Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-12 / 37. szám
85 éves a csehszlovák futball Fejezetek a labdarúgásunk történetéből 1901. október 19-én tartotta alakuló közgyűlését a Cseh Labdarúgó Szövetség, s ezt a napot tartják hazánk területén a szervezett futball megszületésének. Napjainkban zajlottak és zajlanak a jubileumi ünnepségek. A 85 esztendő alkalom arra, hogy képletesen, a teljesség igénye nélkül bejárjuk a csehszlovák labdarúgás fejlődésének országútjait. Csaknem negyedszázad telt el, amíg Angliából Csehszlovákiába, pontosabban Csehországba eljutott a labdarúgás, mert az első nyilvános és igazi futballmérkőzést hazánk területén 1887-ben játszották Roudnice nad Labem- ben. Persze előtte is hódoltak a „bőrnek“, de nagyon kezdetleges és szervezetlen formában. Két évvel ezen emlékezetes dátum után 1889-ben megalakult az első labdarúgóklub, a prágai International Rowning Club, és egyidejűleg felavatták a fővárosban a Császár-réten az első futballpályát. 1892-ben lefordítják cseh nyelvre a játék angol szabálykönyvét. Mintha csak erre vártak volna a futballszerető prágaiak: 1896 közepén megjelenik a porondon a Slávia, majd néhány hónappal később a Sparta, és megkezdődött a két klub közötti, mai napig tartó rivalizálás. Már az első Slávia - Sparta mérkőzés is bonyodalmakat hozott. A Sparta 1:0-ra legyőzte ellenfelét, de a találkozó után a kávéházban a bíró visszavonta a gólt, s a jegyzőkönyvbe 0:0-ás eredmény került. A labdarúgás őskorában ilyesmi is előfordulhatott... Akárcsak kontinensünk más országaiban, Csehországban is ragályos betegségként terjedt az új játék. Különösen a diákság körében örvendett nagy népszerűségnek. Hiába volt a komoly és nagy tekintélyű professzorok minden tiltakozása, fenyegetőzése, a fiatalok álszakállal, álnéven, inkognitóban kergették a „gömbölyű eszte- lenséget“ - ahogy akkoriban nevezték a labdarúgást. A futballelsőség tehát a Sláviát illeti. Rögtön gondoskodott külföldi ellenfélről is. 1899-ben 0:0-ra játszott Berlin együttese ellen, majd 3:0-ra kikapott az oxfordi diákoktól. 1901-ben aztán igazi profi labdarúgókat láthatott Prága közönsége; az angol Southampton volt a vendég és 6:1-re verte a város válogatottját. A prágaiak ekkor láthatták, hogyan is játsszák a futballt a modern labdarúgás őshazájában, Angliában. Addig ugyanis egyszerű logika szerint fociztak nálunk. Mindenki futott a labda után, s aki a nagy tumultusban elérte, igyekezett minél távolabb, az ellenfél kapuja felé rúgni. Akkor születhetett meg a falvainkban még máig is viccesen használt mondás, hogy „Jól tud, mert nagyot rúg!“. Amikor megalakult a Cseh Labdarúgó Szövetség, igyekezett kezébe venni a játék irányítását - nem sok sikerrel. A szervezetlenség abban is megmutatkozott, hogy például a futballisták délelőtt az egyik, délután a másik klubban szerepeltek, nem voltak kötve egy csapathoz sem. Hogy a szervezetlenség ellenére megtanultak futballozni Csehországban, bizonyítja az 1911. évi amatőr Európa- bajnokság: Csehország válogatottja a döntőben 2:1 arányban legyőzte az angolokat. Szlovákia területén 1898. május 30-án játszották le az első mérkőzést, mégpedig a preáovi területi sportjátékokon, ahol két budapesti csapat mutatta be a nagyközönségnek, mi fán terem a labdarúgás. Korabeli újságcikkek szerint a „labdakergetés“ imponált a jelenlevőknek, a találkozó folyamán többször is tetszésüket nyilvánították. Nyolc nappal a történelmi nevezetességű bemutató után megkezdte működését a PTE. Bratislavában az első találkozóra 1899. április 2-án, húsvétvasár- napján került sor a város válogatottja és a budapesti MFC között. Az összecsapást a vendégek nyerték meg 3:1 arányban. A mai Szlovákia területén az első „belföldi“ mérkőzést 1899. május 22- én bonyolították le a PTE 2:1-re verte az 1899 májusában