Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-25 / 30. szám

► ÚJ szú 5 986. VII. 25. A Szovjetunió európai részének köze­rő pén terül el Oroszország nem fekete földü övezete, amely ötször akkora, mint Franciaország és tizenegyszer nagyobb az NSZK-nál. Déli határa az 50. szélességi fok fölött van, északon pedig a sarki tengerek vizei mossák partjait. Nyugati szomszédai: Litvánia, Lettország, Észtország és Belo­russzia, keleten az Urál. Éppen itt, a nem fekete földön rakták le az orosz államiság alapjait, jöttek létre Oroszország történelmi, kulturális és gazdasági alapjai. 0 13 13 13 13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Nem kis feladat elé állítja a nem fekete föld mezőgazdaságát a fejlett ipar és a nagy felvevőképességű belső piac. Emellett számos történelmi ok miatt az 50 millió hektár termőterületű térség mező­gazdasága lassabban fejlődött, mint azt adottságai lehetővé tették volna, nem tudta kielégíteni a helyi ipar és a városi lakosság igényeit. A lemaradások felszá­molása érdekében 1974-ben elfogadták a nem fekete földú övezet gazdasági és társadalmi átalakításának hosszú távú, komplex programját. A munka ritmusa Fontos szerep jut ebben a cikkben a számoknak. Segítenek meghatározni a változások mértékét, a megoldott és megoldásra váró problémák sokrétűsé­gét, bonyolultságát, megérteni a falu gazdasági és szociális fejlődése közötti elvi összefüggést, érezni a munka rit­musát. A nem fekete földú övezet mezőgaz­dasági termelésének korszerű színvonal­ra emelése, s erről nem szabad megfe­ledkeznünk, kevéssel kezdődött. A sava­nyú, vizenyős talajt gyökeresen meg kellett javítani. A második világháború befejezése után a németek által felper­zselt, kifosztott falvakba nem mindig tértek vissza a lakók - sokan elpusztul­tak, mások a lerombolt városokat, üze­A térképen az oroszországi nem fekete földü övezet fö építkezései vannak bejelölve vont földeken úgy kellett gyökeresen átalakítani nemcsak a termelőbázist, hanem az életkörülményeket is, hogy a termelés fennakadás nélkül folyhasson. Emberek ezrei kapcsolódtak be a gigá­szi, hosszú ideig tartó munkába. Ennek során nem mindent sikerült előre megter­A Szovjetunió nem fekete földü övezetének átalakítása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 a 0 0 0 0 meket építették újjá. Létrejöttek a kihaló­ban levő falvak, amelyekben nem volt kinek iskolát építeni, postát fenntartani, szolgáltatásokat nyújtani. Az elmúlt tíz év alatt nagy változások mentek végbe. Felépült összesen 46 millió négyzetméter alapterületű lakás. Hárommilliós nagyváros lakóit helyezhet­ték volna el bennük. Gyorsított ütemben épültek az iskolák, a szakmunkásképző intézetek, az óvodák és bölcsődék, a klubok, a művelődési házak, a kórhá­zak és rendelőintézetek. Javult a falusi lakosság ellátása: a kereskedelem, a szolgáltatás és a közlekedés. Több mint 60 ezer kilométernyi autóút épült. S milyenek az eredmények a terme­lésben? Több mint 2 és fél millió hektár kiszárított, öntözött földön folyik termelés. Az állami szektorban az évi átlagos bruttó termelés 25 százalékkal nőtt. Még jobbak az eredmények az állattenyésztésben: 40 százalékos termelésnövekedést sike­rült elérni. Mindig akad teendő Minden napra jut valami tennivaló. A háború utáni ötéves tervek alatt újjáépítették a romokban heverő városo­kat, gyárakat. Feltörték a szúzföldeket Kazahsztánban és Szibériában, öntözés alá vonták Közép-Ázsia, Ukrajna és a Volga-vidék óriási területeit. A nem fekete földön sokkal bonyolul­tabb minden. A lakott, már művelés alá vezni. Az apró települések lakóit például áttelepítették a közművesített kolhoz- és szovhozközpontokba. A sikeres végre­hajtás érdekében hiteleket és más ked­vezményeket nyújtottak az áttelepülők­nek. Azt gondolták, hogy az életkörülmé­nyek javulása megállítja a nem fekete föld falvaiból történő elvándorlást. Ez a valóságban nem így történt. Az addigi otthonukból kimozdított emberek nagy része tovább költözött a városokba. Akik szülőföldjükön maradtak, kezdtek jobban élni. Ma már egyre több falusi házban van vízvezeték, gáz, s mindenho­vá eljutott a televízió is. A színházak és különböző együttesek több ezer előadást és hangversenyt adnak a falusi pódiumo­kon. Ma már ez bevett szokás, igénylik a falusiak. De a városba való áttelepülést mégsem sikerült teljesen megállítani, bár csaknem a felére csökkent. Ugyanakkor