Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-28 / 48. szám
*r * r A szurkolók megszokták, hogy egyes sportágak időnként hullámvölgybe kerülnek. Az atlétika fejlődése viszont töretlennek tűnt, a sportok királynője szilárdan tartotta nemzetközi pozícióit. A moszkvai olimpia óta sikert sikerre halmozott: az 1982-es athéni Európa-bajnokságon, az egy évre rá rendezett helsinki világbajnokságon, a fedettpályás kontinensviadalokon, az Európa és Világ Kupákon. Az atlétákban bizhatott a közvélemény, formaidőzítésük példaként szolgált a többi sportág versenyzőinek is. Az idei esztendő rácáfolt erre a véleményre. A madridi fedettpályás Eb-ről egyetlen bronzéremmel (Leitner) tért haza a csapat. A kudarc a nyári stuttgarti kontinensbajnokságon vált teljessé: Pribilinec aranyérme az egyetlen dobogós helyezést jelentette. Ilyen szegényes évet rég zárt a múltban az egyik legsikeresebb sportág. Természetesen a sportközvélemény nehezen érti, hogy a csehszlovák atlétika miként veszíthette el ilyen hirtelen nemzetközi pozicióit. A kudarc okait próbálja elemezni a következő beszélgetés, amelyet Karel Pilny mérnökkel, a Csehszlovák Atlétikai Szövetség alelnöké- vel, dr. Mi lóé Millerrel, a CSSZTSZ KB élsportosztályának vezetőjével, Franti- sek Fojt központi edzővel, az atlétikai élsportbizottság elnökével, valamint dr. Milan Bureééel, a cseh oktatási minisztérium élsportközpontjának edzőjével folytattunk. • Tegyék kezüket a szívükre: nem lehetett volna elkerülni a stuttgarti vagy már a tavaszi madridi kudarcot? FOJT: Athén és Helsinki sikerein föl- buzdulva senki nem gondolt arra, hogy ez bekövetkezhet. Minden jel arra utalt, hogy jól megy a munka, önelégültek lettünk, s közben nem vettük észre a hibákat. Pedig már a tavalyi idény helyenként jelezte: valami nincs rendben. De az intézkedések elmaradtak. Ez az egyik dolog. A másik: Stuttgartra július 14-e, azaz az országos bajnokság után jelöltük ki a csapatot. A versenyzők nagy része több mint egy hónapig nyugodtan készülhetett az eseményre. Ennek megvoltak az előnyei. Csakhogy a gyakorlat mást mutatott. Azok, akiknek augusztus első felében még meg kellett küzdeniük a rajtjogért, az Eb-n is jó teljesítményt nyújtottak. Logikus eset, hiszen tiz napon belül aligha esik vissza a sportoló formája. Megtörtént olyasmi is - hasonlóra nem emlékszem a hazai élsport történetében -, hogy formahanyatlás miatt megvontuk a csapattag (Höffer) rajtjogát. Utólag az a véleményem, hogy még következetesebben kellett volna eljárnunk, másokkal is hasonlóképpen cselekedni. Kővár edző viszont nem teljesítette az élsportolók felkészítésével szemben támasztott követelményeket. Csalódást okozott Jaroslav Smíd is a gerelyhajitó Adameccel szemben tanúsított magatartásával. PILNYf Érzésem szerint nem minden edzőnek maradt tiszta a lelkiismerete az idén. Egyesek talán nem is ismerik saját tanítványaikat. Mert mi mással magyarázható, hogy Stuttgartban az egyes versenyek előtt tartott technikai értekezleten azt hangoztatták: a tesztek szerint ver• A komplex ellátást illetően - beleértve az orvosit is - az atlétika példaként szolgált a többi sportágnak. Az idén mégis rengeteg volt a sérült, a beteg. Hogy működött hát az élsport egészségügyi intézete? MILLER: Létrehozásával sokat javult a helyzet. Ami a sérültek nagy számát illeti, nem egyértelmű a válasz. Az idősebb versenyzők esetében gyakoribb ennek eshetősége, mint a fiataloknál. Épp ezért meg kell találnunk a regeneráció helyes módját. Nem szabad elhanyagolnunk a megelőző ellenőrzést. BURES: Mint az oktatási minisztérium munkatársának, be kell vallanom: nekünk is nagy szükségünk lenne saját egészségügyi létesítményre. A sportban nem elég, hogy az orvos csak szakmai szempontból közelítse meg a beteget. Köztudott az is, hogy a fővárosban túlterheltek az orvosok, s a sportolóknak egyszerű kivizsgálásra néha két hónapot is kell várniuk. • Az atlétika az elmúlt években elért eredményeivel kiharcolta magának a legjobb edzésfeltételeket. Egyesek viszont azt állítják, az edzők és védenceik bevásárlásra használják föl az edzőtábort, s aszerint választják ki, mi felel meg leginkább egyéni