Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-17 / 42. szám
lását döntö részt a bolgár gépipari szállítások mérséklődése befolyásolta, mindkét ország vállalatai számára az a fő feladat, hogy keressék ebben az ágazatban a fellelhető tartalékokat. A magyar vállalatok beszerzéseit nehezítették saját belső pénzügyi gondjaik, beruházásaik és fejlesztéseik kényszerű visszafogása. A vállalatoknak a jövőben jobban kell figyelniük arra, hogy a bolgár ajánlatok választékban és minőségben is az eddiginél még jobban egybeessenek a magyar vállalati igényekkel, többek között olyan termékcsoportokban, mint a szerszámgépek, villanymotorok, targoncák, akkumulátorok. Emellett törekedniük kell arra, hogy miMAGYAR - BOLGÁR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Főszerepben a gépipar A magyar-bolgár árucsere-forgalom az 1986-90-es tervidőszakban - a tervkoordinációs jegyzőkönyv és az öt évre szóló áruforgalmi és fizetési egyezmény előirányzatai szerint - folyó áron 2,3 milliárd rubelre emelkedik, ami 25,5 százalékkal haladja meg az előző tervidőszak áruforgalmát. A gépipari szállítások a jövőben is mintegy 60 százalékos aránnyal meghatározó helyet foglalnak el. A tervezett kétoldalú szakosodási és kooperációs együttműködési szerződések várhatóan a kereskedelem mintegy 40 százalékát ölelik fel. Az első év nehezen indult: a vállalatok közötti magánjogi szerződések a nyár vége előtt az éves jegyzőkönyvi előirányzatnak 15-20 százalékára még hiányoznak. Ennek hátterében többek között az áll, hogy a magyar vállalatok igényei nem növekednek az elképzelések szerint, s a bolgár vállalatok kevés új terméket ajánlanak. Bulgária Magyarország KGST- beli kereskedelmi partnereinek sorában az ötödik helyet foglalja el. A gazdasági kapcsolatok az utóbbi évekig dinamikusan, mindkét ország érdekeivel összhangban fejlődtek. Alátámasztják ezt a kereskedelmi adatok is. Az 1981 és 1985 közötti árucsere-forgalom mintegy 13,5 százalékkal haladta meg a hosszú lejáratú egyezmény előirányzatait. Ez főleg a tervidőszak első három évének kiemelkedő, évi átlagban több mint 15 százalékos forgalomnövekedésének tulajdonítható. Ebben az időszakban jelentősen nőtt a bolgár gépipari termékek behozatala, ami lehetővé tette a magyar gépipari termékek kivitelének bővítését is. Az áruforgalom és ezen belül is a gépipari termékek forgalmának növekedési üteme 1984-ben megtorpant: az 1983. évi 408 millió rubeles összforgalom kétéves visszaesés után tavaly 352 millió rubelre mérséklődött. Ez döntően a gépipari szállítások alakulásának tulajdonítható. Az 1983. évi áruforgalomban 61,4 százalékot tettek ki a gépipari termékek, ez az arány 1985-ben éppen csak hogy meghaladta az 50 százalékot, s annak ellenére, hogy az 1986-90-es tervidőszak átlagában a tervek szerint ismét eléri a 62 százalékot, az ötéves periódus nyitó esztendejére az éves jegyzőkönyv 56,2 százalékos gépipari arányt irányzott elő. A MEGTORPANÁS OKAI Az 1986. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv 395 millió rubeles forgalmat irányoz elő, mintegy 12 százalékkal meghaladva az 1985- ben megvalósult tényleges szállítások nagyságát. A teljes forgalmon belül pedig ismét nő a gépipari termékek hányada. Az eddig elmondottakból adódik tulajdonképpen a magyar-bolgár gazdasági kapcsolatok legfontosabb feladata: a hosszú lejáratú előirányzatokkal összhangban növelni kell a gépipari termékek arányát a kereskedelemben. Mit kell tenni ennek érdekében? Minthogy az előző évek forgalmának alakuM«gya> •xport □ Anyagjellegű termékek Gépek, berendezések Mezőgazdasági termékek HU Fogyasztási cikkek A magyar-bolgár árucsere-forgalom szerkezete 1985-ben (százalékokban) nél több új gépipari termék kerüljön fel ajánlati listájukra. Ezekből ugyanis az utóbbi időszakban hiány van, például a külfönféle jármüvek, a számítástechnikai termékek, a mechanikus mérőműszerek, és a mechanikus írógépek körében. A magyar vállalatok beszerzéseit olyan tapasztalatok is motiválhatják, mint - erre egyébként kölcsönösen találhatók példák - a minőséggel kapcsolatban felmerült problémák, azok rendezésének elhúzódása, a szerződéses ütemezéstől eltérő késedelmes szállítás stb. Ezekre egyebek között a számítástechnikai és a szervezéstechnikai termékek, valamint a targoncaalkatrészek körében volt példa. KORSZERŰ TECHNIKA Az 1986-90-es hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény öt évre és éves szinten is kiegyenlített fizetési mérteget irányoz elő. A folyamatos egyensúly tehát igényli a kivitel és a behozatal egyidejű és arányos növelését. Tehát az előbbiekben vázolt feladatok az egyezmény előirányzatainak teljesítése céljából is alapvető fontosságúak. A Bulgáriába irányuló magyar gépipari szállításoknak legfontosabb árucsoportja a közúti járműveké, amelyek a gépexport egy- harmadát adják. (Az importban ugyanez az arány 16 százalék.) Ebben az árukategóriában meghatározó szerepet töltenek be a magyar csuklós autóbuszok és a trolibuszok, azok főegységei, valamint alkatrészei. A járműipari behozatal főleg tehervagonokból és tehergépkocsikból áll. Igen fontosak a magyar gépipari kivitelben az atomerőmúvi berendezések, az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági gépek, az orvostechnikai eszközök, valamint a műszeripar egyéb termékei, továbbá a gyengeáramú termékek, szerszámgépek és a komplett berendezések (kenyérgyárak). A Bulgáriából származó importban a járműipari termékek mellett főleg a különböző emelő-szállító gépek (elektromos és motoros targoncák, futómacskák) és azok alkatrészei Játszanak meghatározó szerepet, továbbá a szerszámgépek, építő- és útépítő gépek, hűtőtechnikai berendezések, szervezéstechnikai termékek. Az új ötéves tervperiódusban előtérbe kerülnek a bolgár eladásokban a részegységek és alkatrészek (például hidraulika-pneumatika, hútöagregátok), valamint mindkét ország szállításaiban a magasabb műszaki színvonalú berendezések. Itt kell rámutatni arra, hogy a kölcsönös exportban egyre nagyobb a szerepe a számítástechnikai termékeknek. Az 1986-90. évi árucsere-forgalmi egyezmény szerint a gépipar után a legfontosabb árucsoportokat a kölcsönös szállításokban a kohászati és vegyipari termékek, ill. a fogyasztási cikkek alkotják. Az előző kettő az öt év alatt az export-import mintegy 21, az utóbbi pedig 12 százalékát teszi ki. A magyar gazdaság szempontjából fontos a bolgár kalcinált szóda: ennek előzménye, hogy Magyarország részt vett a devnyai kombinát felépítésében. A bolgár szállítások a magyar igények több mint a felét elégítik ki ebből a termékből. Egyébként is a vegyipari áruforgalom várhatóan dinamikusan nő a mostani ötéves tervperiódusban, ami a kölcsönös gyógyszeripari forgalom jelentős emelkedése mellett a magyar növény- védószer-szállításoknak tulajdonítható. A kohászati termékek nullszaldós szállításában kiemelkedő helyet foglal el többek között a magyar alumíniumtömb. Az ipar fontos területein - így a közúti járműgyártásban, a számítástechnikában, az elektronikában, az anyagmozgató gépek és berendezések gyártásában, a szerszámgépgyártó-iparban -, valamint a gyógyszeriparban és növényvédöszer-gyártásban szélesedik a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció. A korszerű technológia, technika területén élénk a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés. A kiemelt ágazatok közé tartozik a mikroelektronika és számítástechnika, a robot- technika, a rugalmas gyártórendszerek elterjesztése, az energia- és anyagfelhasználás ésszerűsítése, a biotechnika és biotechnológia, valamint a mezőgazdasági termékek hozamának növelése és feldolgozásuk tökéletesítése. (F) A Szovjetunióban az atomenergetika fejlesztésére jellemző, hogy új szakasz kezdődött a nukleáris kapacitások építésében. Erre a szakaszra nemcsak az atomerőművek építése technológiájának a megváltozása jellemző, hanem az új, korszerű nukleáris technika kifejlesztésében és alkalmazásában is változások történtek. Az atomerőművi berendezések egyik legnagyobb szovjet gyártója a rosztovi területen lévő Atommas üzem. Képünkön: az Atommas gyik szerelőcsarnoka. (ÖSTK-felvétel) Az NDK-ban tavaly ötezer új termék gyártását, termelési eljárás és technológia alkalmazását vezették be. Az innováció mértéke elérte a 25 százalékot, s ez az arány Idén és a következő években tovább emelkedik. Képünkön az a drezdai Manfred von Ardenn üzemben kifejlesztett berendezés látható, amely elektronsugarak kihasználásával hegeszti össze az alkatrészeket. (ÓSTK-archív felvétel) SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • Budapesten a közelmúltban írták alá az 1987. évre vonatkozó szovjet-magyar autóipari export -import szerződéseket. A kölcsönös szállítások értéke a szerződések értelmében eléri a 936 millió rubelt. A magyar kivitelben 7600 darab különböző típusú Ikarus autóbusz, 750 lakókocsi és 250 millió rubel értékű autóbusz-pótalkatrész szereptel, míg a szovjet exportban 4750 darab haszonjármű (teherautók, áruszállítók, mikrobuszok, személygépkocsi-utánfutók) és jelentős