Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-14 / 46. szám
sukkál eredményesen szolgálják a tagországok középtávú terveinek valóraváltását. A tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló feladatainak dossziéjában különösen jelentős a komplex automatizálás programjának megszervezése, beleértve természetesen a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és az érté- keeités teljes folyamatát. A bizottság nagy figyelmet szentelt azoknak az egyezményeknek, szerződéseknek az előkészítésére, illetve a már megkötött egyezmények teljesítésének áttekintésére, amelyek a tagországok gépipari együttműködésének elsődleges, kiemelt feladatait rögzítik. Ezek sorában kerültek ismét napirendre például a rugalmas, automatizált A szovjet külkereskedelem alakulása Előtérben a gépipari együttműködés A KGST Gépipari Együttműködési Bizottsága októberben Berlinben tartotta ötödik ülését. A KGST- együttműködés kiterjedt, több évtizedes rendszerében a mindössze ötödször ülésező bizottság újnak, fiatalnak minősíthető. A tagországok gépipari kapcsolatait koordináló állandó bizottság csupán tavaly februárban adta át helyét az együttműködési bizottságnak. A változás korántsem formai, s az új testület nem is egyszerűen jogutód. Minőségi változásról van szó, aminthogy éppen ebben az időszakban emelkedtek magasabb szintre a KGST-együttmúkö- dés követelményei, az integráció tartalmi céljai is. E változásokat az is szemlélteti, hogy amíg az állandó bizottságban miniszterek vezette delegációk, most miniszterelnök-helyettesek képviselik a tagországokat. A tartalmi változások háttere két, korszakos jelentőségű dokumentum felidézésével jellemezhető. A KGST 1984 közepén tartott felső szintű értekezletéről közzétett nyilatkozat rámutatott, hogy ,,a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatának kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni“. E nagy formátumú célok valóra váltását irányozta elő, immár a megvalósítás gyakorlati feladatait összegezve, a KGST- tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja, hangsúlyozva, hogy a tagországok ,,az elvileg új típusú technika és technológia létrehozását és alkalmazását célzó egyeztetett akciókról állapodtak meg“. A komplex program az ezredfordulóig tartó időszak feladat- rendszerét öt fő irányba rendezte, elsőbbséget adva az elektronizálás, a komplex automatizálás, az atomenergetika, az új anyagok gyártási és feldolgozási, technológiai, valamint a biotechnológiai fejlesztésének. A tudományos-műszaki haladást gyorsító program e fő irányainak csupán a felsorolása is szemlélteti, hogy a Gépipari Együttműködési Bizottság illetékessége nemcsak kapcsolódik ezekhez az irányokhoz, de meghatározó módon befolyásolhatja a célok gyakorlati valóraváltásának ütemét és hatékonyságát. Ilyen nézőpontból vizsgálva e történelmi hátteret ismerve értékelhető a bizottság említett berlini ülésének jelentősége. A tanácskozás napirendjén ezúttal is az együttműködés inten- zifikálásának egész sora, nagy horderejű témája szerepelt. Áttekintették a magasabb szintű KGST-határozatokból, mindenekelőtt a komplex programból adódó teendők végrehajtásának helyzetét, s rögzítették a következő két esztendő munkaprogramját. S ez a két év azért is meghatározó jelentőségű, mert a korábbi egyezményekben rögzített korszerűsítési akciók, törekvések most „érnek be“, és most nyílik mód arra, hogy esetleg pontosítágyártórendszerek, illetve az ipari robotok létrehozásának és alkalmazásának ágazati programjai. A gépipari technológia élvonalbeli eszközeinek meghonosításáról van ifi szó, hiszen az úgynevezett rugalmas gyártórendszerek technológiája azt jelenti, hogy számítógép irányítja az összekapcsolt szerszámgépeket, az automatikus anyag- és szerszámkezelő berendezéseket, valamint a szintén automatizált mérő- és ellenörzőké- szülékeket. Ily módon a rendszer rövid beállítási idővel, szintén kézi beavatkozás nélkül képes egymást követően különböző termékeket előállítani. Külön vizsgálta a bizottság a robotok és a gyártó- rendszerek programvezérlő berendezéseinek szakosított előállítását és kölcsönös szállításait. Megvizsgálták továbbá a nagy termelékenységű precíziós fémforgácsoló gépek kooperációs előállításának és szállításának e lehetőségeit. A napirenden szerepelt témák is érzékeltetik azt a törekvést, hogy a figyelem a gépiparnak azokra a húzóágazataira összpontosuljon, amelyek a piac élénkítésével és megszervezésével kedvezően