Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-19 / 51. szám
Becsületes munka - folyamatos áruellátás A Losonc (Luőenec) melletti To- mááovce nevét főlég a község határában felépített baromfiüzem tette ismertté a széles környéken. Évente sok ezer bontott csirke és több millió osztályozott tojás kerül innen az üzletekbe. Dolgozói éveken át figyelemre méltó eredményeket értek el, most azonban jelentős terjedelmű korszerűsítést végeznek itt, melynek következtében a gondosan ápolt gyepszö- nyeg és a sok virágágyás az üzem belterületén átmeneti időre „felvonulási tereppé“ változott.- Az átalakítási, felújítási munkálatok a termelést is nehezítik, hiszen a korszerűsítést teljes értékű üzemeltetés mellett végezzük - tájékoztatott Milan Faéang mérnök, az üzem izgazgója. - Talán mondani sem kell, hogy ez menynyire akadályozza a termelés folyamatosságát, az üzemen belüli árumozgatást, a tárolást stb. Ennek ellenére a baromfifeldolgozás előirányzott tervét sikerült túlteljesíteni, tojásból is 100 százalék feletti eredményt értünk el. Hogy a nehéz körülmények ellenére kedvező eredményeink vannak, az elsősorban kiváló munkáskollektívánk érdeme, melynek soraiban számos kitüntetett, példás dolgozó ta- láható.- Honnan érkezik az üzembe a feldolgozásra kerülő vágóbaromfi?- A vágóbaromfi zömét a Losonci és a Rimaszombati (Ri- mavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemei szállítják, de jelentős mennyiséget állítunk elő saját gyorshizlaldáinkban is. Évente 300 ezer darab 1,6 kilogrammos csirke kerül innen a feldolgozóba, ahonnan f. mélyhűtött, ízlésesen csomagolt baromfit a Közép-szlovákiai kerület számos járásába szállítjuk. Fehér köpenyt öltve üzemszemlére indultunk a technológiai folyamatokat irányitó Vámos László mérnökkel. Lépten-nyo- mon építómunkásokkal találkoztunk, ám a baromfifeldolgozó részlegen megszokott ütemben folyt a munka. Futóláncra akasztva vonult a vágott, tollától megtisztított baromfi végig a tágas csarnokon, az éles késekkel dolgozó asszonyok gyakorlott mozdulatokkal bontották, távolították el a belső részeket. Ki-ki a maga műveletét végezte, a futólánc végén aztán a megtisztított baromfi „fürösztö- be“ pottyant. Innen az áru a Mar- gita Jambrichová által végzett szigorú minőségi ellenőrzés után a csomagolóba került, ahol azt Mária Samsonová, az üzem példás dolgozója, Mária Orjabincová és a többiek fürge mozdulatokkal csomacjblták. Ezután már csak a termék konszignálása volt hátra, amit Mária Spodniaková végzett, s a bontott csirke a fagyasztóban fejezte be az alig fél óráig tartó feldolgozásának a folyamatát. Innen kerül ízléses csomagolásban a vásárlók elé. További utunk a tojásosztályo- zóba vezetett, amely „elegánsabb“ munkahely, itt a munka dandárját különféle automata berendezések végzik. A „STAAL- KAT“ jelzésű legújabb tojásosztá- lozó szinte az egész csarnokot kitölti, s a szemmel alig érzékelhető műveletek egész sorát végzi. Egyik kezelője Soha Lupkanová, aki 23 éve dolgozik már itt. Megbecsült alkalmazottja az üzemnek, a szocialista munkabrigád aranyjelvényes tagja, s az üzem példás dolgozója kitüntetésben is részesült. Társa, Elena Chovancová 16 éve jár be Podreöanyból. Szintén a szocialista munkabrigád aranyjelvényének a tulajdonosa, öt a vállalati igazgatóság legjobb dolgozója címmel tüntették ki. Már nyugdíjjogosult, ám ennek ellenére aktív dolgozója az üzemnek. Mindketten a korszerű, holland gyártmányú gépsort kezelik, amely napi két műszakban 190 ezer darab tojást ellenőriz és osztályoz.- Hová kerül ez a rengeteg tojás az üzemből? - fordulok kísé- römhöz.- Ennek a sok tojásnak most csak egy része kerül közvetlenül a fogyasztókhoz, nagyobbik részét hútöházakban tároljuk, hogy amikor csökken a tojáshozam, elegendő mennyiséget tudjunk biztosítani a közellátás részére. Kemeniönái hütőházunkban három és fél millió darabot tárolunk, Stítnikyben 4 milliót. Természetesen megfelelő hőfokon és páratartalom mellett, hogy a tojás később is károsodás nélkül jusson el a fogyasztókhoz.- Kőrútunk utolsó állomása a gyorshizlalda volt, ahol dr. Ján Kovaöík irányítása mellett évi öt turnusban hizlalják a Komáromból (Komárno) kapott naposcsibéket 1,6 kilogrammosra. Itt Elena Rek- éáková, Elena Paéáková, Mária Koéková és Éva Cieniková dolgozik, akik egyszerre 60 ezer csirkét gondoznak, s nagy tapasztalattal és huzzáértéssel végzik munkájukat. Alapvető mértékben segítik elő, hogy az üzemben mindig folyamatos és zavartalan legyen a baromfi feldolgozása. A jelenleg folyó korszerűsítés, melynek értéke mintegy 9 millió korona, kedvezőbb munkait/tételeket teremt majd az üzem minden dolgozója számára. A hűtő és a fagyasztó berendezések már elkészültek, most a raktárhelyiségek átépítése van soron, majd pedig a baromfi- feldolgozó gépsor korszerűsítése következik. ígéretes tehát a tomááovcei baromfiüzem jövője, melynek dolgozói a tovább javuló feltételek mellett újabb elismeréseket szerezhetnek eredményeikkel. Igaz, elismerésben már eddig is bőven részesültek, amint azt Iveta Imreová és Július Gálik, a személyzeti osztály dolgozói elmondták. A felettes szervek többször is méltányolták, jutalmazták a dolgozók igyekezetét, szorgalmát. Az üzem nyolc szocialista munkabrigádja közül ötnek vannak már aranyjelvényes tagjai, Emília Lokéová ifjúsági brigádja pedig a „vörös szegfűért“ versenyez. Számos egyéni elismerésben is részesültek az üzem dolgozói. Anna Kretová, Ladislav Demoö, Katarina Berkyová és Zúza na Filová A szocialista munka úttörője címet érdemelte ki, 11 dolgozó szakágazati kitüntetést kapott, mint például Martin Tárnáé, Mária Spodniaková és Milan Hro- nec. Mária Simanová a vállalat érdemes dolgozója címet kapta, hárman részesültek a Példás dolgozó, tizenegyen pedig A vállalat legjobb dolgozója megtisztelő címben. Mindez becsületes munkával és szorgalommal, kiváló eredményekkel kiérdemelt elismerés, amely további lelkiismeretes munkára ösztönzi az üzem dolgozóit. BOJTOS JÁNOS Az eredményes munka nem nélkülözheti a termelési értekezletek rendszeres megtartását. A tanácskozást Milan Faáung üzemigazgató vezeti Soha Lupkanová, az egyik szocialista munkabrigéd aranyjelvényes tagja már közel negyedszázada dolgozik az üzemben Milan Hronec mester és Mária Spodniaková utolsó minőségi ellenőrzést tart a csomagolt árun (A szerző felvételei) A Bátkai Állami Gazdaság dolgozói a napokban emlékeztek meg vállalatuk alapításának 25. évfordulójáról. A gazdaság igazgatója, Csiszár Zoltán mérnök ünnepi beszédében megemlékezett arról az időszakról, amikor még nem sok jel mutatott arra, hogy az „újszülött" két és fél évtized alatt óriássá terebélyesedik. Ez a Balogvölgyi mezőgazdasági nagyvállalat ugyanis ma már tizenkét kisebb falu határát öleli fel, s nemcsak a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás, hanem az egész Közép-szlovákiai kerület egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata a maga 7777 hektárjával és több mint kilencszáz állandó dolgozójával. A gazdaság 1962-ben az alacsony színvonalon gazdálkodó helyi és környékbeli efsz-ek földjein jött létre, majd pedig tizenkét év elteltével a baracai (Barca) és az uzapanyiti (Uzovská Panica) szövetkezet földjeivel bővült a területe. A gazdaság a növénytermesztés hagyományos ágazatai mellett a szóló- és a gyümölcstermesztést is bevezette, az állattenyésztést pedig a fügéi (Figa) nagyhizlalda kiépítésével gyarapították. A fejlődést jól szemlélteti, hogy amíg 25 évvel ezelőtt gabonafélékből 1,8 tonnát takarítottak be átlagosan egy hektárról, 1984-ben már 5 tonnán felüli hozam született, s az évi össztermés ma már meghaladja az 1500 vagont. Az utóbbi években jelentős sikereket értek el az olajnövények, mindenekelőtt a napraforgó termesztésében is. A cukorrépa és a takarmánynövények termesztése azonban nem tartozik a gazdaság erősségei közé. A Balog-völgyben kiépített öntözőrendszer újabban több mint 2200 hektár öntözését teszi lehetővé, ami új feltételeket teremt a növénytermesztés intenzív fejlesztéséhez. Jelenleg ötezer szarvasmarhát tartanak, ebből 1900 a tehén, amelyek évente 5 millió liternél több tejet termelnek. Az egy tehénre jutó évi fejési átlag az idén már megközelíti a 3300 litert. Ennél dinamikusabb fejlődést mutat a sertéstenyésztés. A gazdálkodás első évében a feljegyzések szerint csak 76 tonna húst értékesítettek, a jelenlegi évi termelés eléri a 2200 tonnát. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 600 gramm, egy kocától pedig átlagusan 18 malacot választanak el évente. Az említett nagyhizlalda szükségletét saját állományukból látják el, sőt az elmúlt évben már 1300 malacot el is adtak más mezőgazdasági vállalatoknak. Az elkövetkező időszakra a gazdaság dolgozói a minőség és a gazdaságosság javítását tűzték célul. Ebben a vonatkozásban főleg a tejtermelésben mutatkozik sok JUBILÁLÓ ÁLLAMI GAZDASÁG tennivaló, hiszen nem mindig a legkedvezőbb árakon történik az értékesítés, ami bizony érzékenyen érinti a gazdaság kasszáját. Külön is említést érdemel a szőlő- és a gyümölcstermesztés, hiszen olyan ágazatról van szó, amelynek nincsenek különösebb hagyományai a községben. A munkáskezekből és a korszerű gépekből mutatkozó hiány mellett még az időjárás is sújtja az ágazatot, hiszen 1981- ben és 1984-ben mintegy 30 hektáron teljesen elfagyott a szőlő, az alma értékesítésével járó gondok pedig közismertek. Egyelőre tehát veszteséges az ágazat, s ez nem kis tehertételt jelent a gazdaságnak. A nem várt veszteség ellensúlyozása céljából határozta el a gazdaság vezetősége a melléküzemági termelés bevezetését. Helyes, célszerű és társadalmilag is hasznos utat választottak, amely a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgálja, s csak a gazdaság saját dolgozói számára nyújt munkaalkalmat, kereseti lehetőséget. Kombájnadapterek készítésére vállalkoztak, s ebből a keresett tartozékból eddig már 95 darabot gyártottak, összesen 1 millió 200 ezer korona értékben. A termékeket az Agrozet kereskedelmi szervezet értékesíti, így az igénylők az ország minden részében hozzájuthatnak ezekhez. Emellett faipari részleget is létesítettek, amely főleg nők számára nyújt téli munkalehetőséget. Szakképzett asztalosok irányításával tölgyfából félkész parkettát gyártanak egy NSZK-beli cég számára. Ebből a bevételből a gazdaságnak lehetősége nyílik korszerű külföldi mezőgazdasági gépek vásárlására is. Az elmúlt két és fél évtized szociális vonatkozásban is sok eredményt hozott. Egyebek között korszerű irodaház épült, amelyhez 500 adag ebéd főzésére és tálalására alkalmas konyha és ebédlő tartozik. A szociális létesítmények a nagyobb munkahelyekről sem hiányoznak. Jelentős összegeket fordítanak kulturális célokra, a dolgozók pihentetésére és üdültetésére. Jelenleg egy 80 férőhelyes pionírtábort építenek, elkészült a sportpálya öltözőkkel és lelátókkal, s a közművelődésnek és a kultúrának is méltó hajléka van a községben, melynek létrehozásához az állami gazdaság jelentős támogatást nyújtott. Mindehhez elsősorban pénzre, sok pénzre volt szüksége a gazdaságnak. Az elmúlt tervidőszakban 8 millió korona körül állandósult évi nyereségből jórészt visszafizették már az állami banktól felvett fejlesztési hiteleket. Amint arra az ünnepi alkalomból is rámutattak, a nyolcadik ötéves terv folyamán évente 15 ezer tonna gabonát, ezer tonna olajos magvat, 10 ezer tonna cukérrépát, továbbá 5 millió liternél több tejet, 14 ezer tonnánál több vágóállatot kell előállítani a gazdaságnak, mégpedig az eddiginél is takarékosabb üzemanyag-, energia- és abraktakarmányfogyasztás mellett. A jubiláló gazdaság dolgozói azonban felkészültek az igényesebb feladatok vállalására és további sikeres teljesítésére. HACSI ATTILA XII. 19.
