Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-26 / 39. szám
TÖBBET A SZOCIALISTA ÉLETMÓD SZÉLES KÖRŰ MEGHONOSÍTÁSÁÉRT írta: Sidó Zoltán, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának elnöke __________________A Csemadok feladatai pártunk XVII. kongresszusa után A Csemadok is fontos szerepet vállal- művelődéspolitikai céljaival összhangban - a szocialista nemzetiségi kultúra fejlesztésével, a nemzetek és a nemzetiségek kultúrája kölcsönös gazdagításával a szocialista életmód formálásából. Ezt hangsúlyozza az a dokumentum is, amelyben kulturális szövetségünk meghatározta a Csemadok szerveinek és szervezeteinek feladatait a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusát követő időszakra. „A kultúra és a művészet jelentős szerept tölt be a szellemi élet gazdagításában, az emberek alkotó erejének és képességeinek fejlesztésében, eszmei és erkölcsi fejlődésében" - állapította meg a CSKP Központi Bizottságának kongresszusa beszámolója. Ezt a részt is- miként az egész dokumentumot - szükséges továbbgondolni, mert dialektikus összefüggést láttat a termelés és a kulturális élet minősége, valamint a kulturáltság és az alkotó képesség között. E fontos dokumentum ismeretében egyértelművé válik kulturális szövetségünk fontossága, mivel a Csemadok a csehszlovákiai magyar dolgozók művelődési szintjének növelésével, a szocialista nemzetiségi kultúrának a CSKP politikájával összhangban történő fejlesztésével, az egy hazában élő nemzetek és nemzetiségek kultúrájának kölcsönös gazdagításával járul hozzá hazánk gazdasági és szellemi ereje gyarapodásához: a szocialista életmód alakulásához. EGYÜTT A KÖZÖS CÉLOKÉRT A pártkongresszust követő időszakban még nagyobb hangsúlyt kap a többi tömegszervezettel és az intézményekkel való kulturális együttműködés. így még inkább kiküszöböljük az elszigetelődés és a távlatok eltévesztésének veszélyét, tovább erősítjük a kultúra nemzeti és egyben internacionalista jellegének egységét: azt a folyamatot, melynek során a nemzeti sajátosságok minőségi fejlődésével, a termékeny együttműködés révén egyúttal a kultúra nemzetközi jegyeit is gazdagítjuk. A szellemi kultúra mint egy nemzet, illetve nemzetiség kultúrája jön létre és fejlődik, de legértékesebb termékei más nemzet, illetve nemzetiség által is élvezhetők, s Így hozzájárulnak az általános kulturáltság gazdagításához tekintet nélkül a befogadó nemzetiségi hovatartozására. Az sem téveszthet meg bennünket, hogy ma még e téren olykor a szubjektív tényező a meghatározó, hiszen tudjuk, a kultúra internacionalizálódásában az objektív tényező, a gazdasági és a társadalmi élet szocialista integrációja és nemzetközisége a döntő, ami tulajdonképpen a szocialista életmód egyik meghatározója is. A nemzetek és a nemzetiségek kultúrájának kölcsönhatásával, a különböző nyelvű és hagyományú, de egy közös haza forrásaiból táplálkozó kultúrák létjogosultságának biztosításával és fejlesztésével közösen kell hozzájárulnunk a bonyolult gazdasági feladatok teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges ösztönző légkör kialakításához. Az ilyen egészséges légkör manapság majdnem olyan fontos, mint a korszerű technológia, vagy a nagy teljesítményű termelési eszköz. A közös cél érdekében, az együttműködő szervezeteknek az eddiginél is mélyebben kell tanulmányozniuk és főleg még hatékonyabban kell kihasználniuk azokat a forradalmi hagyományokat, melyek a múltban is összekapcsolták hElzánk nemzeteit és nemzetiségeit; még