Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-29 / 35. szám

A minőségellenőrzés biztosítéka a jó eredménynek. Július Kurőik részlegvezető Jolana Melichová múszakmesterrel és Anna Kúdelková gépkezelővel a dobozok tartalmát vizsgálja (A szerző felvétele) Zöldségtartdsítás három műszakban Sereghajtóból vetélytárs Példásan teljesítik tejtermelési feladataikat Zöldségesládákkal teli teherautó ka­nyarodik az üzem kapuja elé. Hármat dudál, mire fiatal portásnő érkezik és sarkig tárja a magas vaskaput. A nehéz jármű begördül, a rakodó mellé áll és máris kezdődhet a friss uborka kirakása. A RISO losonci (Lucenec) üzemében naponta többször is ismétlődik ez a jele­net. Teherautók érkeznek, hozzák három járás termelőitől a szerződéses alapon termelt uborkát, ami aztán tartósított állapotban kerül innen a fogyasztóhoz.- A rendkívül száraz nyár ellenére jelentősebb kiesés nélkül érkeztek a szállítmányok - magyarázta Ján Ku- pec, az üzem felvásárlója, amint megte­kintette az imént érkezett árut. - Nem lehet panasz a minőségre sem, pedig szigorú követelményeket támasztunk az áruval szemben. Felvásárló telepeinken rendszeresen ellenőrizzük a műtrágyá­zás hatását is a felvásárolt zöldségnél, s örömmel állapítottuk meg, hogy egyet­len alkalommal sem tapasztaltunk műtrá­gya-túladagolásból eredő káros hatást. A felvásárolt uborkát mind alkalmasnak találtuk emberi fogyasztásra. Az uborkaszezon minden évben ma­gas színvonalú munkaszervezést igényel az üzem vezetőitől, hiszen nagy mennyi­ségű termény tartósítását kell aránylag rövid idő alatt elvégezni. Az idén ezt az is nehezíti, hogy jelentős felújítási munkála­tok folynak az üzenpben, aminek követ­keztében szőkébb területen, kedvezőtle­nebb feltételek mellett kell a feladatot megoldani. 0 • - Az uborka feldolgozását július elején kezdtük - lapoz asztali naptárában Jaro- mir Beran mérnök, igazgatóhelyettes, majd az eredményekről számol be. - Termelési tervünk 5 ezer tonna uborka tartósítását irányozza elő. A tervezett mennyiségből 2100 tonna külföldre kerül, a megrendelő tíz ország között az NSZK, Anglia, Dánia, Svédország, Ausztria és Ausztrália is szerepel. Ilyen tetszetős csomagolásban szállítjuk külföldi meg­rendelőinkhez a készítményeinket - emel le a polcról egy ízlésesen kivitelezett befóttes üveget. — Készítményeink minő­ségével megrendelőink elégedettek, erre utal az is, hogy egyre bővül külföldi partnereink száma. Az építkezés okozta „rendkívüli hely­zetből“ adódó problémákról Dr. Ladislav Kaliniak, termelési vezető mondott véle­ményt.- A termelés folyamatossága és haté­konysága előfeltétele a tervben foglalt kötelezettségek teljesítésének, ám az idei évben számos tényező nehezíti annak megvalósítását. Az üzem korsze­rűsítése következtében két munkacsar­nokot is le kellett bontani. Az ott levő gépek áttelepítése és új épületben való elhelyezése netféz feladatok elé állítja a termelést. Különösen a raktározási gondjainkat növeli, amin úgy igyekszünk segíteni, hogy hazai megrendelőinkhez JSZÚ határidő előtt szállítjuk az árut. Az a augusztusra esedékes megrendelésből például már július folyamán 360 tonnát leszállítottunk. Ladislav Bozó műszakvezető végigve- . Vili. 29. zetett a munkacsarnokon, ahol a fiatal lányok néhány tapasztalt dolgozó társa­ságában nagy igyekezettel végezték a fu­tószalag mellett a szükséges művelete­ket. Az egyik részen a Losonci Közgaz­dasági Középiskola