Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-19 / 51. szám
I ■ ■ ■ n GYÜMÖLCSÖZŐ » ■■ / EGYUTTMUKODES A csehszlovákiai magyar könyvkiadásban fontos helyet foglal el a politikai és társadalomtudományi kiadványok megjelentetése. Korunk növekvő követelményeivel összhangban egyre nagyobbak az ilyen müvekkel szemben támasztott igények, legyenek azok közgazdasági, történelmi vagy időszerű belpolitikai, illetve nemzetközi eseményekkel foglalkozó kiadványok. A központi bizottságnak Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett politikai beszámolója hangsúlyozta: „Társadalmunk fejlődésének további jelentős szakaszába lép, s ez fontos feladatok elé állítja a kultúrát és a művészetet is. A kultúra és a művészet jelentős szerepet játszik a szellemi élet gazdagításában, az emberek alkotóerejének és képességének fejlesztésében, valamint eszmei és erkölcsi fejlődésében.“ Itt említjük meg, hogy a Pravda Könyvkiadó magyar nyelven is kiadta a CSKP XVII., valamint az SZKP XXVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának dokumentumait. Az olvasók bizonyára megismerkedtek már a választásokkal kapcsolatos kiadványokkal, melyek sorát A szocialista képviselő szótára zárja. A közeljövőben kerül az olvasók kezébe a Pártépítési kisszótár. A Pravda Könyvkiadó magyar szerkesztőségének fő feladata, hogy kiadványai révén, pártunk legfelsőbb szervei határozatainak szellemében hozzájáruljon a magyar nemzetiségű lakosság, a párttagok és a pártonkívüliek politikai neveléséhez. Ezért összpontosul kiadói tevékenységének jelentős része a pártépítési kiadványokra, illetve a CSKP és az SZLKP legfelsőbb szerveinek üléseiről kiadott dokumentumok magyar nyelvű tolmácsolására. A szerkesztőségre hárul továbbá az a feladat, hogy ellássa a lektorokat és propagandistákat a munkájukhoz szükséges irodalommal, a marxiz- mus-leninizmus esti egyetemeinek hallgatóit pedig tankönyvekkel és tanulmányi segédanyagokkal, (gy került a hallgatók kezébe a tankönyvek egész sora, a Politikai Gazdaságtantól kezdve a Marxista- -leninista filozófiáig és a Tudományos kommunizmusig. Ide sorolhatjuk az idén megjelent A magyar nemzetiség Csehszlovákiában című könyvet is. Az utóbbi témakörben most készül egy újabb tankönyv A tudományos kommunizmus alapjai címmel. Szerkesztőségünk fontos feladata az is, hogy magyar nyelven kiadja vezető politikusaink válogatott beszédeit. így került a magyar olvasók kezébe nemrég a Gustáv Husák beszédeit és nyilatkozatait tartalmazó kötet. Nagy figyelmet fordítunk a munkás- mozgalom haladó hagyományainak az ápolására is. Kiadványaink közt szerepel több olyan kötet, amely munkásmozgalmunk s pártunk kiemelkedő személyiségeinek életét és munkásságát mutatja be. Megjelent töbek között Steiner Gábor, Major István, újabban pedig Bohumir Smeral és Karol Smidke életét summázó kötet. Kiadjuk továbbá olyan, még élő veterán forradalmárok harcos, küzdelmes életükre való visszaemlékezéseit, akik a proletármozgalom zászlaja alatt harcoltak. Közéjük tartozik például Fábry István A forradalom katonája című könyve. Kiadványaink közt megjelennek munkásmozgalmunk történetének egyes korszakait felölelő monográfiák, mint például a Szlovák Tanácsköztársaságot bemutató, amelynek a címe Harc egy új világért. Az egységes forradalmi párt megalakulásához vezető út Csehszlovákiában című monográfia is jelentősen hozzájárult a hazai munkásmozgalom története egyik fontos korszakának megörökítéséhez. Második kiadásban jelent meg A CSKP történetének áttekintése című tankönyv, és készülőben van az 1948-as februári győzelemről írt történelmi monográfia. A burzsoá köztársaság korszaka egyik tragikus eseményének, a kosúti (Kosúty) csendőrsortűz körüli eseményeknek a krónikája a Kosúton már helyreállt a rend és nyugalom című kötet, s ugyanennek a kornak az eseményeit ábrázolja Julius Fucík Szót kérek című riportkönyve. Napjaink politikai, gazdasági és kulturális életében egyre jobban nő a szocialista integráció jelentősége. Fontos a könyvkiadók közötti együttműködés is: ugyanolyan aktuális, mint a gazdasági integráció. Már évek óta kialakultak a hasznos formái, kezdve az információcserétől a közös kiadványokig, a szerkesztők szakmai tapasztalatcseréjétől a nemzetközi könyvsorozatok