Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-12 / 50. szám
A csehszlovák gazdasági szervezetek és a KGST-országok szervezetei közti közvetlen kapcsolatok kialakításának * ' új feltételei A szocialista nemzetközi gazdasági integráció további fejlődésében különösen nagy jelentőségű a termelő vállalatok és a tudományos intézmények közvetlen együttműködése. A közvetlen kapcsolatok az integrációs folyamatban nagymértékben elősegítik a gyártásszakosítás é% a termelési kooperáció elmélyítését, nemzetközi gazdasági kapcsolataink hatékonyságának növelését. Az ilyen jellegű kapcsolatok jelentőségét a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott dokumentumok is kiemelik. A KGST felső szintű gazdasági tanácskozása 1984. évi júniusi határozatának, valamint a KGST komplex programjának végrehajtásával összefüggésben a szövetségi kormány ez év áprilisában jóváhagyta a csehszlovák szocialista szervezetek és a KGST-országok szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok kialakításáról szóló keretszabályokat. Az új szabályozás célja, hogy nagyobb teret nyisson a vállalatok előtt a KGST-partne- rekkel történő közvetlen együttműködéshez, s egyúttal a leghatékonyabb formák feltárására és alkalmazására ösztönözzön. A keretszabályok szorosan kapcsolódnak a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének átalakítására irányuló egyéb szabályokhoz. Feltételezik, hogy a közvetlen kapcsolatok segítségével a vállalatok eredményesebben teljesítik tervezett feladataikat és nemzetközi kötelezettségeiket, emellett kezdeménye- zöen növelik a nemzetközi gazdasági együttműködés hatékonyságát. A keret- szabályok gyakorlati alkalmazása változásokhoz vezet a központi irányítási szervek és a gazdálkodó egységek közti kapcsolatokban. Abból indulnak ki, hogy kiszélesedik a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció, s ezzel összefüggésben jelentősen megnövekszik a termelési-gazdasági egységek felelőssége. Egyúttal azt is biztosítják, hogy a közvetlen kapcsolatok a tervgazdálkodással összhangban alakuljanak ki és fejlődjenek. Az illetékes központi szervek végrehajtási, utasításokat adnak ki a keretszabályok érvényesítéséhez. A bevezető rendelkezések meghatározzák a legfontosabb alapfogalmakat és a közvetlen kapcsolatok jellemzőit. A szabályok értelmében közvetlen kapcsolatnak minősül az együttműködés minden olyan formája a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés területén, amely közvetlen, szerződéssel szabályozott munkamegosztáson alapul. A közvetlen kapcsolat eszköz a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés hatékonyabbá tételére. Meggyorsítja a KGST-országok gazdasági növekedését, tudományostechnikai fejlődését. Növeli a tagországok egymás közti külkereskedelmi forgalmát, lehetővé teszi gazdasági teljesítőképességük és műszaki-gazdasági függetlenségük fejlődését. A közvetlen kapcsolatok kiszélesítésének a kutatási és termelési kapacitások jobb kihasználásához, a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentéséhez, a műszaki színvonal, a megbízhatóság, a minőség, a használati érték és a versenyképesség javításához kell vezetnie. A közvetlen kapcsolatok elősegítik a nemzetközi együttműködés magasabb szintű formáinak a létrehozását. A keretszabályok a közvetlen kapcsolatokat szabályozó megállapodásokat két csoportra osztják: az egyikbe a nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződések, a másikba a tudományos-műszaki szerződések tartoznak. A vállalatok felelősséget viselnek a közvetlen kapcsolatokból származó gazdasági eredményekért, a központi szervek pedig a közvetlen kapcsolatok feltételeinek megteremtéséért, valamint azért, hogy ezek az össztársadalmi érdekekkel összhangban