Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-12 / 50. szám

I I _ megkérdeznénk valakitől, hogy melyek a Ke­nd. let-szlovákiai Alföldhöz tartozó Ung-vidék legfontosabb termékei, bizonyára azt válaszolná, hogy a gabonafélék, a tej, a hús és a zöldség. Mi tagadás, a múltban ez kétségtelenül így is volt, de ma már korántsem ilyen egyértelmű a mezőgazdasági termelés kizárólagos szerepe ezen a vidéken. Különösen amióta rájöttek, hogy a föld alatt értékes földgáz rejlik. A hodoníni, a gbelyi, a kútyi, valamint a többi morvaországi és nyugat-szlovákiai lelőhely a közel­múltban kelet-szlovákiai társakat kapott. Ebben az országrészben 1953-ban kezdődött a föld mélyének ilyen irányú kutatása, s a feltárt gázforrások közül a Michalovcéhez közeli stretavait és trhoviéteit már két évtizede hasznosítják, a ptruksait (Ptruksa) pedig 1976 óta. Ma hazánkban évente félmilliárd köbméter földgáz kerül a felszínre, amiből a kelet-szlovákiai kutak hoza­ma mintegy 160 millió köbméter. Maga a ptruksai kút 100-110 millió köbmétert ad. Itt, a Latorca menti erdő szélén, a Szabomély dűlőben egy teljesen új földgázkitermelő üzem töri meg a széles környék agrárjellegét. Mindössze négy épület­ből, valamint hatalmas tartályokkal és csővezetékekkel teli udvarból áll. Mindezt kerítés veszi körül, amelyen belül szinte lépten-nyomon táblafeliratok figyelmeztetik az embert arra, hogy itt cigarettázni és nyílt lángot használni szigorúan tilos.- Nem fél, nem veszélyes ez a munkahely? - szólí­tom meg Pásztor Jánost, hűtőkompresszor-kezelőt.- Nem tagadom, amikor ide kerültem, még a kétkilo- grammos gázpalacktól is tartottam egy kicsit. Azóta már megszoktam, s a százezer literes teli tartályok közelében is nyugodt vagyok. Ha nem vétünk a szigorú biztonsági előírások ellen, akkor nem történhet baj. Tokár György szerint a mérőműszerek megbízhatóan, pontosan jelzik a földgáz összetételét. Ez a kromatográf is sok mindenről tájékoztat , Gázrobbanás, gázkitörés inkább a kutak fúrásakor fordulhat elő. Persze, ott is csak elvétve. A termelés ilyen szempontból sokkal biztonságosabb munka - magyarázza. Amikor megjegyzem, hogy valamilyen furcsa illatot érzek a levegőben, azonnal megnyugtatott.- Ez a merkaptán szaga. A földgáz ugyanis magá­ban szagtalan. Mivel a tartályokból vagy a vezetékből való esetleges szivárgását műszerek nélkül nehezen vennénk észre, merkaptánt adagolunk hozzá. A termelési folyamatokról Tokár György vegyész- mérnök, az üzem fiatal vezetője nyújt részletesebb tájékoztatást.- E kimondottan agrármúltú vidék lakóinak néhány évvel ezelőtt még teljesen idegen volt a gázkitermelés, ám az évek múlásával minden itt dolgozó ember megbarátkozik vele, mint ahogy az egész Ung-vidék is egyre jobban elfogadja, magáénak vallja ezt az ipari létesítményt - mondja az üzemvezető, aki erről a vi­dékről származik, és így volt alkalma megfigyelni, hogy milyen szemmel nézték az emberek esztendőkkel ezelőtt a határban dolgozó geológusokat, a fúrótornyo­kat, majd az üzem építését, s miként nyilatkoznak, hogyan beszélnek most a már üzemelő kutakról és a faluhoz közeli gázkitermelő telepről. Elmondja továbbá, hogy a tíz éve működő első helyi telep és a jelenleg próbaüzemelő második telep tulaj­Pásztor János és Pékár Gáspár a bonyolult csőve­zeték-rendszert kezelik donképpen a Nafta Gbely konszernvállalat michalovcei üzemének egyik részlege. Éjjel-nappal, termelnek, na­pi teljesítményük 300-400 ezer köbméter földgáz, 25-30 tonna propán-bután, valamint 40-50 tonna ga­zolin. A kelet-szlovákiai kutakat egyesitő michalovcei üzemnek a jövő évben 165 millió köbméter földgázt kell kitermelnie, ebből a ptruksai részlegnek 110 milliót. Az előirányzott 12 ezer tonna gazolinból erre a mezőre 11,3 ezer tonna jut, míg a hatezer tonna propán-bután teljes mennyiségben innen kerül majd a fogyasztókhoz.- Győzik-e a kutak ezt a mennyiséget?