Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-10 / 41. szám

Vasárnap 1986. október 12. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.51, nyugszik 16.55 Közép-Szlovákia: 05.58, nyugszik 17.02 Nyugat-Szlovákia: 06.04, nyugszik 17.08 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 15.22, nyugszik Közép-Szlovákia: 15.29, nyugszik 00.02 Nyugat-Szlovákia: 15.35, nyugszik 00.08 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Rezső, Miksa - Maximilián nevű kedves olvasóinkat • 1896-ban született Eugé- nlo MONTALE olasz költó (t 1981) • 1911-ben született Alois LUKÁSEK cseh fest*, érdemes művész (t 1984). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A FILOZÓFIA FELADATAI A XVII. PÁRT- KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK TÜKRÉBEN PhDr. Mészáros András írása KASTÉLYLAKÓK Kopasz Csilla riportja AHOL A MINŐSÉGNEK RANGJA VAN Kulik Gellért riportja UNGVIDÉKI IVÓVÍZGONDOK Gazdag József riportja ÉN ITT OTTHON ÉRZEM MAGAMAT Zolczer László riportja ÜZENET ÉS TANULSÁG Dusza István írása KÍNAI NOTESZLAPOK Vojtech Krest'anko cikke SZÜLETÉSNAP Arvo Válton novellája Két újfajta elemes építőjátékot gyárta­nak a preéovi Elek- troplast ipari szövet­kezetben. A játékok elsősorban a gyere­kek kézügyességé­nek és alkotó fantá­ziájának fejlesztését szolgálják. A legna­gyobb az érdeklő­dés az Alfa építőjá­ték iránt, melyet az alapiskolákban a munkára nevelési órákon is használ­nak. Ez idáig 15 ezer darabot gyár­tottak belőle, sazév végéig további 20 ezer darab készül el. A három évnél fiata­labb gyerekek szá­mára gyártják a Sta- vebnik építöjátékot. A felső felvételen Viera Feőová a játék­elemeket préselő gépet kezeli; a kö­zépső felvételen Mária Vargová a Stavebnik-készle- teket csomagolja. Az alsó felvétel pe­dig egy kis „ építő- munkást" ábrá­zol. (Jozef Vesely fel­vételei - CSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Mi Csehszlovákiában teljes mértékben tá­mogatjuk a Szovjetunió javaslatát: a husza­dik század végéig felszámolni az atom- és az egyéb tömegpusztító fegyvereket, mivel ez a javaslat megfelel népünk érdekeinek is. Teljesen egyetértünk az atomrobbantásokra elrendelt egyoldalú szovjet moratórium meg­hosszabbításával, mivel célja a fegyverkezés megszüntetése. Ezen a nagygyűlésen is ha­tározott NEM-et mondunk az atomrobbantá­soknak. Míg a Szovjetunió konkrét intézkedéseket javasol a fegyverkezés megszüntetésére, ad­dig az Amerikai Egyesült Államok kormány­zata ezeket újabb és újabb ürügyekkel elveti és a korlátlan fegyverkezés irányvonalát kö­veti. Gorbacsov elvtárs a Rudé právonak adott interjújában összegezte és megmagyarázta a Szovjetunió elvi álláspontját a moratórium meghosszabbításával kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg leleplezte azokat a komolytalan érvényeket, amelyekkel az Egyesült Államok magyarázza a kísérletek tilalmával szembeni ellenállását. Az elutasító álláspont tényleges oka elsősorban az, hogy hatalmas profitot vár az űrfegyverek gyártásától, attól az el­képzeléstől vezérelve, hogy fejlesztésükkel a Szovjetunió fölé kerekedhet. Egyszóval, a kísérletek tilalmát azért utasítják el, mivel az ellenkezik a kormányrúdnál levő amerikai politikusoknak az Egyesült Államok hatalmá­ról alkotott elképzeléseivel és régi világural­mi törekvéseikkel. Ez azonban az egész világgal szembeni provokatív kihívás. Ezért nekünk is hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy minden haladó, demokratikus békemozgalom elmarasztalja az amerikai kormányzat magatartását, mint az emberiség sorsának felelőtlen kockázta­tását. Tudjuk, hogy civilizációnk jövője a világ erőviszonyaitól, a béke potenciáljának növe­kedésétől és aktivitásától, valamint attól a képességétől függ, hogy eredményesen szembeszegüljön az atomháború veszélyé­vel. Ennek tudatában jelentős sikerként könyveljük el, hogy a stockholmi konferen­cia egyezmény aláírásával zárult, ami nagy­mértékben csökkenti a hagyományos fegy­verzettel vívott háború kockázatát. Ennek tudatában értékeljük azt a kedvező visszhan­got, amelyet az ENSZ-ben a szocialista or­szágoknak a világ biztonságának átfogó sza­vatolására tett javaslata váltott ki. A látóhatá­ron tehát felvillan a béke napsugara. S a béke sorsáért mi is nagy felelősséggel tartozunk. (Jozef Lenárt elvtársnak a fasizmus és a háború elleni harc hetének megnyitá­sán mondott beszédéből) (A szerző felvétele) Harminchat év a traktor nyergében rő és elismerő oklevelet kapott, s több alkalommal jutalomban részesült. A köz javát szolgáló szorgoskodását az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma a ,,Mező- gazdaság kiváló dolgozója" ágazati kitüntetéssel jutal­mazta. A szövetkezet évzáró tagy- gyűlése 1983-ban Vinczúr La­jost a közös elnökségének tag­jává választotta. Rendszere­sen részt vesz a tanácskozá­sokon, s mindig akad egy-egy jó ötlete, javaslata. Nem cso­da, hiszen mint azt afőgépesí- tő is kiemelte, egyike azoknak, akik rendre a munkaidő és a-gépek mind tökéletesebb ki­használását, az elvégzett munka és a megtermelt javak minőségének állandó javítását szorgalmazzák.- Nem tettem semmi külö­nöset, csupán igyekeztem mindig a tudásomnak megfele­lően és becsületesen teljesíte­ni a reám bízott feladatokat- hárította el Vinczúr Lajos szerényen a méltató szavakat. Lajos bácsi a Zselizi (2elie- zovce) Állami Gazdaság dol­gozójaként, 1949-ben szerezte meg a traktoros és mezőgaz­dasági gépjavító képesítést, majd 1950 januárjában ült nye­regbe először. — Az igazat megvallva, nem is nagyon koptattuk mi a nyer­get, inkább félig ültünk, félig álltunk a kormány mögött- emlékezett mosolyogva. - Az akkori Zetor 25-ösök kegyetle­nül ráztak, majd kiesett az ember a vezetőfülkéből. Illetve hát a nyeregből, mert hol volt ak­kor még vezetőfülke! De azért csak menni kellett, akár esett, akár fújt. Az állami gazdaságban is megbecsült traktoros 1967- ben lépett be az akkor még önállóan gazdálkodó málasi szövetkezetbe. Itt előbb egy 50-es Szupert, majd egy új Zetort bíztak a gondjaira. Azt a 6718-as Zetort, amellyel ma is dolgozik, tizennégy éve ke­zeli.- Ma a traktorosoknak könnyebb az életük, hiszen a korszerű gépek vezetőfülké­jében csaknem olyan feltételek között dolgozhatnak, mintha személygépkocsiban ülnének. Persze, törődni ezekkel a trak­torokkal is kell, különben töb­bet vannak a szerelőműhely­ben mint a mezőn. A géphez, ahogy Vinczúr Lajos bácsi mondja, jó fül, sza­kértelem és érző szív kell. Nála bizonyára mind a három „kívá­nalom“ együtt van, tudniillik komolyabb meghibásodás vé­gett még soha nem kellett leál­lítani a gondjaira bízott gépet.-Az egyre jobb termelési eredmények megalapozásá­ban igen fontos szerep jut a ta­laj előkészítésének és a vetés­nek, ezért ezeket a tennivaló­kat a növénytermesztési ága­zatvezetők mindig és minde­nütt a legjobb és a legmegbíz­hatóbb traktorosokra bízzák- magyarázta az üzemi pártbi­zottság elnöke. - így van ez nálunk is, és ha ilyen munkáról van szó, Vinczúr Lajos neve az elsők között kerül szóba. Más­fél évtizede minden vetésnél ott volt. ■ Évente legalább hat­száz hektáron vetette el a ma­got. Kár, hogy ezentúl már nem számíthatunk a hozzáér­tésére.- Mindig örültem a tavasz­nak meg az ősznek, mert vala­mennyi mezei munka közül a vetést szerettem legjobban- mondta Lajos bácsi, s a szo­kottnál halkábbra vette a szót.- Sajnos, eljárt fölöttem az idő, már nem bírom emelgetni a gabonával teli zsákokat: Szeptember derekán ünnepel­tem a 61. születésnapomat, de a közösnek, a munkának azért még nem fordítok hátat. Ha vetni nem is bírok, szántani azért még szeretnék. KÁDEK GÁBOR 1986.X A nagysallói (Tekovské Luiany) Haladás Egy­séges Földműves-szövetkezet üzemi pártbizottságának elnö­ke, Drappan Imre fejtörés nél­kül Vinczúr Lajost, a szövetke­zet málasi (Málaá) részlegének traktorosát említette elsőként a gazdaság élenjáró dolgozói ?■' közül. ’- A munkában példamutató, pontos és szorgalmas. Igazi mestere a szakmájának, a gé- *2 pét nemcsak ismeri, de szereti É is. Az évente meghirdetett szó- 8 cialista munkaversenyben || mindig a legjobbak között vé- M

Next

/
Oldalképek
Tartalom