Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
Mennyi nitrát lehet A ZÖLDSÉGBEN? Tavaly lapunk is foglalkozott a zöldségfélék emberi egészségre káros nitráttartalmának kérdéseivel, és a fogyasztók, valamint a szerződéses háztáji árutermeléssel foglalkozók tájékoztatása céljából azt is megírtuk, hogy az érvényes előírások értelmében kilogrammonként hány milligramm nitrátot tartalmazhat az értékesítésre, illetve emberi táplálkozásra szánt zöldség. Most, az őszi hajtatási idény kezdetén azt szeretnénk elmondani, hogy a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok kérése alapján a CSSZK és az SZSZK főhigienikusai a zöldség nitráttartalmával kapcsolatos előírásokat módosító, a visszavonásig érvényes átmeneti rendelkezést adtak ki. Az átmeneti rendelkezés értelmében módosult (emelkedett) néhány hajtatott zöldségféle, valamint a legkésőbb július 15-éig betakarított korai burgonya megengedett legnagyobb nitráttartalmának felső határa. Konkrétan a levélzöldség (fejes saláta, spenót stb.) esetében a korábbi 1000 milligrammról 2500 mg-ra, a káposztaféléknél (fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé stb.) az eddigi 600-ról 1500 mg-ra, a július 15-éig betakarított korai burgonya esetében pedig 200 mg-ról 300 mg-ra emelték a friss zöldség kilogrammonkénti megengedett legnagyobb nitráttartalmának felső határát. A hajtatott hónapos retek a korábbi 500 mg helyett 3000 mg, a szabadföldi retek 1500 mg, a hajtatott uborka és paradicsom pedig 200 mg helyett 400 mg nitrátot tartalmazhat kilogrammonként. A szabadföldben termelt céklarépa kilogrammonkénti legnagyobb megengedett nitráttartalmát 3000 milligrammban határozták meg. Az átmeneti rendelkezés azt is kimondja, hogy miként lehet és kell elbírálni a megengedettnél több nitrátot tartalmazó zöldséget. Az említettnél 20 százalékkal több nitrátot tartalmazó hajtatott zöldség és korai burgonya feltételesen fogyaszthatónak minősül és a közélelmezésben is felhasználható (kivétel a 15 évesnél fiatalabb gyermekek iskolai étkeztetése), azzal a feltétellel, hogy konyhai elkészítés után kisebb adagokban kerül felszolgálásra. Ha a többi, tehát a nem hajtatott szabadföldi zöldségek és a burgonya valós nitráttartalma 50 százalékkal túlhaladja az átmeneti rendelkezéssel most már egyébként is jócskán felemelt, megengedhető legnagyobb nitráttartalmat, akkor a termékeket emberi táplálkozásra kizárólag feltételesen megfelelőnek kell tekinteni. A konzervgyári vagy fagyasztóipari feldolgozásra alkalmas, de a túlzott nitráttartalma miatt emberi táplálkozásra csak feltételesen megfelelőnek minősített zöldséget és burgonyát csak azzal a feltétellel szabad feldolgozni, hogy eltávolítják a zöldség rendszerint legtöbb nitrátot tartalmazó részeit (torzsa, levélnyél stb.) és olyan feldolgozási technológiát fognak alkalmazni, amely csökkenti a terményekben felhalmozódott nitrát mennyiségét. A tartósítóipari feldolgozásra nem megfelelő, fogyasztásra csak feltételesen alkalmas zöldséget a 15 évesnél fiatalabb gyermekeket ellátó iskolai étkezdékben egyáltalán nem, és a közétkeztetés más formáiban is csak azzal a feltétellel szabad