mennyiségű első be- pítésú alkatrész található. Jövőre 28 ezer darab szovjet személy- gépkocsi érkezik Magyarországra, közöttük 27 ezer darab Lada típusú személyautó. Az elsókerék- méghajtású, új vonalú karosszériával gyártott Lada Samara személyautókból 500 darabot kapnak a magyar megrendelők. • A Szovjetunióban ismét nö a kőolajtermelés. Idén az első nyolc hónapban az ágazat mindvégig teljesítette hazai és külföldi szállftási kötelezettségeit. Az utóbbi két évtizedben a szovjet kőolajtermelés - bele(X vüácmjféM,^ nPABflA A bankok új szerepe a Szovjetunióban A szovjet bankrendszernek a megújítására irányuló törekvésekkel foglalkozott vezércikkében a moszkvai Pravda, amelyből idézünk néhány gondolatot. Az Állami Banknak és intézményeinek a Szovjetunióban tevékeny szerepet kell vállalniuk a pénzügyi rendszer tökéletesítésében, a termelés növekvő hatékonyságában, a pénzforrások ésszerű felhasználásában és a fizetési fegyelem erősítésében - írja a Pravda. Az irányítás gazdasági módszereire való áttérés időszakában a bankoknak - a többi központi gazdaságirányítási egységhez hasonlóan - új feladatokkal kell szembenézniük. A bank kezében levő legfontosabb gazdasági szabályozó a hitel. A szovjet népgazdaság forgóeszközigényeinek mintegy 60 százalékát hitelekből fedezik. A hitelezés során a bank által támasztott legfőbb követelmény: lehetővé tenni a termelés növekedését anélkül, hogy nőnének a felesleges árukészletek. Erősödik a bank ellenőrző szerepre a beruházásoknál. (gy például ha egy építkezés nem a megszabott határidőre készül el, vagy ha a'jóváhagyott tervdokumentációban nem szereplő objektumokat is akarnak építeni, a bank beszünteti a hitelezést. Az utóbbi években gyengült a pénzügyi és hitelpolitika hatása a gazdaságra. Széles körben elterjedt a bevételek újraelosztásának helytelen gyakorlata, amikor is a lemaradó vállalatok, minisztériumok, területek veszteségeit a nyereségesen dolgozók bevételeiből fedezték. Ez gyengíti a gazdasági önelszámolást, az „ingyenélésnek" kedvez. Sok vállalat, amely nem teremti meg munkájával a számára szükséges eszközöket, a mai napig a hitelekből fizeti a béreket és fedezi más kiadásait. Keményednek a hitelfelvételek feltételei, nem elégítik ki a megalapozatlan igényeket. Az első negyedévben hét-, a másodikban hatmilliárd rubellel csökkent a nyújtott hitelek összege. Az Állami Bank szerveinek fontos tevékenysége a pénzforgalom szervezése és szabályozása. A bankoknak még tevékenyebben kell ráhatniuk a vállalatokra tartalékaik feltárására, érdekeltté kell tenniük őket a keresett árukkal és szolgáltatásokkal való ellátás javításában. értve a földgázkondenzátumot is - két és félszeresére nőtt, s ezt új mezők termelésbe vonásával érték el. Az ország legfontosabb köolajtermelö körzete a jövőben is Nyugat-Szibéria marad. Ez a térség adja az ország folyékony fűtőanyag-termelésének közel kétharmadát és elsőbbségét a következő öt évben is megtartja. Nö az olaj- termelés Kazahsztánban is, ahol nehéz sivatagi viszonyok között dolgoznak. Az ország több termelő körzetében a tervek szerint változatlan szinten folytatják az olajbányászatot, s a mostani tervidőszakban 215 új olajlelöhely termelésbe vonását irányozták elő. Mindez lehetőséget nyújt arra, hogy 1990- ben a kőolajtermelés a gázkon- denzátummal együtt elérje a 635 millió tonnát. • Az NDK iparában alkalmazott gépiek és berendezések mintegy egyharmadának „életkora“ nem haladja meg az öt évet, hatvan százalékuké pedig a tíz esztendőt. Tavalyra a termelő alapnak értéke elérte az 1,3 billió márkát, ami 1980-hoz viszonyítva húsz százalékos emelkedést jelent. A gazdasági stratégia nagy hangsúlyt helyez a meglévő termelési alapok állandó korszerűsítésére. Az idén például a feldolgozó iparban a beruházások nyolcvan százaléka a korszerűsítésre irányul. • Moszkva dinamikus fejlesztés előtt áll: a 12. ötéves tervidőszakban főleg a főváros ipari üzemeiben lévő elavult gépiek és berendezések lecserélésére helyezik a hangsúlyt. Évente ezeknek mintegy 12-15 százalékát váltják fel korszerű berendezésekkel. A legutóbbi ötéves időszakban ez az arány alig érte el a 2,5-3 százalékot. A szovjet főváros ipari termelésének volumene 1990-re az öt évvel korábbi szinthez viszonyítva csaknem húsz százalékkal emelkedik, s ezzel párhuzamosan átlagosan öt százalékkal csökkentik a dolgozók létszámát. Az elkövetkező öt évben 45 kilométeres szakasszal bővítik a metró vonalait, amelyeknek az összhosszúsága eléri a 265 kilométert. ÚJ szí 10 1986. X. 1