valósuljanak meg. Az illetékes központi szervek bevonják a gazdálkodó szervezeteket azokba a tárgyalásokba, amelyek során egyeztetik a népgazdasági terveket, megkötik az állami szintű szakosítási, kooperációs és tudományos-műszaki együttműködési szerződéseket. A gazdasági szervezetek a felettes szervek előzetes véleményezése nélkül, kezdeményezően is folytathatnak tárgyalásokat a tagországok érdekelt szervezeteivel a közvetlen kapcsolatokkal összefüggő műszaki-gazdasági kérdésekben. Külkereskedelmi jellegű tárgyalások esetén azonban kötelesek együttműködni az adott külkereskedelmi tevékenység folytatására illetékes szervezettel. Jelentős könnyítésnek számít azonban, hogy a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium a kapcsolatokban részt vevő vállalatoknak indokolt esetekben és a szükséges körben önálló külkereskedelmi jogot adhat. A közvetlen kapcsolatokba lépő vállalatok igénybe vehetik a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara, illetve a külkereskedelmi szervezetek tájékoztató, tanácsadó és közvetítő szolgáltatásait. Az új szabályozás legfontosabb eleme, hogy a termelővállalatok közvetlen kapcsolatokat vehetnek fel a KGST-or- szágokban működő partnereikkel. Eddig a kooperációs és szakosítási szerződések nagyobb részét a központi állami szervek kötötték, amelyek a megállapodásokból eredő kötelezettségeket tervfeladatokként bontották le az egyes vállalatokra. A termelési-gazdasági egységek vezérigazgatói most már saját hatáskörükben közvetlen együttműködési szerződéseket köthetnek, vagy engedélyezhetik az alájuk tartozó vállalatoknak az ilyen megállapodások aláírását. A más irányítási formákba tartozó vállalatok a központi felettes szervük engedélyezése alapján jogosultak a szerződés megkötésére. Amennyiben a szerződésnek külkereskedelmi vonzata is van, úgy ki kell kérni az illetékes külkereskedelmi tevékenységre jogosult szervezet előzetes hozzájárulását is. A szervezetek tudományos-műszaki együttműködési szerződéseket az állam- igazgatás központi szervei által kiadott engedélyek alapján, s ezek keretei között köthetnek. Kivételes esetekben az engedélyezés el is maradhat. Az új szabályozás taglalja a közvetlen kapcsolatok és a népgazdasági tervek viszonyát, továbbá a külkereskedelmi politika elveinek érvényesítését a szerződések megkötésénél. A vállalatoknak a tervfeladatokhoz és az anyaggazdálkodási mérleg kereteihez kell igazítaniuk közvetlen kapcsolataikat. A vállalatok felelősek azért, hogy a megállapodásokból eredő kötelezettségeik összhangban legyenek az éves és az ötéves terv előirányzataival, az állami költségvetéssel és a fizetési mérleggel. Amennyiben olyan időszakra kötnek szerződést, amelyre még nem vonatkoznak tervelőirányzatok, vagy a kapcsolatok megvalósulása idején sor kerülhet a tervektől való eltérésre, a vállalatok kötelesek kikérni a felettes szervük és az Állami Tervbizottság jóváhagyását. A kölcsönös szállításokat figyelmbe veszik az államközi kontingensek meghatározásánál. A vállalat kérheti a felettes szervét, hogy a számára előirányzott importkeret és exportkötelezettségek helyett a kivitel és a behozatal szaldóját építsék be a tervébe. Az általános gazdasági szabályozók a közvetlen kapcsolatokat létesítő vállalatokra is érvényesek. A Szövetségi Pénzügyminisztérium és a Csehszlovák Nemzeti Bank a keretszabályok érvényesítéséhez külön irányelveket adott ki, amelyek a finanszírozás, a hitelnyújtás és az elszámolás szabályait részletesen tartalmazzák. A vállalatok központi felettes szervük jóváhagyásával a külgazdasági tevékenységből származó eredményeiket figyelembe vehetik a béralap képzésénél. A központi felettes szer az illetékes munkaügyi és szociális minisztériummal, valamint