Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-28 / 48. szám

kJ szú 3 . XI. 28. A tudományos ateista ellenpropaganda néhány elméleti és gyakorlati kérdése z ideológiai harc számtalan jelensége és folyamata közül fontos kiemelni azt a tényt, amelyet meghatá­roznak korunk törvényszerűségei. Nevezetesen a szocia­lizmus helyzete szilárdulásának, a marxizmus-leninizmus elmélete befolyásának növekedését világszerte és kivált­képp a szocialista orientációjú országokban. A szocializ­mus helyzetének szilárdulását még az osztályellenség is elismeri. Ezzel egyidejűleg a nemzetközi fejlemények megerősítik a már Lenin által megfogalmazott törvényt, miszerint minél nagyobb a szocializmus befolyása, minél határozottabb az eförelópésünk, annál ádázabb az osz­tályellenség ellenállása. Az imperialista reakció, élén az Egyesült Államok kor­mányzatával, a nyolcvanas évek küszöbén tömeges ellen- támadást szervezett a világ pozitív folyamatai, a nemzet­közi feszültség enyhülése ellen. Nemzetközi viszonylatban az ideológiai harc rendkívüli és szembetűnő kiéleződése az ideológiai vetélkedés új jelensége. Ez következménye a szocializmus és a kapitalizmus osztályantagonista jel­legű összecsapásának. Az imperializmus az utóbbi időben a kiélezett osztály­harc formáit kiegészíti a szellemi terrorral, a felforgató aknamunkával. A lélektani háború központjai rendszerint megkísérlik azt, hogy a nacionalizmus talajáról folytatott eszmei aknamunkát egybekapcsolják a vallásossággal elkendőzött antikommunizmussal. Ezt az antikommunista tevékenységet a politikai emigránsok központjai és tömö­rülései irányítják, egyeztetik és szervezik. Ezek szoros kapcsolatban állnak a lélektani háború nyugati központjai­val. E tekintetben a legismertebbek a keresztény, az iszlám és a judaista központok. A vallásosság leple alatt az ideológiai aknamunka igyekszik visszaélni a szocialista, országok hívőinek vallásos érzelmeivel, hogy politikailag a szocialista állam ellen hangolja őket, megbontsa erköl­csi-politikai egységüket a nem hívőkkel, akikkel együtt építik az új társadalmat. Már csak ezért is feltétlenül útját kell állni ennek az ideológiai aknamunkának, mégpedig az offenzív tudományos ateista ellenpropagandával. A napról napra dinamikusan változó ideológiai helyzet, amelyben növekszik az információk és a megtévesztő információk száma, megkívánja tőlünk, hogy tudományos alapossággal és egyidejűleg rugalmasan reagáljunk az utóbbiakra, offenzív ellenállást tanúsítva. A szocializmu­sért és a kommunizmusért folytatott harc minden szaka­szában a lenini offenzivitás és meg nem alkuvás mindig győzelmeink alapja volt. Ezért az eszmei harc jelenlegi szakasza fő sajátosságainak jellemzése sorág is az első helyre rangsoroljuk a marxizmus-leninizmus ideológiai offenzívájának további kibontakoztatását. Ez főképp abban nyilvánul meg, hogy korunk világában erősödik a létező szocializmus eszmei hatása és szilárdul országai népeinek eszmei-politikai egysége. A kommunista ellenpropagandának és így a tudomá­nyos ateista ellenpropagandának offenzivitása - ez egyik legfontosabb vonása - kifejezésre jut főleg az ún. kényes kérdéseknek a marxizmus-leninizmus alapján történő megválaszolásában. Azokról a kérdésekről van szó, ame­lyeknek elködösítésén élösködik mind a burzsoá, mind a klerikális antikommunista propaganda. Továbbá kifeje­zésre jut a legszélesebb lakossági rétegek bevonásában az eszmei-politikai harcba s abban a képességben, hogy az eszmei ellenfelekkel folytatott vitákban megvédjük és meggyőző módon bizonyítsuk a létező szocializmus élet- képességét, történelmi fölényét. T