Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-19 / 51. szám
kJ szú 5 86. XII. 19. VÁLTOZÁSOK ft A leningrádi Szvetlána elektronikus múszergyárban szakemberek egy csoportjának mindössze öt hónapra volt szüksége ahhoz, hogy megtervezzen és üzembe helyezzen egy automatizált tervezőrendszert. Korábban ilyen jellegű munkához egy évre volt szükség. A régi módszereket azonban mára a korszerű gondolkodás és a jó munka- szervezés váltotta fel. - A felvételen a Szvetlána egyik modem termelőegysége. A minőség mindenekelőtt Minőségellenőrző szervezet kezdte meg működését a Szovjetunió mintegy 1500 gyárában. Az Állami átvétel elnevezésű új szervezet fordulatot jelent a minőségellenőrzésben, mert az ellenőrök mintegy az állam nevében vizsgálják felül a vállalati ellenőrzésen már keresztülment termékek minőségét, nincsenek alárendelve a vállalatnak, s nem érdekeltek a vállalati tervmutatók teljesítésében. Az új minőségellenőrző szervezet független a vállalatok főhatóságától is, az Állami Szabványügyi Hivatal közvetlenül irányítja. A minőségellenőrzés új szabályait ugyancsak a hivatal dolgozta ki, ezeket az év első negyedében négy köztársaság 19 vállalatánál kísérleti ellenőrzés során érvényesítették. A szúrópróbaszerűen végzett vizsgálatok megállapították, hogy az említett vállalatoknál 24 millió rubel értékű olyan terméket engedtek át, amely nem felelt meg a szabványoknak. A szabványügyi hivatal által felkészített minőségellenörök többnyire nagy tapasztalaté mérnökök, akik korábban a termelésben dolgoztak, s a hivatal, illetve annak helyi munkatársai közül választották ki őket. Működésük során nem avatkozhatnak be a vállalatvezetés döntéseibe, de az utóbbinak sincs beleszólási joga az ellenőrök munkájába. Az új rendszert fokozatosan építik ki. Az állami ellenőrök kezdetben csak a kijelölt vállalatoknál szúrópróbaszerűen végzik a végső minőségvizsgálatot. A tervek szerint azonban ellenőrzésük fokozatosan kiterjed a kész termékek 60-80 százalékára, a jövő óv januárjától pedig azok teljes körére. (APN) A BANKOK ÚJ SZEREPE ,,A történelmi fejlődés érdekes szakaszán megyünk át, szocialista alapon meg akarjuk újítani életünk minden oldalát... Feltártuk, hogy bizonyos torzulások voltak nálunk, amelyek semmiképpen sem egyeztethetők össze a szocialista értékekkel. És az, hogy most az átalakítás útjára léptünk, felhasználva a nyilvánosságot és a demokráciát, hatalmas visszhangot keltett népünkben. Olyan támogatást kaptunk, amilyen talán immár évtizedek óta nem volt.“ Ez a négy mondat, amely Mihail Gorbacsovnak az lsszik-kul-i fórum résztvevőivel az ősszel folytatott beszélgetésén hangzott el, találóan és tömören fogalmazza meg, mi tette szükségessé a Szovjetunióban most folyamatban lévő nagy átalakulást, mi annak a célja és milyen a háttere. Az SZKP KB főtitkárának ez a négy mondata tükrözi azt a nyíltságot, szókimondást, amely fokozatosan uralkodóvá válik a Szovjetunió közéletében. Azonkívül ennek köszönhetően a világ is egyre többet tud meg erről az országról, s amit megtud, az - egyre érdekesebb. TANULJUNK „SZOVJETÜL“ Legelőször is három kulcsszót kell megtanulni: uszkorenyije- gyorsítás, peresztrojka - átalakítás, glasznoszty — nyilvánosság. Három olyan fogalom, amely feltétlenül megjegyezendő, mivel az, amit megjelöl, oka s egyben következménye azoknak a változásoknak, melyek tavaly áprilisban fogalmazódtak meg először, nyertek megerősítést az óv eleji párt- kongresszuson, hozták mozgásba az egész országot és hozták meg első kedvező eredményeiket. A gyorsítás az egész társadalmi és gazdasági életre, minden területre vonatkozik. Egyik szféra sem hanyagolható el, valamennyi egyidejű, gyors fejlesztése hozhatja csak meg a várt eredményt: az életszínvonal minőségi emelését. A sikert - rövid távon - a meglévő tartalékok feltárásától és ésszerű felhasználásától, a szervezettség és a rend megszilárdításától várják, a közelebbi és távolabbi jövőben pedig a tudományos-műszaki haladástól, vívmányai mielőbbi széles körű alkalmazásától. Az