céltudatosabban kell ápolnunk közös haladó hagyományainkat. Ez korparancs. E téren különösen adósai vagyunk önmagunknak, de adósak más szervezetek és főleg - a tankönyvek és tantervek ismeretében, minden egymásra mutogatás alibizmusa nélkül állíthatom - az újszerű gondolkodásmódra való nevelést biztosítani hivatott iskolák is. A kongresszusi beszámoló leszögezi, hogy olyan felkészült és öntudatos embereket kell nevelnünk, akik ,,aktív és öntudatos részesei lesznek a szociális és gazdasági változásoknak, amelyekben megszilárdulnak és fejlődnek a szocialista termelési és társadalmi viszonyok, s ezzel együtt a szocialista életmód.“ E célt kell szolgálnia az egyenrangú, egyaránt előnyös és hatékony munkát elősegítő együttműködésnek. A felnőttoktatás és a rendszeres művelődés nem annyira látványos, mint a művészeti rendezvények, de tudatformáló jelentőségét és hatását ma már senki sem vitatja. A pártkongresszust követő időszakban nem az előadások és vitaestek számszerű szaporítása, hanem ezek minőségének és hatékonyságának a növelése a cél. Az elhangzó szó mozgósító ereje egyenes arányban van annak a mindennapi élettel való szoros kapcsolatával, az időszerűséggel, a közösséget legjobban érintő hiányosságok felszámolásához nyújtott segítségével, és nem utolsósorban az előadások politikai, szakmai és retorikai színvonalával. HATÉKONYABB KULTURÁLIS NEVELÖMUNKA Társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének gyorsítása és a népgazdaság teljesítőképességének fokozása érdekében meg kell értetnünk tagságunkkal, hogy a termelés minőségének kérdése nemeseik gazdasági, hanem politikai kérdés is, és így eiz egyenesen befolyásolja éiz egységes csehszlovák kultúra szerves részének, a nemzetiségi kultúra fejlesztésének alapfeltételeit is. Nem a munkahelyi értekezleteket kívánjuk helyettesíteni, hanem sajátos eszközeinkkel és bevált módszereinkkel el akarjuk érni azt, hogy tagságunk munkahelyi és helyi szervezeti tevékenységében egyre nagyobb szerepet kapjon a becsületesség és a kötelességérzet - másokkal, de önmagunkkal szemben is. Az eddig előtérben levő „mit“ helyett a „hogyan“ jut fontos szerephez a tagság eszmei-politikai és kulturális szintjének emelése során. A szemléletváltás nem az eddigi nevelési-művelődési rendszerünk megszüntetését jelenti. Egyáltalán nem. Továbbra is a történelmi-honismereti tevékenység, a jogi nevelés, a nyelvművelés, az irodalomnépszerúsítés áll helyi szervezeteink művelődési tevékenységünk homlokterében azzal a különbséggel, hogy nagyobb hangsúlyt kap az ember világnézetére és erkölcsi tulajdonságaira való pozitív hatás. Meg kell állapítani, hogy az iskolán kívüli nevelés és művelődés feltételei éppen ott a legmostohábbak, ahol e folyamat meghonosítása, illetve rendszeresítése a legfontosabb: az iskolák és a nemzeti bizottságok nélkül maradt falvakban. Nem engedhetjük meg a kistelepülések művelődési igényének és művelődési-műveltségi színvonalának további lemaradását a nagy települések szintjéhez képest. Ezért a nagyobb helyi szervezetek és a többi tömegszervezet segítségével kell - de nagyon sürgősen - segítséget nyújtanunk. A művelődési munka művelt embereket kíván. Olyanokat, akiknek politikai, szakmai és előadói képessége párosul eiz önzetlen tenniaka/ással. Az utóbbi időben saját aktivistáinkon kivül számos szlovák és cseh szakembert kértünk fel a közreműködésre és hálásak vagyunk azért, hogy ennek eleget tettek. Azt kell viszont tapasztalnunk, hogy a magasabb igényeknek