felhasználni, hogy feldolgozáskor gondosan eltávolítják a zöldség rendszerint legtöbb nitrátot tartalmazó részeit és a kész ételféleségek a szokásosnál kevesebbet fognak tartalmazni ezekből a zöldségekből. Azokat a termékeket, amelyeknek a valós nitráttartalma a hajtatott zöldségfélék és a korai burgonya esetében több miijt 20 százalékkal, az egyéb zöldségnövényeknél pedig több mint 50 százalékkal túlhaladja az átmeneti rendelkezésben feltüntetett, megengedett legmagasabb értékeket, egyértelműen emberi táplálkozásra alkalmatlannak kell tekinteni. Az SZSZK főhigiénikusának Z- 2144/86 - B/2-08 számú, 1986. március 3-án kelt átmeneti rendelkezése a zöldség és a burgonya nitráttartalmának elbírálásáról az SZSZK higiéniai szolgálata szerveinek munkájára vonatkozóan egészen a visszavonásig érvényben van. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a csecsemő- és gyermektápszerek gyártására és készítésére, ahol nem lehet kivételt engedélyezni az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma 19/1984 számú rendelkezésének érvényes szabályai alól. UEJKO MICHAL mérnök, a tudományok kandidátusa Húzzuk odább! Előfordul, hogy a rossz tenyészterü- let-megválasztás vagy a kert átrendezése folytán szükségessé válik a fák, bokrok átültetése. Fiatal, két-három- éves növények esetében ez még nem jelent különösebb gondot. A legnagyobb méretű ültetögödröt ássuk ki számukra (alapterülete 120x120 cm is lehet), és tápanyagfeltöltésüket is úgy végezzük, mint az új telepítésekét. Fontos, hogy nagy gyökérzettel ültessük át a fákat. Fejlettségüktől, koro- naméretüktöl függően 60-80 centimé- -teres átmérőjű körben ássunk le 60 cm mélységig. Úgy ássunk, hogy a gyökerek közötti föld (a földlabda) lehetőleg ne hulljon szét. Ehhez célszerű zsákszövetet használnunk, amellyel kiemeléskor betakarjuk a földlabdát. ÚJ SZÚ .X. 10. S érülések, sebesülések a galamboknál elég gyakoriak. Szabadba járó galamboknak legtöbbször a ragadozó madarak okoznak sérüléseket, de a lőtt sebek sem ritkák. A ragadozó madarak legkönnyebben a telt begyet hasítják fel csőrükkel vagy karmaikkal. Ha ilyenkor a sebet megtisztítjuk, a felesleges tollakat eltávolítjuk és a sebszéleket tűvel és cérnával összevarrjuk, gondosan ügyelve arra, hogy a sebszélek bőre ne forduljon befelé, a seb gyorsan gyógyul. A madarak gyógyuló sebei nem gennyesednek, ennek ellenére a sterilitás szabályait meg kell tartani. Ajánlatos a sebet, bevarrása után, fertőtlenítő hatású hintőporral behinteni, később sebolajjal puhítani. A lőtt sebek, ha a lövedék a mellhasűri szerveket is érte, rendszerint nem gyógyíthatók. Gyakori a láb és a szárny csontjainak törése. A törött csontok végeinek helyreigazításával és rögzítésével, teljes nyugalom biztosíA pódafai (Po- voda) ifjabb Pó- da Sándor hatéves kora óta foglalkozik galambtenyésztéssel. Komoly, jó teljesítőképességű posta- galamb-állomá- nya van, s a kiállításról vagy versenyről hazaérkező galambok gondozásának mindig komoly figyelmet szentel. (Kádek Gábor felvétele) Galambtenyésztés: SÉRÜLÉSEK ÉS MÉRGEZÉSEK tásával, esetleg függőágyba helyezéssel a sérült galamb gyógyítható. A láb- és szárnytörésből gyógyult galambok gyakran sánták maradnak, illetve csak ritkán nyerik vissza röpképességüket. Külső sérülések hatására jön létre a légzsákrepedés is. Mint ismeretes, a galambok szervezetében levő légzsákok a tüdővel közlekednek és feladatuk a repülésnél a test fajsúlyának csökkentése. Ha pl. ütődés következtében a mellkasi légzsák megreped, levegő jut a bőr alá és az ilyen galamb a begyes galambhoz válik hasonlóvá. Belső sérüléseket idegen tárgyak okozhatnak. A galambok szívesen hordanak fészkükbe merev szálú növényi részeket, s ha hozzájutnak, tűt, drótot s szöget is. Könnyen előfordulhat, hogy ha az idegen tárgy rövid, a galamb véletlenül lenyeli és így az a zúzógyomorba jut, ott megreked és a zúzó összehúzódásakor annak falát átfúrja. Az ilyen galamb rendszerint hosszabb betegség, lesoványo- dás után hashártyagyulladásban elpusztul. Ügyelni kell arra, hogy a galambházban ne legyen kiálló szög, vagy a rosszul összedolgozott drótháló szélén kiálló drótvég. Az ilyenekben a lábgyürü esetenként fennakadhat és mire észrevesz- szük, esetleg a hosszú vergődés következtében olyan súlyos sérülés jön létre, amelyen már nem lehet segíteni. A növényvédő és rágcsálóirtó szerek mind kiterjedtebb használata óta a galambok között sem ritka a mérgezés. Leggyakrabban az Arvalin néven forgalomba hozott, cinkfoszfid tartalmú, egér és lótetű irtására forgalmazott méreg okoz elhullást. Mérgezést okozhatnak a csávázott gabonaféleségek, továbbá a konyhasó is, ha a galambok egyszerre sokat fogyasztanak belőle és egyidejűleg ivóvíz nem áll rendelkezésükre. Ezért a konyhasót mindig más ásványi anyagokkal keverve kell a galambok elé adni. Sz. I. Aszaljunk gyümölcsöt Sokféle gyümölcsöt aszalhatunk, de elsősorban az jön számításba, amiből a legtöbb áll rendelkezésünkre: például áfonya, körte, alma, szilva, bodzabogyó, csipkebogyó stb. Jól, de nem túlérett gyümölcsöt választunk, átválogatjuk, az ehetetlen részeket eltávolítjuk. Az almát és körtét meghámozzuk, felszeleteljük, a magházat kivágjuk. Az almát szeletekre, a körtét félbe vágva, a kisebb gyümölcsöket egészben aszaljuk. A hámozott gyümölcsöt citromsavas vízbe (1 liter vízhez 1 gramm citromsavat adunk) mártjuk. A szilvát és a ringlót csak akkor vágjuk ketté és magozzuk ki, ha feltételezzük, hogy férges a gyümölcs. A sütőben np legyen túl meleg, mert a gyümölcs megrepedezik, elfolyik a leve és nem lesz ízletes. Ne szárítsuk ki teljesen a gyümölcsöt! Akkor kapunk ízletes végterméket, ha a szárítás végén a gyümölcsök félkemények, belsejük kenőcsös. A gyümölcsöt drótszövetböl készült tálcán aszaljuk. A tálcára fehér szövetet teszünk, hogy a gyümölcs meg ne feketedjen a fémtől. A sütőben a szárítás kezdetekor 20 C-fok körüli meleg legyen. Később, amikor a gyümölcs már kezd beszáradni, 50, majd 70 C-fokra növeljük, végül ismét mértékletesre csökkentjük a hőmérsékletet. A sütő ajtaját legalább részben tartsuk nyitva, hogy a felszabaduló vízgőz eltávozhasson. Helyes szárítás után a gyümölcs húsa rugalmas, de nyomásra nem enged levet. A szilvában szabadon kell mozogni a magnak. Az aszalt gyümölcsöt ajánlatos körülbelül egy hétig száraz, szellös, pormentes