Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-26 / 39. szám
SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • Új szovjet légibusz áll az évtized végén forgalomba: az IL-96-300-as, amely 300 utast szállíthat majd 10 óra alatt 9000 kilométeres távolságra. A gépet új profilú szárnyakkal szerelték fel, amelyek jelentősen javítják a repülő aerodinamikai tulajdonságait, a hang- sebességig megőrzik kiváló jellemzőiket és gazdaságosabbá teszik a repülést, hiszen az egy utaskilométerre eső fogyasztás mindössze 23 gramm lesz. Hasonló típusú szárnyakkal látják el' a TU-202-est, amelyet a következő évtized elején állítanak forgalomba és közepes távolságú járatokon fogják üzemeltetni. • Egyes lengyel vállalatokban megkezdődött a munkahelyek tesztelése, ennek során műszaki, szervezési és gazdaságossági szempontból értékelik őket. Ebből kiindulva határoznak a továbbiakban arról, hogy az illető üzemet korszerűsítik-e, avagy netán szanálják-e. A tesztelés nem egyszeri, hanem azt tervezik, hogy folyamatos lesz. Elsődleges célja az, hogy állandóan figyelemmel kísérjék az üzemek műszaki ellátottságát a legkorszerűbb berendezésekkel és gépekkel, ami végső soron a világszínvonalat elérő termékek előállítását tartja szem előtt. Az értékelés gazdasági részében nagy figyelmet szentelnek annak, hogy az illető vállalat hogyan ösztönzi dolgozóit a jobb teljesítményekre. • Romániában a jelenlegi ötéves tervidőszakban azzal számolnak, hogy 1990-ig több mint negyven százalékkal növekedik a finommechanikai és optikai berendezések termelése. A terv előirányozza, hogy a termékek megfelelő méreteinek az ellenőrzését robotokkal végezzék, továbbá azt, hogy a mérőműszereket számítás- technikai berendezésekkel lássák el. Egyre több finommechanikai és optikai berendezést szállítanak külföldre is; jelenleg az össztermelés 15 százalékát exportálják, sőt, például a brassói üzem termelésének egynegyedét exportálja. A legfőbb kiviteli cikkek közé tartoznak a különböző mérlegek, manométerek, szerszámgépek alkatrészei és marógépek. • A Szovjetunióban évente 1 millió 300 000 személygépkocsit gyártanak. Ennek a mennyiségnek több, mint a felét a togliatti Volga Autógyárban állítják elő. Togliattiban a három futószalagról huszonkét másodpercenként egy Zsiguli vagy pedig egy Lada gördül le. A legnagyobb szovjet autógyár szerelőcsarnokait naponta hét alaptípushoz és tizennégy különböző változathoz tartozó 2500 gépkocsi hagyja el. A legnagyobb az érdeklődés a hagyományos hátsókerékmeghajtású VÁZ 2105-ös típus iránt, de a vásárlók figyelme egyre inkább a Lada 2108 Szputnyik típusra irányul, amely az új gépkocsinemzedék, az elsókerék-meghajtású generáció első képviselője. Togliattiban idén jubileumhoz érkeznek el, ugyanis várhatóan az utolsó negyedévben hagyja el az 1970-től üzemelő gyár kapuit a tízmilliomodik személygépkocsi. JÖVŐRE ÚJ BÉRRENDSZER A SZOVJETUNIÓBAN Az átlagosnál jobban emelkedik a mérnökök fizetése Jövőre új bérrendszert vezetnek be a Szovjetunió termeté ágazataiban; az intézkedés 75 millió embert érint - adta hírül a Trud című szovjet szakszervezeti napilap az állami munkaügyi és szociális bizottság egyik illetékesével készített interjújában. Az új rendszerben a bérek növelését a dolgozókollektívák gazdasági tevékenységének javulásához kötik, vagyis a bérek csak a termelékenység növekedésének mértékében nőhetnek. Az intézkedés szoros összefüggésben van a gazdasági mechanizmus korszerűsítésével, a teljes önelszámolás és az önfinanszírozás bevezetésével. Lényeges jellemzője az új bérrendszernek, hogy a béralapot öt évre előre meghatározott szabályozók segítségével képezik majd az egyesülések és a vállalatok. Vladimír Scserbakov, a bérezési ügyekkel foglalkozó osztály vezetője elmondta, hogy a jelenleg alkalmazott bérezési rendszert meglehetősen régen alakították ki, s nem felel meg mindenben a kor követelményeinek. A mérnöki-műszaki dolgozók fizetése lassabban nő, s egyes ágazatokban alacsonyabb volt, mint a munkásoké. A bértarifák és illetmények alacsony szintje gyöngítette a bérrendszer ösztönző