megfelelő helyi előadóink sora fogyatkozik. Többek között ezért sem lehetünk megelégedve azokkal az eredményekkel, amelyeket a magyar nemzetiségű fiataloknak a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulása érdekében tettünk. A mi feladatunk e téren elsősorban a céltudatos, meggyőző munka és az igényfelkeltés. Az eredmények azt mutatják, hogy nem tettünk meg mindent e cél érdekében. Ugyanis a főiskolákon és az egyetemeken tanuló magyar nemzetiségű tanulók aránya immár évek óta mintegy hat százalék, amely alig fele nemzetiségünk népességi arányának. Ez az állapot nem felel meg szocialista társadalmunk távlati szükségleteinek sem. Ilyen összefüggésben kap művelődési tevékenységünk össztársadalmi jelentőséget, ehhez mérten kell gondolkodnunk és főleg cselekednünk. A SZAKMAI ELŐRELÉPÉS FELTÉTELEI Az amatőr művészeti mozgalom sza-. kaszán is az utóbbi években tapasztalt javulás ellenére további minőségi fejlődésre ösztönözzük szervezeteinket. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy műfajonként három-négy együttesünk az összehasonlítások és megméretések alkalmával jól megállja a helyét hazánk többi élcsoportja között. Az öntevékeny művészeti munka tömegessé tételén kívül nagyobb anyagi és főleg jobb szakmai ráfordítással el kell érnünk, hogy csoportjaink fellépése minél több nézőnek nyújtson esztétikai élményt és örömteli szórakozást, s járuljon hozzá életszemléletük, életmódjuk - társadalmi eszményeinknek megfelelő - befolyásolásához. A jövőben is az a célunk, hogy a seregszemléinken egy műsorban szerepeljenek hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek együttesei, hasonlóképpen mint ahogy munkahelyeinken is együtt dolgozunk a közös célért. A szakmai előrelépés feltételezi az irányítás minden szintjén, de főleg művészeti csoportjaink fenntartó szerveiben, a helyi szervezetekben a többi intézménnyel való rugalmasabb együttműködést. Nemcsak a társrendezőkkel, hanem a helyi üzemekkel is. Erre a gyümölcsöző együttműködésre már több jó példa is akad, elsősorban énekkaraink és táncegyütteseink esetében. Enélkül - ahogy ezt is sajnos számos tapasztalat bizonyítja - megtorpanás követi az ígéretes nekibuzdulást. Jobban oda kell figyelnünk a jövőben együtteseink műsorára és felkészülésére. Ez nem azt jelenti, hogy a felsőbb szerv az adottságok és a lehetőségek figyelembevétele nélkül valamiféle adminisztratív intézkedéssel rákényszeríti saját elképzelését a helyi szervezet művészeti csoportjára. Ez képtelenség. Szeretnénk elsősorban a kiadókkal és az illetékes intézményekkel való eredményesebb együttműködés gyümölcseként nagyobb kínálattal szolgálni a rendezőknek, a koreográfusoknak és a karnagyoknak. Szeretnénk elérni azt is, hogy a Népművelési Intézet illetékesei, valamint a járási és a kerületi népművelési központok nyújtsanak az eddiginél hathatósabb és rendszeresebb módszertani segítséget csoportjainknak is. A Csemadok sokrétű népművelői és amatőr művészeti munkájának eredményessége a rendszeres és a tervszerű szervezeti élettől függ. Mind fontosabb szerepet tölt be az irányító eiz ellenőrző munka, a kongresszusi irányelvek saját feltételeinkre való alkalmazása, továbbá a tervezés és a tagtoborzás is. JÓL SZERVEZETT SZERVEZET A szervezeti élet igen fontos tartozéka - központi, járási és helyi szinten egyaránt - a tisztségviselők rendszeres, élő kapcsolata a tagsággal. A tagság demokratikus joga, hogy áttekintse a választott szerv tevékenységét; s kötelessége, hogy az évzáró gyűléseken kívül is hozzájáruljon a jóváhagyott munkaterv teljesítéséhez. Az élő kapcsolatokat nem helyettesíthetik a legszebben megkomponált körlevelek, felhívások és értesítések sem. A belső szervezeti élet előtt nagy feladatok állnak: decemberben helyi, januárban járási, márciusban pedig központi szinten értékeljük az előző választási időszak óta elvégzett munkát, a párt- kongresszusok által meghatározott célokkal összhangban szabjuk meg további tennivalóinkat. Az értékelő tanácskozások egyúttal tisztújító gyűlések is lesznek: a választott szervek beszámolnak a tagságnak megbízatásuk eredményeiről, s a tagság az arra érdemeseknek bizalmat szavaz majd a következő, még igényesebb időszakra. Hogy maradéktalanul eleget tudjunk tenni a társadalmi és egyben a magunk elvárásainak, tovább kell fokozni helyi szinten a rendszerességet, tökéletesíteni kell a demokratikus centralizmus elveinek érvényesítését, tovább kell javítani a többi tömegszervezettel való együttműködést úgy, hogy valóban jól szervezett szervezet legyünk, s még jobban rászolgáljunk szocialista társadalmunk bizalmára. A KISTELEPÜLÉSEK KULTURÁLTSÁGA ÉRDEKÉBEN Kilencvenezres tagságunk túlnyomó többsége falvakban lakik. Ez a tény is arra ösztönzi kulturális szövetségünket hogy munkájában e tényről ne feledkezzen meg és használja fel a többi tömegszervezet, valamint kulturális intézmény tapasztalatait is. A helyi kultúra problémáival foglalkozva, az SZSZK kulturális minisztere, Miroslav Válek kongresszusi felszólalásában többek között elmondta, hogy: „... évtizedeken keresztül a helyi kultúrát a helyi lakosok, a haladó gondolkodású értelmiségiek, a munkásegyesületek és más egyletek tagjai éltették. Most lemondjunk segítségükről? Vajon ebben a köztársaságban kevesebb a művelt és a kultúrát szerető ember, mint egykor volt?" El kell gondolkoznunk e szavakon, s azon, hogy mi az oka annak, hogy a diplomások közül, beleértve a pedagógusokat is, egyre kevesebben vállalják fel lakóhelyük-munkahelyük: a kistelepülések kulturális gondjait. Hasonlóan időszerű - még akkor is, ha teljesen más jellegű - a lakótelepek és a peremvárosok kultúrájának kérdése, továbbá - főleg a tagságunk rétegezódé- se és magas létszáma miatt - a városi helyi szervezeteink kulturális tevékenysége is, de ez már sajátos kérdés. Ennek ellenére megérné, ha alaposabban foglalkoznánk' vele járási elnökségeink szintjén. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége eddig is tanúbizonyságot tett arról, hogy képes az igényes feladatok megoldására, s ez a tény optimizmussal tölthet el bennünket. Eredményeinkre méltán lehetünk büszkék, ám nem eshetünk az önelégültség hibájába. Meggyőződésem, hogy a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusát követő időszakban a közösség iránti felelősség, a szervezeti életben előforduló hiányosságok határozott kiküszöbölése, a megválasztott vezetők példamutatása eredményeként, a Nemzeti Front többi tömegszervezetével karöltve kulturális szövetségünk még aktívabban hozzájárul hazánk polgárainak a szocialista életmód fejlesztésében való alkotó részvételéhez, szocialista társadalmunk internacionalista egységéhez. A gombaszögi (Gombasek) országos kulturális ünnepély évről évre szocialista nemzetiségi kultúránk eredményeinek és fejlődésének tükörképe, s egyúttal a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek internacionalista egységének, együvé tartozásának egyik jelképe is. Gyökeres György felvétele ezen a rendezvényen készült.