befolyásolhatják az egész népgazdaság és a KGST- közösség műszaki fejlődésének gyorsítását. Napirendre tűzött a bizottság olyan témákat is, amelyek közvetlenül hatnak más ágazatok - a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés - korszerűsítésére. Intézkedéseket irányoztak elő a tagországok lakosságának élelmiszer-ellátásával összefüggő gépipari feladatok teljesítésére, beleértve az élelmiszeripari gépgyártást, továbbá az állattenyésztés és a takarmányelöállítás komplex gépesítését, valamint az élelmiszerek és a nyersanyagok ésszerű hulladékmentes feldolgozását célzó géprendszerek gyártását. A Gépipari Együttműködési Bizottság berlini ülésén újabb egyezményeket írtak alá - a korábbi egyezmények kiegészítéseként - egyebek között a robotok, illetve a robotokkal működő komplex berendezések előállításának tudományos-műszaki feltételeiről, a sokoldalú gyártásszakosodásról, valamint a kooperációs szállítások megszervezéséről. A tanácskozás az együttműködés tartalmi fejlesztését, a kölcsönös érdekekre alapozott gépipari kapcsolatok korszerűsítését helyezte tevékenységének központjába. (MH) A Szovjetsz- kaja Torgovlja legutóbbi számában közölt adatok szerint az év első felében a Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgalma 66,18 milliárd rubelt tett ki - 8 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi azonos időszakban, s az import (33,13 milliárd) valamelyest meghaladta az export (33,05) összegét. A főbb feladatokon belül a szocialista viszonylatokban 2,2 százalékos volt a növekedés abból következően, hogy a KGST-országokkal lebonyolított forgalom 3,6 százalékkal emelkedett, míg az ide nem tartozó szocialista országokkal 11 százalékkal csökkent. A KGST-tagállamokkal folytatott kereskedelem volumene w m m A Szovjetunió kUlkereak országokkal az 1086. él A forgalom összege Milliárd rubel 8 765 43 2 1 C adelme az európai KGST alsó félévében Változás az 1985. év-első félévéhez viszonyítva (%) i —®-O * 1- \&/////a 2 3. vü <fs 4. 5. [7.31 v/m^. 6. _________________/L___^ ^ 1 ! . 1 I 1 I 1 • 1 ill// 1 -3-2-1-Ó+1 2 3 4 5 6 7 8 30*/. 1. Bulgária 4 Magyarország 2. Csehszlovákia 5. NDK 3. Lengyelország 6. Románia összességében 40,45 milliárd rubelt tett ki - kereken 1 milliárddal többet, mint a tavalyi első hat hónapban -, úgy, hogy a szovjet export (20,78 milliárd) növekedési Üteme 6,5 százalék volt, míg az importé (19,67 milliárd) 0,8 százalék. Figyelemre méltó, hogy a Kír m nával lebonyolított forgalom (744 millió rubel) 24 százalékkal emelkedett, továbbá, az, hogy a szocialista reláció egészén belül 91,7 százalékra nőtt a KGST-országok aránya. A legfőbb partnereknek számító európai KGST-tagállamokkal lebonyolított forgalom eltérően alakult (lásd az ábrát). Az NDK viszonylatában a forgalom csökkenése abból adódott, hogy míg a szovjet kivitel 3,1 százalékkal emelkedett, a behozatal 8,7 százalékkal mérséklődött. Legnagyobb volt az eltérés Romániát illetően: amíg az oda irányuló szovjet export kiugróan, 52,5 százalékkal emelkedett, az import 14,7 százalékkal. Ami a tőkés relációkat illeti, az iparilag fejlett és a fejlődő országokkal lebonyolított forgalom csökkenése (3,62 milliárd, illetve 1,6 milliárd rubel) egyaránt 19-19 százalékos mérséklődést jelent a tavalyi első félévhez viszonyítva. A legfejlettebb tőkés államok közül csökkenés volt (zárójelben a százalék) például az NSZK (11,3), Nagy-Britannia (5,3) és Franciaország (28) viszonylatában, ugyanakkor 3,7 százalékkal bővült az árucsere Japánnal. Bulgáriái mezogazdasagi kaleidoszkóp A gabonatermelésben az első tíz között. A legutóbbi három évtizedben a bolgár mezőgazdaság gyors ütemben fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A termelés a 2,5-szeresére növekedett, a munkatermelékenység csaknem a nyolcszorosára emelkedett, miközben az állandóan foglalkoztatottak száma a harmadára csökkent. Ez utóbbi adat a gépesítettség magas fokát is igazolja. Az egy főre jutó mezőgazdasági termékek előállításában Bulgária felzárkózott a világ tíz vezető országához, (gy például első helyen áll a dohány és a napraforgó termelésében, a másodikon a paradicsom termesztésében. Európa második gyapjútermelője, s közben kilenc fontos mezőgazdasági termék előállításában megelőzi a balkáni államokat. Ilyen élelmiszertermékek: a tej, a hús, az árpa, a napraforgó, az alma, a dohány vagy a gyapjú. Az egy főre jutó több mint 1 tonnás gabonatermeléssel is a világ tíz legjelentősebb gabonatermesztő állama