diáklányai, odább a Bratislavai Közgazdasági Főiskola hall­gatói szorgoskodtak. A munka megszakí­tás nélkül, napi három műszakban folyik, szombaton és vasárnap sincs megállás. Megköveteli ezt a munka idényjellege, de az is, hogy a termés kiváló állapotban, a legkisebb károsodással kerülhessen az üvegekbe, amelyek fóliacsomagolásban tornyosodnak az üzem udvarán. Bizony, nemhogy a teherautók vezetőinek, de még az üzemen belüli árumozgatást végző targoncák vezetőinek is gondot okoz a közlekedés az árurengetegben. Engem Július Kurcík részlegvezető kalauzol az „üveghegyek“ mögé, ahol a szemközti épületben a kúskészítmé- nyek készülnek. Az idénymunkának szá­mító uborkafeldolgozás mellett ugyanis a húskészítmények előállítása is zavarta­lanul folyik. A bejárat előtt fehér hűtőkocsi áll, ajtaja kitárva. Fehérköpenyes markos legények félsertéseket cipelnek a vállu­kon: megérkezett az újabb alapanyag. Az emeletre vezető zsíros lépcsőn haladva a részlegvezető óvatosságra intett: nagy a csúszásveszély. A feldolgo­zóba lépve valóban megfontoltan kellett közlekedni, olyan volt a köpadló, mint a frissen kezelt jégpálya. A fehérköpe­nyes, gumicsizmás, gumikötényes nők látszólag biztonságosan közlekedtek, megszokták már a víztócsával tarkított síkos terepet.- A tisztaság és a higiénia elsőrendű követelmény itt - magyarázta az üzem­vezető, miközben nézelődöm, hogyan lesz az imént látott hústömbökből kenő­májas, különféle pástétom... Megállunk az egyik gépsor előtt, ahol csillogó fémdobozok vonulnak végig a szalagon, hogy annak végén légmetesen lezárva indulhassanak útjukra. - Most éppen az oldalasból készített pástétom kerül cso­magolásra - mutat a futószalagon vonuló teli dobozokra - de készül itt sok más közismert pástétom és egyéb kenőmájas. Naponta tíz tonnányi készítmény kerül le a futószalagról. A termékbővítés keretén belül három újfajta termék gyártását is megkezdjük szeptemberben. A „Ruzins- ká nátierka“ és az „Ipel'ská nátierka“ 80 és 120 grammos dobozokban, a „Turista húskeverék“ 190 és 430 grammos cso­magolásban kerül a fogyasztóhoz. A konzervgyár mindkét részlegében látszólag zavartalanul folyik a munka, ami bizonyára jó munkaszervezést igé­nyel, hiszen a nagyméretű építkezés következtében létrejött „szükségállapo­tok“ kedvezőtlen hatását ugyancsak megérzik mindenütt. Igyekeznek alkal­mazkodni a kényszerhelyzethez, ugyanis az 54 millió koronás építkezés befejezé­se csak 1989-ben várható. Az új üzem­rész elkészülését türelmetlenül várják, hiszen ott korszerű munkacsarnok, szoci­ális részleg, konyha, ebédlő és tágas raktárak is helyet kapnak, ami jelentősen javít majd az üzem jelenlegi kedvezőtlen munkakörülményein. BOJTOS JÁNOS Amikor a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon a tejter­melési és értékelési feladatok teljesítése felől érdeklődtünk, vendéglátóink a köte­lezettségeiket példásan teljesítő gazda­ságok között az Alsópéteri (Dolny Peter) Egységes Földmúves-szövetkezetet is megemlítették. Azt hittük, talán félreér­tésről van szó, de beszélgetőtársaink csak mosolyogtak: az alsópéteriek az utóbbi néhány évben „felkapaszkodtak" s ma már a járás legeredményesebb tejtermelő gazdaságainak is méltó ver­senytársai. Időszaki tejtermelési felada­taikat július végén öt százalékkal teljesí­tették túl, s hét hónap alatt a tervezettnél 80 ezer literrel több tejet értékesítettek. ÖT ÉVE KEZDŐDÖTT Alig pár évvel ezelőtt még elmaraszta­ló szavak kíséretében emlegették az alsópéteri szövetkezetét. És nemcsak itt a járásban, de a kerületi és az országos tanácskozásokon is.