- A geológusok évekkel ezelőtt alapos felmérést végeztek, s akkor azt állapították meg, hogy 2-3 ezer méter mélyen körülbelül 15-20 esztendőre elegendő gázkészlet van a környéken. A közelmúltban néhány kutunk hozama ugyan csökkenni kezdett, de ez nem ad okot aggodalomra, hiszen Ptruksa határában, valamint a Latorca másik oldalán, Battán (Botany), Bacska (Baőka) és Lelesz (Leles) térségében sok még a meg­kezdetten kút. Mivel a gázrétegek többsége nincs egymással kapcsolatban, így ha az egyik forrás kiapad, a másik még teljes értékű lehet. Egyébként a kutaink egyelőre önműködően termelnek, azaz nem kell belőlük szívatni a gázt, mivelhogy az kezdetben 100-150 atmoszféra nyomással tör felfelé. A régebbi kutak többségében is eléri még a nyomás az 50-100 atmosz­férát. Ha ez a minimumra csökken, akkor a kitermelés egy ideig még szivattyú segítségével is folytatható. Az üzemegység fő terméke, a földgáz csővezetéken jut innen a Kelet-szlovákiai Gázművek hálózatába, illetve a fogyasztókhoz. A propán-bután gázt hatalmas tartálykocsikkal a Haniska pri Koáicíach-i palacktöltőbe, a gazolint pedig a Slovnaft nemzeti vállalat közeli vajáni (Vojany) üzemébe szállítják. Az udvaron szinte az egész termelési folyamat jól áttekinthető, bár itt minden a tekervényes és végtelen­nek tűnő csővezetékekben játszódik le. A helyi szak­emberek a nyomásmérő órák, valamint egyéb mérő­műszerek sokasága által tájékozódnak a termelés menetéről. A földgáz a széles határban elszórtan található kutatókból csővezetéken érkezik a telepre. Az öblös vezetékek a földben húzódnak, egynek-egynek a hosz- sza a 4-5 kilométert is meghaladja. A telep kerítésén belül bújnak elő a mélyből, s a kompresszorházba torkollnak. Itt kezdődik az értékes nyersanyag felbontá­sa. A tiszta földgáz a gázművek hálózatába jut, míg a gazolin és a propán-bután külön tartályokba kerül. Az üzemvezető lelkesen magyaráz. Látszik rajta, hogy szereti a szakmáját.- Hogy mi a gazolin? - ismétli meg a kérdésemet. - Telített szénhidrogéneknek a keveréke. A földgázzal jut a felszínre. Mi itt abból leválasztjuk és Vajánba küldjük, ahol könnyű- és nehézbenzint, valamint petró­leumot állítanak elő belőle. A további frakció a propán­bután. A telepre belépő gázt előbb mínusz 49 fokra hütjük, majd további expanzióval mínusz 60 fokra. Ezen a hőfokon már cseppfolyós szénhidrogének ke­letkeznek. Az így nyert sűrítményből a lepárló és lecsapoló tornyokban előbb leválasztjuk a metánt és az etánt, majd a második fokozatban a propán-butánt. Ez utóbbit száz köbméteres tartályokban tároljuk. A gazo­lin és a propán-bután csak mellékterméknek számít nálunk, de mivel az itteni földgáz igen dús ezekben az anyagokban, nekünk, s az államnak is megéri foglal­kozni vele. A szakértők szerint az évi propán-bután termelésünk értéke elérheti a 350 millió koronát.- Azt hallottam, hogy a közeljövőben palacktöltöt is építenek...- Ez is szerepel a tervben, de még nem tudom, hogy a mi üzemünkhöz tartozik-e majd, vagy pedig a Kelet­szlovákiai Gázmüvekhez. Az biztos, hogy hasznos dolog lesz. Jelenleg a Kassa (Koéice) melletti Haniská- ba szállítjuk a propán-butánt, itt töltik'palackokba, s innen látják el az egész kerületet. Ha a kitermelt mennyiségnek legalább a felét itt, helyben palackozzuk majd, akkor a fogyasztók ellátása is lényegesen javulni fog, folyamatosabb lesz, s egyben olcsóbb és gazda­ságosabb lesz a termelése és a forgalmazása is. A ptruksai földgáztelepen hatvanan dolgoznak, több­nyire helybéli lakosok. Pásztor Jánoson és Tokár Györgyön kívül másokkal is beszélgettem. Pékár Gás­pár, Végső Sándor, Urbán Lajos, Üveges Csaba és társaik elégedettek munkahelyükkel, beosztásukkal, keresetükkel, a munkaszervezéssel és az egész kö­zösséggel. Mint mondják, a helyi lakosságnak egy ideig Urbán Lajos nyugdíjas pedagógus most kútellenór- ként dolgozik. A határt járva ellenőrzi a kutak működését. (A szerző felvételei) szokatlan volt az üzem műszaki berendezése, s maga a termelési folyamat is, de akik idejöttek dolgozni, megszokták, megbarátkoztak vele. Az Ung-vidék sokat gazdagodott a földgázmezők feltárásával. Ugyanakkor gazdasági szempontból is nőtt az értéke. Ez utóbbi várhatóan még tovább növek­szik, hiszen a földgáznak az energiaszükséglet fedezé­sében egyre nagyobb a szerepe. Mégpedig nemcsak a fűtőolaj és a világítógáz helyettesítésében, hanem nyersanyagként egyes kiemelkedően fontos vegyipari technológiai folyamatokban is. Arról nem is beszélve, hogy a szenet helyettesítő földgáz alapvető mértékben csökkenti a levegő szennyeződését. Ez az országrész ma már kissé büszke is arra, hogy a mezőgazdasági termékek mellett mással is hozzájá­rulhat a lakosság szükségleteinek ellátásához. Talán még büszkébb lenne rá, ha a gázvezeték-hálózat az itteni községekben is mielőbb elkészülne, s a helyi lakosság, valamint a mezőgazdasági üzemek földgáz­zal fúthetnének. GAZDAG JÓZSEF k S S fill S kI i ¥2pgg fala ___n Eígi ncfii rl lUIUKB/lf

Next

/
Oldalképek
Tartalom