közé sorolható a Bolgár Népköztársaság. Az élelmiszeriparral együtt ma a mezőgazdaság adja a bruttó társadalmi termék 27, a nemzeti jövedelem 24 és az export 22 százalékát. A legnagyobb exportpartner a Szovjetunió. A friss és konzervált zöldségek, gyümölcsök kereskedelmével foglalkozó Bulgarplo- dexport több mint 300 fajta bolgár mezőgazdasági terméket szállít a világ hetven országába. A régi és jó hírű külkereskedelmi vállalat fő partnere a Szovjetunió, amely több mint 160-féle élelmiszercikket vásárol, elsősorban bébi- és készételeket, zöldségkonzerveket és gyümölcsleve- ket. Nem ismeretlen azonban a Bulgarplodexport kínálata a többi szocialista országban, így nálunk sem. A tőkés piacon a hagyományos vásárlók közé tartozik az NSZK, Ausztria, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc és a skandináv országok. Az utóbbi években pedig gyorsan növekszik a vállalat exportja az arab országokban és más afrikai államokban is. Sőt, újabban Kanadában, Japánban, Szingapúrban és Ausztráliában is szívesen kóstolgatják a hamisítatlan és eredeti bolgár ízeket. Az érdeklődés és a nagy kereslet teljesen érthető, hiszen a kedvező éghajlati körülmények, a több száz éven át felhalmozott kertészeti és zöldségtermesztési tapasztalatok korszerű technikával és technológiával párosultak, s a késztermékek önmagukért beszélnek. Nagy érdemeket szereztek az elmúlt időszakban a neme- sítók is. így üvegekbe, konzervdobozokba zárva a napfényes Bulgária legízesebb zöldségei és legzamatosabb gyümölcsei kerülhetnek a távoli országok otthonaiban is a terített asztalokra fő fogásként, köretként vagy vitamindús desszert gyanánt. A Bulgarplodexport egyébként importtal is foglalkozik, Citrusfélékkel látja el a hazai piacot, de a választék, az árukínálat bővítésére Magyarországtól, Csehszlovákiától és Lengyelországtól is . vesz friss gyümölcsöt és konzerv- termékeket. Hústermékek kivitele. Az agráripari kombinátok a bolgár mezőgazdaság legfejlettebb szervezeti egységei, amelyeken a növénytermesztésen és az állattenyésztésen kívül mezőgazdasági kutatásokkal és élelmiszerfeldolgozással is foglalkoznak. Ezeknek a modern agrárüzemeknek a külkereskedelmi vállalata a Rodopa- impex. A csaknem 25-éves cég 60 ország 150 kereskedelmi vállalatával tart fenn kapcsolatot. Vágóállatot, tőkehúst és húskészítményeket, valamint friss tojást szállít Európába, a Közel-Kelet, Észak- Afrika országaiba és Ausztráliába. A cég annak köszönheti megrendeléseit, hogy messzemenően figyelembe veszi partnerei kívánságait, s az egyes országok nemzeti ízlésének, szokásainak, hagyományainak megfelelő termékeket ajánl. Az utóbbi években a Rodopa- impex teljesíti a teljes bolgár kivitel 2 százalékát. Hódít a biotechnológia. A bolgár Biotech kombinát a mezőgazdasági biomassza feldolgozására kiválóan alkalmas berendezéseket szállít agrárüzemeknek, gyógyszer- és festékgyáraknak. Jók az üzemeltetési tulajdonságai annak a Biotech-készüléknek is, amely cellulóztartalmú mezőgazdasági és egyéb hulladékból, valamint szervestrágyából anaerob (oxigén jelenléte nélküli) fermentációval (erjesztéssel) biogázt állít elő. Ma a szakemberek egy olyan berendezés kifejlesztésén dolgoznak, amely ezer férőhelyes szarvasmarhatelepen képes biogáz gyártására. (Budapress—Sofiapress) SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • A Szovjetunió vlagyimíri területének ipari üzemei október elsejétől áttértek a kétmúszakos termelésre. A terület legkorszerűbb és legnagyobb teljesítőképességű berendezéseivel felszerelt üzemek viszont három műszakban termelnek, ezek közé tartoznak a szerszámgépgyárak és a számjegyvezérlésú gépeket használó üzemek. A többműszakos üzemelésre való áttérést gondos előkészületek előzték meg. Vlagyimirban például az óvodákban és bölcsődékben folyamatosan üzemelő osztályokat hoztak létre, a késő esti órákig meghosszabbították a félfogadást a rendelőintézetben, az üzletek is később zárnak, s a város minden kerületében legalább egy élelmiszerüzletnék este tíz óráig nyitva kell tartania. A közlekedésben is változásokat hajtottak végre, méghozzá úgy, hogy a dolgozók a müszakkezdésre zavartalanul el tudjanak jutni munkahelyükre. Felvételünk a lengyel-szovjet határon lévő geniuszi átkelőhelyen készült, amely már negyedszázada fontos csomópont a kétoldalú kereskedelemben. Itt rakják ki a Szovjetunióból érkező szállítmányokat. Ezen a határátkelőhelyen érkezik az (CS NDK-ba irányuló szovjet export is (CSTK:felvétel)