optimizmusra ad okot az a tény, hogy sok család városból falura költözik. A nem fekete föld térségében szükség van munkáskézre. Különösen jól képzett szakemberekre. Ebben a körzetben még fokozottabban érvényes a közismert állítás, miszerint mindennek az út a kezdete. A nem fekete földü övezet közlekedési hálózata fejlet­tebb az oroszországi átlagnál. Ugyanak­kor a főútvonalak egy része, elsősorban a távoli körzetekben, javításra szorul. A gazdaságokon belül nem építettek elegendő jó minőségű utat, ami gátolja Oroszország nem fekete földú öveze­téhez 29 terület és autonóm köztársa­ság 521 városa és ezernél is több városi típusú települése tartozik, több mint 10 ezer kolhoz, szovhoz, gazdaságközi vállalat működik itt. Itt él a Szovjetunió lakosságának mintegy negyede, és itt található az ipari vállalatok negyede is. Oroszország termőterületének 20 szá­zalékát teszi ki a nem fekete földú övezet, jelenleg itt állítják elő a köztár­saság mezőgazdasági termékeinek (pl. a tej, a hús, a zöldség) 30 százalékát, itt termelik gyakorlatilag az összes lent, a burgonyának több mint a felét, a tojás­nak több mint 40 százalékát. Tíz év alatt a nem fekete föld térségé­nek mezőgazdasági fejlesztésére több mint 68 milliárd rubelt fordított az állam. A kolhozok és szovhozok 653 ezer traktort, 158 ezer gabonakombájnt, 353 ezer teherautót és egyéb gépet kaptak. Az itteni gazdaságok termelési és ener­getikai kapacitása megkétszereződött. Több mint kétmillió hektáros területen már folyik a termelés. 718 ezer hektáron öntöznek. * * * A 12. ötéves tervben (1986-1990) 46 milliárd rubelt költhet beruházási célok­ra a nem fekete földú övezet. 390 ezer traktort, 104 ezer gabonakombájnt, 263 ezer tehergépkocsit kap. öt év alatt mintegy 21 millió hektáros területen javítják mésszel a savanyú talajt, 1,2 millió hektárt pedig lecsapolnak - ez a térség mezőgazdasági termelésre al­kalmas területének fele. a termelés fejlődését, megnehezíti a technika hasznosítását. És természete­sen akadályokat gördít a távoli falvakban élők mindennapi szükségleteinek, kultu­rális igényeinek kielégítése elé. A térség mezőgazdaságának gyorsí­tott fejlesztése során az építőipar jelen­tette a másik gondot. Nem elmaradottsá­ga, hiszen speciális építőanyag-ipart hoztak létre, ez biztosította a szükséges termékeket. De hogyan szállítsák ezt a nagy tömegű terméket az építkezés helyszínére, amikor kevés a jó út? Honnan szerezzenek mobilis gépeket az építkezésekhez, amelyek az alapbázistól több tucat, néha több száz kilométernyire folynak? (gy aztán a fő munkálatokat elsősorban azoknak a gazdaságoknak a földjein végezték, amelyek városok vagy járási központok közelében terültek el. Ez szükséges volt, de minden problé­mát nem old meg. A gyors és nagymérvű átalakulás következtében nagyobb gondot kell fordí­tani a környezetvédelemre. Az orosz embereket a természet szeretete jellem­zi. A falusi élet elképzelhetetlen rétek, halban gazdag folyók, sűrű erdők nélkül. Egyre inkább a törvények szabályozzák az ember viszonyát a természethez. Napjainkban már szigorúbban ellenőrzik a talajjavítási terveket, a gazdasági objektumok építési és rekonstrukciós tervrajzait. Bevezetés előtt megvizsgál­ják, nem ártalmas-e az új technika, technológia vagy anyag a környezetre. Nagyobb eredménnyel folynak a tudomá­nyos kísérletek a madarak és vadállatok megóvása, a halállomány megsokszoro­zása érdekében. Az emberi tényező Amikor nem volt elegendő traktor, gépkocsi, sokan azt hitték, ha sikerül ezekből megfelelő mennyiséget előállíta­ni, minden rendben lesz. A kolhozok, szovhozok ma már nem szenvednek hiányt gépekben. Gazdaságos kihaszná­lásuk került előtérbe. Ezzel összefüggés­ben a'szakemberkérdés is. A szociális szféra gyorsított ütemű fejlesztésének szükségessége következ­tében a tervezés elveit is korrigálni kellett. A beruházásokat átcsoportosítot­ták, több jut szociális célokra. A mostani ctéves tervben másfélszer gyorsabban épülnek a falusi lakások. Új bölcsődéket, óvodákat, klubokat és művelődési háza­kat adnak át. Nagymértékben bővül a szolgáltatások köre. Több mint 45 ezer kilométer autóút épül, ebből csaknem 25 ezer kilométer a gazdaságokon belüli közlekedést szolgálja. Csak energikus, gazdaságilag érdekelt emberek tudják ezeket a feladatokat öt év alatt végrehajtani. Nem véletlen, hogy elsősorban azokon a földeken bő a ter­més, amelyeket szorgalmas, tevékeny