szerepét. A munkások esetében a bértarifák átlagosan 20-25 százalékkal fognak nőni, a vezetőké, a szakembereké és az alkalmazottaké 30-35 százalékkal. Előnyben részesítik a tudományos-műszaki fejlődésben meghatározó szerepet játszó ágazatokat, mindenekelőtt a fém- és színesfémkohászatot, a gépipart, az építési szférát. A mérnökök fizetése közvetlenül függ majd képzettségüktől, munkájuk minőségétől, önállóságuktól és alkotókészségüktől. A meghatározó elv az, hogy ne beosztás szerint, hanem a feladat elvégzéséhez való konkrét hozzájárulás mértékében díjazzák munkájukat. Egy bonyolult feladatokat ellátó mérnök fizetése 115-150 rubel volt, ez most 140-190 lett. E kategórián belül a konstruktőrnek vagy a technológusnak szakmai színvonala vagy képzettsége növelése révén 140-260 rubelig terjedő fizetése lehet, melynek 50 százalékát elérő pótlékok fizethetők magas munkateljesítményért, vagy felelősségteljes munkáért. Az egyesülések és a vállalatok vezetőinek jogában áll majd az illetmények és a pótlékok csökkentése, sőt, az elbocsátás is. Az új bérrendszer a létszámmal való takarékoskodásra ösztönöz. Minthogy a Szovjetunióban munkanélküliség nincs, széles körben fogják alkalmazni az átképzéseket, s tervszerűen újra elosztják a munkaerőt. Ha a vállalatnál nincs hely, akkor a munkaközvetítő más ágazatokban, így a szolgáltatási szférában is kereshet alkalmas munkát. Az új bérezési rendszer kialakításában a szakszervezeteknek igen nagy szerepe volt: a tervezetet 150 kollektívában vitatta meg több ezer ember. A hét KGST-ország összefogásával épülő Haladás transzkontinentális szovjet gázvezeték első szakaszán a hónap elején már összehegesztették kétszáz kilométeres hosszúságban a csővezetéket. Az összesen 4600 kilométer hosszú, a nyugat-szibériai Jamburgból a Szovjetunió nyugati határaihoz vezető csőrendszer építésébe az elmúlt hetekben már bekapcsolódtak az NDK-ból érkezett munkások is. A közeli napokban megérkeznek más tagországokból is a dolgozókollektívák, köztük a csehszlovák épitók csoportja is. (Telefoto: ŐSTK) Előtérben Az 1986-os esztendő Romániában is a Vili. ötéves tervidőszak induló éve. A tervezett gazdasági fejlődés fő irányait az 1984 novemberében megtartott XIII. pártkongresszus határozta meg. A VII. ötéves tervidőszak záróévében - 1985-ben az ipari termelés 2 százalékkal, az export 8, az import 1, a reáljövedelem pedig 4 százalékkal nőtt. Tavaly az ország gazdasági teljesítménye ötszöröse volt az 1965. évi szintnek, s a lakosság reáljövedelme ezen idő alatt megduplázódott. A következő öt évben - a tervek szerint - az ipar teljesítménye évi átlagban 7-8, a mezőgazdasági termelés mennyisége 5-6 százalékkal fog emelkedni. E célt az intenzív fejlődés útján kívánják elérni, az ipari szerkezet átalakításával, a világszínvonalú, jó minőségű gyártmányok számának jelentős növelésével. Az eszközök sorában kiemelt szerepet kap a tudományos-műszaki vívmányok gyors hasznosítása, a termelés tudományos megszervezése, a szakképzés fokozása, a nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvétel. A tervek szerint 20-25 százalékot kell elérni a népgazdaság energiamegtakarításának, s az ipari növekedés 55 százalékának a termelékenység növekedéséből kell származnia. A munka jobb megszervezése érdekében az RKP intézkedéscsomagot léptetett életbe a tervezés és szervezés kérdéseiről. A szak- és továbbképzés a terv egyik kulcspontja. A 8 millió dolgozóból 1,2 millióan fognak továbbképző kurzusokon részt venni a következő öt esztendőben. Ezeken a tanfolyamokon a technika legújabb vívmányaival ismerkednek meg a hallgatók, s csak az a dolgozó léphet magasabb fizetési osztályba, aki eredményesen letette a vizsgát. A Vili. ötéves tervhez 200 kiemelt program kapcsolódik, melyek bizonyos termékek és termékcsoportok gyártását előnyben részesítik. Programok segítik az acél-, a gép- és alkatrészgyártást, ágazati programok születtek a szintetikus vegyipar, az automatizálás, a kibernetika és a robottechnika területén, s területi programok is vannak. Az Állami Tervbizottság vezető munkatársainak megállapítása szerint jelenleg a román ipari termékek mintegy 60 százaléka nemzetközileg piacképes termék, s a cél az, hogy ez az arány a tervidőszak végére 95 százalékra emelkedjék. A tervidőszakban az összes román export 57 százaléka a szocialista országokba irányul, az importban az első helyen a nyersanyagok és gépek szeretjeinek. A következő évek egyik jelentős feladata a külföldi adósságállomány visszafizetése. (BUDAPRESS) A bulgáriai Stara Zagorá- ban lóvó Beroe tudományos-termelési kombinát évente mintegy ezer robotot és manipulátort gyárt és ezzel jelentős mértékben hozzájárul a termelés automatizálásához odahaza és a KGST többi tagállamában is. A kombinát elsősorban portálrobotokat és manipulátorokat gyárt. A portálrobotokat az anyagmozgatásnál, a technológiai robotokat pedig lakkozásnál, hegesztésnél, egyszóval olyan munkaszakaszokon használják, amelyek ártalmasak az emberi szervezetre. Képünkön: a portálmanipulátorok szerelöcsarnoka (ŐSTK-felvétel) Hulladékhasznosítás az NDK-ban f '' ■ wC UJr a papírt, a műanyagot, és mindezektől jól elkülönítve az ételmaradékokat. Az NDK jól szervezett hulladék- felvásárló és -begyújtó rendszere méltán lehet vonzó példa bármely nyersanyagokban szegény ország számára. Ez évre a népgazdasági terv legkevesebb 31,5 millió tonna másodlagos nyersanyag újbóli hasznosítását írja eló. Ez az óriási mennyiség, az így kapott fém, üveg, papír stb. az ország nyersanyagszükségletének közel 15 százalékát fedezi, értéke pedig meghaladja a hatmilliárd márkát. A gyűjtéshez a feltételek adottak, sót - mondhatni- irigylésre méltóak. Csupán az elmúlt esztendőben 600 újabb étvevóhelyet nyitottak meg, ezzel számuk meghaladja a tizenötezret. (Itt SERO-lerakatoknak hívják őket, a másodlagos nyersanyag német neve - „ Sekundärrohstoff“ - alapján.) Nemcsak üzlethelyiségekben, házak közötti foghíjakon vagy hátsóudvarokban működnek, de mozgó átvevők is léteznek. A házak mellett például idóról időre letáborozik egy lakókocsira emlékeztető nagy, négykerekű alkalmatosság, amely egy-két napig nyeli magába a háztartásokból kikerülő, de iparilag még hasznosítható hulladékokat, majd amikor megtelt, egy teherautóra ráakasztják, és elvontatják. A hagyományos hulladékok felvásárlása mellett az utóbbi időben előtérbe kerüli a műanyagok, valamint az elhasznált elektromos alkatrészek, kimerült szárazelemek újbóli hasznosítása is. Ami az előbbieket illeti: szinte minden településen - főleg a nagyobb kereskedelmi központok, élelmiszer-áruházak bejáratai közelében- fémkeretre feszített műszálhálók jelentek meg, bennük üres műanyag-, vaj- és margarintartók, mosószeres palackok és ezekhez hasonlók. A hálók rendszerint meglepően gyorsan megtelnek, s ami talán még inkább jellemző: általában tényleg csak olyan hulladékot dobálnak bele az arra járók, amelyek oda valók. Az is a lakosság együttműködési készségéről tanúskodik, hogy ha konyhai maradékokat készül kidobni, az itteniek többsége nem restell vele lemenni az utcára, és elballagni néhány métert a kukáig, amelyen csábosán mosolygó, szakácssapkás malacfej hirdeti, hogy ennek a tartálynak a tartalma a sertéshizlaldák „asztalára" kerül. Az ilyen mentalitás kialakítása már az iskolákban elkezdődik. A begyűjtött anyagok ellenértéké az osztálypénztárba vándorol, megalapozva egy-egy őszi vagy tavaszi közös kirándulás megszervezését. Habár a gyűjtés a társadalom minden rétegét átfogja, NDK-beli szakértők szerint még távolról sincsenek teljesen kimerítve a hulladékfelhasználás lehetőségei. A berlini esti lap, a BZ am Abend munkatársai kilátóra gattak az egyik nagy szemétlerakó-helyre, és a SERO vállalat illetékeseivel átvizsgálták egy nap ,,termését". A guberáló újságírók egy autórakomány háztartási szemétből száz műanyagflakont, sok üvegpalackot, papírt, rongyot, fémet válogattak ki. A szállítómunkások maguk is többnyire kigyűjtik a színesfémeket, és eladják a lerakóhelyeken felállított gyűjtőkocsinál. A felmérések szerint a házi hulladékok 35 százalékát lehetne még újból bevonni a gazdaság vérkeringésébe. (N) 10 ' 1986. IX. 2
