Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-29 / 35. szám
p HlBIIlEIK • Az új helyen sokkal többen keresik fel a régiségkereskedést. Szinte minden járókelő megáll a kirakat előtt: régi korokból fennmaradt mestermunkákban gyönyörködhet, s ha épp kedve tartja, akár meg is vásárolhatja valamelyiket. Bolthálózatunk egyik különleges része a régiségkereskedés: itt ugyanis nemcsak venni, hanem eladni is lehet.- Mi tulajdonképpen csak azt kínáljuk a hozzánk betérőknek, amit másoktól megvásárolunk - mondotta Gustáv Iker üzletvezető. - ,.Szállítóink“ felkínálják nekünk azokat a tárgyakat, amelyekre már nincs cszükségük, amelyeket már meguntak. S hogy mi minden kerül elő a nagymama gondosan Őrzött ládáiból, a szekrények mélyéből? Elsősorban híres mesterek műhelyeiből származó ékszerek, órák, evőeszközök, érmék. De akad porcelán, használati- és dísztárgy és még számtalan különlegesség, felsorolni lehetetlen, hisz minden darab egyedi. ÚJ HELYEN - NAGYOBB FORGALOM- Július elsejétől vagyunk ebijen az új boltban, (Klobuőnícka utca) s amióta ide költöztünk, ötven százalékkal nőtt a forgalmunk, mely egyébként havonta mintegy félmillió koronát tesz ki. Az elmúlt néhány év alatt, amióta a kereskedést vezetem, növekedett a forgalom. Ez talán azzal is összefügg, hogy a nosztalgiahullám nálunk még mindig érezteti hatását, s az emberek szeretik a régi tárgyakat. Itt jobban szem előtt vagyunk. Korábbi helyünkön csak azok kerestek fel, akiknek komoly szándékuk volt, ide viszont a kíváncsiskodók sokasága tér be, s többeknek jut eszébe: nekem is van olyan tárgyam, melyet értékesíthetnék, vagy éppen kiválasztanak egy szép darabot. Külön kategóriába sorolhatók a műgyűjtők, akik rendszeresen járnak hozzánk: eladnak-vesznek, Így alakítják gyűjteményüket. ÉRTÉKEK ÉS ÁLÉRTÉKEK- Hogyan történik a felvásárlás? Mindent megvesznek, amit kínálnak? Létrehoztunk egy kis felvásárlóhelyiséget. Ez azért volt indokolt, mert sokan szorongva hozták be az eladásra szánt cikket, ügyfeleink nem szívesen tárgyainak mások előtt. Elmondhatom, nagyon bő a kínálat. A mi célunk az, hogy valóban értékes darabokat vegyünk meg, olyanokat, amelyeknek esztétikai, művészi értékük van. Persze, sokan nem tudják, tulajdonképpen mivel is rendelkeznek. Vannak, akik évtizedekig őriznek valamit, gondolván nagyon értékes. Amikor viszont a szakembernek megmutatják, nagyon csalódnak. Gyakran kételkednek is szavában.- Kellemetlen ügyfelek az ilyenek. Azt javasoljuk nekik, forduljanak az állami ellenőrző intézet munkatársaihoz, vagy kérjenek szakvéleményt a hivatásos bírósági becsüstől, aki térítési díj ellenében megállapítja a valódi értéket. Az teljes mértékben a felvásárlón múlik, megveszi-e a felkínált tárgyat, vagy sem. Nem köteles mindent elfogadni, s ezt bizony nehezen értik meg azok, akik valamin túl akarnak adni. Csalódottan távozott az a hölgy is, aki egy ezüst púderosdobozt hozott. A vezető közölte vele, csak novemberben tudja átvenni, mert több hasonló darab van a boltban. CSAK AMI ELADHATÓ- Nekünk ugyanis a felvásárláskor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy el tudjuk-e majd adni azt a bizonyos tárgyat. Nem vásárolunk fel olyasmit, amiről eleve tudjuk, nem kel majd el. Tulajdonképpen mi nem raktározunk semmit, az átvett tárgyakat kiállítjuk, s az a célunk, hogy mielőbb új gazdára találjanak. Ez az érdeke a felkínálónak is, hisz ö csak akkor kapja meg a szerződésben rögzített összeget, ha a régiséget eladjuk. Vannak persze kivételes esetek is, amikor azonnal fizetünk, elsősorban az arany- és az ezüst ékszerek esetében, melyeket szintén felvásárolunk.