Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-01 / 31. szám

Vasárnap 1986. augusztus 3. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.15, nyugszik 20.11 Közép-Szlovákia: 05.22, nyugszik 20.18 Nyugat-Szlovákia: 05.28, nyugszik 20.24 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 02.09, nyugszik 19.28 Közép-Szlovákia: 02.16, nyugszik 19.35 Nyugat-Szlovákia: 02.22, nyugszik 19.41 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HERMÍNA - JERGUS nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAP! SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A XVII. PÁRTKONGRESSZUS UTÁN A KELET- SZLOVÁKIAI VASMŰBEN Kulik Gellért cikke NSZK: MÁSKÉNT GONDOLKODNI TILOS Szergej Jasztrzsembszkij írása ÖVEZETEK Malinak István írása CSAK MINDIG ÍGY LEGYEN Deák Teréz riportja BÚJÓCSKA AZ IGAZSÁGGAL Fekete Marian írása AMIKOR A SOK IS KEVÉS Kovács Edit cikke A KOR SZÍNVONALÁN A NÉPMŰVELÉSBEN IS Dr. Frantiáek Karas írása A MODELL Bernard Malamud novellája A levocai Köny- nyügépipari Kutatóintézet realizálási üze­mében, amelyet tavalyig Stroj- smaltnak ne­veztek, az el múlt ötéves terv­időszakban nagy gondot fordítottak a gépipar mű­veletközi auto­matizált szállító és rakodó rend­szereinek kifej­lesztésére. En­nek köszönhe­tően elkészült a 065-ös típusú automatizált ra­kodógép, ame­lyet sikeresen mutattak be a tavalyi brnói gépipari vásá­ron, s ebben az évben a gyártá­sát is megkezd­ték. A fenti ké­pen: Frantiáek Kamenicky al­katrészt készít a gépbe, a lenti képen: Bohumil Strelák mérnök, a berendezés hajtóművét ál­lítja be. (Jozef Vesely felvételei - ÓSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A kormány gazdasági fejlődésünk legfon­tosabb mércéi egyikének tekinti a belpiac és a különféle szolgáltatások működésének minőségét. Az emberek gyakran mutatnak rá az ellátás hiányosságaira, bizonyos árucikk vagy szolgáltatás felesleges és nemegyszer mesterségesen előidézett hiányára, a pult alóli eladásra, a külkereskedelem, a szolgál­tatások és az igazgatás dolgozói részéről a fogyasztók zaklatásának külöféle formáira. A lehető legnagyobb igyekezetei fejtjük ki, hogy ezeket a jelenségeket életünkből szám­űzzük. Tudjuk, hogy az emberek szervez ö- és irányítókészségünket gyakran éppen aszerint Ítélik meg, hogy a szocialista intéz­mények miként biztosítják számukra az alapvető árucikkek zavartalan vásárlását, a megbízható nyilvános közlekedést, a jó minőségű, rugalmas és helyileg elérhető fizetett, illetve térítésmentes szolgáltatá­sokat. A minőség, elsősorban a lakáskultúra lényeges javítása szemszögéből fogunk hoz­zá a lakásprobléma megoldása feladatainak teljesítéséhez. A kormány a 8. ötéves terv­időszakban megteremti annak előfeltételért, hogy legalább 480 ezer új lakás épüljön fel a lakásépítés különféle formáiban és javulja­nak a lakások használati tulajdonságai. Gyarapítani kívánjuk a szociális rendelteté­sű, főleg a gondozói szolgálattal ellátott és rokkantakat szolgáló lakások számát is. Ezzel egyidejűleg törekedni fogunk a lakásépítés nagyobb mérvű folyamatossá­gára és a lakások száma növekedésével egyenletesen a lakótelepek járulékos beru­házásainak és közmüveinek építésére is. A lakásszükséglet jobb kielégítése és a la­kosság megelégedettsége érdekében a kor- * many intézkedéseket hagyott jóvá, hogy gyorsabban korszerűsítsük a lakásalapot. Jóváhagytuk legalább 30 ezer lakás korsze­rűsítésének programját. Ezeket a lakásokat az állami szocialista szervezetek kezelik. E feladat megvalósítására kell összpontosí­tani elsősorban a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek figyelmét, még­pedig a központilag irányított építőipari vállalatok hozzájárulásával. Ezzel egyidejű­leg biztosítani kell a lakásalap és a közművek karbantartásának megfelelő méreteit és mi­nőségét. A szövetségi kormány a következő idő­szakban több elvi fontosságú intézkedéssel számol a környezeti viszonyok javítása te­rén. Az itt felgyülemlett problémák megoldá­sa hosszú távú feladat, de ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy a szociális­gazdasági fejlődés meggyorsításának politi­kája határozottabb és következetesebb meg­oldásukat kívánja meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának fxogramnyilatkozatából L áttam a gondjaira bízott gyerekekkel önfeledt já­tékba merülve, hallgattam