udományos ateista ellenpropagandánk offenzivitása megkívánja az adott ideológiai helyzet mély elem­zését és minél több konkrét ismeretet az osztályellenség felforgató manővereiről valamint a lakosságunkra gyako­rolt hatása lehetőségeiről. Az imperializmus „lélektani háborúja“ az agresszió különleges formája s egyidejűleg a háború közvetlen politikai és lélektani előkészítése is. Természetesen nincs semmi köze sem a nézetek tényle­ges szembesítéséhez, sem a szabad véleménycseréhez, ahogy azt Nyugaton képmutatóan állítják. Ideológiánk humanizmusa elsősorban a békeoffenzívá- ban, a világbékéért, az enyhülésért, az atomkatasztrófa elhárításáért folytatott harcban jut kifejezésre. Tükröződnie kell a kommunista propagandában általában és főleg annak szerves részében - az ellenpropagandában. Ebben az értelemben helyettesíthetetlen a tudományos ateista ellenpropaganda, amelynek célja biztosítani a hívók és a nem hívők erkölcsi-politikai egységét a világbékéért vívott harcban, az új, igazságosabb társadalom építésének igyekezetében. Ugyanakkor a lenini alapelvekhez - offen­zivitás, következetesség, meg nem alkuvás - igazodó marxista-leninista ateista ellenpropagandát nem értelmez­zük védekező, visszavágó jellegű tevékenységként, hanem cselekvő és offenzív tevékenységként, amelynek két alapvető vonatkozása van - belső és külső. Ez annyit jelent, hogy előtérbe kerül a tudományos ateista ellenpro­pagandának offenzív jellege odahaza és külföldi, nemzet­közi orientáltságában is. Lenin megfogalmazta e propa­ganda irányításának és szervezésének további, nem kevésbé fontos alapelveit is, amilyen a pártosság, az offenzivitás egybekapcsolása az ellenséges nézetekkel szembeni meg nem alkuvással, az igazságosság, a propa­ganda kapcsolata a gyakorlattal, az élettel, a különféle lakossági csoportokkal kapcsolatos differenciáltsága, rugalmassága, következetessége. Már csak ezért is az ateista ellenpropagandának első­rendű feladata leleplezni az eszmei aknamunka vallásos formáit, rámutatni a klerikális antikommunista propaganda lényegének és jellegének tudományos megalapozatlansá­gára, bírálni korunk klerikalizmusa nemcsak a szocializ­mussal, hanem általában az összes emberrel szembeni ellenséges alapállásának politikai, szociális, etikai, filozó­fiai, és teológiai doktrínáit. Nem kevésbé fontos további feladata - leleplezni a marxista-leninista ateizmus kleriká­lis meghamisítását. E tekintetben fel kell tárni az ateizmus­nak és az ateista nevelésnek lényegét, szerepét és jelentőségét, értékét és helyét a társadalom és az egyén szellemi életének gazdagításában. A tudományos ateista ellenpropagandának teljes mélységében úgy kell bemutat­nia az ateizmust, mint a korszerű tudományos megisme­résnek, a felette humánus etikának, a kulturális, szociális és egyéb értékeknek ötvözetét. r-zekhez az alapelvekhez igazodva tudományos ateis­d ta ellenpropagandánknak manapság két alapvető funkciót kell betöltenie: elsősorban megelőző, másodsor­ban pedig leleplező funkciót. Az első funkció a legfonto­sabb. Célja a dolgozók marxista-leninista megedzése, eszmei szilárdsága, politikai ébersége. Ennek végső soron abba kellene torkollnia, hogy immúnisakká válnak az ellenség ideológiai és lélektani befolyásával szemben. Itt fő szerepe van az emberek világnézeti felvértezésének. Elsősorban a lakosság módszertani és világnézeti felké­szítésének az ellenséges klerikális befolyás ellen. Nem­csak a tudományos ateizmus elméleti ismereteinek elsajá­títására gondolunk, hanem ateista meggyőződésre és cselekvésre, az osztályellenség ideológia befolyásával szembeni ellenállóképességre is. További követelmény a létező szocializmus vívmányairól és előnyeiről szóló igaz, meggyőző és világos információk terjesztése. Hangsúlyozni kell a szocialista életmód előnyeit a bur­zsoá életmóddal szemben, amelyet a kizsákmányolás, a munkanélküliség, az elnyomás, az ínség és az erőszak jellemez. Ellenpropagandánkban érvként fel kell használni a szocializmus vívmányait jellemző meggyőző tényeket, amilyen a munkához való jog stb. A szocialista forradalom felszámolta az embernek ember általi kizsákmányolását, a nemzeti és vallási elnyomást, egyenjogúsította a nemze- * teket és a nemzetiségeket, a szocialista társadalom min­den tagját, tekintet nélkül nemére és felekezetére. A második funkció lényege: tevőleges eszmei harcot folytatni a konkrét ellenséges kampányok ellen. Ennek során a tudományos ateista ellenpropaganda leleplezi az ellenséges klerikális propaganda nemzetellenes és mani­puláló jellegét. A lényeg nem az, hogy minél hamarabb megválaszoljuk az ideológiai ellenfél bármilyen vádasko­dását, hanem az, hogy leleplezzük ennek „technológiá­ját“, indítékait, céljait, taktikáját, módszereit és megtanít­suk az embereket arra, hogy felismerjék - ki is áll a demagóg frázisok mögött. Ezért tudományos ateista propagandánknak taktikai feladata mellett - a konkrét ellenséges kampány leleplezése - törekednie kell straté­giai feladatának teljesítésére is, vagyis nevelnie kell az eszmei ellenfél propagandájával szembeni elutasító A karllni Tesla vállalat dolgozói más teleko- munlkáclós vállalatokkal együttműködve ki­fejlesztették az Edlss korszerű telefonköz­pontot. Ennek teljesen elektronizált digitális rendszere és programvezérlése van, s eléri a világ legjobb termelői által gyártott hasonló rendszerek színvonalát. A képen: Véra Ba- loghová és Mlloslav Soukenlk a központ programozását fejezi be (Petr Josek felvétele - ŐTK) magatartásra és végső soron a vele szembeni meg nem alkuvásra, osztálygyűlöletre. Palléroznia kell a tömegek osztályérzékét, hogy megtanulják önállóan felismerni a hamisságot, a hazugságot és a tudományos ateizmus talaján állva, helyesen értékelni a klerikális antikommu­nista propagandának ellenséges eljárását és szándékait. A tudományos ateista ellenpropagandának szervezése, irányítása és egyeztetése megkívánja az ellenséges pro­paganda jellegének és tartalmának, alapvető módszerei­nek és eszközeinek, beszivárgása csatornáinak, mecha­nizmusának, a lakosságra gyakorolt hatása fokának sok­oldalú tanulmányozását. E nnek az ellenpropagandának elmélete és gyakorlata igényli a tudományos alapokon nyugvó, következe­tes pártirányítást, amely szavatolja az eszmei-nevelő, a politikai-nevelő munkának, a tájékoztató propagandá­nak, valamint a szervező munkának egységét. S éppen ennek az ellenpropagandának átfogó pártirányítása köve­teli meg azt, hogy eszmei-elméleti területen tüzetesen elemezzék a különféle klerikális antikommunisták, szovje- tológusok, revizionisták, nacionalisták stb. elméletei bírála­tának módszertani kérdéseit. Ennek során abból kell kiindulnunk, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésével növekszik a nemzetközi egyházi központoknak, főleg kleri­kális emigrációnknak a Vatikán egyes képviselői segítsé­gével a csehszlovákiai egyházra gyakorolt nyomása, hogy intenzívebb vallási és egyben politikai klerikális tevékeny­ségükkel „szilárdítsák“ az egyház helyzetét. A kritikus elemzés mellett a tudományos ateista ellen­propaganda foglalkozik az idevágó legidőszerűbb elméleti kérdésekkel is. A politikai nevelő munka keretében osz­tályöntudatra, meg nem alkuvásra, osztálygyűlöletre, a klerikális reakcióval és a sajátos szerepű felforgató központjaival szembeni bizalmatlanságra kell nevelnünk. Elegendő információval kell rendelkeznünk az ellenséges ideológiai központokkal kapcsolatban. Le kell lepleznünk a klerikális propagandának a létező szocializmus országa; és világviszonylatban a minden haladó ellen irányuló tevékenységének formáit, módszereit. Rá kell mutatnunk arra, hogy korunk reakciós imperialista ideológusai nagy jelentőséget tulajdonítanak az antikommunizmus olyan formájának, amely a tömegekhez szól, elsősorban a hívők­höz. Az antikommunista szándékokat gyakran elkendőzik a vallás védelmének érdekében. Valójában azonban az egyház létező szocializmussal szembeni támadását nem is annyira a vallási érdekek vezérlik, hanem a tőkés országok uralkodó reakciós köreinek és szakosított intéz­ményeiknek, főleg pedig az Egyesült Államoknak a magas egyházi hierarchiával nagyon szorosan összefonódó érde­kei. „Érdekházasság“ - a legtalálóbban így jellemezhető a Fehér Ház és a szakosított amerikai szolgálatok viszo­nya a pápai kúriával. Az utóbbi időben Nyugaton sokat írnak a Vatikánról. Elemzik a háború és a béke, az éhínség és a nyomor, az emberi jogok és a szociális igazságosság problémájának megoldása iránti viszonyát. Ezekben a kiadványokban a Vatikánt és az Egyesült Államok kormányzatát gyakran partnereknek minősítik, miközben az Amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (Central Inteligence Agency - CIA) tekintik e partnerség fő láncsze­mének. A tudományos ateizmus propagandistájának jól kell ismernie az ellenpropaganda lenini alapelveit s a nevelő munka segítségével az embereket, beleértve a hívőket is bele kell vonnia a munkába, a társadalompolitikai és a kulturális-alkotó tevékenységbe. Különösképpen nagy jelentősége van a vallásszabadság alapelve megtartásá­nak! Ez megkívánja a hívő ember iránti figyelmességet, tapintatot, nehogy érzelmeiben sértsük. A tudományos ateizmus propagandistájának ugyanakkor - nem utolsó­sorban - a hatásosabb ellenpropaganda érdekében nemes erkölcsi tulajdonságokkal kell rendelkeznie, példát kell mutatnia a munkában, a közéletben és magánéleté­ben is. Tudományos ateista frontunknak még számos, az el­lenpropagandával összefüggő elméleti és módszertani kérdést kellene megoldania. Elsősorban egységesen kel­lene értelmeznie a tudományos ateista ellenpropaganda fogalmát, és egységesen meghatároznia módszereit, for­máit. Továbbá meg kellene teremteni az osztályellenség olyan újabb kísérletei szüntelen elemzésének rendszerét, amelyeknek célja befolyást gyakorolni lakosságunkra, főleg az ifjúságra. klerikális propaganda aktivizálódása azzal fenye­get, hogy ideológiája beszivárog olyan területekre, amelyekre nem terjed ki tudományos ateista ellenpropa­gandánk figyelme. Ezért ennek az ellenpropagandánknak alapja egyrészt a tudományos ateizmus marxista-leninista elméletének továbbfejlesztése, a kommunista eszmék népszerűsítése és megvalósítása a gyakorlatban, más­részt pedig az ellenséges klerikális eszmei áramlatoknak, politikának és propagandának bírálata, mivel ezek az egyik legnagyobb veszélyt jelentik az osztályharc jelenlegi konkrét feltételei között. A jelen kiéleződött nemzetközi helyzetében, amikor az osztályellenség fokozottan törekszik frontális támadásba lendülni velünk szemben, feltétlenül szükséges az eszmei nevelő munka szerves részeként az ellenpropaganda hatékony és dinamikus rendszere. E rendszer építésében vezető szerepet kell betölteniük a párt szerveinek, szerve­zeteinek és minden tagjának. MILAN SCIRANKO docens, kandidátus

Next

/
Oldalképek
Tartalom