- Szövetkezetünk az állattenyésztési ágazat fejlesztését tekintve, hosszú éve­ken át a leggyengébb gazdaságok sorá­ba tartozott - ismerte el minapi találkozá­sunk alkalmával Molnár Lajos, az üzemi pártalapszervezet elnöke. - A fellendülés 1981 nyarán vette kezdetét. Brányik Károly mérnök személyében olyan elnök került a közös élére, aki nemcsak paran­csolni és ellenőrizni, de segíteni is akart és tudott, tekintve, hogy állattenyésztési ágazatvezetöként jó hírnévre tett szert járásunkban. Mellé álltunk és teljes erővel támogattuk az igyekezetét, így bebizonyította, hogy képes megoldani a feladatot, melynek teljesítésére az elődök kudarca miatt senki nem mert vállalkozni, mi pedig egyúttal kiabálhat­tuk a sárból a megrekedt szekerünket. Nos, ha már kicibálták, alaposan neki is rugaszkodtak, hogy minél gyorsabban haladjanak a kapaszkodón. Tavaly járási élvonalban végeztek és minden jel arra utal, hogy tartósan megtartják helyüket a legjobb tejtermelő gazdaságok között, öt év alatt ilyen látványos felemelkedést elérni, komoly sikernek számít. Hogy nem volt könnyű az idáig vezető út, arról Torna Imre mérnök szavai tanúskodnak.-Tulajdonképpen rombolással kezd­tük az alapozást - mondta egyebek között az állattenyésztési föágazatveze- tö. - A gyengébb tejtermelést felmutató teheneket könyörtelenül vágóhídra küld­tük. Merész és drága megoldás volt, hiszen saját erőből nem tudtunk megfele­lő utánpótlásról gondoskodni. Sok pén­zünkbe került a mai állomány megalapo­zása, és nem is tetszett mindenkinek a költekezés, de ma már látjuk, hogy ez volt az egyetlen helyes, gyors javulást szavatoló megoldás. Nyolcvanegyben még botladoztunk, de a következő évben már csaknem száz literrel nőtt az évi tehenenkénti tejtermelés. Igaz, akkor még csupán 3278 liternél tartottunk, de már nem lefelé csúsztunk és nem is egy helyben dagasztottuk a sarat, hanem felfelé kapaszkodtunk a korábban túl meredeknek talált kaptatón. Jó ideig magunk sem hittük, hogy sikerülhet, de lám, bírtuk szusszal. SOK MÚLIK A HOZZÁÁLLÁSON A termelés fejlesztésében szükséges feltételek megteremtésének egyik igen fontos mozzanata a dolgozók megnyeré­se. Nos, ez sem volt könnyű feladat. A gyenge eredmények miatt szerényeb­ben kereső állatgondozók nem törték magukat a munkában, a dorgálás és a kiszabott büntetés pedig inkább rontot­ta, mint javította a munkafegyelmet. Nem volt mit tenni, a hanyag állatgondozókat le kellett váltani. Helyükre zömmel fiata­lok kerültek, akik gyorsan felismerték, hogy nekik is hasznukra válik, ha lelkese­déssel dolgoznak a közös felvirágozta­tásán. Most, hogy a mennyiségi mutatók mellett már a minőség is a figyelem középpontjába került, nagyjából ugyana­zokkal a gondokkal kellett megküzdeni, amelyek egykor a mennyiségi elóbbrelé- pésért folytatott küzdelem kerékkötői voltak.