emberek művelnek meg. A nem fekete földú övezetben éppúgy, mint az ország egész területén, a munka célja: dinamikussá tenni a gazdaságot, felgyorsítani fejlődésének ütemét, zöld utat adni a kezdeményezéseknek. Ez mindenekelőtt a termelés hatékonyságá­nak növelését jelenti. De nemcsak azt. Hangsúlyozzuk az ilyen jellegű fejlesztés minőségi oldalát, amely az embertől függ, attól a képességétől, hogy megérti és a gyakorlatban tudja alkalmazni a mű­szaki-tudományos haladás vívmányait. (Szovjetunió) Fontos politikai feladat A „mindenki képességei szerint, min­denkinek munkája szerint“ elven súlyos csorbát ejthet, ha a társadalom liberális magatartást tanúsít a munka nélküli jövedelemszerzés eseteivel szemben. Amikor a Szovjetunióban a lelkiismerete­sen dolgozó és becsületesen pénzt kereső emberek - márpedig a túlnyomó többség ezekből áll - lopással, spekulá­cióval, korrupcióval és a harácsolás más fajtáival találják szembe magukat, akkor éles hangon fejezik ki felháborodásukat. A dolgozók levelei, a közvélemény nyomatékos követelése alapján, misze­rint véget kell vetni a nem munkával szerzett jövedelmeknek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa külön határozatokat hozott, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége pedig rendeletet bocsátott ki. Ez a rendelet ez év július 1-én lépett hatályba. Ha a kolhozparaszt kora tavasztól késő őszig árusítja a városi piacon a háztáji telkéről származó termékek feleslegeit, azt mindenütt szívesen fo­gadják. De ugyanazok a parasztok és városi vevőik határozottan követelik, hogy a piacokat tisztítsák meg a viszont­eladóktól, akik semmit sem termelnek, csak olcsón felvásárolják a termékeket és magasabb áron értékesítik mások mun­kájának eredményeit. A munkás, szakember, alkalmazott számára nem egyszerű dolog, ha nyara­lót akar építeni családja számára. Az ilyen, munkából élő család és az előre gyártott elemekből készült házakat árusí­tó szaküzlet között gyakran megjelenik a közvetítő, aki sápot szed. De felbukka- nik ott is, ahol nincs elegendő pótalkat­rész, divatos ruházati cikk, cipő stb. Jogos kifogást kelt az, ha ellenőrzés nélkül, magas áron lakásokat adnak ki ideiglenesen bérbe. Hiszen a tulajdonos ingyen kapta lakását az államtól, és igen olcsó számára a villany, a gáz, a víz stb. szolgáltatása. Akkor miért gazdagodhat meg más állampolgárok ideiglenes lakásínségen? Különösen felháborítja a közvéleményt az a tény, hogy az ingyenes egészség- ügyi ellátás ellenére akadnak olyan spekulánsok, akik azon szedik meg magukat, hogy a pácienseket beprote- zsálják a poliklinikákra. Gyakran fordul elő az is, hogy a háziipari-kisipari tevé­kenységgel foglalkozók kitérnek a jöve­delemadó-köteles bevételeik bevallása elől. Az SZKP KB határozata a nem munkával szerzett jövedelmek megszün­tetését fontos politikai, társadalmi-gazda­sági és nevelő feladatnak tekinti. Ezt a munkát — hangsúlyozza a dokumentum - tevékenyen és megalkuvás nélkül kell végezni. A szocialista igazságosság kö­vetelményeit az emberek életének vala­mennyi területén figyelembe kell venni. A kormány határozata a közszükség- leticikk-gyártás fejlesztésének és a szol­gáltatások bővítésének meggyorsítására fordítja a legnagyobb figyelmet. Ugyan­akkor intézkedések történnek majd a fa­lusi lakosság termékfölöslegeinek az állami és a szövetkezeti begyújtó szerve­zetek löszéről történő felvásárlásának javítására. Ezt úgy oldják meg, hogy a termelőknek és a vásárlóknak egyaránt előnyös és alkalmas legyen. Rendezik az egyéni lakásépítés ellenőrzését. Azok az állampolgárok, akik 20 ezer rubelnél nagyobb értékű lakóházat (nyaralót) épí­tenek, kötelesek az illetékes pénzügyi szervhez bevallást benyújtani a megfele­lő anyagi eszközök forrásairól. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének a nem munkával szerzett jövedelmek elleni harcról szóló rendelete különböző intézkedéseket irányoz elő: figyelmeztetést és pénzbírságot, büntető­jogi felelősségre vonást,' ítélet alapján javító-nevelő munkával való büntetést, amely vagyonelkobzással jár együtt. Szi­gorú büntetéssel fogják sújtani a korrupt elemeket. Különösen súlyosbító körül­mények (rendszeres zsarolás és igen nagy összegű megvesztegetés) esetén a törvény hosszú idejű szabadságvesz­tést, sőt a legsúlyosabb büntetést is előirányozza. FJODOR BREUSZ, az APN szemleírója HUlÜHK älH

Next

/
Oldalképek
Tartalom