Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-28 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1986. november 28. XIX. évfolyam Ára 1 korona N ehéz és tapasztalatokban gazdag esztendőt hagynak maguk mögött a mezőgazdasági dolgozók. Nehezet, mert a rendkívüli szárazság a gondok tömegét zúdította a növénytermesztők nyakába, és tapasztalatokban gazdagot elsősorban az időjárási viszontagságok ellensúlyozása szempontjából. Mindennek ellenére ezúttal is lesznek üzemek, amelyek az évet hiánytalanul zárják. Nemcsak összességében, hanem részleteiben - a növénytermesztés szakaszán is - teljesítik éves terveiket. Elsősorban annak köszönhetően, hogy tervszerűen és előrelátóan irányították a termelést, éltek a helyi lehetőségekkel és maximális mértékben kihasználták a munkaidőt. Nem vitás, az ilyen üzemekben az új évet jobb alapokkal és feltételekkel kezdhetik, de elbizonytalankodásra azokban az egységes földműves-szövetkezetekben és állami gazdaságokban sincs ok, amelyek a mezőgazdasági bruttó termelés tervét hiányosan teljesítették. Sót éppen fordítva, a nem teljesített mutatóknak minden korábbinál alaposabb és sokoldalúbb számvetésre, nyílt és konkrét bírálatra, valamint önbírálatra kell késztetniük, hogy a hibákat idejében felismerve a tervidőszak további részében pótolhassák a nyitó év hiányait. Hogy ez mennyiben sikerült, az részben már a téli hónapoktól is függ. A termelés szempontjából ugyanis meghatározó tényező, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói milyen felkészültséggel és mennyire megalapozott tervekkel kezdik majd az új évet. Mert hiába készül majd hangzatosán megfogalmazott terv a termelés hatékony belterjesítéséröl, a munka minőségének javitásáról, az anyag-, energia- és a munkaerőráfordítás csökkentéséről, ha mindezt nem követi a legújabb tudományos-műszaki ismeretek következetes gyakorlati alkalmazása, ha elmarad a széles körű kezdeményezés, és a dolgozók felelősségérzete a termelési feladatok teljesítéséért nem válik tudatossá. Az értékelés és a tervezés során előfordulható hibák és hiányosságok számszerű sorolása helyett inkább szóljunk azokról a pozitív tapasztalatokról, amelyekkel az elmúlt hetekben a mezőgazdasági üzemekben tett látogatásaink alkalmával találkoztunk. A növénytermesztés feladatainak összegezésekor az ágazat felelős vezetői több újszerű és lényeges tényhez igazodnak. Élnek a korábbiaknál nagyobb önállósággal és az egyes növények vetésterületének meghatározásában a helyi lehetőségeket is messzemenően figyelembe veszik. Ugyanakkor azt is tudatosítják, hogy a nagyobb jogkör egyben nagyobb felelősséget is jelent. Ha az ágazat a tervezett mennyiséget nem termeli meg, az agronómus már nem védekezhet azzal, hogy ők az előírt hektárokat elvetették. Az esetleges későbbi magyarázkodás helyett már most alaposan számba veszik tartalékaikat, és azok maradéktalan hasznosítására is felkészülnek. Az illésházi (Novy 2ivot-Eliaáovce) Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz növénytermesztői ésszerű változtatásokat eszközöltek a vetési tervekben. Megnövelték az igényesebb, több szakismeretet követelő, de ugyanakkor jövedelmezőbb növények vetésterületét. Itt, és egész sor más üzemben, például a nagymagyari (Zlaté Klasy) Béke Efsz-ben is, a hozamok tervezésekor az öntözés intenzifikáló hatását is számba vették, vagyis az öntözést a többi munkával azonos rangra emelték. A feladatok teljesítésére állandó munkacsoportot hoznak létre, és ennek nagyságát a két, sőt három műszakban való öntözés igényeihez méretezik. A Sládkoviőovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Magtermesztő Állami Gazdaságban nemcsak az öntözésre, hanem a berendezések javítására és karbantartására is állandó munkacsoportot alakítanak ki. A gazdaságban minden korábbinál nagyobb alkalmazási teret kapnak a folyékony műtrágyák, a növényvédelem hatékonyságát pedig a permezetó- gépek szórófejeinek műszaki ellenőrzésével is fokozzák. Kísérleteket végeznek a vetőmag lézeres besugárzásával, és alkalmazzák a szántó- terület ésszerű hasznosítását szolgáló technológiákat. A cukorrépa vetőmagot például már felerészben másodveteményként állítják elő. Az állattenyésztés idei mérlege a növénytermesztéshez viszonyítva lényegesen kedvezőbben alakult, de ez megközelítően sem jelenti azt, hogy az állattenyésztő ágazatok felelős vezetői gondok nélkül kezdik az új évet. Két nagyon nehéz feladat vár az itt dolgozókra. Az év folyamán a feltételek maradéktalan teljesítésével fel kell készülni a tej minősítésében bevezetésre kerülő szigorított normákra, és a sertéshús-termelésben is teljesíteni kell a társadalmi megrendelést. A téli hetekben időszerű értékelés és tervezés jelentős része a gépesítéssel kapcsolatos. A mezőgazdasági gépgyártás és -kínálat az utóbbi években sokat javult, a mezőgazdasági üzemek általában a nekik legmegfelelőbb géptípust vásárolhatják meg. A géppark bővítése nagy körültekintést és előrelátást igényel. A Sládkoviőovói Állami Gazdaság fógépesítője a számos lehetőségből előbb gondosan kiválasztotta azokat a gépeket, amelyekkel a meglevő gépsorokat kiegészíthetik, vagyis teljesítményükkel szervesen beleilleszkednek a sorba. Az időszerű teendők e rövid és megközelítően sem a teljesség igényével készült összegezése is bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban dolgozókra a társadalmi elvásárokkal kapcsolatosan valóban igényes feladatok várnak. A célt, hogy az 1987-es év sikeresebb legyen az előzőnél, csak következetes, kitartó és tudományos alapokra helyezett munkával lehet elérni. A kezdet bíztató. Az őszi vetéssel és az ezt megelőző talajmunkákkal a mezőgazdasági dolgozók már a jövő évi termést alapozták meg, az első biológiai leltározások eredményei alapján a nehéz feltételek ellenére is jól. Ahol volt rá lehetőség, ott az elvetett mag szinte kivétel nélkül megkapta az induláshoz szükséges esőpótló öntözést. E lendületet, akaratot és felelősségérzetet kell átvinni az új évbe, a most összegezésre kerülő feladatok teljesítésére. EGRI FERENC A R ovin kai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet dolgozói a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola mechanikai és fizikai karával együttműködve számos új gépet és berendezést fejlesztenek ki a hegyvidéki körzetekben végzett mezőgazdasági munkákhoz, a gyümölcs- és a szőlőtermesztés gépesítéséhez, valamint a szálas takarmányok termesztéséhez és betakarításához. A felső képen Tibor Polőiő mérnök, Jozef Kurah mérnök, kandidátus, a kutatóintézet dolgozói, a nyitrai főiskola munkatársaival a takarmánybetakarító billenőszekrényes kocsi alvázának a szilárdságát mérik. A középső képen Ernest Mocny konstruktőr és Ján Skorvega lakatos a gyümölcsfametsző gép próbaüzemeltetését végzi. Az alsó képen Tibor Polőiő mérnök és Duéan Hubaő mérnök, a kutatóintézet műszaki fejlesztési osztályának dolgozói az ASN-055-ös takarmányfelszedő kocsi szállítóberendezését ellenőrzik a próbaüzemeltetés után. A ÓSTK felvételei
