Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-28 / 48. szám

Vasárnap 1986. november 30. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 07.04, nyugszik 15.47 Közép-Szlovákia: 07.11, nyugszik 15.54 Nyugat-Szlovákia: 07.17, nyugszik 16.00 órakor A HOLD kel - Kelet-Szk>- vákia: 05.28, nyugszik 14.36 Közép-Szlovákia: 05.35, nyuszik 14.43 Nyugat-Szlovákia: 05.41, nyugszik 14.49 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ANDRÁS, ANDOR - ONDREJ, ANDREJ nevű kedves olvasóinkat 1911-ben született Jan AN- TEK cseh szobrász, érdemes művész • 1926-ban született Andrew Voctor SCHALLY lengyel származású Nobel- díjas amerikai fiziológus. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A NEMZETISÉGEK ÉS A MUNKÁSFIATALOK HELYZETÉRŐL Mészáros András írása AZ OSZTÁLYHARCOS MÚLT HÚ TÜKRE Mikus Sándor írása MEGŐRZÉS - FELÚJÍTÁSSAL, TÖMBREHABILITÁ- CIÓVAL Péterfi Szonya magyaror­szági jegyzeteinek második része HIVATÁSA A GYÓGYÍTÁS Szaszák György kása HASZNOS TANÁCSKOZÁS Kádek Gábor cikke MODERN MESÉK? Oleg Szemak Írása SZERELEM Jókai Lajos novellája llllllllllllllllllllllllllllllll Az 1-es számú bratislavai fűtőmű évente 430 ezer gigajoule hőt és 26 ezer megawattóra elektromos energiát termel, e mennyiség csaknem 70 százalékát a téli időszakban. A fűtési idényre a dolgozók már a nyár folyamán felkészültek. Megjavították a berendezéseket, a tartályokat feltöltötték nehéz fűtőolajjal. A fenti képen: Stefan Torma gépész (baloldalt) és Celestin Volek műszakvezető mérnök a TG-1 turbogenerator csapágyait ellenőrzik. A középső képen; Igor Frno (baloldalt) és Jozef 2ák a 2-es számú kazánház irányftóközpontjában. A lenti képen: Jozef Zrnek fűtő a füstgázok szabályozó csapjait ellenőrzi. (Peter Simonóík felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A szocialista és a gazdasági fejlődés meg­gyorsítására tett erőfeszítéseket egységben értelmezzük a gazdasági mechanizmus foko­zatos átalakításával, amit a XVII. pártkong­resszus célul tűzött ki. Ennek során az irá­nyítás szocialista elveinek szilárd alapjaiból indulunk ki. A párt és az állam vezetősége azzal foglalkozik, hogyan lehetne javítani a központi irányítást a meghatározó kérdé­sekben, egyszersmind lényegesen bővíteni a vállalatok jogkörét és felelősségét úgy, hogy tevékenységük az önelszámolás és az önfinanszírozás elveire támaszkodjon, ho­gyan lehetne lényegesen korlátozni az admi­nisztratív beavatkozásokat és optimálisan érvényesíteni a gazdasági eszközöket Mindettől elválaszthatatlan az emberek irányításban való részvétele demokratikus formáinak minden szinten történő széles kö­rű alkalmazása és bővítése, a szocialista önigazgatás elemeinek kibontakoztatása, az egész politikai és társadalmi rendszer töké­letesítése, a kezdeményezés serkentése, a közömbösség és a passzivitás megszünte­tése, az emberekben annak a tudatnak az erősítése, hogy felelős gazdák vállalatuknál, lakóhelyükön, országukban. Az erkölcsi tényezők szerepének növelé­sét egybekapcsoljuk a munka szerinti java­dalmazás elveinek következetesebb érvé­nyesítésével. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy mindenkire egyforma törvény, azonos fegyelem, azonos jogok és kötelességek vo­natkozzanak. Energikusabban kell fellépni minden negativ jelenség és a szocialista elvek torzulásai ellen. Az általunk kitűzött célok lényegesen na­gyobb igényeket támasztanak a kommunista párt vezető szerepével és egész tevékenysé­gével, politikai, szervező- és ideológiai mun­kájával szemben. Megelégedéssel jelentjük ki, hogy a XVII. kongresszus programja élénk visszhangra, az egész Nemzeti Front és min­den dolgozó teljes támogatására talált. De már az első tapasztalatok azt mutatják, hogy megvalósítása nem lesz könnyű. Nemcsak azért, mert a feladatok újak és bonyolultak, s megvalósításuk útkeresést, kísérletezést követel meg, hanem azért is, mert le kell küzdeni a régi visszahúzó erőket, a sablo­nosságot, az önelégültséget, az elavult el­képzeléseket és módszereket Ezért annyira fontos, hogy a párt, a kommunisták élen járjanak az újszerű gondolkodásért folytatott küzdelemben mindenütt magasabb kritériu­mokat érvényesítsenek, a munkában na­gyobb igényességet kritikus szellemet új légkört alakítsanak ki. Ez a fettétele annak, hogy leküzdjék mindazt, ami a múltból fenn­maradt, és gátolja az előrehaladást Korpa­rancs, hogy meggyorsítsuk a XVII. pártkong­resszuson kitűzött feladatok megoládásának ütemét, minden területen bátrabban és dina­mikusabban járjunk el. (Részlet Gustáv Husák elvtárs beszédé­ből, amely Klement Gottwald születésé­nek 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen hangzott el) E gyszerűséget, tisztasá­got, jóságot, sugároz egész lénye, de van valami tiszteletet parancsoló is a meg­jelenésében. Rendkívül figyel­mes ember. Sok ismerőse van, sokan szeretik. A kassai (Kosi­ce) Garban utcai diákotthon igazgatóhelyettese, közel ki- lencszáz diákért érez felelős­séget. Szalontai Béla életpályája egy bodrogközi kis községben, Zemplénben (Zemplín) kezdő­dött. Gondolkodásmódját, ma­gatartását pártalapitó édesap­jának nézetei formálták. Útra- valóként kapta, hogy tisztelje az igazságot és mindig küzd­jön érte. O sem hasonult meg, sohasem. Legfőbb emberi ér­téknek a becsületet tartja. Per­sze, a világban nem csak jó emberek vannak, s az élet sem mindig úgy alakul, ahogyan szeretnénk. Neki sem sikerült minden. Gyermekkori álmát is fel kellett adnia. Erdész akart lenni, de jött a világháború, Esztergomba telepítették át. Azokat a fiatalokat, akik nem fejezték be tanulmányaikat, a hanuSovcei viadukt építésére vitték - köztük Szalontai Bélát is. Innen később Csehország­ba került. Akkor jött haza ami­HÍVEN AZ APAI ÖRÖKSÉGHEZ kor megkapta a behívót a tény­leges katonai szolgálatra. Mire leszerelt. Februárt kö­vetően a magyar iskolák kapui is megnyíltak Szlovákiában. Szalontai Béla ekkor mindjárt eldöntötte, hogy pedagógus lesz. Beiratkozott a kassai ta­nítóképzőbe, majd Bratislavá- ban fejezte be tanulmányait. Huszonegy évesen Bódvaven- dégibe (Hosfovce, Kassa-vi- déki járás) került, ahol egyta- nerős iskola volt nyolc osztál­lyal. Tankönyvek még nem vol­tak, de tanítani kellett. Nagy hévvel látott munkához. Éjt nappallá téve tanult és tanított. Két évvel később megnősült és visszakerült a Bodrogközbe, felesége szülőfalujába - Fiad­ba. Itt kétosztályos iskolája volt, itt lett igazán pedagógus. A módszertani dolgokat a csu­paszív Péter Imre bácsitól sa­játította el, aki Ladmócon (Lad- movce) tanított. Hozzáfutott mindig ha valamiben nem volt biztos. Tizenhét évig tanított Radban. Büszke rá, hogy tanít­ványai közül sokan leérettsé­nevelőtanár lett Kassán, a Garban utcai középiskolai diákotthonban. Mint igazgató- helyettes és pártelnök, rendkí­vül sokat tett azért, hogy a diá­kok jó feltételek között, ráter­mett nevelők segítségével for­málódjanak, készüljenek az életre. Szereti a gyerekeket, csodálja, hogy mi mindenre képesek. „Csak itt, a diákott­honban évente mintegy két­száz különböző tartalmas ren­dezvényt szerveznek. Ók talán észre sem veszik, hogy meny­nyi mindent tesznek, mi azon­ban le tudjuk mérni közben mennyivel gazdagodnak" - mondotta egyik beszélgeté­sünk alkalmával. Arcélének megrajzolásához mást is idézhetnék, de úgy gondolom, már az eddiekból is kiderült, hogy Szalontai Béla egy azok közül a becsületes emberek közül, akik minden­nap őszinte odaadással teszik, amit kell. Munkásságának ér­tékét több kitüntetés is fémjel­zi. Ó ezekkel soha sem büsz­kélkedik, mert amit csinál, azt természetesnek tartja. A diá­kok talán éppen ezért tekintik életét, magatartását követésre méltónak... SZASZÁK GYÖRGY 1986. giztek, tizenhármán pedig főis­kolát végeztek. Szalontai Bélá­ra Radban ma is szívesen emlékeznek. Ott-tartózkodása alatt nemcsak az iskola, ha­nem a falu kulturális életének fellendítését is szívügyének tartotta. Úgy érzem, mindennél többet mond az a tény, hogy ebben a kis faluban három színjátszócsoport dolgozott az ö irányításával. Szalontai Béla pedagógiai munkássága teljes egészében akkor bontakozott ki, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom