Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1986. október 10. XIX. évfolyam Ára 1 korona a a ilyen közegben is élünk? Ezúttal nem atársaIVI dalmi viszonyokra, a közösségi, a családi, az * embertársi kapcsolatokra gondolunk, hanem a lé- I tünk szempontjából meghatározó fontosságú té- ! nyezökre. Elsősorban a víznek, a levegőnek, a tori' mőtalajnak, erdeinknek, mindannak minőségére, | ami törekvéseinknek, munkánknak, és egész éle- ! tünknek kerete, szerves és mindenképpen nélküli lözhetetlen része. Ezek a tényezők annyira termé- íí szetesek, hogy többnyire nem is veszünk róluk i tudomást. Egészen addig, amíg romlásuk ilyen I vagy olyan formában érzékelhetővé nem válik szá- ; munkra. Pedig nemcsak az ország, hanem az egész világ jelene és jövője szempontjából e ténye- k zők alakulása a civilizáció, az iparosítás térhódítá- 1 sával számos olyan problémát vet fel, amelyek I megoldást sürgetnek, s amelyek fölött szemet hunyni több mint felelőtlenség lenne. A veszély felismeréséről tanúskodik nálunk, hogy > kormányzati szinten született döntés alapján vi- . szonylag rövid időn belül, az ezredfordulóig környe- j zeti viszonyaink olyan szintjét kívánjuk visszaállíta- 1 ni, amelyek megfelelnek a fejlett szocialista társadalom s a benne élő emberek szükségleteinek, igényeinek. Az előző tervidőszak volt e cél elérésé- 1 nek próbaköve. Szlovákiában minimális progra- i műnk az volt, hogy megálljt parancsoljunk a környe- í zet további romlásának. Megfeleltünk e szándékunknak? Az ötéves tervidőszak eredményeinek felmérése arról tanúskodik, hogy nagyjából igen. Egyes fontos részletekben ■ azonban vannak adósságaink. Kezdjük talán azzal, amit elég gyakran vagyunk hajlamosak „kifelejteni“ a környezetet és - tegyük hozzá - a közérzetünket befolyásoló körülmények hosszú sorából. Lakáskultúránkra, annak fejlődésére és hiányosságaira célzunk. Nos, e tekintetben joggal lehetünk büszkék, bár tisztában vagyunk vele, hogy a növekvő igények mellett a lakáskérdés gyökeres megoldása még várat magára. Mégis, ki ne látná, hogy ezen a területen nagy az előrelépés. Számadatok halmozása helyett elég megjegyeznünk, hogy csak az eltelt tervidőszakban Szlovákiában kereken 182 ezer lakás épült fel. Nagyjából tehát félmillió ember költözhetett új, korszerű otthonba. Az érem másik oldala viszont az, hogy a korábbi helyzethez képest még növekedett is a járulékos beruházások lemaradása a lakásépítés mögött. S az sem lehet számunkra közömbös, hogy főleg a nagyobb városokban a parkosítás, a zöld területek létesítése sem tartott lépést jogos igényeinkkel, az egészségvédelmi és az esztétikai követelményekkel. Munkahelyünkön töltjük el életünk egyharmadát. Itt is helyénvaló a kérdés: milyen körülmények között? Ennek mutatói általában kedvezően alakultak. A gazdaságfejlesztés ellenére lényegében változatlan maradt azoknak a száma, akik az ún veszélyeztetett munkahelyeken dolgoznak. Afölött azonban semmiképp sem térhetünk nyugodt lelkiismerettel napirendre, hogy dolgozóinknak 44,8 százaléka van kitéve a helyenként növekvő zajártalomnak és elég nagy hányaduk a fokozott kemizálás egészségkárosító hatásának. Elég jelentősen javultak a szabadidő kulturált kihasználásának feltételei. Szervezettebb és gyorsabb ütemű lett a szabadidő és üdülőközpontoknak, a kertbarátok telepeinek, a hétvégi házaknak létesítése. Jónéhány üdülőközpontunkban nagyobb figyelmet fordítanak a rend, a tisztaság fenntartására. S az eredmények között tartjuk számon azt is, hogy fél évtized alatt három új nagy és 161 kis tájvédelmi területet hoztunk létre. A levegő szennyezettségének foka általában nem változott. Persze ennek is van napsütötte és árnyoldala. Az előbbi az, hogy kevesebb szilárd halmazállapotú szennyező anyag - por és pernye - került légterünkbe. Ezzel szemben - főleg új üzemek létesítésével, de még inkább a meg nem felelő minőségű barnaszén energetikai célokra alkalmazásával - növekedett a gáznemü levegőszennyeződés. Területünkön környezetvédelmi szempontból alapvető fontosságú vizeink megóvása, elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítása. Folyóvizeink minősége általában nem romlott, de helyenként és egyes szennyező anyagok tekintetében már távolról sem ilyen rózsás a helyzet. Mégpedig annak ellenére, hogy az elmúlt tervidőszakban a 4,3 milliárd koronát kitevő ökológiai beruházásoknak nagy részét víztisztító művek építésére fordítottuk. Örvendetes, hogy jelenleg Szlovákia lakosságának immár hetven százaléka jut hozzá vezetékes ivóvízhez és eddig 46 százalékát rákötöttük a csatornahálózatra. A további teendők nagyságrendje azonban nyilvánvalóan következik abból, hogy vannak még területek, amelyek főleg nyáron ivóvízhiányban szenvednek és az SZSZK lakosainak csaknem egyötöde még mindig kifogásolható minőségű kútvizet fogyaszt. Arról már nem is beszélünk, hogy továbbra is igen nagy hányadot képvisel a folyamainkba és a felszín alatti vizekbe kerülő szennyvíz. Szigorúbban és jobban gazdálkodunk a földdel. Igaz, az elkerülhetetlen beruházások következtében ismét némileg csökkent a mezőgazdasági földterület (a szántóföld azonban nem), de a múlthoz képest lassúbb volt ez a folyamat. S a helyzeten még javítana, ha a beruházók következetesen eleget tennének rekultivációs kötelességeiknek. Ezen túlmenően határozottabban és eredményesebben kellene védekeznünk az eróziós folyamatok ellen is. Hadd szóljunk még Szlovákia egyik legnagyobb kincsének, erdeinknek megóvásáról. Óva intő körülmény, hogy jelenleg főleg a savasesők, de nemcsak azok, erdei faállományunk 14 százalékát sújtják. Ebben a vonatkozásban tehát még nem tettünk eleget annak a követelménynek, hogy a helyzet ne romoljék. Annak ellenére sem, hogy évente húszezer hektáron telepítünk új erdőt. S végül, egyelőre távolról sem tűnik megoldottnak az évente átlag negyvenezer tonnával gyarapodó háztartási hulladék megfelelő elhelyezésének, felszámolásának, illetve egy része feldolgozásának kérdése. Mindent egybevetve mégis megállapíthatjuk, hogy az elmúlt tervidőszakban a környezet alakulása többnyire megteremtette annak megbízható alapját, hogy 2000-ig a gyökeres fordulat küszöbéig érjünk. GÁLY IVÁN % Jll:MMfázfo■ • •• •-i&Z'*'■ 4 <■ • f tlsppf'* --.|F-¥ylr' jm JP|*J Jf”r W\ X W á - ^ | ||fcf| « i ! 1 jsi ií É p i * jg 1 ? 2 k öa yW |é ÄM ®w, SÍ fe I S 1 1 i k É|j H W ^ lap t&I ip, q 4 * a 1 |k 3| m| 2 ■ M Lakótelepi környezet szépítése Komáromban (Komárno) (Archív felvétel) A legtjfabb természetvédők ismerkednek a hangyaboly szövevényes életével, szigorú rendjével (Vladimír Gaböo felvétle)
