Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-11 / 28. szám
Vasárnap 1986. július 13. A NAP kel - Kelet-Sztová- kia. 04.51, nyugszik 20.35 Közép-Szlovákia: 04.58. nyugszik 20.42 Nyugat-Szlovákia- 05.04, nyugszik 20.48 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 11.23, nyugszik 23.38 Közép-Szlovákia: 11.30, nyugszik 23.45 Nyugat-Szlovákia: 11.36, nyugszik 23.51 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük JENŐ - MARGITA nevű kedves olvasóinkat • 1896-ban született Marie ÜLEHLOVÁ-T1LSCHOVÁ cseh írónő (t 1978) • 1921-ben halg meg Gabriel UPPMANN Nobel-dijas francia fizikus (szül. 1845). AKIKET NEM LEHETETT MEGTÖRNI Részletek Fábry István önéletírásából NEM ELÉGEDHETÜNK MEG A MÁR ELÉRTTEL Beszélgetés a Dolny Ku- bm-i járási pártbizottság vezető titkárával LEHET RÁJUK SZÁMÍTANI Zoiczer László riportja TIZENNYOLC ÉV UTÁN - ÚJABB ÖT ÉV ELŐTT Mészáros János írása AZ ORTOPÉDIAI SEGÉDESZKÖZÖKRŐL - KÉT SZEMSZÖGBŐL Pétert» Szonya riportjának elsó része A SZOCIALISTA REAUZMUS NAPJAINK REGÉNYIRODALMÁBAN írta: Szvetlána Serlaimova A KORONÁZOTT KIRÁLY Vajkai Miklós novellája FORRÓ NYÁR DÉL-AFRIKÁBAN Malinak István írásának elsó része Pótolhatatlan segítséget nyújt a súlyosan látássérült felnőtteknek a számukra létesített országos hatáskörű levoöai rehabilitációs központ. A rehabilitációs alapkezelés itt öt hónapig tart, célja, hogy megkönnyítse a környezethez való alkalmazkodást az olyan súlyos változás után, amilyen a látás elveszítése. A kurzus ingyenes, sót minden résztvevője zsebpénzt kap. A központ 40 férőhelyes, s a rehabilitációt 28 belső és 6 külső munkatársa irányítja. A fenti képen: balról: Stefan Szabó éintavai lakos, Viera Liöková, a rehabilitációs gyakorlat vezetője és Branislav Koncoá Rimavská Pila-i lakos rostélyost készít. A középső képen: Imrich M itt er, a munkaoktatási gyakorlat vezetője Frantiiek Perdukot a kosárfonás titkaiba avatja be. A lenti képen: Ruzena Koubeková pedagógus (szemüvegben) Markéta Máéková ostravai lakossal masz- százsgyakorlaton. (Svátopluk Písecky felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A szövetségi kormány, összhangban a XVII. pártkongresszus határozataival, meg nem alkuvóan szorgalmazni fogja, hogy az ágazati minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok jóval gyorsabban biztosítsák a gyártmányok műszaki színvonalának és minőségének javulását. A legközelebbi időben lépéseket teszünk egyrészt a műszaki színvonal és a minőség igényesebb értékelésére, s ezzel egyidejűleg arra, hogy árelőnyöket csak a világszínvonal paramétereit elérő kiváló gyártmányok kapjanak, míg a II. minőségi kategóriában csökkenni fog az árszint. A reklamáció, a selejt, a rossz minőségű termelés okozta, egyelőre még mindig a társadalom számláját terhelő veszteségeket teljes mértékben az értük felelős gazdasági dolgozók és dolgozókollektívák fogják fedezni. A gazdaság intenzifikálásának igényes céljai megkívánják, hogy Csehszlovákia beilleszkedése a nemzetközi munkamegosztásba a hatékonyság szüntelen növelésére épüljön. Figyelmünk homlokterében állnak majd a termelés és a külkereskedelem célszerű szervezési és gazdasági összehangolásának kérdései is. A belgazdasági kapcsolatok -terén szándékaink megvalósításához hozzá .kell járulniuk a financiális-gazdasági eszközöknek is, általában a kivitel magas fokú hatékonyságára való ösztönzésének, a szállítások és a szolgáltatások rugalmasságának és jó minőségének. Feltétlenül szükségesnek tartjuk továbbra is erősíteni a külgazdasági egyensúlyi helyzetet, a szocialista és a nem szocialista országok viszonylatában egyaránt. Külgazdasági kapcsolataink legdinamikusabban fejlődő területévé válik a termelés célszerű ágazatokon és szakágakon belüli szakosítása és kooperációja s ezzel összefüggésben tudományos-műszaki együttműködésünk a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Ennek érdekében következetesen igazodni kell a szövetségi kormány által jóváhagyott szabályokhoz, amelyek meghatározzák szervezeteink és a