- A nyári időszakot inkább a felvásárlás jellemzi, ilyenkor többen adnak el, talán szükségük van a pénzre. A komoly vásárlók többsége pedig karácsony előtt keres fel bennünket. Van aki tanácsot kér, mit válasszon, mi volna a legmegfelelőbb ajándék, vannak akik pontosan tudják, hogy mit akarnak. MÚZEUMOKBA, KÉPTÁRAKBA Beszélgetésünket többször megszakították az ügyfelek. Naponta ötven-száz ember is betér ide, s körülbelül negyven százalékukkal kötnek adásvételi szerződést. A kis felvásárlóhelyiségben képek, porcelánvázák, cukortartók sorakoznak egymás mellett. Vajon ezek miért vannak itt?- Annak ellenére, hogy állandóan képzem magam, hogy egyre hozzáértőbben tudjam megítélni a régiségek értékét, vannak dolgok, melyek esetében segítségre szorulok. Kedden délutánonként zárva vagyunk, ilyenkor a múzeum, illetve a képtár munkatársaival közösen bíráljuk felül az értékes tárgyakat. Ennek nemcsak az a haszna, hogy az eladó a valós értéket kapja meg, hanem az is, hogy a történelmi értékű tárgyak a múzeumokba, vagy a képtárakba kerülnek, ahol közkinccsé válnak. Ezek a tárgyak tehát a felülbírálás miatt vannak itt. Azt hinné az ember, minden régiség előkerült már a kamrákból, padlásokról. Gustáv Iker is meglepődött, amikor nemrég egy gyönyörű barokk szekrényt kínáltak fel neki. Már a múzeumban van, hogy sokan megcsodálhassák szépségét. Egyébként a nagyobb darabok esetében (főképp bútoroknál) a lakásokra is elmennek, ha távoli városról van szó, fényképet kérnek a régiségről. BŐVÍTIK A HÁLÓZATOT Gustáv Ikernek tehát más feladatai vannak, mint általában az üzletvezetőknek. Különleges vonzalom kell ehhez a munkához.- Korábban számlázóként dolgoztam. S hogy hogyan lettem régiségkereskedő? Szenvedélyesen gyűjtöttem a porceláncsészéket, gyakran megfordultam a régiségkereskedésben. Az elődöm jól ismert, így kerültem ide. Igaz, azóta a gyűjtési kedvem alábbhagyott. Azt hiszem túl sok szép és értékes darabot látok, s mert naponta a régiségek vesznek körül, már otthon nem vonz annyira a porcelán. Érdekes, változatos ez a munka, hisz naponta más-más emberekkel, más-más különleges tárgyakkal találkozik.- Az érdeklődés növekszik, s mi igyekszünk lépést tartani az igényekkel - mondotta Bruno Bezák mérnök, a Klenoty vállalat kerületi üzemének vezetője. - A bratisla- vai két boltunkon kívül (a másik a Leningradská utcában van) Kassán (Kosice), Banská Bystricában és Éilinában van régiségkereskedésünk. Úgy tervezzük Trenöín- ben és Nyitrán (Nitra) is nyitunk ilyen üzletet, azért gondoltunk erre a két történelmi városra, mert feltételezzük, hogy értékes, szép tárgyak kerülhetnek elő. DEÁK TERÉZ • Hajdani mesterek alkotásai között válogathatnak a vevők (Juraj Velebír felvételei) » JSZÚ 9 víll. 29. az áltatok nem valók ezekbe a lakásokba. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy magam is úgy vélekedtem, mint a kutya- és állatbarátok többsége. Madarakat, kutyát tartottunk egészen addig, míg a fiunk tüdőgyulladást nem kapott a család kedvenc madárkájától. Pedig orvosnő létemre mániám volt már akkor is a tisztaság. Állatbarátnak tartom magam ma is, de éppen ezért állítom, ha az ember elszakadt is a természeti környezetétől, nem szabad, hogy megtegye ezt az alkalmazkodásra jóval képtelenebb állatokkal, lakásba zárja őket, panelfalak közé.