Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-12 / 50. szám
Magyarországi jegyzetek III. Kecskemét, ez a jellegzetes magyar alföldi város a Duna-Tisza közének központjában fekszik. Bács-Kiskun megye 110 ezer lakosú székhelye az Alföld minden szépségét és értékét egybegyűjti, és szorgalmasan ápolja a Duna-Tisza közti t homokhátság több évszázados kultúráját, az itt élő nép hagyományait, a táj történelmi értékeit. Kecskemét Közép- Európa legnagyobb homokvonulatára települve több mint 600 éve hirdeti az emberi kitartást, szorgalmat és életrevalóságot, bizonyítva azt, hogy az akarat legyőzi a természet mostohaságát és újat építve feledteti a háborúk dúlását.-A ritkaságnak számító szecessziós tér látványa csak most kezd kibontakozni igazán, minden szögből más és más, változatossága elgyönyörködteti úgy a város lakóját, mint az ide látogató idegent. Igaz? - fordult felénk Heltai Nándor újságíró, a helyi városvédő egyesület vezetőségének tagja, a város ismerője és szerelmese, aki vállalta az „idegenvezető“ szerepét. Városnézés közben elmondta, történelmi emlék alig maradt az utókorra Kecskeméten, ám a sok szép középület, lakóház és templom a hagyománytisztelö gondoskodást jelképezi. - Gazdasági, kulturális fejlődése révén Kecskemétet méltán sorolják a hazai városok élvonalába. Az 1967-es és az 1981-es általános városrendezési terv felsőfokú szerepkörű településként határozta meg a gyarapítási, építkezési, szervezési irányelveket. Sajnos, a gyakorlatban nem érvényesültek kellően a történelmi értékű belváros megőrzését hangsúlyozó állásfoglalások - lebontották a mutatós paraszti-polgári épületekben gazdag utcákat. Persze, ma már érzékenyebben kezeljük az ódon, lebontásra, illetve felújításra szánt házakat, s éppúgy közügy az autóforgalom kizárása a központi térrendszerről, mint a foghíjak beépítése - magyarázta kísérőnk. Elmondta azt is, hogy a Petőfi Népében, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának napilapjában, évek óta a nyitott várospolitikát hirdetik. A hírős város látogatóinak első útja a szecessziós stílusú Tanácsházába vezet, amely 1893-ban 23 hónap alatt készült el Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, s amely emeleti dísztermének falain Székely Bertalan történelmi festményei láthatók. Meggyőzödnek arról is, méltán emlegetik építészeti bravúrnak a ferencrendi szerzetesek kolostorának Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetté való átépítését, műemléki jellegének legkisebb sérelme nélkül. Miközben a kecskeméti harangok zúgásában gyönyörködtünk, elértünk a város jellegzetes épületéhez, a Cifrapalotához. A múlttal szakító, különlegességre törekvő szecessziós stílus miatt kapta találó elnevezését. A pirogránit mázas homlokzat díszei és tetöcserepei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. „A vakolatba mélyített szimmetrikus növényi díszítmények az egyetemes szecesszió könnyed rajzstílusát mutatják. A bekarcolt ornamentika kék szíveket, meggyszín keresza geometriai formákban tagolt új lakónegyedei, játszóterei is beleillenek a tájba, s alakítják, formálják az ott lakók életét. Heltai Nándor méltán büszkén vezetett végig a Magyar Naiv Művészek Múzeumának termein. A provinciális barokk nemesi udvarház védett műemlék, felújítását a városlakók örömére Kerényi József tervezte. A ház gondosan ápolt parkját magas kőkerítés zárja körül, amivel visz- szaadták az egykori nemesi porta zárt hangulatát.-A szomszédban felépített Szóraka- ténusz Játékműhely és Múzeum épületében is látszik Kerényi József keze nyoma - invitál a hangulatos házba kísérőnk. Egy múltat idéző, szépen felújított ház (Archívumi felvételek) teket és zöld leveleket foglal egységes kompozícióba... A homlokzat sokszínűségét a valószínűleg olivzöld ablak- és ajtókeretek, a mélyzöld és narancsos, okkermázas cseréppel fedett tető is adta“ - olvasható Simon Magdolnának, a Cifrapalota műemléki felújításáról írt tanulmányában.- Már Lyka Károly megfigyelte - fűzte hozzá kísérőnk, - hogy a Cifrapalota magyaros stílusa a magánépíttetökre is hatott. Eldugott mellékutcák némely polgárházain föl-föltünedeznek ezek az építészeti megoldások, színek, díszek. A Cifrapalota (jelenleg a Kecskeméti Galéria otthona) közvetlen szomszédságában épített kockaházat inkább felejtse el a városba látogató. íme egy példa, hogyan nem szabad építkezni - gerjedt még most is haragra Heltai Nándor, s mint mondotta, ezzel nincs egyedül. Azután felderült az arca, mert a tér másik sarkában épülő új házsor építészeti stílusában, megoldásaiban a tér hangulatához igazodik. A városképről alkotott véleményünk nem volna teijes, ha csak a belső sétaövezetben nézelődtünk volna. Bekukkantottunk a piacra, belehallgattunk a kis utcák muzsikájába, kerestük Katona József, Jókai Mór, Petőfi Sándor és Kodály Zoltán emlékeit. De a „Homokdomb“ öreg, magaskerítéses, kunkapus utcái,- A játékműhely remek alkalmat teremt a gyerekeknek a közös alkotásra, az élményt adó játékra. Képzőművészek és kézművesek mutatják be, hogyan kell bánni a különféle anyagokkal, hogyan készíthetnek játékot, s hogyan játszhatnak örömmel és felszabadultan - közölte, s amikor megláttuk a szappanos kezű nemezkészítö apróságokat, csak sajnáltuk, hogy nem vegyülhetünk közéjük.- A teljesség igénye nélkül mutattam be a város egy-egy nevezetességét, szépségét, hisz látni, csodálni való van itt szerencsére bőven. Azt is el kell viszont mondanom, sok mindennel elégedetlenek vagyunk, de a múltban hozotf helytelen döntéseket megmásítani már nem lehet. De talán éppen ez volt az oka, hogy Kecskemét az elsők között kezdte védeni értékeit, s nem túlzás, ha azt mondom, a város szinte minden lakosa egyben városvédő is. Mi büszkén valljuk, Kecskemét megőrzte régi, ,,hírösségét“. Mit tehetnénk mi ehhez hozzá? Láttuk, a jelen embere - felhasználva s tisztelve a régit - maradandót alkot az utókor számára, a város hírösségét öregbítve. „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat“ - kívánta szülővárosának Katona József. A Kecskemétre látogató idegen csak annyit tehet hozzá: így legyen. PÉTERFI SZONYA Kicsit félve hallgattam a Pra- chaticei Légtechnikai Müvek portásfülkéjében a hosszan kicsengő telefont. Elvégre egy rendkívül elfoglalt embert keresek s nem én lennék az első újságíró, aki a helyszínen, a délnyugat-csehországi járási székhelyen nem tudta őt elérni. Aztán kicsit megnyugszom, a vonal végén öblös férfihang szól a kagylóba: Jan Jelinek vagyok. Parancsoljon. Nagyon gyorsan kiderül, korai volt az öröm. Jan Jelinek, a szocialista munka hőse nem a szavak embere. Kérdéseimre, melyekkel a kitüntetések, funkciók mögött megbúvó emberhez próbálok hozzáférköz- ni a szűkreszabott fél órában, egyszavas, tömör válaszokat kapok. Riportalanyom tapintatosan jelzi, nincs ínyére önmagáról beszélnie. Ezért is terelődik a szó a munkára.- Hogyan került a vállalathoz, miért választotta a hegesztő szakmát?- 1960-ban kerültem a vállalat milevskói üzemébe. Sógorom szervezett be, ó csábított a járás legnagyobb vállalatához. Ma TALÁLKOZÁS JAN JELÍNEKKEL, A SZOCIALISTA MUNKA HŐSÉVEL már edmondhatom, hogy nem bántam meg. Ide Prachaticéba 1968-ban kerültem. Nem panaszképpen mondom, de tény: az utóbbi időben - éppen egyéb kötelezettségeim miatt - sajnos egyre ritkábban foghatom kezembe a hegesztöpisztotyt. Jan Jelinek húsz évesen lett a kommunista párt tagja. Az azóta eltelt huszonhét évben számtalan poszton bizonyította, hogy kiérdemli embertársai bizalmát. Szakmájában folyamatosan tökéletesíti tudását. Ismeri a hegesztés minden fortélyát, megszerezte szakmájában az oktatói minősítést. A bonyolultabb feladatok elvégzése elképzelhetetlen tapasztalatai nélkül, munkája példamutató fiatalabbaknak, idősebbeknek egyaránt. A vállalat pártszervezetének tevékenységéből is kivette részét. 1970-től az üzemi alapszervezet elnöke, egy évvel később beválasztották a járási pártbizottságba A CSKP XVI. kongresszusa óta tagja a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának. Az idén választották meg a prachaticei városi pártbizottság elnökévé és a járási pártbizottság elnökségének tagjává.- Hogyan tud eleget tenni ennyi kötelezettségnek, s mit szól mindehhez a család?- Szó ami szó, nem könnyű egyeztetni tevékenységemet, gyakran vet haza az este. De a feleségem is ilyen családból származik, apja ugyancsak több tisztségben dolgozott. Ráadásul lányommal együtt mindketten itt dolgoznak a vállalatnál, ismerik problémáinkat, tudják, hogy megoldásuk sok áldozatot követel. A prachaticei vállalatnál a közelmúltban elterjedt a hír, hogy a gazdasági vezetés egy része visszaél beosztásával. Aránytalanul magas prémiumokat juttatnak egymásnak és bizonyos megrendeléseket - csúszópénz ellenében - előnyben részesítenek és gyorsabban szállítanak a megrendelőnek. Az egész ügy tisztázásában „Közöttük élni, tudni gondjaikról“ Jan Jelinek (balról) egyik munkatársával (Jaroslav Svbek. ŐSTK felvétele)
