívjuk a pártbizottság ülésére, s beszámoltatjuk őket tevékeny­ségükről. Utána a taggyűlést is tájékoztat­juk erről. A tömegszervezetek évzáró taggyűlésein a pártbizottság tagjai közül mindig részt vesz valaki. Jelen vannak a tömegszervezetben tevékenykedő párt­tagok is. Jómagam részt vettem például a kertbarátok évzáró tanácskozásán, s a vitában a pártszervezet nevében elismeréssel szóltam arról, hogy tavaly mintegy 4 millió korona értékű árut vásárol­tak fel a kistermelőktől, s munkájukat igen rugalmasan szervezték. Az egyes tömegszervezetek egymás közti együttműködésében példaként szol­gálhat a Csemadok, a CSSZBSZ, a SZISZ és a nöszövetség helyi szerveze­tének összefogása. A nöszövetség tagjai évente rendeznek kézimunka-kiállítást, s rendszeresen segítik a polgári ügyek szönhetó. A párttagok közül Czékus Tiha- mért bízták meg a SZISZ-szel való kapcso­lat elmélyítésével. A fiatalok politikai okta­tásának hiányát a pártalapszervezet úgy igyekezett pótolni, hogy meghívta őket a pártoktatás előadásaira. A pártalapszervezetben kevés a fiatal. Sőt, nagy gondot okoz a tagság magas életkora, öt párttag olyan idős, és beteg, hogy nem járhat a gyűlésekre sem. Akad azonban olyan idős tag is a szervezetben, aki aktivitásban a fiataloknak is példát mutat. Ilyen a 80 éves Németh András. Olykor megbízza konkrét feladatokkal a pártbizottság a regisztrált tagokat is. A 69 regisztrált tag a nyilvános gyűlésekre mindig kap meghívót. Az alapszervezet a tagság magas átlagéletkora (60 év) ellenére igen jól dolgozik. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy aktív tagjai jelen­tős szerepet játszanak a községben. Tagja az alapszervezetnek például az iskola igazgatója és helyettese, az óvoda igazga­tója, a művelődési otthon igazgatója, a he­lyi nemzeti bizottság elnöke. Az utóbbi Komlósi Menyhért, aki egyben a Nemzeti Front helyi bizottságának elnöke, s koráb­ban a falusi pártalapszervezet élén állt. A pártszervezet tehát helyesen jár el, amikor az egész falu lakosságának aktivi­zálása érdekében nagy jelentőséget tulaj­donít a nyilvános gyűléseknek és a tömeg­szervezetek munkája fellendítésének. FOLÖP IMRE Több szívósságot, következetességet és merészséget (Folytatás a 3. oldalról) S még valami. A CSKP XVII. kong­resszusán kitűzött igényes program meg­valósítása megfontolt eljárást és szüksé­ges türelmességet követel meg. Ha az egyik oldalon síkraszállunk a túlzott óvatoskodás ellen, amely mögött megbú­jik akár a legkisebb kockázat vállalásától való idegenkedés, akkor a másik oldalon nem érthetünk egyet azzal a törekvéssel sem, hogy mesterségesen - megfelelő tudományos előkészítés nélkül - sürges­sék a problémák megoldását. A megva­lósítást senkinek sem szabadna összeté­vesztenie a rögtönzéssel. Az is megér­demli az éles bírálatot. • Társadalmunk fejlődése időszerű problémáinak megoldásában a tanulsá­goknak és az ösztönzésnek mély forrását képezik az SZKP XXVII. kongresszusá­nak eredményei. Csakhogy kifejezésre jut az a nézet is, hogy a mi kommunistá­ink tanácskozása - leegyszerűsítő kifeje­zéssel élve - békésebb volt. Mi a nézete ezzel kapcsolatban?- Az élet teljes egészében megerősíti azoknak a szavaknak igazát, amelyeket Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára mondott a szovjet kommunisták említett tanácskozásán: ,.Számos prob­lémánk azonos vagy hasonló. Megoldá­suknál ezért azonos vagy hasonló úton- módon kell eljárnunk.“ A szocialista országok testvérpártjai közösen oldják meg főleg a gyorsítás stratégiájával összefüggő elméleti kérdé­seket. E tekintetben mérhetetlen jelentő­sége van az SZKP új szerkesztésű programjának, amelyet a szovjet kommu­nisták közelmúltban megtartott kongresz- szusán fogadtak el. Pártunk alkotó módon közelíti meg a XXVII. kongresszus eredményeit. A szovjet tapasztalatok gépies, lélektelen átvétele ellenkezne a marxizmus-leniniz- mus szellemével és a lenini munkastí­lussal. Az antikommunista propaganda jelen­leg arra törekszik, hogy mesterségesen ellentétbe állítsa egymással az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusát. Rámutat arra a tényre, hogy míg a szov­jet kommunisták sokat beszélnek például a gazdasági vagy az oktatási reformról, addig nálunk ezeket a fogalmakat nem