megjelentetéséig. A Pravda Könyvkiadó szoros kapcsolatot tart fenn a szocialista országok pártkiadóival, Így például a moszkvai Politizdattal, a budapesti Kossuth Könyvkiadóval, a berlini Dietrzverlaggal vagy a varsói Ksiazka i wiedzával. Ebben nagy szerepet vállal a magyar szerkesztőség is. Sok éve tartó együttműködés keretében láttak napvilágot a Harc a polgári ideológia és revizionizmus ellen nemzetközi sorozatban megjelenő kiad- „ ványok. E sorozat köteteit a szocialista országokban megjelenő könyvek közül válogatják ki, s különböző nyelvű fordításban kerülnek egy-egy ország olvasóinak kezébe. A Pravda Könyvkiadó például e sorozatban többek között kiadta Heretiknek A mai polgári politikai gazdaságtan elméleti alapjai című könyvét magyar nyelven is. Kiadtuk szlovák fordításban Ripp Géza Politikai gazdaságtan és ideológia, valamint Farkas Károly Egzisztencializmus, strukturalizmus, marxizálás című munkáját. Mindkét említett szerző magyarországi. Hasznosnak tartjuk az elmúlt években az egyes szocialista országok irodalmából az említett együttműködés keretében kiadott műveket. Ezeket'az olvasók ismerik. Csupán néhány példával szeretném illusztrálni a Pravda és a Kossuth Könyvkiadónak a proletár internacionalizmus szellemében való együttműködését. Olvasóink kezébe került például Kádár János válogatott beszédeinek szlovák nyelvű fordítása Harc a szocialista Magyarországért címmel. A magyarországi olvasók viszont fordításban olvashatták Gustáv Husák beszédeit és nyilatkozatait. Évente általában két magyarországi szerző munkája jelenik meg szlovák fordításban a Pravda Könyvkiadó gondozásában. így a szlovák olvasók megismerkedhettek jeles magyar filozófusok, közgazdászok és történészek müveivel. Az évforduló kapcsán nemrég jelent meg Kun Béla életrajza. Már korábban megjelent szlovák nyelven Radó, Földesi, Elekes, Ancsel, Tökei, Gedó és Gellért egy- egy könyve. Most készül Buda Béla Az empátia című munkájának szlovák nyelvű kiadása. Természetesen ez a kiadói együttműködés nem egyirányú: budapesti partnerünk, a Kossuth Könyvkiadó is megjelenteti magyar tolmácsolásban a társadalomtudományok terén kiemelkedő cseh és szlovák szerzők müveit, s átveszi és terjeszti a Pravda magyar szerkesztősége által kiadott könyveket is. DUSEK IMRE AZ EGYSÉGES FORRADALMI BÍRT r MEG ALAKULÁSÁHOZ VÍ Z I I G ÚT CSEH/ IvunKrempa SZLOVÁKIÁBAN Beszélgetés Frantisek Brabeneccel, az SZKT titkárával A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN A JÖVŐ FELADATAI Az elmúlt napokban a XI. szakszervezeti kongresszusra készülve a szakszervezetek évzáró tanácskozásainak jelentős szakasza zárult le. Frantisek Brabenectől, az SZKT titkárától arra kértünk választ, hogy milyen eredményeket hoztak eddig az évzáró taggyűlések. Az SZKT titkára bevezetőben megállapította:- A legutóbbi évzáró taggyűlésekhez viszonyítva (ezekre 1984-ben került sor) sikerült elérnünk, hogy átfogóbban és alaposabban értékeljék a szakszervezetek munkáját. Természetesen, ez elsősorban a tisztségviselők képességeitől függött. A minőség az előterjesztett határozati javaslatokban is megmutatkozott. A figyelem a hosszú távú feladatokra irányult. Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy ezen a téren minden rendben van. A pozitív jegyek mellett sok olyan probléma és hiányosság merült fel, amelyek nem teremtik meg a kellő feltételeket ahhoz, hogy a szakszervezetek még határozottabban érvényesíthessék és teljesíthessék feladataikat.- Konkrétan mire gondol?- Gyakran más fontos körülmény is befolyásolja az eredményeket. Nemcsak maga a szakszervezet, hanem azok a viszonyok, amelyek között dolgozik. A feltételek javítása bizonyos mértékig az állami és gazdasági szervekben dolgozó partnereinktől, irányító- és tervezőmunkájuk minőségétől és attól függ, hogy a szakszervezeti tisztségviselő képes-e elvi alapon az új dolgokat felvetni és érvényesíteni akkor is, ha nehézségek, konfliktusok kísérik. Azonban ezt a fajta magatartást a jövőben nem nélkülözhetjük. Egyébként már most egyértelműen kijelenthetjük, hogy sikerült növelni a munkások részarányát a szakszervezeti szervek egyes szintjein. A szakszervezeti szakaszon több mint fél millió tisztségviselőt választottak, s örvendetes, hogy közülük sokan munkások, s részarányuk megfelel a munkahelyek szociális összetételének.- Ugyanez a helyzet a műhely- és üzemi bizottságokban is?- Ott is hasonló a helyzet. Ez nagyon fontos, mert a szakszervezetnek kell tolmácsolnia a termelésben dolgozók nézeteit, hozzászólásait és ötleteit.-A szakszervezeti munka mely területére fordították a legnagyobb figyelmet?- Elsősorban a szakszervezetek gazdasági szerepére. Nemcsak az embereknek az irányításba való aktív bekapcsolásáról volt szó, hanem a gazdasági fejlesztésbe való bekapcsolásukról is. Az a cél, hogy jobban szívükön viseljék a terv teljesítését, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztését, beleértve a szocialista munkaverseny formáinak fejlesztését is. Ezek közé tartozik az a verseny, amelyet az SZKT 14. plenáris ülése után indítottunk A Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése címmel. A verseny célja, hogy hozzájáruljon a termelés minőségi problémáinak megoldásához, és mindannak a felszámolásához, ami formalizmust és általánosságot visz a versenybe. Kevesebb figyelmet fordítottunk az eszmei és kulturális tevékenységre és magára a szakszervezeti munkára. Nem mindig értékelték és érvényesítették kellőképpen a szak- szervezeteknek ezt a szerepét, s nem minden esetben mutatták meg ezzel kapcsolatban a kiutat. Joggal foglalkoztak részletesen a dolgozókról való gondoskodással összefüggő kérdésekkel, azzal, hogy a jogos szociális és más szükségletek kielégítésével létrejöjjenek a feltételek a dolgozóknak a gazdaságban játszott aktívabb szerepe betöltéséhez.- Hozzájárul ez a hibák kiküszöböléséhez?- A problémának szentelt figyelem nem volt mindig a munkahelyeken, az egyes üzemekben uralkodó helyzetnek megfelelő. A szakszervezeti szervek tapasztalatai alapján ugyanis megállapíthatjuk, hogy néhol olyan viszonyok uralkodnak, amelyek összeegyeztethetetlenek a szocialista elvekkel. Elsősorban néhány elavult textil- és üveggyárra gondolok, de vonatkozik ez néhány élelmi- szeripari üzemre is. Az ilyen esetekben felelősségteljesebben kellett volna értékelnünk a helyzetet, s a figyelmet a problémák megoldására fordítani.- Az eddig szerzett tapasztalatokból milyen következtetést vonnak le?- Most fogjuk értékelni az évzáró taggyűlések eredményeit, levonjuk a megfelelő következtetéseket, s azokat az SZKT legközelebbi plenáris ülése elé terjesztjük. Egyetlen egy ötletnek, hozzászólásnak, véleménynek sem szabad kárba vesznie. Az illetékes szintű szakszervezeti szervben visszatérünk hozzájuk és reagálnunk kell rájuk. Csakis a dolgozók ötleteinek, megjegyzéseinek és javaslatainak következetes megoldása járul hozzá a kezdeményezés fejlesztéséhez.- Mit vár a további évzáró tanácskozásoktól?- Azt, hogy a közeljövőben sorra kerülő felsőbb szintű szakszervezeti tanácskozások nemcsak arra a kérdésre adnak választ: hogyan teljesítették az elmúlt választási időszak feladatait, hanem elsősorban arra, hogy a szak- szervezeti szervek milyen feladatokat oldanak meg a CSKP XVII. kongresszusa és a XI. szakszervezeti kongresszus után. Van mit tökéletesítenünk, van min javítanunk. Szövetségi szinten például elsősorban a dolgozóknak az irányításban való részvétele növelésének terén. Nem lehetünk elégedettek egyes munkaértekezletek eddigi színvonalával. Többet kellene foglalkozniuk azokkal a problémákkal, amelyek a dolgozókat is érintik. Gyakran nem reagálnak következetesen az elhangzott észrevételekre. Az utóbbi időben az SZKT Titkárságán többször megvitattuk a kollektív szerződések kidolgozásának és teljesítésének színvonalát. Sok esetben az a benyomásunk, mintha a kollektív szerződés akadályozná a munkát ahelyett, hogy az üzem vagy a vállalat gazdasági és szociális fejlődésének hatékony eszközévé válna. És ilyen probléma sok ián. Kívánatos, hogy a szakszervezeti konferenciák és a szakszervezeti kongresszusok hozzájáruljanak az FSZM politikai akcióegységének további megszilárdításához, hogy igényesebben és önkritikusabban értékeljék a szak- szervezetek részvételét az egyes járások, kerületek, a két köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésében, hogy az eddiginél átgondoltabban érvényesítsék összehangoló és egyesítő szerepüket.- Köszönjük a beszélgetést. JOSEF JEDLIÓKA