ér- dekfeszítö magyarázatait, néz­tem, ahogy a padokban ülő emberpalántáknak meggyőző­en előad, azt is megfigyeltem, milyen érzékkel tud beszélni az idős emberekkel, s azt is észre vettem, hogy összerándul az arca, ha tartalmatlan, hamis, önhitt emberek szónoklatai csapják meg a fülét. Nagy Ildikó, a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanítónője kétségtelenül tiszta ember, kreatív személyiség és jó pe­dagógus — ha úgy tetszik - példás pedagógus, hiszen nem is olyan régen - munkás­sága elismeréseként - ezzel a címmel tüntették ki. Az elis­merés természetesen jólesett neki, bár korántsem azért dol­gozik, hogy kitüntetéseket kap­jon. Egyszer, amikor megkér­deztem, milyen pedagógusnak tartja magát, ezt válaszolta: „Olyan tanító vagyok, aki ál­landóan fejlődni akar, aki min­dig jobb akar lenni. Szerintem éppen elég baj, ha egy peda­gógus úgy érzi, hogy minden a kisujjában van!“ Nem mondható el róla, hogy gyerekkora óta pedagógusnak készült, mégis szinte termé­szetes, hogy az lett belőle. A szülei ' is tanárok voltak, s a családi környezet akarva- akaratlan meghatározta sorsá­nak alakulását. így az sem véletlen, hogy jól sportolt, kivá­lóan szavalt s később az Ifjú Szívek énekkarának oszlopos tagja volt. A bratislavai peda­gógiai gimnázium utolsó érett­ségiző osztályából került ki és a pályáját a Zseliz (Zeliezovce) melletti Csatán (Cata) kezdte. Az alapiskola felső tagozato­sait tanította, előbb testneve­lésre, majd szlovák nyelvre és irodalomra. Munkásságát mégsem itt, hanem Szepsi ben bontakoztatta ki. Huszonhá­rom éve él ebben a Bódva- parti városban, s kétségtelenül neki köszönhető, hogy az isko­la tanulói országos hírnevet szereztek ennek a városkának. Gyermektánccsoportja, a Fe­hér Liliomszál többször is nagy sikerrel szerepelt a Csehszlo­vák Televízió népművészeti műsorában, Zselizen hetvenki­lencben nagydíjat nyertek, nyolcvanegyben és nyolcvan- háromban a második helyen végeztek, nem beszélve arról, hogy korábban többször voltak harmadikok és hát a gomba- szögi országos kulturális ün­nepségben is mindig nagy tapsot kaptak. S ha már az eredményekről szóltunk, akkor azt sem hallgathatjuk el, hogy Nagy Ildikó Zselizen a koreo­gráfusok versenyében a Jártok! kapueresztés, az Áji kankázó, a Magyarbódi leánytánc című műsoráért három alkalommal kapta meg a legjobb koreográ­fiáért járó díjat. Persze, nem csak a néptánchoz vonzódik ennyire. Az idén a gyermek- színjátszók országos verse­nyén, a Duna Menti Tavaszon a Somodi vásár című műso­rukkal ök nyerték a fódíjat. Lehet, sokan azt hiszik, hogy a népművészethez való vonzalma a zárt etnikumú szü­lőföldhöz való kötődéséből táplálkozik. Nos, ez nem így van. Nagy Ildikó Budapesten született, majd szüleivel Stúro- vóban és Komáromban (Ko- mámo) lakott. Az édesanyja operaénekesnek készült, ezért otthon is jóformán mindig ko­molyzenét, operákat hallgat­tak. Ildikó is előbb a komolyze­nével ismerkedett meg és, ellentétben sok más emberrel. ö ettől jutott el a népdalhoz, néptánchoz. Ezek tudatos gyűjtését és feldolgozását Szepsiben kezdte el. A tiszta népi anyagot pedagógiai mun­kájában, mindenekelőtt a gye­rekek esztétikai nevelésében kamatoztatja. A népdalokat, a gyermektáncokat, a népi gyermekjátékokat kiválóan fel­használja a tanulók ízléskultú­rájának fejlesztésében. Már évek óta az alsó tagozatosokat tanítja. Egyszer azt is elárulta, hogy szerinte a tanítónak szí­nésznek is kell lennie, szug- gesztíven kell előadnia, hogy fel tudja kelteni a gyerekek érdeklődését. Ha ezt eléri, ak­kor a gyerek hinni fog neki, vakon követi. Természetesen ez óriási felelősséget is jelent. Mindezt pedig azért mondom el. mert Nagy Ildikónak minden egyes gyermek fontos! Tudni kell róla azt is, hogy számára nemcsak az jelent sikerél­ményt, ha első díjasként tér haza Dunaszerdahelyröl (Dun. Streda), hanem azt is, ha pél­dául az olyan gyerek is megér­tette, hogy mi a merőleges, akinek korábban minden egyre ment... Nem hallgathatom el azt sem, hogy Nagy Ildikót a tanítványai igen szeretik, s ez persze nem is csoda, hiszen ö napról napra megújul­va, meghatározó módon, de játékos módszerekkel képes hatni a gyerekek érzelmére és értelmére. Egyszóval: élni tud a gyermeki szívekben. SZASZÁK GYÖRGY Gyermeki szívekben élni... ÚJ szú 2-• 1986. Vili.

Next

/
Oldalképek
Tartalom