alkalmazzák a gyorsítás koncepciójával kapcsolatban. Arról van szó, hogy Csehszlovákiában ezzel a fogalommal az 1968-1969-es válságos években visszaéltek a jobbol­dali és a szocialistaellenes erők tömbjé­nek képviselői, amikor is reformnak minősítették a csehszlovák szocializmus modelljét. A CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott programnak nincs semmi köze az említett modellhez. Míg szerzői például a gazdaságban valamiféle piaci szocializmust akartak megteremteni a gazdaság magánszektorának visszaál­lításával, addig a gyorsítás koncepciója az intenzifikálás folyamataiban a szocia­lista nagyüzemi termelés meghatározó szerepéből indul ki. Eljárásunkkal kapcsolatban nagy je­lentősége van nemcsak a XXVII. kong­resszus tanácskozása számos időszerű problémája elméleti értelmezésének, ha­nem főleg és általában a kongresszus szellemének, a gyakorlattal kapcsolatos kritikus szemléletnek, annak a merész­ségnek és bátorságnak, amellyel a szovjet kommunisták harcolnak minden ellen, ami gátolja előrehaladásunkat. Nem lenne helyénvaló bármiféle aggoda­lom tapasztalataik hazai érvényesítését tekintve. • Érintettük az antikommunizmust. Vezéregyéniségeiknek módszerei töké­letesen átgondoltak, felette pontosak. Mi azonban sok esetben nem reagálunk ezekre a módszerekre sem gyorsan, sem jól... —... Teljesen egyetértek önnel. Az ideológiai munka magas fokú hatékony­ságának előfeltétele a felkészültség és az offenzivitás. Ez elsősorban a tömegtá­jékoztatás és propaganda hazai eszkö­zeire érvényes. Egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a létező szoci­alizmus országai ellen nemcsak gazda­sági és technikai, hanem egyben ideoló­giai és lélektani háború is folyik. A propa­gandában gyakran az a győztes, aki a fejlemények saját értelmezésével első­ként befolyásolja a tudatot. Ezért a CSKP XVII. kongresszusának politikai beszá­molója súlyt helyez arra, hogy a belpoliti­kai fejlődés kérdéseit az imperializmus agresszív erőinek magatartása miatt rendkívül feszült nemzetközi helyzettel összefüggésben magyarázzuk. Úgy hi­szem, hogy e tekintetben sok minden az előnyére megváltozott- Rádiónk, televízi­ónk és sajtónk politikai hírszolgálata rugalmasabb, az érvelés mélyebb és meggyőzőbb. Tudatosítani kell azonban, hogy mi a lélektani háborút elmarasztaljuk és nem alkalmazzuk a hazugságra, a megté­vesztésre, a félrevezetésre és a szélhá­mosságra épülő „fekete propagandát". A szocialista propaganda fő fegyvere az igazság. A burzsoá propaganda a cser­nobili atomreaktor-szerencsétlenséget szovjetellenes hisztéria szítására hasz­nálta fel, s nyilvánvaló volt a káröröme is. Hírszolgálata ugyan rugalmasnak tűnt, de hazugságokra épült. Ennek a tetőfoka volt az, hogy a Trieszt melletti cement­gyár füstjét megörökítő fényképekre rá­fogták - az égő csernobili reaktort ábrázolják. Mi nem folyamodunk ilyen méltatlan módszerekhez. Vegyünk egy másik példát. Az Ameri­kai Egyesült Államokat és néhány más országot elárasztanak az olyan filmek, amilyen a Rambo, a Vörös hajnalhasa­dás stb. Fő céljuk terjeszteni a kommu­nistákkal, a világ haladó erőivel, elsősor­ban pedig a szovjet emberekkel szem­beni gyűlöletet. A művészettel visszaél­nek a gyűlölködő antikommunista propa­ganda céljaira, pontosan Goebbels volt náci propagandaminiszter mintájára. A hazug embert azonban köny- nyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Ez megerősítést nyert a csernobili atomerő­műben bekövetkezett balesettel össze­függésben is. A világviszonylatban folyó ideológiai háború jelenlegi helyzete fokozott köve­telményeket támaszt ellenpropagan­dánkkal szemben, amelynek rendszerét sürgősen ki kell építenünk. • Valamennyi feladat az elvárt szinten és a meghatározott időn belül teljesít­hető? — Véleményem szerint, igen. Ezen a területen a további fejlődés nálunk két tényezőtől függ. Az ideológiai arcvonal aktivitásától a legszélesebb személyi és anyagi értelmezésben, valamint az ideo­lógiai folyamat irányításától, amelyet jó­val magasabb minőségi szintre kell emelnünk. ÚJ SZÚ 1986. Vili. 1 Horváth Zoltán kőművesmester, az ipari tanulókkal az épülő szertartásterem külső munkálatait végzi (Hajdú András felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom