Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-14 / 46. szám
MIÉRT NEM ELÉGGÉ mUMftlYfl? A belső ellenőrzést hátráltató körülmények Társadalmi életünk különböző területein, a fejlődés jelenlegi szakaszában is elég sűrűn tapasztalható visszás jelenségek elleni harcnak az utóbbi években fokozottabb figyelmet szentelünk. Ennek, a jogszabályokon kívül, a korábbinál szilárdabb alapját teremtette meg a CSKP KB Elnökségének a párttagsághoz intézett levele a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harc hatékonyságának elmélyítéséről, amellyel alkalma nyílt megismerkedni egész lakosságunknak is. A levelet több meghatározó fontosságú kormányzati rendelkezés és intézkedés követte. Noha ennek nyomán elvitathatatlan az elmozdulás a holtpontról, áttörésről még nyilván nem beszélhetünk. Persze hosszabb folyamatról van szó - ezzel tisztában kell lennünk - viszont a törvény- és a fegyelemsértések súlyos népgazdasági és végső soron politikai következményei kell, hogy e területen is lépésváltásra, nagyobb eredményességre késztessenek bennünket. Kiemelten vonatkozik ez a különféle szintű és jellegű ellenőrző szervek rendszerére. Ezen belül a vállalati, üzemi belső ellenőrzésre is. Annál is inkább, mivel közvetlen közelből nyílik alkalma kellő helyzet- és emberismerettel feltárni mindazt, ami elsősorban a gazdaságosságra, s az emberek közérzetére hat kedvezőtlenül. Régi tapasztalat, hogy a belső ellenőrző szervek és alakulatok sok helyütt távolról sem felelnek meg az elvárásoknak. Számtalan példa van arra, hogy egy bizonyos üzemben a külső ellenőrző szervek súlyos fogyatékosságok, sőt törvénysértések nyomára bukkannak, olyanokra, amelyek fölött a belső ellenőrzés elsiklott. Márpedig éppen helyzetismereténél fogva nyilván tudott vagy tudhatott volna róluk. Az is cáfolhatatlan tény, hogy a negatív jelenségek túlnyomó többségére a vállalatoknál, az üzemekben és a szervezetekben nem az ellenőrző szervek derítenek fényt, hanem többnyire bejelentések alapján a rendőrség és az ügyészség. Az okokat kutatva helyenként megállapítható, hogy a belső ellenőrzéssel kapcsolatos káderpolitika nem egy vonatkozásban kifogásolható. Értjük ez alatt azt, hogy nem mindenütt választják meg eléggé körültekintően azokat a személyeket, akiket ezzel a nagy társadalmi felelősséggel járó munkával megbíznak. Ez azután természetesen megbosszulja magát, hiszen a felkészületlen, avagy a kellő jellembeli tulajdonságokkal nem rendelkező ellenőr tevékenysége előbb-utóbb formálissá, de mindenképpen következetlenné válik. Az objektív tényezők szerepe A fő ok azonban alighanem nem ez. Nem egy belső ellenőr az ilyen szubjektív körülmények mellett egyéb okokra is hivatkozik. Elsősorban arra, hogy noha közvetlenül az igazgatóknak vannak alárendelve, önállóságuk és jogkörük eléggé behatárolt. Jelentős hányaduk tevékenységére fékezően hat, hogy nemegyszer olyan személyek munkáját kell ellenőrizniük, akik besorolásuknál fogva feletteseik. S noha a jó felettes, ha nehezére is esik, de elfogadja a megalapozott, jogos észrevételeket, és vállalja is az ebből következő felelősséget, akadnak köztük olyanok is, akik később megtalálják a módját, hogy az ellenőröknek „visszavágjanak“, számukra előnytelen és gyakran megfellebbezhetetlen munkahelyi döntésekkel. Vagy vegyük például a belső ellenőrzés szerepét a kereskedelemben, a szolgáltatásokban. Egy ilyen ellenőrzés résztvevőjeként magam is tapasztalhattam, milyen hátrányos az, hogy ezeket az ellenőröket - eltérően a külső ellenőrzés embereitől - személy szerint jól ismerik s így munkájukban aligha érvényesülhet a meglepetés tényezője. Különben itt is — a külső és a belső ellenőrzésnél egyaránt - szinte szokássá vált, hogy a boltvezetők, alighogy kiteszik a lábukat az ellenőrök, máris tárcsázzák a telefont, hogy kartársaikat figyelmeztessék a közelgő „veszélyre“. További, semmiképp sem mentegethető, inkább elmarasztalást érdemlő tény, hogy vannak ellenőrök, akik szemet húnynak a megállapított fogyatékosságok fölött vagy még inkább forró kásaként kerülik a konfliktussal fenyegető helyzeteket, mert tartanak a többletmunkától. A vállalatvezetésnek felterjesztett és a rendőrségi, illetve az ügyészségi szerveknek továbbított jelentések nyomán ugyanis az utóbb említett szervek rendszerint további kiegészítő adatokat igényelnek, ami gyarapítja az ellenőri teendőket. Mi a megoldás kulcsa? A már említett káderpolitikai következetesség elmélyítése mellett főképp az, hogy csökkentsük a belső ellenőrző szervek függő viszonyát a vállalati vezetéstől. Ennek egyik immár alkalmazott formája a jóval nagyobb hatáskörrel rendelkező és függetlenebb, illetve a felsőbb szervektől függő főellenőri poszt intézményesítése. Ennek gyakorlati eredményei többnyire kedvezőek, de az a lépés távolról sem old és oldhat meg minden problémát. Nyilván hasznosnak bizonyulna, ha a vállalati ellenőrzés eredményeit nemcsak statisztikai kimutatások formájában, hanem minden részletre kiterjedően felterjesztenék a felettes szerveknek, amelyek „felülnézetből“ tárgyilagosadban dönthetnének. S az ügyet szolgálná az is, ha a külső ellenőrző szervek munkájukba az eddiginél gyakrabban vonnák be a belső ellenőrzés sok vonatkozásban segítségre kész és képes dolgozóit. Feltétlenül fordulatot kell elérnünk abban, amit a Munka Törvénykönyve is előír, hogy a vezető dolgozó az irányító munka szerves részeként gyakorolja az ellenőrzést. Mégpedig naponta. Hiszen a hiányosságokra felhívja a figyelmét az, ha megállapítja a teljesítmények visszaesését, a rossz munkaerkölcs megnyilvánulásait, a nyilvántartás elhanyagolását, a bevétel csökkenését stb. A jó vezető ilyenkor az adott részlegvezetőktől kéri számon a hiányosságok okait, mert munkaterületükön beosztásukból következően ők tartoznak felelősséggel. S utoljára, de nem utolsósorban a belső ellenőrzés tehermentesítéséhez és eredményessége növeléséhez nem kis mértékben hozzájárulna az is, ha az eddiginél még demokratikusabbá tennénk ellenőrzési rendszerünket. A keretek tágítása főleg az olyan területeken lehetséges, amilyen a kereskedelem, a szolgáltatások, az egészségügy és az idegenforgalom. Itt a nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel karöltve bóvíthetnék és módszertanilag irányíthatnák« lakossági ellenőrök aktíváját. GÁLY IVÁN A férfi jól szabott szürke öltönyt, szolid nyakkendőt viselt. Szokatlan látvány volt a a talponállóban, ahol az ebédidő elmúltával alig lézengett egy-két diák és munkásember. Az elárusítónó éppen egy középkorú asz- szonyt szolgált ki, aki hideg vacsorát vagy uzsonnát vásárolt családjának. Mögötte egy iskolaköteles korú srác állt. A férfi a kiállított árut vizsgálgatva az asszony elé került s amint fizetni látta, már sorolta is rendeléseit az elárusítónónek. A sorról, a fiúról tudomást sem vett. A fiú meg csak A taknyos állt, tágra nyílt szemében meghökkent értetlenség tükröződött. Aztán csendesen, inkább csak hangosan gondolkozva megjegyezte:- Hiszen utánam érkezett és nem is állt sorba.- Nincs szerencséd - fordult felé gunyoros mosollyal a férfi, majd a közömbös elárusítónónek szólt méltatlankodva:- Pont egy ilyen taknyos fog kioktatni engem! A fiú elvörösödve sarkon fordult, s már el is tűnt e vendégszerető helyről. Lehangoltan néztem utána. Vajon hányszor éri még ilyen megaláztatás, hányszor fogják még hátrébb szorítani, csupán az erősebb, a felnőtt (?) vagy az ököl jogán. Más helyzetben, más körülmények közt tán ő sem lesz mindig ilyen pirulósan tisztelettudó. Sőt, hihetőbb, hogy olyan lesz, ahogy tőlünk, a felnőttektől látja - önző, s kíméletlenül tiszteletlen más ember méltósága, önérzete iránt. FEKETE MARIAN részét. - próbálkozik a „nem hivatalos“ magyarázattal a Zdroj egyik ellenőre, akit főnöke más felelős vezetők elfoglaltsága miatt küldött a képviselők tanácskozására.- Talán a kamionok hosszú útja, esetleg hűtőberendezésük meghibásodása miatt történt, de tényleg igaz, hogy néhány alkalommal már a breznói raktárnál ,.szagosán“ vettük át az egész szállítmányt... A boltok korántsem megfelelő nyitva tartási idejének megtárgyalásakor a kereskedelmi vállalatok mindegyik képviselője egyazon kéréssel fordult a helyi nemzeti bizottság tagjaihoz: segítsenek helyi eladókat a pultokhoz álítani! Jelenleg ugyanis az összes boltvezető és elárusító a távolabbi környékről jár dolgozni mindkét községbe, és bizonyára egymás után felmondanának, ha a későbbi záróra miatt már nem érhetnék el a kora esti buszjáratokat.- Az üzlethálózattal, áruellátással, nyitva tartásokkal és a vásárlók színvonalas kiszolgálásával kapcsolatos valamennyi gondunkat egycsapásra megoldaná az évek óta ígérgetett tágas és korszerű bevásárlóközpont felépítése- hangsúlyozza később a helyi nemzeti bizottság elnöke.- Régen szorgalnhzzuk ezt az ügyet, de mivel nálunk szinte az összes kiskereskedelmi vállalatnak van egy-egy pici boltja, mindegyik vállalat a másiktól várta a legalább hat-hétmillió koronás beruházás felajánlását. A hetedik ötéves tervidőszak kezdetén végül a Breznói Jednota vezetőségével folytatott megbeszéléseken már-már eljutottunk az ígéretes megoldáshoz. Feltételül szabták meg, hogy el kell intéznünk a Zdroj, a Zelenina és a Banská Bystrica-i Vendéglátóipari Vállalat végleges elvonulását mindkét községből a komoly anyagi beruházás mielőbbi megtérülése, majd kamatozása érdekében. Banská Bystri- cában a jnb kereskedelmi ügyosztálya szintén teljes támogatást ígért ehez. Myto pod Öumbierom központjában ezután mindjárt megvásároltunk egy régi kertes családi házat, társadalmi munkában lebontottuk, eltakarítottuk a lakó- és gazdasági épületeket, hogy az alapozáshoz azonnal rendben legyen a terep. A korszerű bevásárlóközpont számára kijelölt helyen azonban mindeddig csak a gaz magasodik. A Jednota vezetősége ugyanis az elmúlt tervidőszakban sem tervezőt sem kivitelezőt nem talált a beruházás munkáinak megkezdéséhez. Az előkészített pénzre pedig időközben a Banská Bystrica-i járás több községében a Jednota- boltok előre nem tervezett tatarozásánál lett nagy szükség.- Az idei év kezdetén újabb határozott Ígéretet kaptunk arra, hogy most már hónapokon belül megkezdődik a bevásárlóközpont építése, de aztán megint megváltozott a helyzet - keseregnek a helyi nemzeti bizottság képviselői. - A választások előtti gyűléseken természetesen tolmácsoltuk polgárainknak az örömhírt, és nyomban megkezdtük a társadalmi munkára szóló konkrét felajánlások összegyűjtését is. Egy emberként mindenki jelentkezett, hogy amint kell, ott lesznek az építkezésen. Most mit mondjunk nekik? Ugyanezzel a kérdéssel fordulok Milan Viskup mérnökhöz, a Banská Bystrica-i Járási Nemzeti Bizottság építésügyi osztályának vezetőjéhez.-A Breznói Jednota vezetőségétől mi is úgy tudtuk, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban mindenképpen sor kerül a Myto pod Öumbierom-i új bevásárlóközpont megnyitására. A Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöksége azonban az új tervidőszakra a vártnál 25 millió koronáival kevesebb pénzt engedélyezett építkezési beruházásokra. Ezért a tervjavaslatból 27 építkezést törölni kellett.- Köztük a Myto Pod Öumbierom-i bevásárlóközpontot is? \-A Jednota részéről volt ilyen próbálkozás, de az SZLKP Banská Bystrica-i Járási Bizottságának Elnöksége behatóan foglalkozott ezzel az üggyel, és határozatával arra kötelezte a Breznói Jednota vezetőségében dolgozó kommunistákat, hogy feltétlenül módot kell találniuk az eredeti terv határidős végrehajtására. A kétszintes üzletházban nagy élelmiszer-részleg, külön húsbolt, zöldség és gyümölcsbolt, étterem, falatozó és egy sörözöhelyiség létesítését ígérték a Jednota illetékesei. Az építés kezdetét 1988 tavaszára tűzték ki, hogy a tervidőszak utolsó esztendejében már mindenkinek teljes legyen az elégedettsége. Addig pedig az újabb jogos panaszok megelőzése, de elsősorban a mind nagyobb vásárlási igények kielégítése érdekében megszervezik a mozgóboltok rendszeres járatait mindkét községbe.- Ez már nekünk is jelent majd egy kis könnyítést - bizakodik a hnb tanácsának tagjaival együtt Július Cajchan mérnök, a táléi Partizán szálló igazgatója. - Idén nyáron ugyanis a júliusi és augusztusi főidényben 4 300 000 koronát forgalmaztunk a korábbi években két hónap alatt szokásos 1,8-1,9 millió korona helyett. A nyári vendégözön heteiben csak dolgozóink legnagyobb erőfeszítése árán tudtuk megtartani a táléi ellátás színvonalát. Némi felkészülés után hamarosan megkezdődik a téli idegenforgalmi idény, amikor naponta ismét több ezer hazai és külföldi turista látogat el az Alacsony-Tátra déli oldalán lévő kirándulóhelyekre. Mivel Myto pod Öumbierom és Bystrá községeket az Alacsony-Tátra egyik kapujának tekintjük, számunkra sem közömbös, hogy mit tapasztalnak ott a vendégek, és milyen hírünket viszik haza az ország más vidékeire vagy határainkonTúlra... Ez természetesen a már sokat hiányolt és szorgalmazott bevásárlóközpont felépítéséért felelős kereskedelmi szakembereknek sem lehet mindegy. lalO KÁROLY