alakult preáovi ETE csapatát. A PTE és a ETE után szaporodtak a labdarúgóklubok Szlovákia területén. Harmadikként 1900. április 27-én megalakult a komáromi (Komárno) KFC, majd időrendi sorrendben a kassai (Koáice) KSC (1901), a losonci (Luőenec) LAFC (1904), a trenőíni TTC (1904), a DAC (1905). Érsekújvárott (Nővé Zámky 1906-1907-tól, Füleken (Fil'akovo) 1908-tól van szervezett labdarúgóélet. Csehszlovákia megalakulása után nem volt országos jellegű bajnokság, Közép-Csehország legjobbját tartották a nem hivatalos bajnoknak. Hét esztendővel az első világháború után bevezették a profizmust, de a Spartában és a Slávián kívül egyetlen klub sem tudott megbirkózni az anyagi gondokkal. így minden profinak volt civil foglalkozása is. Mert ugyan már akkor is szép és jó dolog volt a labdarúgás, de nem lehetett belőle megélni. Olyan neves futballisták is dolgoztak, mint Plániőka, Kopecky, Burger, Svoboda... 1927-ben lépett porondra a szlovákiai futball (az országos bajnokság 1925-től datálódik), miután az ŐK Bratislava (a mai Slovan edzője, amely 1919-ben alakult) Csehszlovákia amatőr bajnoka lett. Itt jegyezzük meg, hogy tíz évvel később amikor az ŐK már az országos ligában játszott, a fülekiek megnyerték Szlovákia bajnokságát és az Ostrava, a Pardubice, valamint a Ce- chie Kariin csapatával küzdött az országos ligába jutásért! Nem kis szenzációnak számított... Csehszlovákia válogatottja első hivatalos nemzetek közötti mérkőzését 1920. augusztus 20-án játszotta Jugoszlávia ellen az antwerpeni olimpián és 7:0-ra győzött. Azóta még 428-szor lépett pályára, beleértve a tegnapelőtti meccset is. A mérleg (a szerdai összecsapáson kívül): 192 - 98 - 137 — 812:595. Ennek az írásnak nem célja felsorolni a csehszlovák labdarúgás minden sikerét és kudarcát. Tehát röviden szólunk a legnagyobb sikerekről (a kudarcokra még emlékszünk), felsoroljuk a címeres mez viselőit, a legeredményesebb góllövöket és közöljük az egyes országok elleni teljes mérleget. A címeres mezben Legtöbbször Zdenék Nehoda szerepelt a csehszlovák válogatottban, sokáig Ladislav Novák tartotta a rekordot. A sorrend: 1. Zdenék Nehoda (Dukla) 89 2. Ladislav Novák (Dukla) 75 3. Marián Masny (Slovan) 75 4. Frantiáek Plániőka (Slávia) 73 5. Karol Dobiáé (Tmava, Bohemians) * 67 6. Josef Masopust (Dukla) 63 7. Ivó Viktor (Dukla) 63 8. Ján Popluhár (Slovan) 62 9. Antonin Puő (Slávia) 60 10. Antonín Panenka (Bohemians) 59 11. Anton Ortdrué (Slovan) 58 12. Ladislav Jurkemik (Inter) 57 13. Svätppluk Pluskal (Dukla) 56 14. Jaroslav Burger (Sparta) 55 15. Gögh Kálmán (Slovan) 55 16. Ján Kozák (Lokomotfva) 55 17. Jozef Barmoá (Inter) 52 18. Josef Silny (Slávia, Sparta) 50 A legeredményesebb játékosok a címeres mezben: 1. Antonin Puő (Slávia) 34 2. Zdenék Nehoda (Dukla) 31 3. Oldfich Nejedly (Sparta) 28 4. Josef Silny (Slávia, Sparta) 28 5. Adolf Scherer (ŐH, Inter) 22 6. Frantiáek Svoboda (Slávia) 21 7. Marián Masny (Slovan) 18 8. Antonin Panenka (Bohemians) 17 9. Jozef Adamec (Trnava) 14 10. Andrej Kvaáöák (Sparta) 13 ■■■ st, bron 1 1934. A csehszlovák futball első nagy sikere: a válogatott bekerült az Olaszországban rendezett vb döntőjébe, ahol csak hosszabbítás után kapott ki 2:1-re a vendéglátóktól. CSEHSZLOVÁKIA: Plániőka (Slávia) - Zeniéek (Slávia), Ctyroky (Sparta) - Koát’álek (Sparta), Cambal (Slávia) - Krőil (Slávia) - Junek (Slávia). F. Svoboda (Slávia), Sobotka (Slávia), Nejedly (Sparta), Puő (Slávia). 1962. A világbajnokság egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy 28 év után ismét döntős lett a csapat. A Rudolf Vytlaőil edző irányította együttes képességei maximumát nyújtotta, a döntőben 1:3 arányban alulmaradt a kitűnő brazilokkal szemben. CSEHSZLOVÁKIA: Schrojf (Slovan) - Tichy (ÖH Bratislava), Pluskal (Dukla), Popluhár (Slovan), L. Novák (Dukla) - Kvaáóák (Sparta), Masopust (Dukla), - Pospichal (Ostrava), Scherer (ÖH Bratislava), Kadraba (Slávia), Jelinek (Dukla). Játszottak még a VB-n: Lála (Slávia), Stibrányi (Trnava), Adamec (Dukla), Maéek (Sparta). 1976. Szenzáció: a sereghajtónak tartott válogatott győzött az Eb belgrádi döntőjében. Az esélyes NSZK csapata ellen 2:2-re végeztek a csehszlovák futballisták, de a 11-es rúgásokban jobbnak bizonyultak. CSEHSZLOVÁKIA: Viktor (Dukla) - Pivarník (Slovan), - Jozef Capkoviő (Slovan), Ondrué (Slovan), Gögh (Slovan), - Panenka (Bohemians), Móder (Lokomotíva, Dobiáé (Trnava) - Masny (Slovan), Svehlfk (Slovan), Nehoda (Dukla). Szerepelt még: F. Vesely (Slávia), Jurkemik (Inter), Pollák (VSS). 1980. Talán maguk a játékosok sem bíztak önmagukban, mégis bronzérem lett az Európa-bajnokság vége; a 3. helyet 11-es rúgásokkal szerezték meg a vendéglátó olaszokkal szemben. CSEHSZLOVÁKIA: Netoliőka (Dukla) - Barmoá (Dukla), Ondruá (Slovan), Vojáőek (Ostrava), Gögh (Slovan) - Kozák (Lokomotíva), Jurkemik (Inter), Panenka (Bohemians) - Vizek (Dukla), Nehoda (Dukla), Masny (Slovan). Csere: Vizek helyett Gajdúáek (Dukla). Szóhoz jutottak még az EB-n: Sémán (Lokomotíva), Berger (Dukla), Stambachr (Dukla), Liőka (Ostrava). Irta és összeállította TOMI VINCE A csehszlovák labdarúgó-válogatott 427. nemzetek közötti mérkőzését az NDK ellen látszotta Nyitrán (Nitra), ahol 2:0 arányú győzelmet aratott. Felvételünkön Haéek (balról) veszélyezteti az ellenfél kapuját (Nagy László felvétele) Mérleg A tavaszi NDK elleni mérkőzéssel bezárólag 427 hivatalos nemzetek közötti találkozót játszott a csehszlovák válogatott. Napjainkban a nemzetközi szövetség szabályai pontosan kimondják, hogy melyik nemzetek közötti összecsapást lehet vagy nem lehet hivatalosnak minősíteni, melyik játékost lehet vagy nem lehet a válogatottak közé sorolni. A futball „kőkorszakában" ilyen „paragrafus" nem létezett, s a válogatott meccseket mindenki saját szája ize szerint minősítette hivatalosnak vagy lényegtelennek; gyakran közrejátszott ebben, hogy veszített-e a csapat vagy nert. Az egyes országok elleni mérleg: 1. Albánia 3 1 0 2 6:5 2. Anglia 10 2 2 6 11:19 3. Argentína 6 1 3 2 10:7 4. Ausztrália 3 2 1 0 11:2 5. Belgium 6 5 0 1 18:9 6. Brazília 16 2 6 8 13:25 7. Bulgária 13 4 3 6 14:14 8. Ciprus 4 3 1 0 14:1 9. Dánia 11 8 3 0 29:7 10. Egyiptom 1 1 0 0 2:1 11. Európa vál. 1 1 0 0 4:0 12. Finnország 2 1 1 0 5:1 13. Franciaország 17 9 3 5 31:24 14. Görögország 5 5 0 0 11:2 15. Hollandia 8 5 1 2 16:8 16. Chile 1 0 0 1 0:3 17. Irán 1 1 0 0 1:0 18. Írország 11 7 1 3 29:13 19. Izland 2 1 1 0 7:2 20. Jugoszlávia 30 17 4 9 87:50 21. Kuvait 1 0 1 0 1:1 22. Lettország 1 1 0 0 4:0 23. Luxemburg 5 4 1 0 16:2 24. Magyarország 39 10 10 19 64:84 25. Málta 2 1 1 0 4:0 26. Mexikó 2 1 0 1 3:4 27. Németország (1939-ig) 3 1 0 2 5:5 28. NDK 14 4 4 6 19:17 29. NSZK 11 2 3 6 18:28 30. Norvégia 2 2 0 0 6:0 31. Lengyelország 15 7 5 3 33:24 32. Portugália 7 2 2 3 8:5 33. Ausztria 32 14 10 8 60:48 34. Románia 26 15 6 5 56:29 35. É.-írország 2 0 0 2 1:3 36. Skócia 10 4 1 5 16:18 37. Spanyolország 8 5 1 2 9:5 38. Svédország 16 9 4 4 36:21 39. Svájc 23 11 5 7 51:36 40. Olaszország 25 8 9 8 38:37 41. Törökország 10 7 2 1 24:5 42. Uruguay 3 1 0 2 4:5 43. Wales 8 5 0 3 9:6 44. Szovjetunió 11 2 3 6 11:20 &Ú J szó VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309. 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova:21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 8Ó Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 337-823, 337-825. Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 Kős. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13,- Kős. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedicia a dovoztlaőe, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.