az illetékes tervbizottsággal kötött megállapodás alapján adhat ki ilyen engedélyt, a munkabérezésre vonatkozó egyéb szabályok megtartása mellett. A külkereskedelmi jogosultsággal rendelkező szervezetek kölcsönös előnyökön alapuló árakat használnak. Az árakban még a szerződés aláírása előtt meg kell állapodniuk. A vállalatok a Csehszlovák Nemzeti Bank útján teljesítik fizetési kötelezettségeiket, illetve realizálják követeléseiket. Erre a célra külön számlát nyithatnak. Mód van rá, hogy a közvetlen együttműködésből származó követeléseiket és tartozásaikat a partnerországok nemzeti valutájában, transzferábilis rubelben, esetleg szabad devizában vezessék. A számla egyenlegét át lehet váltani csehszlovák koronára és hozzá lehet számítani a vállalat nyereségéhez; fel lehet használni a kapcsolatok kiszélesítésére, újabb kapcsolatok létesítésére, valamint a partnervállalattal közös pénzalapok képzésére. A Nemzeti Bank koronában folyósíthat hiteleket. A vállalat a hitelpolitikai irányelvekkel és jogszabályokkal összhangban kaphat hitelt, amennyiben igazolja, hogy az ügylet a csehszlovák népgazdaság javára válik. A keretszabályok és a pénzügyi vonatkozású irányelvek még nem oldották meg teljes mértékben a vállalatok közvetlen nemzetközi együttműködésének valamennyi kérdését. Ennek ellenére az új szabályok érvényesítését jelentős előrehaladásnak tekinthetjük. Az illetékes központi szervek ezeket további konkrét intézkedésekkel, végrehajtási utasításokkal egészítik ki. A vállalatokra viszont az a jog és kötelesség hárul, hogy kezde- ményezően használják ki a keretszabályok adta lehetőségeket, s ezen az úton eredményes és hatékony kapcsolatokat alakítsanak ki a KGST-országokban működő partnerszervezeteikkel. L. L. A szocialista országok tudományos akadémiáinak számítástechnikai koordinációs bizottsága 1985. júniusában tíz komplex céltervből álló koncepciót dolgozott ki Prágában. A számítástechnikai eszközök továbbfejlesztésének fő irányait meghatározó koncepció első két célterve - az ismeret- és képfeldolgozás rendszere - szerepelt a programján annak a Smolenicén megrendezett nemzetközi munkaértekezletnek, amelyen tíz ország tudományos akadémiáinak nyolcvan munkatársa vett részt. Milyen lesz és mit tud majd az ezredforduló számítógépe? Okosabb lehet-e a robot, mint az ember? Mitől mesterséges a mesterséges intelligencia? - Ezekre a kérdésekre adott választ Ivan Plander, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetének igazgatója, a nemzetközi programbizottság elnöke, az értekezlet egyik résztvevője.- Ami a számítógépek és ipari robotok legmodernebb változatait illeti, jobb, ha őszintén bevalljuk: Japánt már nem fogjuk lekörözni. Japán ugyanis akkora előnyre tett szert a tudományos-műszaki élet terén, hogy aligha van a világon még egy ország, amely hasolnó eredményekkel dicsekedhetne. A számítástechnika elméleti kérdéseiben azonban a KGST-országok még Japánnál is jelentősebb sikereket érnek el. Ennek egyik legérdekesebb példáját említem meg csupán; a felkelő nap országa már évek óta a Szovjetuniótól vásárol számítógép-programokat. A szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetői ezért 1983 decemberében Szófiában úgy döntöttek: a számítás- technikai berendezések nagyobb ütemű fejlesztése érdekében célszerűbb lesz, ha a kutatásokra szánt pénzösszeget a technológiák megvásárlására fordítjuk. Egy kis ország amúgy sem igen engedhet meg magának nagy kutatásokat, arról nem is szólva, hogy teljesen felesleges dolog olyan kísérletekbe bocsátkoznunk, amelyek eredményei már ismertek a világon. Hogy milyenek az eddigi tapasztalataink? Az eredmények mielőbbi realizálása nem az akadémiától, hanem az elektrotechnikai minisztériumtól