átalakítás - hangsúlyozták a XXVII. pártkongresszuson- csak akkor lehet eredményes, ha következetesen valósítják meg, ha nem veszít lendületéből. Először is a gazdaságirányítás radikális reformjára van szükség, egy egészen új irányítási mechanizmusra, mivel a sokláncszemes irányítási módszer, amellett, hogy lassú, háttérbe szorítja a kezdeményezést, nem veszi kellő mértékben figyelembe az indokolt helyi érdekeket és igényeket, lehetőségeket ad a kibúvók keresésére a felelősség alól, nem teszi a gyártókat, a dolgozókat érdekeltté az időben elvégzett, jó minőségű munkában. A túl sok tervmutató között könnyen elveszett a lényeg: a nyereséges termelés, a keresett, jó minőségű, magas műszaki színvonalú termék. AZ EMBERI TÉNYEZŐ Az átalakítás nem hajtható végre utasításokkal, megvalósításának alapvető követelménye az emberek megnyerése. Az új fejlesztési program lépésváltást követel minden egyes dolgozótól, több és jobb munkát, újszerű, az ország gazdájához méltó gondolkodást. Ha az emberek adnak- kapni is akarnak. Ezért a szociálpolitikai intézkedések kiemelt helyen szerepelnek az átalakítási folyamatban. A szociális juttatások fokozásával, bővítésével szándékszik a szovjet vezetés mozgásba hozni, aktivizálni a lényegében minden változást meghatározó emberi tényezőt. Az októberi forradalom óta eltelt közel hetven év alatt az emberek életszínvonalának emeléséért, életkörülményeiknek, munkafeltételeiknek javításáért valóban sokat tettek a Szovjetunióban. Ennek ellenére a 12. ötéves terv két és félszer akkora összeget irányoz elő a széles körű szociális program megvalósítására, mint az előző ötéves időszakban. Az emberi tényező aktivizálásának másik fontos eszköze a demokrácia kiszélesítése, ami egyben az egész átalakítás fontos feltétele. Csak a demokráciának a társadalom minden rétegére való kiterjesztése és tökéletesítése biztosíthatja a bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus eredményes működését, s ennek eredményeként a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsítását. A demokrácia kiszélesítése folyamatának megnyilvánulása a hiányosságok felelős bírálata, a törvényesség, a fegyelem következetes megtartásának megkövetelése vezetőtől és beosztottól egyaránt. A PÁRT FELADATAI Fel kell nőnie az új igényekhez és követelményekhez az egész ■pártnak is - a vezető szervektől egészen a műhelyekben tevékenykedő pártcsoportokig. Egyedül így érvényesülhet a párt vezető szerepe az új körülmények között. S míg a gazdaságirányításból igyekeznek kizárni az „agyonirá- nyítást“, a bürokratizmust, addig egyes pártbizottságok még mindig megragadnak a felületességnél, a formalizmusnál, munkájuk lényegében az adatok és jelentések gyűjtögetésére korlátozódik. Viszont egyes pártbizottságok - valamiféle szolidaritás, netán félelem miatt - nem lépnek fel határozottan az olyan gazdasági vezetőkkel szemben, akik megsértik a törvényességet, a pártélet normáit. Az ilyen gyakorlatot - bár egyre ritkább - mielőbb meg kell szüntetni, mivel kerékkötője a gyorsítás stratégiájának. Vitathatatlan, hogy ez az új politikai irányvonal a nép érdekeit szolgálja, ezért - a nép tudtával kell megvalósulnia. A XXVII. kongresszus tanácskozását a nagymértékű felelősségtudat és a nyíltság jellemezte, s ez jellemzi a szovjet vezetés kongresszus utáni tevékenységét is. A „glasznoszty“, az országos ügyek nyilvános megvitatása, a nyílt és őszinte, részletes és alapos tájékoztatás, a korábban kényesnek tartott kérdések egyértelmű, őszinte megválaszolása, a gondokról való szemérmes hallgatás helyett azok tárgyilagos feltárása eredményezte, hogy - neves szovjet közéleti személyiségek mértékadó véleménye szerint - talán még sosem élvezték az ország vezetői olyan mértékben a nép bizalmát, mint újabban. A követendő példát a legfelső vezetők szolgáltatják. Hiszen ha a párt főtitkárától, a központi bizottság tagjaitól, a miniszterektől gyakorlatilag mindent meg lehet kérdezni, lehet velük beszélni a hétköznapok akár apró-cseprő, bosz- szantó