érdekeiknek. A kötelezettségek pedig háttérbe kerülnek... Miért vallott kudarcot az idén a csehszlovák atlétika? A kudarc további okai a válogatottak egyéni felkészülésében keresendők. Mi mással magyarázható, hogy Cado az Eb előtt Budapesten 17 métert ugrott, és Stuttgart után a prágai csehszlovák-magyar viadalon megismételte az eredményt. Ugyanezt példázza Murková, Bu- gár és mások esete. Az ugrók a kontinensviadal előtt már a döntőben érezték magukat, a helyszínért viszont lélekben nem tudtak megbirkózni azzal a gondolattal, hogy a selejtező szint teljesítéséhez tudásuk legjavát kell nyújtaniuk. Az ö esetükben felszínre kerültek más hiányosságok is. Például a technikai felkészítésben: rohamuk nem volt tökéletes. Nem szívesen vádolom az edzőket, de meg kell mondani: ők a felelősek védenceikért. No meg a sportközpontok és az élsport vezetőedzői. Az ő feladatuk az edzési folyamat ellenőrzése. MILLER: A sors iróniája, hogy a felkészülésre az idén is kitűnő körülményeket teremtettünk. De ez nem elég. A jó eredmény eléréséhez szükséges a sportoló és az edző becsületes munkája is. Én éppen itt látom a sikertelenség fő okát. Zátopekék, Fibingerová, Kratochvilová, Bugár vagy Leitner sikerei a belső elkötelezettségből, kemény munka árán születtek. Az én meglátásom, hogy a madridi, a stuttgarti kudarcban oroszlánrészük van az élsportban tevékenykedő szakembereknek és edzőknek. Az utóbbi öt év során, amikor a sportág sorra halmozta a sikereket a CSSZTSZ KB ólsportosz- tálya a kelleténél jobban megbízott bennük, s nem ellenőrizte szigorúan tevékenységüket. Ez pedig nagy hiba volt! Meggyőződésem; az atlétika egyike azon kevés sportoknak, amelyben képzett edzők működnek. Csakhogy egyes edzők tudása már nem elég ahhoz, hogy az élsport által támasztott komoly követelményeknek eleget tegyenek. Azok között, akik megfeleltek a kor követelményeinek első helyen említeném Juraj Benőiket. Meg nem alkuvásáért, igényességéért gyakran kerül konfliktusba védenceivel és kollégáival, mindazokkal, akik nem tudatosítják: az élsport szigorú rendet követel. Nézetünk szerint Jaroslav Bugár Imre nem jeleskedett a stuttgarti kontinensviadalon; a szakvezetés azonban bízik benne (CSTK-felvétele) senyzóik csúcsformában vannak, másnap viszont még a selejtező szintet sem teljesítették. Ezentúl a nevezésnél figyelembe kell venni: az illető sportoló formája felfelé ível-e. Nem akarom túlságosan leegyszerűsíteni a dolgot. Az atlétika egyéni sport, s e szerint kell közelítenünk a versenyzőkhöz is. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy egyesek megérdemlik a bizalmat, s nevezésükről már korábban dönthetnek. Az idei balsiker ellenére például Bugárra gondolok. Vagy Leitnerre, aki a nagy versenyekre mindig becsülettel felkészült. De ahhoz, hogy valakinek bizalmat szavazhassunk, tökéletesen ismernünk kell. % FOJT: Úgy érzem, edzőinkből, versenyzőinkből kihalt a szerénység. Madrid és Stuttgart előtt bajnoknak kiáltották ki védenceiket, azt hangoztatták: övék a világ legjobb gárdája, önteltek, ahelyett, hogy kritikusan értékelnék munkájukat. Ez kimondottan negatív vonás az edző- versenyző kapcsolatban. Mert atlétáink fizikailag jól felkészítettek, de a lélektani és egyéni felkészítésben már távolról sem. FOJT: A versenyzőket a felkészülés előtt kidolgozott terv alapján küldjük edzőtáborba. Az impulzust természetesen az edző adja, aki megjelöli a felkészülés koncepcióját, s ezt a legtöbb esetben elfogadjuk. A hiba ott történt, hogy szigorúbb ellenőrzés nélkül támogattuk az egyéni elképzeléseket. Abból indultunk ki, hogy ezek az emberek a múltban jó eredményeket mutattak föl. Elutasítom viszont azt az állítást, amely az edzőtáborokat a bevásárlással azonosítja! MILLER: Nem vettük észre, hogy két legjobb magasugrónk a nymburki 180 m-es tengerszint fölötti magasságból magaslati edzőtáborba vonult. Anélkül, hogy egy közbeeső felkészülést végzett volna. Hasonló dolgokban eddig szabad kezet adtunk az atlétáknak, ennek pedig nem szabad megismétlődnie. • A nyilvánosság körében az a hír járja, hogy a Nagydíj-versenyeken pénzjutalmat kapnak az atléták. Az IAAF szabályai szerint a pénzdíjat a nemzeti szövetségek kapják. Mi az igazság? PILNY: Számos új verseny, így a Nagy- díj-sorozat bevezetésével az IAAF arra törekszik, hogy a rendezvényeket saját ellenőrzése alá vonja. Ami a pénzdíjakat illeti: ezek egy részét a versenyző, másikat az edző, a maradékot a szövetség kapja. Ami a rajtot illeti, az a tapasztalat: a különböző rendezvényeket szigorúan rögzíteni kell az atléták edzéstervében, hogy ne téveszthessük szem elöl aszezon csúcspontját. • Az edzők számára nem kedvező a megállapítás, hogy 1982 óta egyetlen tehetség robbant be az élvonalba: Ján Zvara. Az utánpótlás neveléséről ezek szerint megfeledkeztünk. PILNY: Jelenleg negyvenezer tagot tart nyilván szövetségünk, összehasonlítva a sportág nagyhatalmaival ez édeskevés. És ez a fő probléma: az atlétikának nincs kellő bázisa. Ez sok mindenre vezethető vissza: a versenyek nem eléggé keltik föl az érdeklődést, a serdülőknek nincs rajtlehetöségük, stb. Olyan kérdések ezek, amelyekre nem egyszerű a válasz. A balsiker figyelmeztetett: az atlétika széles berkeiben nincs minden rendben. Ezért a problémákkal komolyan kell foglalkoznunk, hogy mielőbb találjunk kiutat a zsákutcából. • A moszkvai olimpia óta elért eredményekben része volt a sportág új szakvezetésének, amely céltudatosan, rugalmasan, felelősséggel végezte tennivalóit. Valljuk be őszintén, nem akadozik valami mégis az irányításban? MILLER: A CSSZTSZ KB Elnökségének a stuttgarti Eb-ről készített értékelése pontosan így fogalmaz: az élsportszintű atlétika irányítása túl ,,demokratikus“ volt, a külföldi rajtokat illetően fegyelmezetlenségek adódtak, egyéni érdekek kerültek előtérbe. Reméljük, a központi edző cseréjével sikerül helyreállítani a rendet. • A válogatottak felkészítését az élsportközpontok végzik. Nem okoz gondot, hogy ezeket különböző intézmények irányítják? FOJT: A kitűzött célokat a legjobban a cseh oktatási és a nemzetvédelmi minisztérium irányítása alá tartozó központok teljesítették. A belügyminisztérium élsportközpontjainak tevékenységében viszont sok volt a fogyatékosság. • Az atlétika az első számú olimpiai sportág. Amennyiben töretlenül folytatni szeretnénk az elmúlt évek siker- sorozatát, radikális intézkedésekre lesz szükség... FOJT: Októberben bíráltuk el az egyes atléták egyéni felkészülési tervét. Meg kell mondanom, a múltnál jóval szigorúbb kritériumok alapján. Gondosan mérlegeltük azt is, milyenek az egyes versenyzők kilátásai. Éppen iiyen elgondolásból számos atlétát kizártunk az élsportközpontból. Közöttük van Daniáková, Burgárová, Eibnerová, Sokolová, Adamec, Raabová, Púchovsky és Bednár. A válogatott keretet egyötödével csökkentettük. Gyenge teljesítményük miatt egyáltalán nem kaptak helyet benne a női gerelyhaj itók és a maratonfutók. MILLER: Okulnunk kell az elmúlt idény hibáiból, hogy azok ne ismétlődjenek. Nem szeretnénk azonban pálcát törni a sportolók és az edzők fölött. Mindazoknak, akik Stuttgartban kudarcot vallottak, lehetőséget adunk a becsületes munkára, a bizonyításra. Amint az a beszélgetés részvevőinek válaszaiból is kitűnik, az atlétika az idén nem véletlenül került zsákutcába. Az atlétikai élsportközpont szakvezetőinek, a versenyzők edzőinek hibái, felelőtlen magatartása juttatta oda. Rokonszenves viszont: a sportág vezetői férfiasán bevallják a hibákat, s a jövőben igyekezni fognak, hogy azokat kiküszöböljék. Úgy érezzük, hasonló álláspontra kellene helyezkedniük mindazoknak, akiket a bírálat érint. Mert mindannyian egy ügyet tartunk szem előtt: az atlétika ügyét. Azt, hogy a sportok királynője Csehszlovákiában újra visszanyerje a nemzetközi porondon elvesztett pozícióját.- (Rp) #ÓJS2 VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301 Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon 337-823 337-825 Hirdetési iroda közuleteknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15., II. emelet, telefon: 551 -83. 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 Kős. A vasárnap, kiadás öfcfizetési dija negyedévenként 13,- Kős. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedícia a dovoztlaőe, 813 81 Bratislava Gottwaldovo námestie 6.