helyiségben pihentetni, majd üvegpoharakban, bádogdobozokban vagy vászon tasakokban tárolni. N. D. Keresztrejtvény Növelhetjük az átültetés biztonságát, ha a növényt fagyban emeljük ki a talajból. A gyökérzetre tapadt, megfagyott föld összetartja a földlabdát, amelyet rákötött zsákszövettel ez esetben is célszerű megerősítenünk. A korosabb, termő fák átültetése már komoly előkészületet és családi, szomszédi összefogást igényel. A növényt fagyban kell kiásnunk, legalább egy-másfél méter átmérőjű, 80-100 centiméter vastag földlabdával, amelyet zsákszövettel takarunk. Ha termő fánkat csupán pár méterrel kell „odább tolnunk", és az áttelepítés útvonalában nincs akadály, akkor még az ősszel ássuk ki a csúsztató árkot, amelyen át majd végleges helyére húzzuk a fát (lásd az ábrát). Az árok olyan széles és mély legyen, hogy a fagyott földlabdát akadály nélkül mozgathassuk benne. Amennyiben ilyen árkot nem készíthetünk, a földlabdás fát ki kell emelnünk, és lehetőleg szállítóeszközre rakva kell eljuttatnunk végleges helyére. K.M. VÍZSZINTES: 1 Rejtvényünkben Tóth Endre: Az őszi sugarak című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: B, T, S, É, I, K). 13. Évszak. 14. Gyümölcs. 15. Kóstol. 16. Becsül. 18. Dönt. 19. Móló azonos hangzói. 21. Cselekedet. 22. ...túra, ügynökség. 23. Állati hang. 24. Út - olaszul. 26. Kötőszó. 27. Dal. 28. Érzékszerv. 29. Nincsenek rajta ablakok 32. Lovas nomád nép. 33. Gallium. 34. Rag. 35. Alakítható. 37. Törülköző. 39. A. Ö. G. K. 40. Madridi napilap. 43. Elektromos töltésű anyagi részecske. 45. Díszhal. 46. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: V, Ü). 49. Némán ríkat! 50. összeszorított kézfej. 51. Kiejtett betű. 52. Angol drámaíró. 53. Valakinek távolabbi őse. 54. A régi északi germánok főistene. 55. ...fere. 57. Részvénytársaság. 58. A folyó évben. 59. Dől ... a szó. 61. Gyilkoltam. 63. Felesége. 64. Ennivaló. FÜGGŐLEGES: 2. Á. V. 3. Magyar hírlapíró. 4. Okmány. 5. ...- lelket ölő munka. 6. Abbé. 7. Zeller fele. 8. Strázsa. 9. Cseh építész. 10. Kémiai elem. 11. ... right! 12. Személyes névmás. 13. Az idézet második sora (zárt betűk: E, Y, O). 17. Vékony. 18. Helyeslő. 20. Házi szárnyas. 22. „A“ gyújtóbombák töltőanyaga. 23. Célpont 25. Előtag. 27. A bélés közepe 28. Olaj - görögül. 30. Mitikus történet, névelővel. 31. Ujjas felsőkabát, névelővel. 32. Egyidejűleg. 36. Nagyon magas. 37. Tészta jelzője. 38. A Szakszervezeti Világszövetség elnöke volt. 41. Azonos betűk. 42. Ü. I. L. 44. Rag. 45. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: L, K, G, Á, K). 47. Érzelmesen mereng. 48. Bátor teszi. 50. Vizenyö (ék. f.) 54. Odera - németül. 55. Amerikában honos gyíkféleség. 56. Kivív. 58. I. T. D. 59. Berillium, sulfur. 60. Egyiptom és Norvégia autójelzése. 62. ... Paz. 63. Nátrium. 65. E. A. A szeptember 26-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A kis hal is hal, de lassan már abból sincs a folyóinkban. Könyvjutalomban részesülnek: Justyák Katalin, Nagymegyer (Calovo), Vargha Dénes, Komárom (Komárno), Lenkey Lajosné, Berzéte (Brzotín), Kapás Katalin, Kassa (Kosice), Gyemes Attila, Ipolyság (Sahy).