problémáiról, akkor ugyanígy megkérdezhetök a területek, járások, üzemek vezetői. így érhető el, hogy az emberek tájékozottak legyenek az országos és helyi ügyekben, beleszólhassanak a gondok megoldásának módszereibe, hiszen így vagy úgy, de nekik kell ezeket megoldani. Az ilyen hozzáállás teszi lehetővé annak elérését, hogy minden egyes ember tudatosítsa: konkrétan az ő munkájától is függ az átalakítás folyamatának sikere, a problémák megoldása. AZ ELSŐ EREDMÉNYEK Egy 270 milliós népet meggyőzni a változtatás szükségességéről, elindítani egy egészen új, járatlan úton - nem könnyű feladat. Az emberek különbözőek, s voltak olyanok, akiknek a régi gyakorlat nagyon is megfelelt, tőlük aligha várhatók el, hogy egyik napról a másikra megváltoznak. Vannak „szélkakasok“, akik most lelkesen támogatják a változásokat, de igazán nem hisznek bennük. Nem kevés azok száma sem, akik számára pusztán tunyaságuk miatt a többet és jobban követelménye nem rokonszenves. Vannak óvatosak, akik kivárnak. Ám a többség lelkesen és tudatosan indult el az új úton a nagy célok felé, nem sajnálva erőt, energiát, bízva a nagy tervek megvalósíthatóságában, a kitűzött célok elérhetőségében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei esztendő a vártnál, a tervezettnél jobb eredményeket hozott. Első nyolc hónapjában a tervezett 4,8 százalék helyett 5,2 százalékos volt az ipari termelés növekedése, ezen belül a hagyományosan gondokkal küzdő építőiparé 11 százalékos. A munka termelékenysége az előirányzott 4,1 százalék helyett 4,8 százalékkal emelkedett. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a mezőgazdaság termelése 4,5 százalékkal növekedett. 210 millió tonna gabona termett az idén, ami harmincmillió tonnával haladja meg az előző ötéves tervidőszak évi átlagát. Ez a kedvező kezdet, amely reálissá teszi a sikeres folytatást. GÖRFÖL ZSUZSA A Szovjetunióban az Állami Bankra és intézményeire új, az eddiginél jóval tevékenyebb szerep vár a pénzügyi rendszer tökéletesítésében, a termelés hatékonyságának növelésében, a pénzforrások ésszerű felhasználásában és a fizetési fegyelem erősítésében. A bankoknak a gazdaságirányítás korszerűsödése során - a többi gazdasági egységhez hasonlóan - új feladatokra kell vállalkozniuk. A bank kezében lévő legfontosabb gazdasági szabályozó: a hitel. A szovjet népgazdaság forgóeszköz-igényeinek mintegy a 60 százalékát hitelből fedezik. A hitelezés során a bank a vállalattal szemben elsősorban azt a követelményt támasztja, hogy annak termelése felesleges árukészletek felhalmozódása nélkül növekedjék. Erősödik a bank ellenőrző szerepe a beruházásoknál is. Például, ha egy építkezés nem készül el a kitűzött határidőre vagy a jóváhagyott tervdokumentációban nem szereplő objektumokat is építeni akarnak, a bank beszünteti a hitelezést. Az utóbbi években gyengült a pénzügyi és hitelpolitika gazdasági kihatása. Széles körben elterjedt a bevételek újraelosztásának helytelen gyakorlata, amikor a lemaradó vállalatok, minisztériumok veszteségeit a nyereségesen dolgozók bevételéből fedezték. Ez gyengíti a gazdasági önelszámolást és kedvez az „ingyenélésnek“. Sok vállalat, amely nem termeli meg munkájával a számára szükséges eszközöket, a mai napig hitelből fizeti dolgozói bérét és fedezi egyéb kiadásait. Keményednek a hitelfelvételek feltételei, nem teljesítik a megalapozatlan igényeket. Az első negyedévben hét-, a másodikban hatmilliárd rubellel csökkent a nyújtott hitelek összege. Az Állami Bank fontos tevékenysége a pénzforgalom szervezése és szabályozása. A bankok ezentúl még tevékenyebben fogják segíteni a vállalatokat abban, hogy feltárják tartalékaikat, érdekeltebbek legyenek a keresett árukkal és szolgáltatásokkal való ellátás javításában. (APN) A jaroszlavli (OSZSZSZK) motorgyár az idén már 70 éves, ám korszerű termékeket gyárt - dízelmotorokat nehéz tehergépkocsik, traktorok, autódaruk és útépítő gépek számára -, melyeket a világ 80 országába exportál. A felvételen a gyár 2. számú csarnoka. (ÖSTK-felvételek)