függ. 1983-tól mindössze három év telt el, de ezalatt az idő alatt is léptünk egy nagyot a számítástechnikában. Koncepciónk első két célterve az ismeret- és képfeldolgozás rendszere. A legkorszerűbb számítógépek ugyanis már nemcsak matematikai számításokra és termelésirányításra képesek, hanem konkrét kérdésekre, sőt kérdés- csoportokra is választ tudnak adni. Ha például a reneszánsz világa érdekel bennünket, s azon belül Is Giotto műhelye, elég megnyomni néhány gombot, s ahelyett, hogy napokon át a könyveket bújnánk, percek alatt megszerezhetjük a szükséges információkat. A képfeldolgozó rendszer az ún. intelligens rendszer alapja. Mint tudjuk, információinak hetven-nyolcvan százalékát a szemével szerzi meg az ember. Azzal, hogy lát, olvas, figyel. Az Robotok mesterséges intelligenciával élményeit azután elraktározza, s ebből alakítja ki a külvilág modelljét. Ha a modellben valamiféle változás áll be, hiszen ismereteink napról napra gyarapodnak, akkor korrigálják a modell egyes pontjait. Az ember tehát sok mindenben hasonlít a számítógéphez. Akárcsak a gép, ö is egy belső kép alapján „kapcsol“, dönt és cselekszik. Az intelligerjs rendszer kifejlesztése régóta foglalkoztatja az embert. Már Lenin is felteszi a kérdést: mi a különbség a pók és a szövőnő között? Amíg a pók genetikai kódjában pontosan ott van az az egyetlen hálóminta, amit csinál, addig a szövőnő belső modell,' vagyis egyéni elképzelés alapján dolgozik. A szocialista országok akadémiáinak számítástechnikai bizottsága most olyan intelligens robotok kifejlesztését szorgalmazza, amelyek az ember kulturális tájékozottságát is növelni fogják. Egyre több szó esik mostanában a mesterséges intelligenciáról. Ilyenkor azokra a robotokra gondolunk, amelyek nemcsak dolgozni, hanem dönteni is tudnak. Ha úgy tetszik: „gondolkoznak“. „Reagálnak“ a legkisebb változásra is. Mondok egy példát. A Martini Nehézgépipari Művek olyan robotizált munkahelyek gyártását kezdi meg a közeljövőben, amelyekben egy vizuális rendszer, egy „látó“ szenzor „figyeli“ a hegesztést. Ha a két összehe- gesztendó tárgy között valami nincs rendjén, működésbe lép az adaptív rendszer, s a robot megoldást keres a művelet befejezéséhez. Talán nem is kellene mondanom, mégis örömmel hangsúlyozom: ez egy igazi csodamasina, amelyből külföldre is szállíthatunk. Hogy mit tartogat a jövő? Hogy mit tudnak majd a holnap számítógépei? A csúcs szerintem az lesz, amikor a gép „élő“ szóból is érteni fog. Mert hiszem, hogy ez is megvalósul egyszer. De hogy egy közölebbi tervet mondjak: az orvostudományban is mihamarabb el kell hogy jöjjön az az idő, amikor a beteg diagnózisát nem egy gyakorlott orvos és nem is egy orvostudományokkal foglalkozó kutató határozza meg, hanem a számítógép. A smolenicei értekezleten a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézete mellett működő bázislaboratórium vezetője is részt vett.- Laboratóriumunk a mesterséges intelligencia-kutatás nemzetközi műhelye - mondta Jozef Mikloéko. - Megalapításától mindössze négy év telt el, ezalatt 83 külföldi szakember dolgozott nálunk, s valamennyien a szocialista országokból jöttek. Kutatásaink során azokra a kérdésekre keressük a választ, amelyeket a már említett komplex tudományos céltervek tesznek fel, így szorosan együttműködünk a műszaki kibernetikai intézettel. Rendszeres összejöveteleket és előadásokat tartunk az intelligens robotok információs-irányító rendszereiről, kiadványainkat, tudományos munkáinkat az egész világon nagy érdeklődéssel fogadják, tevékenységünket pedig nemzetközi viszonylatban is pozitívan értékelik. Több szem, többet lát - így a szólásmondás. Mi azt tartjuk: közösen hamarabb jutunk előre. SZABÓ G. LÁSZLÓ ÚJS 6 1986.X alkotó