KGST további tagállamai szervezetei közvetlen kapcsolatai felvételének módját. Ezen a területen növelnünk kell termelési-gazdasági egységeink és vállalataink jogkörét, s egyben felelősségét és cselekvőn hozzá kell járulnunk az egész integrációs mechanizmus tökéletesítéséhez, beleértve a KGST szervei tevékenységének tökéletesítését is. A többi ország viszonylatában törekedni fogunk a kereskedelem dinamikus fejlesztésére, a kooperáció, a licencegyüttmúködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, valamint a haladó technika és technológia importjára is. (A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozatából) T érképek, könyvek, mikroszkópok, ecsetek, porok és kőzetek közt egy gyorsan írt üzenet: „Gogo, kérlek, locsold a virágokat. I. “ Gogo: Igor Broska, a Szlovák Tudományos Akadémia harmincegy éves geológusa.- Igen, a kolléganőm jól ismer már - mondja kacagva. — Tudja, hogy ha egyedül vagyok, én miattam döröghet az ég, szakadhat az eső, arra sem figyelek oda, nem még a virágokra. Engem ez a sokféle színes por, amit itt lát, annyira leköt, hogy sokszor azon kapom magamat: nem is a mikroszkóp lencséje homályos, hanem én látok rosszul - az éhségtől. Haza kellene mennem, de képtelen vagyok, mert fogva tart a látvány, a kíváncsiság. Aztán nagy nehezen mégiscsak elindulok, bár gondolatban maradok. Mint egy megszállott... ilyenkor még szólni sem nagyon lehet hozzám. Csodálkozik? Tudja, meddig vártam ezekre a kőzetmintákra? Kerek öt hónapot! Júliustól januárig. Azt hittem, sosem érnek ide. Pedig nem is olyan messziről jöttek, csak a Kaukázusból. Két kollégámmal ugyanis egy hónapot töltöttünk tavaly nyáron az Elb- rusz lábainál, még pontosabban a Dzsan-Tugan hegy mellett és a Bakszan folyó partján. Hatszáz kiló harmadkori, vulkanikus eredetű kőzetmintát gyűjtöttünk, ez a mostani kutatómunkánk tárgya. Szakdolgozatunk csupán egyetlen fejezete lesz majd annak a munkának, amelyet a KGST-orszá- gok akadémiáinak tudományos munkatársai végeznek Közép-Európa, Ázsia és Kuba vulkanikus eredetű kőzeteinek elemzésében. Hogy hogyan teltek a napjaink az Elbrusz alatt? Az első héten az Adilszu folyó mellett dolgoztunk. Hidakat vagy kitaposott ösvényeket nem nagyon talál arrafelé az ember, így reggel nyolc felé, amikor már kicsit melegebb volt a levegő, feltűrtük a nadrágunkat és úgy gázoltunk át a jéghideg vízben a túlsó partra. Hogy micsoda morénák vártak ott ránk! A Kis-Kárpátok erdeiben aligha találnánk hasonlókat, legfeljebb egy-két kőbányában. Még az Ala- csony-Tátra lejtői is mintha szemérmesen őriznék azokat a kőzeteket, amelyekből „olvasni“ tudunk. Dzsan-Tugan környékén mindent megtaláltunk, amire szükségünk volt - csak meg kellett dolgozni érte. Négy-öt kilós fejtókalapá- csunk nem sokat pihent a kezünkben, pedig sokszor jégesővel, sőt hóval vert bennünket a természet. Még most is a fülemben cseng a megrepedt kőfal hangja és a lezúduló kövek csörgése, pedig kerek egy éve nem hallottam hasonlót. Tyeberda környékén még mostohább körülmények között dolgoztunk, mint Adelszu közelében. Szünetet, pihenőt persze, ott is csak akkor tartottunk, ha szakadt az eső. Napközben követ fejtettünk, esténként pedig már a mikroszkópokkal dolgoztunk. Szóval nem nagyon volt megállás... De akármilyen fáradtak voltunk is, elég volt körülnézni. Az erdők, a rétek, a hegyek a legcsodálatosabb arcukat fordították felénk. A kőzetminták - porrá zúzva - itt vannak előttem, ezekben a pici zacskókban. Ahány zacskó, annyi meglepetés, hisz a természet egyetlen egyszer sem ismétli önmagát. Látja, én éppen ezért szeretem ezt a munkát. A gránit, a mo- nazit, az alanit nekem ugyanannyi izgalmat tartogat, mint gyereknek a legszebb meséskönyv. Ülök a mikroszkóp fölött és nem akarok hinni a szememnek - hogy mi mindent produkál a természet! Elég egy ici-pici kőzetminta és máris megfordul előttem az idő kereke. Én nem a jövőben járok, hanem a múltban, s az asztal mellett is a hegyek gyomrában. SZABÓ G. LÁSZLÓ Porszemben a hegy ÚJ szú 2 1986. VII. 11.