- Ám ha már a humánus állat- védelmet említettük, ne maradjunk csak annál a megállapításnál, hogy a kutya számára nem ,,humánus'' a lakótelep - mondja az orvosnő féjre. - A humánummal kapcsolatban essen szó az emberről is, arról, hogy vannak gyermekek, akik sokkot kapnak ha egy borjúnyi dán doggal, buldoggal kénytelenek együtt utazni a felvonóban, a buszon. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kutya haraphat és karmolhat is, arról, hogy milyen irtózatosan fájdalmas kezelés vár arra, akit olyan kutya harapott meg, amelyről nem sikerült megállapítani, kapott-e védőoltást. Ne feledkezzünk még arról sem, hányszor kószálnak gazdátlanul veszettséggel fertőzött állatok a lakótelepeken, mert a gazdik, ha megunják kedvencüket, kidobják az utcára vagy autóba ültetik, elviszik a legközelebbi faluig, s ott kergetik ki a kocsiból. Tudjuk azt is, hogy végzik az ilyen kutyák! Ahogy mondtuk, lelövik megmérgezik vagy elgázolják őket. Ezek a szerencsétlen, ostobán hűséges ebek ugyanis visszavárják a gazdájukat, utána erednek az ismerősnek tűnő autóknak, kirohannak az útra és elöbb-utóbb valamelyik autós nem tud idejében lefékezni. Humánus - emberrel és állattal szemben egyaránt - az lenne, ha nem kerülhetne sor minderre.-Az igazi állatbarát már-már családtagnak veszi a kutyát - szól ismét az örökös erdészjelölt az utolsó szó jogán. - Nálunk szinte hagyományszámba megy ez. Az édesanyám meggyászolta a kutyáját. Hiába kerestem neki egy másikat, nem volt hajlandó elfogadni. Félt, hogy esetleg azt is elveszíthetné, bár gyakran emlegeti, hogy milyen jó volt míg a kutya ott futkosott, játszott körülötte, leült mellé amikor kötögetett, míg volt kihez beszélnie, s nem csak lélektelen, néma tárgyak közt élt. ÍTÉLET HELYETT- Megoldatlan, de nem megoldhatatlan problémákról van szó - válaszolták érdeklődésemre a nemzeti bizottságon. Megtudtam, hogy létezik egy kutyarendelet, amely része egyben a házirendnek is. A rendelet minden lényeges kérdést szabályoz, pontosan meghatározza az ebtartók jogait és kötelességeit. Általános szabályként szögezi le, hogy csak akkor megengedett a kutyatartás, ha nem okozhat egyészségügyi károkat, nem veszélyezteti a lakóházak, közterületek tisztaságát és nem zaklatja a ház lakóit. Számos közérdekű tilalmat is megfogalmaz; tilos kutyával belépni a gyermekintézményekbe, éttermekbe, élelmiszerüzletekbe, játszóterekre, homokozókra, fürdőhelyekre... Szabálysértésként birsággal büntetendő ha a kutya póráz és szájkosár nélkül mozog a lakóházban, forgalmas közterületeken, ha szennyezi a lakóházakat, falaikat, a közérdekű létesítményeket (a rendelet itt elsősorban a villany- oszlopokat említi).-Adva van tehát a lehetőség az embertásaikat önös érdekeiből zaklató kutyatartókkal szembeni hatékony fellépéshez - jegyzetelem a kérdés szakértőjének szavait. - S mivel része a házirendnek, még a lakásszövetkezetek is felléphetnek a szövetkezet fegyelmi jogkörén belül. De nem csupán ők. Meghatározott szerepük van a közegészségügyi ellenőröknek és az állatorvosi intézetnek is. Csupán egy a baj - ez a rendelet soha sem volt megtartva. Az említett szervek közül egy sem akar ujjat húzni az állattartókkal, sőt az illetékes szervek is vonakodnak olykor a bírságolástól, pedig ott ahol a jó szó nem segit, a büntetés jobb belátásra kényszerítené az emberek iránt közömbös ún. állatbarátokat. FEKETE MARIAN • A gazdim szeret, és a többiek...?! (A szerző felvétele)