- Jó ideig csak fenyegettük az embe­reket, mint a kisgyereket, hogy nono, nem szabad, de ez nem sokat használt - említette Molnár elvtárs. - Akkor jött a pénzbüntetés, de rádöbbentünk, hogy ez a fenyítési forma inkább a családot sújtja, ennélfogva az egyént alig vagy egyáltalán nem ösztönzi. Újabban kicsit furcsa, de hatásos „ösztönzési“ mód­szert alkalmazunk: az ágazatvezetók rendszeresen végigjárják az istállókat, ellenőrzik a fejóberendezések és kannák tisztaságát. Amelyik nincs kifogástalanul előkészítve a fejőshez, azt egyszerűen kiteszik az udvarra. Igen, az udvarra: akkor is ha por van, akkor is, ha sár. Ezzel nemcsak a pillanatnyi vétség azonnali kijavítására kényszerítjük rá az embereket, hanem arra is megtanítjuk őket, hogy ha legközelebb nem akarnak fölöslegesen dolgozni, és társaik gúnyos pillantásainak kereszttüzébe kerülni, ak­kor bizony figyelmesebben és becsülete­sebben kell dolgozniuk, mert hanyagsá­gukkal ártanak a közös érdekeinek. Mi tagadás, valóban szokatlan, de az eddigi eredmények tanúsága szerint ha­tásos módja ez a jobb munkára való ösztönzésnek. A korábbinál szigorúbb követelmények ellenére hét hónap alatt kizárólag első minőségi osztályba sorolt tejet értékesített ez a szövetkezet. Még­hozzá nem is keveset, hanem az évi tervet túlteljesítve, összesen 2 millió liter tej értékesítését ígérik. SEGÍTETT AZ ÁGAZATOK FELADATAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA Köztudott, hogy az állattenyésztési ágazat fejlesztési lehetőségeinek felső határát a növénytermesztés teljesítmé­nye szabja meg. Ahol ésszerűen össze­hangolják az ágazatok igényeit és felada­tait, ott rendszerint biztosított az állatte­nyésztés zavartalan fejlődése és komo­lyabb problémák csak elvétve jelentkez­nek. Valahogy így van ez mostanában az Alsópéteri Efsz-ben is, ahol Torna Imre mérnök szerint az ágazatvezetők együtt­működésének jóvoltából sikerült elérni, hogy a növénytermesztés teljes egészé­ben kielégítse az állattenyésztés igényeit.- Nálunk az együttműködés nem ak­kor kezdődik, amikor már kaszálni és etetni kell a takarmányt - hangsúlyozta az állattenyésztési főágazatvezető. - Már tervezéskor összehangoljuk a feladatain­kat, így év közben nem érhet bennünket meglepetés.- Még ilyen száraz nyarakon sem, mint amilyen az idei?-Tudom, hogy sok gazdaság szűkös készletekkel készül a télre, de nekünk ilyen gondjaink nincsenek. Részben azért, mert idejében gondoskodtunk a zöld futószalagról és a termelés szinten tartása érdekében nem kellett hozzányúl­nunk a télre szánt eleséghez, másrészt azért, mert jól kihasználtuk az öntözőgaz­dálkodás nyújtotta lehetőségeket. A rendszeresen locsolt lucernát aligha­nem még negyedszer is megkaszálhat­juk, és a jó közepes termést ígérő silókukorica mellett a másodvetéseink is szépek. Szénából már megfelelő tarta­lékkal rendelkezünk és valószínű, hogy szilázsnak sem leszünk szűkében, tekint­ve, hogy az alapanyagot szolgáltató kukorica és cukorrépa egyaránt elfogad­ható hozamot ígér. Rajtunk múlik, hogy akárcsak a múltban, ezúttal is kifogásta­lan minőségű szilázst készítsünk. Szal­mánk nincs annyi, mint más években, viszont a kukoricaszárat - részben takar­mányozási, részben almozási célra- mind a háromszázötven hektárról begyűjtjük.- Vagyis a korábbinál igényesebb tej­termelési feladat teljesítése nem okoz különösebb gondot.- így igaz. Az évi terv 2 millió 85 ezer liter tej kitermelését adja feladatul, az értékesítési kötelezettségünk pedig 1 mil­lió 920 ezer liter. Július végéig 80 ezer liter tejet adtunk el terven felül s ezt a pluszt év végén is szeretnénk megőriz­ni - hangsúlyozta a főágazatvezető.- Ezzel elérnénk a 4200 literes évi tehenenkénti tejtermelési átlagot, ami 520 tehén esetében már szép és a jövőre nézve is ígéretes teljesítmény. KÁDEK GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom